Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-30 / 207. szám

1997. július 30., szerda Kistermelők Dünántúli Napló 7 ’tlintakertészct Egerágon - Kistóthék Egerágon a saját kárukon tanultak. A szépen ápolt, jövedelmező kertészetüket minden évben - volt, amikor egy tenyészidőszak alatt több­ször is - elverte ajég. Kistóthné Hujber Éva - a család „főkertésze” - az idén az 1000 négyzet- méternyi paradicsomültetvényt Raschel-hálóval fedte le. A hálótakaró nagyon jól bevált. A nö­vények kifogástalanul fejlődnek alatta. Az érés koncentrált és a termés egyöntetű. A háló a nap­fénysugarak bejutását hátrányosan nem befolyásolja. Három fajtát termesztenek: Mónika, Del­fin és a Plátusz Fret. Az utóbbival vannak a legjobban megelégedve. A mutatós, szép, 130-140 grammos termés több napig is kemény marad. A szabadföldi paradicsom hálóval való lefedése követendő példa. fotó: laufer László Vegyszermentes zöldséget a piacra A helyes fajtaválasztás költségmegtakarítással jár Gazdahírek Gazdaszövetkezet. Egy­koron Szatymaz híres volt gyümölcstermesztéséről. A gondok-bajok most ugyan­így sújtják, mint az ország más térségeit. Az értékesítés bizonytalansága, a jövede­lem hiánya, teljes kiszolgál­tatottság stb. Ennek szándé­koznak véget vetni a szaty- mazi gazdák, amikor meg­alakították gazdaszövetke­zetüket, mégpedig 34 ala­pító taggal, fejenként har­mincezer forint tagsági rész­jeggyel. Azt remélik, ha az értékesítésben összefognak, olyan árumennyiséggel je­lenhetnek meg a piacon, amellyel befolyásolni tudják az árakat, kikapcsolhatják a lánckereskedelmet, hosszú távú biztonságot teremtve maguknak. (Kistermelők Lapja). Gyümölcsgazdák köny­ve. A szerző, Sipos Béla Zoltán a következő gyü­mölcsfajokkal foglalkozik: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, kajszi, cseresz­nye, meggy, szilva, ringló, dió, mandula, mogyoró, gesztenye, piros és fekete ribiszke, köszméte, málna, szeder, szamóca, fekete bo­dza, homoktövis, húsos som, josta, áfonya, füge, kiwi. Ismerteti a telepítés, a talajművelés, az öntözés, a metszés fogásait, külön kitér a növényi betegségekre és a védekezésre. A könyv meg­rendelhető a Futár Szak- könyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). Az Európai Unió élés­kamrája. Franciaországot ma az EU bázis-országaként tartják nyilván. Hasznosított mezőgazdasági területe és termelése alapján az EU el­sőszámú élelmiszer-terme­lője. Ezt a rangot a közössé­gen belül már 1988-ban el­érték, amikor az unió mező- gazdasági termelésének 23 százalékát adták. Az elmúlt 30 év alatt az ország mező- gazdasági termelése négy­szeresére nőtt. Jelentősen változott a termelés szerke­zete is. 1955-ben 2,3 millió vállalkozó dolgozott egy hektárnál nagyobb terüle­ten. 1995-ben mindössze 600 ezer agrárgazdaságot tartottak nyilván. Átlagos területnagyságuk megha­ladja az 50 hektárt. Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb augusztus 6-án jelentkezünk Többet ésszel, mint vegyszer­rel. Az általam módosított közmondásnak egyre nagyobb lesz a jelentősége. Ez egyrészt élelmezés-egészségügyi, más­részt gazdasági okokra vezet­hető vissza. Hazánkban évente 14-18 milliárd forint értékben haszná­lunk fel különböző növényvédő szereket. Az egy hektárra jutó növényvédő szer hatóanyag mennyisége 5 kg. Ez a tetemes mennyiség 35 ezer tonnát tesz ki évente, amely hatalmas po­tenciális veszélyt jelent az em­beri egészségre és a környe­zetre egyaránt. És hogy ennek dacára e téren mégis megnyug­tató a helyzet, az köszönhető a tisztiorvosi szolgálatnak (volt KÖJÁL), és a növényegészség­ügyi és talajvédelmi állomások laboratóriumainak. A hatósági szervek évente át­lagosan 7400-8500 nyers ter­ményből származó, ún. „ható­sági mintát” vizsgálnak meg és 20-23 ezer vizsgálatot végez­nek el a „megengedett szerma­radék” megállapítása céljából. („Megengedett szermaradék” a növényvédő szer maradékának az a mennyisége, mg/növényi termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a termék forgalomba hozható.) A határértékek nem­zetközi egységesítését a külön­böző országok szakértőiből de­legált bizottsági tagok (FAO, WHO) és az Országos Élelme­zés és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai együttesen évente végzik. Az említett 23 ezer mintából pl. mindössze 0,9% volt „pozi­tív”, azaz a megengedett határ­értéken túli minta. Ez a nem­zetközileg is kimagaslóan jó eredmény nem utolsósorban a 3600 fős növényvédő mérnök­nek és a különböző tanfolya­mok előadásain elhangzott fel- világosító munkának köszön­hető. A vegyszerfelhasználás terén történő takarékosság másik in­doka a gazdaságosság. Az el­múlt öt év alatt az egyes nö­vényvédő szerek árai 2-5-szö- rösére emelkedtek. Ez nagyban megdrágítja a zöldségféleségek előállítási költségeit. Ennek el­lensúlyozására javasolható a több betegségnek ellenálló faj­ták termesztése. Ezzel megta­karítható a vegyszerekkel való többszöri permetezési munka és költség. A paradicsomból pl. az Ale- ida F, fajta a paradicsommo­zaik vírussal, verticilliummal, a fuzárium 1-2 rasszával, a kla- dosporium A-E rasszaival, va­lamint a gyökémyak fuzári­ummal szemben ellenálló és az ezüst levelűségre toleráns hib­rid. A Transit F, féldeterminált korai fajta a dohánymozaik-ví- rus, verticillium, fuzárium, és a kladosporium 1-2-3 rasszaival szemben toleráns. Paprikánál pl. a Supol és a Szintetikus Cecei fajták a do­hány és uborkamozaik-vírussal szemben toleránsak, míg a Tál­tos a mozaikvírussal szemben ellenálló. Uborkánál igen lényeges az ellenálló fajták megválasztása, mivel egyetlen védekezés el­mulasztása, vagy a szer helyte­len megválasztása az egész termést megsemmisítheti. A Bernadett F, túlnyomóan nővi­rágú - tehát nem kell a bepor­zásról gondoskodni -, és ellen­áll a lisztharmat, valamint a pe- ronoszpórának, továbbá a kla- dosporiumnak is. Hasonló tu­lajdonságokkal rendelkezik a Mérih Fj a Barbara F l és az Alex Fi fajta is. Az egyes zöldségféleségek helyes fajtamegválasztásával tehát a növényvédelemben je­lentős költséget takaríthatunk meg. Ezen túlmenően táplálko­zásunk is egészségesebb lesz. Ajánlatos tehát megszívlelni, hogy „többet ésszel, mint vegy­szerrel!” Dr. Tamcsu József Időszerű növényvédelem Gombás és baktériumos betegségek A hosszan tartó csapadékos időjárás kedvez a gombás és baktériumos betegségek ter­jedésének. Gyakori a gyü­mölcsfák moníliás termés- fertőzöttsége. A moníliás be­tegségek ellen csak az au­gusztus végén érő gyümölcs­fáknál lehet használni nö­vényvédő szereket az élel­mezés-egészségügyi várako­zási idő miatt! Védekezésre házikertekben, hobbikertekben javasolható szerek: ANTRACOL WP, CHINOIN FUNDAZOL 50 WP, DITHANE M-45 (DG), POLYRAM DF, VONDO- ZEB PLUS (DG), BUVICID K, ROVRAL 50 WP, TOP- SIN-M 70 WP. A korábbi érésű gyümölcs­fákon egyetlen megoldásként a moníliás termések lesze­dése, összegyűjtése marad. A már letermett gyümölcsfákról is távolítsuk el a fán maradt gyümölcsmúmiákat. Az ösz- szegyűjtött moníliás termése­ket legalább 50 centiméter mélyre ássuk el. A vegyszeres védekezést a letermelt gyü­mölcsfáknál is folytatni kell (cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack stb.). A birs megóvása a termésrothadástól Sok kiskerttulajdonosnak év­ről évre visszatérő problémát jelent a birs megvédése a ter- mésrothadásos betegségtől, melyre csak akkor figyelnek fel, amikor a termés érése már megkezdődött és védekezésre már nincs lehetőség. A birs termésrothadása leggyakrab­ban másodlagos, elsődlegesen a gyümölcsmolyok kártételé­nek tulajdonítható. Ebben az időszakban a birsfáknál fo­lyamatossá kell tenni a keleti gyümölcsmoly, az almamoly, a körtemoly elleni védekezé­seket. Védekezésre felhasz­nálható növényvédő szerek: BANCOL 50 WP (500 SC), BASUDIN 600 EW, BI-58 EC, BIO-SECT, CHINET- RIN 25 EC, CHINMIX 5 EC (ME), DANADIM 40 EC, DANITÓL 10 EC, DECIS 2,5 EC, DIM ILIN 25 WP, DI- PEL, FENDONA 10 EC (2 EC), FYFANON 50 EC, JUDO, KARATE 5 EC, METCH 50 EC, NOMOLT 15 SC, RELDAN 50 EC, SHERPA, SUMI-ALFA 5 EC, TALSTAR 10 EC, UNI- FOSZ 50 EC. A molyok elleni védeke­zéskor egymenetben véde­kezzünk a moníliás betegsé­gek ellen is. A szerek kivá­lasztásánál elsődleges szem­pontként a köztes növénykul­túrák érési ideje legyen meg­határozó! Az uborka levélpusztnlása Sokan érdeklődtek, hogy mi­től pusztul el az uborka levél- zete? Az uborkának két olyan betegsége van, mely általában egyidőben, ugyanazon időjá­rási viszonyok között jelent­kezik. Ez a két betegség: a baktériumos szögletes levél­foltosság és az uborka pero- noszpóra. Mindkét kórokozó­nak kedvez a párás, csapadé­kos időjárás, felületes szem­lélő még a tüneteket sem tudja megkülönböztetni, mi­vel ezek legtöbbször szögle­tes, bámuló foltok formájában jelennek meg a levél felüle­tén. Az idei évhez hasonló időjárási viszonyok között néhány nap alatt teljes lomb­vesztést idézhetnek elő. Vé­dekezésre mindkét kórokozó ellen a réztartalmú szerek al­kalmasak (CHANPION 50 WP, CUPROXAT FW, RÉZOXIKLORID 50 WP, RÉZKÉN, BORDÓILÉ FW, RÉZKÉN, BORDÓILÉ + KÉN FW, BORDÓI POR, CUPROSAN SUPER D, MILTOX SPECIAL), melyek élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje 5 nap. Erős baktériumos fertőzés esetén szükséges lehet a réz­tartalmú szerek kiegészítése KASUMIN 2 L-lel. Ha az uborka szedése folyamatosan történik akkor az ALIETTE 80WP + KASUMIN 2 L kombinációját alkalmazhat­juk kétnapos élelmezés­egészségügyi várakozási idő­vel. Betartani a várakozási időt Több kiskerttulajdonos érdek­lődött, hogy az élelmezés­egészségügyi várakozási idő lejárta előtt beérett termések befőzésre hogyan használha­tók fel? A kérdésre a válasz egyér­telmű. A várakozási idők le­járta előtt a termés sem friss fogyasztásra, sem feldolgo­zásra NEM HASZNÁL­HATÓ fel, mivel a szedést követően a növényvédő sze­rek bomlása nem biztosított, azaz a tárolt termékeken, il­letve termékekben a szerbom­lás meghatározhatatlan. Czigány Csaba Kiskerttulajdonosok kérdezték Olvasóink gyakran fordulnak a szerkesztőséghez, vagy közvet­lenül hozzám kérdéseikkel, me­lyek legtöbbször az éppen ak­tuális cikk témájához kötődnek, de sokszor kémek tanácsot más, a gyümölcstermelést érintő szakmai kérdésekről. Ezek közül néhányra ezúton adok választ, lévén, hogy azok közérdekűeknek tekinthetők. Miért kicsi a hajtás? Olvasónk kérdezi, hogy mit tegyen az idén tavasszal ültetett oltvány-diófájával, amit rend­szeresen öntözött, mégis alig- alig van csak hajtásnövekedése. A dióval - akár magonc, akár oltvány - nagyon gyakran elő­fordul, hogy „elül” az ültetési évben, sőt esetleg a következő évben is nagyon kicsi hajtást (vesszőt) hoz, látványilag való­ban gyatrának lehet minősíteni. Még sincs ok aggodalomra, mert a második, vagy harmadik évtől kezdődően ezek az „elült” fák is megindulnak és normális növekedést fognak produkálni, akár metszetlenül hagyjuk őket, akár megmetsszük. Ha metsz- szük, akkor viszont kihagyha­tatlan a sebkezelés, mert a dió vesszejének vastag a bele. Ol­vasónk türelemmel, szokásos módon gondozza a fákat, azok néhány éven belül normális nö­vekedési eséllyel fogják meg­hálálni a gondoskodást. Óvatosan a ritkító metszéssel Kiskerttulajdonos érdeklő­dött, hogy idősebb gyümölcsfá­ját ritkító metszésben részesí­tette, és az sok vízhajtást ho­zott. Hogyan távolítsa el azo­kat, mert az előző évben visz- szametszette őket, de az to­vábbi sűrűsödést okozott? Feltehetően a ritkító metszés erősebb lehetett a szükségesnél, ezért reagáltak a fák vízhajtá­sok (fattyúhajtások) hozásával. Helyes kerttulaj- donos-társunk megfigyelése, ha ezeket vissza­metsszük, akkor a tőből számos új tör ki. Ez azért van, mert a visz- szametszéssel, akármilyen mé­lyen végezzük el, az alapi rügyeket nem tudjuk eltá­volítani, és azok bizony kihajta­nak. Ázt tanácso­lom tehát, hogy azt az egy vagy két vízhajtást, amelyekből ter­mőalapot fog nevelni, hagyja meg, és az ábrán látható módon metssze vissza, a többit pedig - bármennyire is durva beavat­kozásnak tűnik - egyetlen hatá­rozott, erős mozdulattal törje ki! Ha így kitöri - nyár közepe felé van erre mód -, akkor a vízhajtás egy kis talppal együtt fog leválni, és ily módon a tal­pon található alapi rügyeket is eltávolította. Ne mulassza el ez esetben a sebkezelést! A szamóca ültetési mélysége Szamócát ültetni szándékozó olvasónk kéri, hogy a már egy­szer régebben közölt ábrát a he­lyes ültetési mélységről jelen­tessük meg újra, mert sza­mócát fog pa- lántázni, és az ábra szemléle­tesebb, mint az írott szöveg. Olvasónknak igaza van, ké­résére közöljük az ábrát. Ta­nácsként azért „szövegben” annyit hozzá­fűzök, hogy a gyökereket ne vágja vissza, inkább készítsen nagyobb ültetőgödröcskét, a leveleket kurtítsa meg, hogy kisebb legyen a párologtató fe­lület, ha teheti, az ültetést bo­rús időben végezze, vagy késő délután, és az ültetés után bő­ségesen öntözze be a töveket, annyi vízzel, amennyit csak felvesz a talaj. Buzássy Lajos > 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents