Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-19 / 227. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. augusztus 19., kedd Űrből kapott hírek Az orosz Mir űrállomáshoz hét­főn - közép-európai idő szerint 15 óra előtt hét perccel - máso­dik kísérletre sikeresen hozzá­kapcsolódott a Progressz M-35 teherűrhajó. A manővereket, a kikötést a Kvant modulnál az automatika irányította volna, de végül is kézi vezérlésre kellett átállni Anatolij Szolovjov pa­rancsnok döntése nyomán. A teherűrhajó dokkolását eredeti­leg vasárnapra tervezték, de egy újabb hiba 24 órás késést okozott. A ködös időjárás miatt egy nappal elhalasztották a Disco­very űrrepülőgép hétfőre terve­zett leszállását - jelentették be Cape Canaveral-i Kennedy űr­központban. Az űrsiklónak ele­gendő üzemanyaga van ahhoz, hogy akár csütörtökig is pályán maradjon. Hírcsatorna Zoltai Gusztáv, a MAZSI- HISZ ügyvezető igazgatója az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatallal létrejött meg­állapodás értelmében Tel- Avivban hitelesíti azokat a ta­núvallomásokat, amelyeket a holocaust áldozatainak hozzá­tartozói csatolnak kárpótlási kérelmükhöz. Az első napon 6 ezer ívet hitelesített. Párttá alakul a lengyel ke­resztény-jobboldali elkötele­zettségű mozgalmakat tömörítő Szolidaritás Választási Akció (AWS). Marian Krzaklewski, a szövetség vezetője bejelentette: hamarosan megkezdik a belé­pési nyilatkozatok terjesztését. Esett az olajár: egy hét alatt fél dollárral lett olcsóbb a Kőolaj­exportáló Országok Szervezete (OPEC) által exportált kőolaj. A múlt héten az átlagár hordónként 18,04 dollárra esett vissza, noha az OPEC tervei szerint meg kí­vánják haladni a 20 dollárt is. őrizetbe vettek a boszniai szerb rendőrség tagjai a Szaraje­vótól északkeletre lévő Olovo közelében vasárnap öt muszlim férfit, akik szarajevói közlések szerint azért akartak családjukkal átkelni a Szerb Köztársaság terü­letére, hogy meglátogassák ro­konaikat. Lelőtték Szentpétervárott hét­főn reggel a Nyevszkij sugár­úton a város első alpolgármes­terét, Mihail Manyevicset. Fe­lesége túlélte a merényletet. A 36 éves Manyevics Szentpéter­vár városgazdálkodási bizott­ságának vezetője volt, és egy­ben tagja az orosz állami va­gyonügynökség vezetői testüle­tének is. Feltételezések szerint privatizációs tevékenységével függhet össze a merénylet. Icskéria önállóságra törekszik Újabb három elrabolt újságíró szabadult ki csecsen fogságból Borisz Jelcin és Aszlan Maszhadov. A háborúnak vége, felejtsük el? fotó: feb/reuter A kompromisszumkeresés jegyében tartották meg hétfőn Moszkvában az újabb orosz-csecsen csúcstalálkozót. Négy- szemközti tanácskozásán Borisz Jelcin orosz és Aszlan Masz­hadov csecsen elnök - akik legutóbb május 12-én, szintén Moszkvában találkoztak - arról állapodott meg, hogy közös bizottságot hoznak létre Oroszország és a Csecsen Köztársa­ság (Icskéria) közötti szerződés előkészítése céljából. Jelcin a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy országa to­vábbi lépéseket kíván tenni Csecsenföld szabadságának biztosításáért. Közölte, hogy a két elnök elképzelései szerint a szerződés megkötését követően Csecsenföld megmaradna Oroszország gazdasági, vé­delmi és légi közlekedési öve­zetében, más kérdésekben vi­szont Groznij (Dzsohar) önál­lóságot kapna. Az orosz-csecsen tárgyalá­sokon áttekintették a túszok problémáját, illetve az eltűnt csecsen polgárok felkutatásá­nak kérdését is, Csecsenföld gazdasági újjáépítésének pénzügyi vonatkozásait, va­lamint a szociális ellátás prob­lémáit. Jelcin azt ígérte, hogy az év végéig kidolgozzák a pénzátutalások menetrendjét. Aszlan Maszhadov a talál­kozó után úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélés légköre tárgyszerű volt, egymás köl­csönös tiszteletén alapult, és kellemes benyomása maradt a konzultációkról. Maszhadov átfogó politikai szerződésére tett javaslatot, amelyben Cse- csenföldet független állam­ként ismernék el. Szavai sze­rint Jelcin elnökkel megálla­podott: a két fél szakértői a közeljövőben megvitatják az alapszerződést, hiszen a kétol­dalú viszony alakulása most kulcskérdés Groznij számára. Csecsenföldön hétfőn újabb három orosz újságíró nyerte vissza szabadságát, ezúttal ka­tonai akció eredményeként. A tévés forgatócsoportot még május 10-én rabolták el isme­retlenek, vélhetően, hogy vált­ságdíjat csikarjanak ki értük az NTV orosz tévécsatornától. Tajvan tájfunban. A szigetország északi részén 18 ember életét vesztette, 40 személyt eltűntnek nyilvánítottak, a sérültek száma 26. A Winnie nevű szélviharral érkező heves eső­zések miatt több települést sárfolyamok öntöttek el, sok ház összedőlt. fotó: feb/reuter Hírháttér Katolikus fiatalok Párizsban A francia fővárosban e héten tartandó katolikus ifjúsági világna­pok rendezvényeire 135 országból mintegy 200 ezer zarándokot várnak. A találkozó csúcspontjaként csütörtökön a 77 éves, új utakra immár ritkábban induló II. János Pál szintén Párizsba érke­zik. A záró, vasárnapi szentmisére, amelynek a Bois de Boulogne park lóversenypályája szolgál majd színhelyéül, félmillió - köztük bizonyára sok Magyarországról érkező - hívő lesz majd kíváncsi. A világtalálkozó középpontjában ezúttal is a keresztény értékek őrzése, a vallásos gondolatvilág eszméinek terjesztése áll. Ez nem­csak azért fontos - írta a minap a Le Monde-ban egy neves szocio­lógus —, mert az iszlám előretörés már Dél-Európa több országá­ban érzékelhető, hanem mert a fiatalabb generációk viszonya az egyházhoz sokkal lazább a korábbinál. Franciaországban például (papíron) a lakosság 85 százaléka katolikus, a templomlátogatók valós száma azonban mintha nem igazolná ezt az elsöprő arányt. Két esztendeje a manilai világtalálkozón a résztvevője száma jócskán meghaladta a kétmilliót. Franciaországban komolyabban veszik az alkotmányban rögzített állam-egyház szétválasztás alap­elvét: az illetékesek nemcsak, hogy tetemesebb közpénzek felhasz­nálásához nem járultak hozzá (állami forrásból a rendezvény költ­ségeinek alig 4 százaléka származik), hanem megvétózták azt is, hogy a pápai nagymisét - az eredeti terv szerint - a Concorde téren tarthassák meg. Szondy Gábor A bolha esete - avagy a civilizált hangnem Szlovákia: távol Európától Nincs értelmük a ma­gyar-szlovák kormányfői ta­lálkozóknak addig, amíg a Horn Gyula által Győrött elő­terjesztett kilenc pontból leg­alább néhány nem teljesül - mondta Szentiványi István, a Szabad Demokraták Szövet­ségének frakcióvezetője. A politikus ugyanakkor helye­selte a találkozó megtartását, hiszen a cél a két ország közötti párbeszéd folytatása. A pozsonyi Pravda attól tart: valaki egyszer majd nemzetáru­lónak minősíti Valdimír Meci- art, amiért Horn Gyulával ta- lálkozgat. A Slovenská Repub­lika szerint „Szlovákia bolhát engedne a bundájába, ha en­gedne a magyar követelések­nek”. Marián Andel, a szlovák parlament alelnöke vaskos té­vedésnek nevezte a magyar fél álláspontját, és a szlovák ki­sebbség erőszakos asszimilá­ciójával vádolja Budapestet. „Rövidesen eldől, Meciar képes-e visszatérni a civilizált világban elfogadott szabályok­hoz” - fogalmaz a pozsonyi Új Szó. A SME című szlovák el­lenzéki lap szerint Szlovákia politikai vezetése sok egyéb eséllyel együtt eljátszotta a két ország közötti viszony javítá­sának esélyét. A Süddeutsche Zeitung is kemény ítéletet mond: „A Meciar kormány mindmáig nem fogta fel az ál­tala aláírt alapszerződés fontos­ságát, és a fiatal Szlovákia ez­zel elmulasztja annak lehetősé­gét, hogy Európa elismert part­nerként tekintsen rá.” Új népvándorlás várható? Ausztria fél a szabad munkaerőpiactól Mintegy 700 ezer ember szándékozik elhagyni Ma­gyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelor­szágot, hogy Nyugaton éljen. Közülük azonban csupán 7 szá­zalék akarja végképp elhagyni hazáját, a többiek néhány évet szeretnének külföldön dolgozni - jelentette hétfőn a Der Stan­dard című liberális osztrák na­pilap a Városi és Regionális Kutatások Intézetének (ISR) felmérésére hivatkozva. A cikk szerzője hozzáfűzte: elméletben szabad vándorlást is jelent a kelet-európai országok európai uniós csatlakozása, de ezt megfelelő korlátok közé kell szorítani. Az ISR mintegy 4500 interjú alapján arra jutott, hogy a visegrádi országokból mintegy 700 ezer ember, az összlakosság alig egy százaléka vándorolna ki, ez azonban több, mint amennyit a nyugati orszá­gok be tudnak fogadni. A felmérés szerint az első számú cél Németország (ahová 320 ezer ember, a távozni szán­dékozók 45 százaléka menne), utána Ausztria következik (ahol 21 százalék: 150 ezer kiván­dorló keresne munkát). Svájcba 7,1, Angliába 4,2, Olaszor­szágba 2,4 százalék tartana. Skandinávia iránt viszont érde­kes módon alig mutatkozik ér­deklődés. Hívei osztályárulással vádolják Nagy-Britanniában a Munkáspártot Búcsú a tandíjmentességtől Vegyes fogadtatásra talált a brit kormány oktatási miniszteré­nek előterjesztése. A konzervatív honatyák nagy része üdvö­zölte David Blankett átfogó egyetemi reformtervét, ám akad­tak olyanok a Munkáspártban, akik osztályárulást emlegettek. A 93 pontos Blankett-csomag lényege az, hogy szeptembertől megszűnik a felsőoktatás tan­díjmentessége. A megszorításra a kialakult helyzet kényszerí­tette a kormányt. Míg 1989-ben még csak minden hatodik kö­zépiskolát végzett diák folytatta tanulmányait felsőfokú taninté­zetben, jelenleg már minden harmadik ezt teszi. A főiskolák, egyetemek hallgatóinak száma jóval egymillió fölé emelkedett. Az állam az elmúlt két évti­zed alatt negyven százalékkal csökkentette egy-egy továbbta­nuló támogatását, és az ezred­fordulóig további hat és fél szá­zalékkal jut kevesebb erre a célra. Az ország kilencven egyeteme közül hetven adós­sághegyet görget maga előtt. Tervek szerint a legalacso­nyabb keresetű családok kivéte­lével mindenkinek hozzá kell járulnia az oktatáshoz. Eredeti­leg nem akartak kivételt tenni, és minden egyetemi hallgató fi­zetett volna, ám végül is némi visszakozás történt. A tandíj a családi jövedelmek arányában - magyar pénzre átszámítva - évi 240 és 900 ezer forint kö­zött mozog majd, de az egye­temisták erre kamatmentes, húszéves lejáratra szóló köl­csönt vehetnek igénybe. Az oktatási miniszter és szakértői szeretnék bevinni a köztudatba, hogy a felsőokta­tási tanulmányok nem utolsó­sorban elkerülhetetlen befekte­tést jelentenek. Ha tehát a hall­gatók úgy végzik tanulmányai­kat, hogy utána „piacképesek” lesznek, mielőbb jól fizetett ál­lást kapnak, viszonylag köny- nyen vissza tudják fizetni a fel­vett kölcsönöket. A befolyt pénz egyben segít­heti a színvonal emelkedését, például 2000-re minden egye­temi hallgató saját asztali kom­puterrel, 2005-re pedig laptop­pal rendelkezik majd. Réti Ervin • Szép, de az ágyban nulla • A sánta már újból táncol • Tekerje föl a padlószőnyeget • A nők is szeretik a pornót Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! Ha kedd, akkor Kiskegyed!

Next

/
Thumbnails
Contents