Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-30 / 207. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. július 30., szerda AgriExpo’97 Immár harmadik alkalom­mal rendezik meg AgriExpo ’97 elnevezéssel az orszá­gos agrárgazdasági, élelmi- szeripari kiállítást és vásárt augusztus 29-3 l.-e között Gödöllőn, az OMÉK terüle­tén. A szervezők mintegy 400 kiállítóra és naponta 20 ezer látogatóra számítanak, amennyiben kedvező lesz az időjárás. A kiállítás célja, hogy bemutassák az átala­kuló mezőgazdaság, elsőd­legesen az élelmiszerfeldol­gozás és az erdőgazdálko­dás eredményeit. Az érdek­lődők végigkövethetik egy- egy termelési ág különböző munkafázisait az alapanyag­termeléstől a feldolgozásig, illetve a késztermék fo­gyasztókhoz való eljuttatá­sáig. A látogatók díjtalanul tekinthetik meg a kiállítást. Egy csővel kevesebb? Si­kertelenül végződtek a Mól Rt. tárgyalásai az Adria kő- olajvezeték 12,5 százalékos üzletrészének megvásárlá­sáról. Ennek ellenére, ha üz­letileg hasznosnak látja, a kőolajtársaság esetenként továbbra is használni fogja a vezetéket. Kevesebb devizánk van. Júniusban is csökkentek a lakossági devizamegtakarí­tások, így az év eleje óta mintegy 24 milliárd forinttal kevesebb dollárt, márkát őr- zünk bankszámlánkon. To­vább emelkedtek viszont fo­rintmegtakarításaink. Több videokamera. Fel­avatták Sárváron azt a számí­tógépes, zárt láncú videoka­merás városi vagyonvédelmi rendszert, amely az év vé­géig megyei hálózattá bővül. A keddi átadás alkalmával Bene László, Vas megye rendőrfőkapitánya hangsú­lyozta: a rendőrség egyre in­kább a betörések, rablások megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Ezt szolgálja az a korszerű vagyonvédelmi rendszer, amelynek első elemét ötmillió forintos költ­séggel Sárváron építették ki. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 319,97 Francia frank 31,68 Japán jen (100) 166,84 Német márka 106,86 Olasz líra (1000) 109,64 Osztrák schilling 15,19 Svájci frank 129,58 USA-dollár 196,17 ECU 210,84 Kicsik és nagyok a kereskedelemben Nem minden kiskereskedő borúlátó a jövőt illetően pécsi Sok családnak nyújt megélhetést kis boltja A magyarországi élelmiszer­kiskereskedelmi boltok helyze­tének felméréséből kitűnik, hogy a hipermarketek, illetve a több mint 400 négyzetméter el­adóterű boltok terjedésével a kisüzletek fokozatosan kiszo­rulnak a piacról. A 400 négy­zetméter feletti élelmiszerüzle­tek száma napjainkra több mint 400-ra növekedett, az 51-100 négyzetméter közöttieké, va­lamint a még kisebbeké számá­ban és részarányában egyaránt csökkent, s ez a folyamat jelen­leg is erősödik. A kormány egy nemrégiben hozott rendelettel valamelyest igyekszik fékezni a hipermar­ketek rohamos terjedését, köte­lezővé tette ugyanis, hogy a 20 ezer négyzetméter összterület­nél nagyobb bevásárlóközpon­tok építését megelőzően kör­nyezeti tanulmányt kell készí­teni, s a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság dönt arról, hogy a beruházás megva- lósítható-e. Pécsett, Baranyában egy­előre „csak” a Metro jelenlété­vel kell megküzdeniük a kiske­reskedőknek, de várhatóan a közeljövőben több hipermarket is bővíti a konkurenciát. Előre­haladott tárgyalások folynak a Pólus megjelenésé­ről - a hírek szerint már csak a hely­szín a kérdé­ses. Beszél­nek a terve­zett ipari park területéről, ugyanakkor szó esett már a volt Bajcsy- laktanyáról is. Ugyancsak kereskedelmi centrumot kí­vánnak kiala­kítani a je­lentkező be­fektetők a pé­csi Tüzér ut­cai atlétikai pálya helyén, ha­sonló tervekről hallani a mohá­csi és a siklósi út kereszteződé­séné J. Baranya megyében a kérdés mintegy 8000 kiskereskedőt érint. Többségük esetében a helyzet több pusztán kereske­delmi versenynél, hiszen az egymással való konkurálás so­kaknál ez egy időben egzisz­tenciális kérdés is, a bolt szá­mukra, családjuknak a megél­hetési forrást jelenti. A kiskereskedők egy része a felvonuló erős versenytársak el­lenére sem látja borúsan a jö­vőt. ők azok, akik azt mondják, hogy a kis üzletméret olyan specializációt is lehetővé tesz, ami biztosítja a szükséges ve­vőkört. A másik dolog, amire fölhívták a figyelmet, az a ki­szolgálás mássága: míg a hi­permarketek nagy részében az árutömeget hordozó gondolák között úgymond elszemélytele­nedik a kereskedelem, a kiske­reskedelmi egységekben még megvan a hagyományos vevő­eladó kapcsolat. Ezt pedig a mai napig igénylik az emberek. Az ilyenfajta optimizmus mellett valós sérelem esetén csak egyet tehetnek a kiskeres­kedők. Ágazati, szakmai ér­dekképviseleti szervezetükhöz, illetve a gazdasági önkormány­zathoz fordulhatnak annak ér­dekében, hogy kikényszerítsék a valóban tisztességes versenyt. A kitartóak előtt mindenesetre ott lebeghet számtalan nyugati példa, a gyakorló piacgazdasá­gokban is megmaradtak a kis fűszerboltok a bevásárlóköz­pontok mellett. K. E. Várhatóan több hipermarket is nyílik fotók: laufer l. Pécs is versenyben az erőműtenderen A Magyar Villamos Művek Rt. nyilvánosságra hozta az ezred­forduló utáni, évekre szükséges villamosenergia-termelő kapa­citások kiépítésére vonatkozó tendereket. A dokumentációt szerdától lehet megvásárolni, a pályázatokat pedig szeptember 30-áig várja az MVM Rt. Az első tenderre 20-200 megawattos erőművi egységek kiépítésére vonatkozó ajánlato­kat várnak, illetve pályázni le­het meglévő erőművek élettar­tamának több mint 3 évvel tör­ténő meghosszabbítására vo­natkozó ajánlattal is. Ezeknek a blokkoknak 2001-2004 között kell üzembe lépniük. Az MVM az első tenderen összesen, az ajánlatoktól függően, 600-1000 megawatt kiépítteté­sét tervezi ebben a körben. A második tender minimum 800, legfeljebb 1400 összkapa- citás kiépítésére vonatkozik, amelynek 2004-2006. között kell üzembe lépnie. A pályázatokon bármely, erőműépítésben már tapasztala­tokkal és megfelelő tőkeerővel rendelkező cég részt vehet. A pályázatok elbírálása, illetve az építkezésekhez szükséges en­gedélyek megszerzése után a beruházások kivitelezése leg­hamarabb egy év múlva kez­dődhet meg.-Nagy örömmel fogadtuk, hogy a tenderkiírás az előzetes várakozásainknak megfelelően történt - kommentálta a fejle­ményt Somosi László (képün­kön), a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazga­tója. -A pá­lyázat első lépcsőjében beadandó mű­szaki terv el­készült, ez a befektetői szándékoknak is megfelel. Re­ményeink szerint jó eséllyel in­dulunk a 150-180 MW-os sze­nes blokk megépítésére. K. E. Jó és rossz hír autópályaügyben A jövő évi beruházások es tervek között nem, egyelőre csak a távlati elképzelések között szerepel a Baranya megyét érintő gyorsfor­galmi út fejlesztése a honi autópálya-koncepcióban. Ez volt a kellemetlen hír, bár csak a legvérmesebben gondolkodók számítottak arra, hogy a helsinki európai közlekedési konferencia által meghatározott új elképzelé­sek - az Adriát a Baltikum­mal összekötő közlekedési fo­lyosó - már ilyen rövid idő alatt teret kapnak a magyar fejlesztésekben is. Jó hír viszont, hogy a kor­mány meghallgatta és elfo­gadta a a közlekedési minisz­ternek a helsinki újdonságok­ról szóló beszámolóját, így remény van arra, hogy az eu­rópai fejlesztésekkel össz­hangban rövid időn belül a Budapest-Eszék vonal is lét- jogosultságot kap a rövid távú hazai közútfejlesztési prog­ramban. Az európai fő közlekedési csatornákhoz kapcsolódó le­ágazások szükségszerűsége azért fogalmazódott meg, mert a szakemberek szerint óriási lépésekben növekszik a forgalom a kontinensnek ezen a részén. Ez a tény azt az irányzatot erősíti, amely sze­rint nemcsak az autópálya­építésben kell gondolkodni, hanem a belvízi hajózás és a vasúti közlekedés korszerűsí­tésében, vagyis az összközle- kedési hálózat fejlesztésében. A szaktárca képviselői sze­rint a Helsinkiben meghatáro­zott új irányok nem jelent­kezhetnek azonnal a hazai fej­lesztésekben, de mindenkép­pen beépülnek a távlati elkép­zelésekbe. Valószínű tehát, hogy a magyar autópálya-fej­lesztési programot némikép­pen módosítani kell, hogy az összhangban legyen az össz­európai közlekedési konfe­rencia döntéseivel. Az ügy hátterében egyrészt EU-integrációs törekvéseink állnak, valamint az a tény, hogy a fejlesztések által reali­zálható tranzitforgalom ko­moly bevételeket eredmé­nyezhet majd az országnak. Mindennek tükrében a gyor­sított ütemű közlekedési inf­rastruktúrafejlesztés érdeké­ben a szaktárca intézkedési csomagot dolgoz ki. A régió számára adott tehát a feladat, elfogadtatni, hogy Baranya számára létfontos­ságú a fejlesztés, a gazdasági­lag depresszív térségben ez lehet az egyetlen katalizációs tényező. K. E. Közkedvelt a kamattámogatás A kormányzat a kis- és középvállalkozások fejlődését kü­lönféle eszközökkel támogatja. Összesen 47 támogatási forma létezik, közülük nyolcat a Földművelésügyi, négyet a Pénzügy-, kilenc pályázatot az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium (IKIM) hirdetett meg. Az IKIM által kiírt egyik pá­lyázat a kis- és középvállal­kozások beruházásait kamat- támogatással segíti - tudtuk meg tegnap T. Asztalos Ildikó­tól, a tárca államtitkárától. Az IKIM ez év februáijában hirdette meg az ez évre vonat­kozó pályázatot, amely az előző évhez képest nagyobb kamattámogatást ígért. Tavaly 5 évre 25-25 százalékost kap­tak a pályázatot elnyerők, az idei pályázat nyertesei az első évben 40, majd a további négy évben 5-5 százalékkal keve­sebb támogatást élveznek. A sikeres pályázók összesen 9,6 milliárd forint értékű beru­házás megvalósítását tervezik, s ezekhez 6,3 milliárd forint hi­tel kapcsolódik. A kamattámogatást elnyert vállalkozások 60 százaléka 50- nél kevesebb dolgozót foglal­koztat, a mikrovállalkozások aránya 31 százalék. A hátrá­nyos helyzetű megyék (Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg) vállalkozásai a pályázatok 12 százalékát nyerték el és az át­lagnál 10 százalékkal több tá­mogatást kaptak. Azt is megtudtuk, hogy a vállalkozások 67 százaléka ipari tevékenységük fejleszté­sére, 12 százalékuk építőipari tevékenységre, 10 százalékuk járműjavításra, 11 százalékuk szálláshelyek bővítésére kért hitelt és kapott hozzá kamattá­mogatást. A beruházások ka­mattámogatására 1997-2001 között összesen 1,3 milliárd fo­rintot terveznek, amelyből az idén 500 millió forint osztható szét. Eddig 316 millió forintot ítéltek oda, s ennek alapján na­gyon valószínű, hogy az év vé­géig a tervezettnél többnek is lenne keletje. Koós Tamás Nonprofit egyletek biztonsága A mezőgazdaságot ért károkat három szempont szerint cso­portosítják a szakemberek: biztosítható, nehezen biztosítható és nem biztosítható. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az aszály, az árvíz és a belvíz okozta veszteségek, amelyeket Európa- szerte a katasztrófaalapból fedeznek. A nehezen biztosítható kategóriában keletkezett károk esetén jól szolgálhatják a ter­melők érdekeit a nonprofit biztosító egyesületek. Magyarországon a nonprofit biztosító egyesületek az Argosz Biztosító közreműködésével végzik tevékenységüket. Dr. Erent Gábortól, a társaság PR- igazgatójától megtudtuk: a biz­tosított mezőgazdasági - nö­vénytermesztési és állat - va­gyon értéke a tavalyi 4,3 milli- árdról az idén 6,2 milliárd fo­rintra nőtt. A legtöbben szántóföldi nö­vényekre kötnek biztosítást. A növénytermesztési ágazatban 71 ezer hektár területen csak­nem 5 milliárd forint értékű va­gyont biztosítottak az idén a gazdálkodók tűz, jég, vihar és homokverés ellen. Egy önkén­tes „biztosító” kizárólag a bo- gyósgyümölcsűeket veszélyez­tető tavaszi fagykár mérséklé­sére alakult. Az állatbiztosításra szövetkezett három nonprofit egyesület 7000 szarvasmarhát, 223 tenyészsertést és 14 lovat biztosított be, mintegy 360 mil­lió forint értékben. A nonprofit biztosítók száma a tavalyi tizenháromról hu­szonháromra emelkedett. Eb­ben nagy része van a félmillió forintos állami támogatásnak. Ennyivel járul hozzá ugyanis az állam a termelők és a szövetke­zők által létrehozott nonprofit egyesületek alapítási költségei­hez. (Ilyen szervezetet legalább tíz jogi, vagy nem jogi személy alapíthat. A szerk.) Ezen kívül a tagok a növénytermesztési biz­tosítási díjuk harminc százalé­kát is visszaigényelhetik a földművelésügyi tárcától. Önkéntes biztosítóegyletet eddig Nógrád, Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sop- ron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében alapítottak a gazdálkodók. U. G. As alacsony Iskolai végzett só güok aránya a regisztráltakon és a tartés munkanélkülieken belül, valamint a tartés munkanélküliek aránya kirendeltségenként Baranyában, 1997.1. negyedév Tartós mn. közül legfeljebb 8 ált. isk. v. aránya Kirendeltségenként a tart. mn. aránya Kirendeltségi munkán, ráta 26,4% Országos átlag tart. mn. aránya 04_--------------_|-----------------_|-------------------------------------------------------------h--------------------+-......................I P écs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlőrinc 30 20 10 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents