Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-03 / 180. szám

6 Dünántúli Napló Jogszabály-ismertetés 1997. július 3., csütörtök Jog-forrás Ítélkezési szünet. A Ba­ranya Megyei Bíróság elnö­kének tájékoztatója szerint a Baranya megye területén működő bíróságokon 1997. július 21-étől 1997. augusz­tus 25-éig ítélkezési szünet lesz. Ez idő alatt a bíróságok a soron kívüli ügyeket fo­lyamatosan intézik, tárgya­lásokat azonban nem tarta­nak. A felvilágosítás ideje munkanapokon: 9-től 11 óráig. Tilalom a nehéz teher­gépkocsikra. A Kormány 99/1997.(V.11.) Korm. ren­deleté a nehézgépkocsik közlekedéséről szóló ko­rábbi kormányrendeletet módosítja. A változás fő eleme: a rendelet hatálya alá tartozó nehéz tehergépko­csival az ország közútjain szeptember 1-jétől június 14-éig - ezen belül novem­ber 4. és március 1. között a nemzetközi forgalomban közlekedő nehéz tehergép­kocsik kivételével - vasár­nap és munkaszüneti napo­kon 8-tól 22 óráig közle­kedni nem szabad. Mestervizsga követel­mények. Az ipari, kereske­delmi és idegenforgalmi miniszter 23/1997- (VI. 11.) IKIM rendelete az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló korábbi rendeletet módosította 14 szakmánál. Ezek a következők: ács-áll­ványozó, órás, kozmetikus, fodrász, cukrász, női szabó (nőiruha-készítő), rádió- és hangtechnikai műszerész, televízió- és videotechnikai műszerész, esztergályos, háztartási gépszerelő, bádo­gos és épületbádogos, tető­fedő, szerkezetlakatos, fényképész. Érettségi szabályzat. A Kormány 100/1997. (VI. 11.) Korm. rendelete az érettségi vizsgaszabályzatá­ról szól. Rendelkezik többek között a tantárgyválasztási jogról, az érettségi idősza­kairól, fajtáiról, részeiről, menetéről és tantárgyairól. A szabályzat rendelkezései­nek zömét legkorábban az 1998. május-június hónapi érettségi vizsgaidőszaktól kell alkalmazni. A Kormány a 63/1997. (IV. 18.) Korm. rendelettel jog­szabályt alkotott az önkéntes ifjúsági építőtáborokról. Azt is meghatározta, hogy mit kell ezen a fogalmon érteni. Az építőtábor olyan foglalkoz­tatási formát jelent, amelyben legfeljebb háromhetes turnu­sokban, a szorgalmi időn kívül, egyidejűleg legalább tíz fiatal foglalkoztatására kerül sor, és a munkavégzés időtartama alatt a fiatalok közös elhelyezéséről, ellátásáról, valamint - a foglal­koztató és az építőtábor szerve­zője közötti eltérő megállapo­dás hiányában - a szabadidő kulturált eltöltéséről a foglal­koztató gondoskodik.” Ennek alapján az építőtábor lényege, hogy az építőtáborban munkát végezhet minden, munkavi­szony létesítésére jogosult fia­tal, aki közoktatási intézmény­nyel vagy felsőoktatási intéz­mwuöiak Az erdei haszonvételek normái A földművelésügyi miniszter 29/1997.(1V.30.) FM rende­lete az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végre­hajtási szabályairól rendezi az erdei haszonvételek gya­korlásának feltételeit, ame­lyeknél gyakori a zavar az ál­lami és nem állami tulajdonú erdő eltérő helyzete, illetve a természetvédelmi megkötött­ségek miatt. • Az erdészeti hatóság enge­délye alapján szabad gyako­rolni a következő erdei haszon­vételeket: a fakitermelést (élő vagy még tövön álló, elhalt fák tőről való leválasztása); erdé­szeti szaporítóanyag gyűjtését felújítás alatt álló erdőrészle­tekben; a fenyőgyanta gyűjtését (gyantázás). Védett természeti területen ezekhez az engedélyt az erdészeti hatóság a termé­szetvédelmi hatóság szakható­sági hozzájárulásával adja ki. • Az elhalt fekvő fa és gally gyűjtését, kidöntött fáról tör­ténő fenyőgally, toboz és díszí­tőlomb gyűjtését, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelé­sét és a fű kaszálását az erdő- gazdálkodó gyakorolhatja, il­letve e jogát előzetes írásbeli engedéllyel más személyre át­ruházhatja. • Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógy­növény gyűjtése az állami er­dőben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A magánerdőben bármilyen mértékű, állami területen az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az er­dőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható. Védett természeti területen az ilyen haszonvételekhez a ter­mészetvédelmi hatóság hozzá­járulását az erdőgazdálkodó kö­teles beszerezni. • A méhészeti tevékenység - a méhcsaládok elhelyezése nek­tárgyűjtés céljából - nem ál­lami tulajdonú erdőben az er­dőgazdálkodó előzetes bele­egyezésével; az állami tulaj­donú erdőben szabadon gyako­rolható, azonban a méhcsalá­dok elhelyezését és letelepedési helyét az erdőgazdálkodónak minden esetben be kell jelen­teni. A méhészeti tevékenység az erdőgazdálkodást és az erdei turizmust nem zavarhatja. Védett területen a természet- védelmi hatóság hozzájárulását a méhészeti tevékenység gya­korlója köteles beszerezni. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. HEGEDŰS SÁNDOR (X.) Hallgass előbb mindig a szívedre! Régi professzorokról, jogász­kollégákról beszélgetve köny- nyed fordulattal térünk át az operákra és zeneszerzőikre - Puccini a kedvenc -, majd pró­zára váltva Thomas Mann Va­rázshegyénél időzünk. Köz­ben elárulja, hogy ifjú korá­ban verseket írt, néhány nyomtatásban is megjelent. Aztán kirándulunk a termé­szet világába, annak figye­lése is nagy hobbija. Sajnál­kozva említi, hogy csak passzív zeneélvező. Gyer­mekkorában zongorázni szeretett volna, de a 40-es évek elejének gazdasági vi­szonyai közepette édesanyja úgy találta, hogy akkora hangszer nem férhet be ná­luk se az ajtón, se az abla­kon. Később ezért autodi­dakta módon megtanult mandolinon játszani.- Mindig azt tartottam, hogy csak az ostoba ember unatko­zik. Én igyekeztem sokfelé ki­terjeszteni az érdeklődésemet - avat be szellemi életvitelének filozófiájába dr. Hegedűs Sán­dor nyugalmazott pécsi ügyész. Negyven évi szolgálat után épp öt éve ment nyugdíjba fő- ügyészségi tanácsosként. Erre a szép hosszú pályára azonban kétszeres véletlen vezérelte.- Eredetileg orvos szerettem volna lenni, de közbejött a be­tegség, és egy év kihagyásra kényszerített. Aztán a kezelő­orvosom tanácsolt el attól, hogy kollégája igyekezzek lenni: „Egészséged nem bírja ki ezt a strapás pályát, legyél inkább másféle doktor”. 1954-ben sze­retem jogi diplomát. Az ügyé­szi pályára térésemben az volt a véletlen, hogy nem volt válasz­tási lehetőség: egy bizottság megfellebbezhetetlenül kije­lölte, ki hova kerül. Húsz éven át volt a gyermek- és fiatalkorúak ügyésze. Erről a tevékenységéről ismert legin­kább. Sikerélménynek tartja, hogy jó néhány fiatalt sikerült elrángatnia a bűnözés útjáról. -Nyugodtan merek ta­lálkozni egykori paciense­immel, és nem tudok arról, hogy bármelyikük hara­gudna rám. Mindig arra tö­rekedtem, hogy ne marad­jon bennük tüske, még apró igazságtalanság miatt sem: csak azért kapjanak büntetést, amit valóban és bizonyíthatóan elkövettek. A gyermek- és ifjúsági bűnözés elleni fellépést a jogalkalmazás igen speciá­lis területének tekinti.- A büntetőjog primá­tusa itt nem érvényesül: nem nyomhatja el a peda­gógiát és a pszichológiát. A gyakornokokat mindig arra fi­gyelmeztettem: „Itt végképp nincs helye a bürokratikus ügy­kezelésnek. Meg kell próbálni érzelmileg, értelmileg azono­sulni az elkövetővel. Hallgass előbb mindig a szívedre, kér­dezd meg háromszor is, aztán amit mond, próbáld egyeztetni a hatályos joggal!” A természetgyógyászati rendelő A Kormány 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelete a természetgyógyászati tevékenységről július 1-jén lépett hatályba. Az e tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V.28.) NM rendelet melléklete a természetgyógyászati ren­delő kialakításának előírásait is megadja. A rendelőnek legalább 12 m2 alapterületű - a négyszemközti természetgyógyász-beteg talál­kozásra lehetőség szerint alkalmat adó - rendelő­helyiséggel, közforgalmú helyről megközelíthető várószobával, WC-vel és a beteg számára kéz­mosási lehetőséggel kell rendelkeznie. A rende­lőhelyiségben biztosítani kell a megfelelő fűtést, a világítást és a hideg-meleg folyóvizes kézmo­sási lehetőséget. A rendelő felszereltségéről egyedileg, a konk­rét tevékenység ismeretében az ANTSZ területi­leg illetékes megyei (fővárosi) intézete dönt. Építőtábori paragrafusok ménnyel nappali tagozatos ta- táborba magyar és - külön fel- mészetbeni juttatásokat. Szer­nulói vagy hallgatói jogvi­szonyban áll, vagy az a munka­végzés évében szűnik meg. Építőtábor szervezője olyan, Magyarországon nyilvántar­tásba vett társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövet­sége, egyház, alapítvány, köz- alapítvány, költségvetési in­tézmény, helyi önkormányzat, oktatási intézmény, iskolaszö­vetkezet lehet, amely e tevé­kenységét a Munkaügyi Mi­nisztériumhoz bejelentette. A minisztérium az építőtábor szervezésével foglalkozó szer­vezeteket nyilvántartásba veszi, és erről igazolást ad. A foglal­koztató és az építőtábor szerve­zője csak egymástól elkülönült jogi személy, illetve jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. Építő­tételekkel - nem magyar diák jelentkezhet. Ennek a tanulói jogviszony, illetve az egész­ségügyi alkalmasság a két leg­fontosabb feltétele. A foglalkoztató és az építő­tábort szervező köteles szerző­désben rögzíteni a munkavég­zéssel kapcsolatos kérdéseket, így különösen az elvégzendő munkát, az egészséget és biz­tonságot nem veszélyeztető munkavégzés személyi és tár­gyi feltételeit, körülményeit, a turnusok kezdő és befejező időpontját, az elvégzendő mun­kafolyamat részletes leírását, a fiatalokat megillető juttatásokat - ideértve az ÁNTSZ által kia­dott engedélynek megfelelő el­helyezést, tisztálkodási és étke­zési lehetőséget -, illetve a tá­borvezetőséget megillető ter­ződésbe kell foglalni az elhe­lyezésért és a szállásért a fiatal által fizetendő térítés összegét; a fiatalok szabadideje kulturált eltöltésének biztosításával kap­csolatos megállapodást. Amennyiben a szálláshely és a munkahely közötti távolság a két kilométert meghaladja, a fiatalok utaztatásával, illetve a közigazgatási határon kívüli belföldi lakóhely és szálláshely közötti egyszeri oda- és vissza­utazással kapcsolatos megálla­podást is bele kell venni a szer­ződésbe. A szervezésből, a táborveze­tőség foglalkoztatásából, a sza­badidő kulturált eltöltésének biz­tosításából, a fiatalok utaztatá­sából eredő költségek megosztá­sáról és viseléséről szóló megál­lapodást is a szervező és a fog­A gally gyűjtése is engedélyhez kötött fotó: Müller a. Lélekturkáló kontárság A „bárki lehet pszichológus,, ijesztő kételyét vetette fel az állampolgári jogok ország- gyűlés biztosának megállapí­tása: a pszichológusi munka­kör betöltéséhez szükséges képesítésről szóló rendeletet 1990-ben hatályon kívül he­lyezte, és azóta nem született olyan jogszabály, amely a pszichológusi tevékenység tartalmát meghatározná. Az országgyűlési biztos szerint ez a helyzet veszélyezteti a pszichológusi tevékenységgel érintett állampolgároknak a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogát. A helyzet nem ennyire tra­gikus: az egyes szakterüle­tekre vonatkozó jogszabá­lyokban megtalálhatók a ké­pesítési feltételek. Például a közoktatásban a törvény sze­rint „iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettség­gel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzett­séggel rendelkezik". A hatályon kívül helyezett 1976-os évjáratú rendelet leg­inkább azért hiányzik, mert a gazdasági szférára írta elő, hogy a pszichológiai mód­szert alkalmazó vizsgálatok­hoz és az ember pszichikai jellemzőit figyelembe vevő munkaszervezési, gazdasá­gossági tevékenységekhez felsőfokú szakképzettséggel rendelkező pszichológust kell alkalmazni. Egyébként jelenleg való­ban bárki folytathat pszicho­lógusi tevékenységet és tur­kálhat a gyanútlan páciensei lelkében, mert ha vállalkozói igazolványt kér ehhez, nincs speciális feltételhez kötve an­nak kiadása. A tűzoltóság szolgáltatásai A belügyminiszter 37/1997.(VI. 11.) BM rendelete a tűzoltóság által végezhető szolgáltatások körét szabályozza a hivatásos ál­lami, önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok térítés ellené­ben végzett szolgáltatásaira kiterjedően. Nem végezhetnek saját illetékességi területükön olyan szolgáltatást, amely szakható­sági, ellenőrzési, tűzvizsgálati feladataikat érinti, sem olyant, amelynek során a felszerelés (technika) az átlagosnál fokozot­tabb igénybevételnek van kitéve. Térítés ellenében végezhető szolgáltatások: légzőkészülékek, tűzoltó szakfelszerelések karbantartása, ellenőrzése; légzopa- lackok töltése; hordozható tűzoltó készülékek ellenó'rzése, javí­tása, töltése; tűzoltótömlók nyomáspróbázása; tűzcsapellenőr­zés, karbantartás; vízeltávolítás, vízszívatás, vízszállítás; faki­vágás; magasban végzett munka; építmények bontási munkála­tai; daruzás; teherfuvarozás; rendezvények tűzvédelmi biztosí­tása; mozgásképtelen járművek szállítása speciális autómentő­vel; tárgykiemelés; automatikus tűzjelzések fogadása speciális központ létrehozásával; ingatlanok eseti bérbeadása; a hivatá­sos tűzoltóság kivételével a létesítményi tűzoltósági feladatok. Építőtáborban munkát végezhet minden, munkaviszony lé­tesítésére jogosult nappali tagozatos hallgató fotó: Müller lalkoztató közötti szerződés tar­talmazza. A foglalkoztató a tá­borlakó fiatalokkal a konkrét építőtábori munkára, időtar­tamra és feltételekkel egyénileg munkaszerződést köt.

Next

/
Thumbnails
Contents