Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-04 / 151. szám
10 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. június 4., szerda Létszámfejlesztés az oktatásügyben Dr. Újvári Jenő szocialista alpolgármester javaslatára Pécs város jegyzője 1997. május 31-i hatállyal visszavonta a Polgármesteri Hivatal Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetőjének, Tóth Bélának irodavezetői megbízatását, de változatlan illetménynyel továbbra is az iroda alkalmazottja marad. Újvári Jenő javaslatára a jegyző az irodavezetői munkakör betöltésére Spo- lár Jánost, a Jókai utcai Általános Iskola ötvenkilenc éves igazgatóját nevezte ki. A kinevezéshez öt megjegyzés mindenképpen indokolt. 1. Spolár János 1990-ben az MSZP pécsi országgyűlési, míg 1994-ben pécsi önkormányzati képviselőjelöltje volt. Az MSZP közismerten aktív párt- politikusa. 2. Az irodavezetői állás nem került pályáztatásra, noha biztosan kijelenthető, hogy Pécsett Spolár János mellett több tucat alkalmas, netán alkalmasabb szakember is kiválóan el tudná látni ezt a feladatot. 3. Remélem, nem értik félre az ötvenes éveikben járók, de valószínűleg nem ötvenkilenc évesen kellene új irodavezetőt kipróbálni a városházán, hanem lehetőséget kellene biztosítani a közép- vagy fiatalabb korosztály oktatási szakemberei számára tehetségük bizonyítására. 4. Nem tesz jót a városháza megítélésének, hogy miközben a takarékosság szükségességéről beszélünk minden területen, eközben éppen a polgármesteri hivatalban kerül kinevezésre új irodavezető úgy, hogy a régi változatlan bérrel állásban marad. így teljesen indokolatlanul dupla bér kifizetésével kerül ellátásra ugyanaz a feladat. 5. Ha az előző irodavezető leváltásának alkalmatlanság lenne az oka, akkor nyilván ennek megfelelő döntés született volna. Mindezek után egyértelműnek tűnik, hogy Spolár János kinevezésére azért került sor, mert a pécsi MSZP-SZDSZ többség Molnár Tamás javaslatára több száz közalkalmazott elbocsátást tervezi. Ezt a munkát pedig minden bizonynyal pártfeladatként, magas zsoldért Spolár Jánosnak - és információink szerint a közoktatási irodára rövidesen érkező SZDSZ-es politikusnak - kell elvégezni, megkímélve ezzel a szocialista alpolgármester „jóságos és barátságos” imágójá- nak hamis látszatát. Ezzel a durva lépéssel a szocialisták direkt politikai befolyásukat kívánják erősíteni a köztisztviselői karon belül ahelyett, hogy annak semlegességén munkálkodnának. Az MSZP-SZDSZ többség ezt a politikai döntést is a „polgári körös”(?) Kerényi János demonstráló igen szavazatával hozta meg. Ez az eljárás az ellenzéki frakciók számára elfogadhatatlan. Körömi Attila Fidesz-MMP Velük mi lesz? „Az Országgyűlés döntése alapján június 7-én életbe lépő jogszabály a II. világháború alatt 1941. június 27. és 1945. május 9. között elszenvedett sérelmek kárpótlását teszi lehetővé. A kárpótlási törvény módosítása szerint ezzel „az érintetteken kívül a túlélő hozzátartozók is élhetnek”. Ez a tájékoztatás jelent meg az Új Dunántúli Napló május 27-i számában. XY - nevezzük csak így - a múlt század végén született bányász családban. Tizenhárom éves korában már az Első Duna Gőzhajózási Társaság bányaüzemében dolgozott mint földalatti takarítófiú. Majd szorgalma, tehetsége révén gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1944. november 29-én a szovjet csapatok bejövetelekor már főbá- nyamesterként irányította a Goring Művekhez csatolt hadiüzem széntermelését. Miután a gazda nélkül maradt üzemben felállt az új vezetés 1945. április 12-én felmentették főbányamesteri beosztásából és visszaminősítették vájárnak. 1945. augusztus 11-én mint „reakcióst” (soha semmilyen pártnak nem volt tagja) koholt vádakkal rendőri őrizetbe vették. Sorozatos kihallgatások után intemálótáborba került. Az internáltakat a bányában, illetve a Mecseken fa- kitermelésen dolgoztatták. Miután az ellene felhozott vádak nem igazolódtak be, 1945. november 24-én szabadlábra helyezték, de további egy évre rendőri megfigyelés alatt tartották. Megpróbáltatásai ezzel nem értek véget. Négytagú családjával a szolgálati lakásából is kitették az utcára. A tél hidege elől csak a nővére családi házában tudták meghúzni magukat. A nyugdíjkorhatár elérésekor kénytelen volt tovább dolgozni mint vájár, később mint külszíni segédmunkás, hogy a két kiskorú (későn nősült) gyereke tanulhasson. 1947-ben munkahelyén gerincsérüléses balesetet szenvedett, ennek következtében 1948-ban rákényszerült arra, hogy felmondjon. 1950- ben, egy évi kórházi kezelés lejárta után a kórházi kezelés költségei is a családra hárultak. 1950 októberében bekövetkezett halálával hatéves kálváriája véget ért. A szenvedésekből a családjának is kijutott. Felesége a megpróbáltatások, folyamatos zaklatások, félelmek, rettegések, rossz anyagi körülmények és a kiskorú gyerekek ellátásának, taníttatásának gondjai következtében megbetegedett és hamarosan követte férjét. A gyermekei, akik ma már nagymamák, kíváncsian várják, hogy a sok elszenvedett sérelemért vajon őket és sok hasonló sorsú honfitársukat - a jogszabályban leírt végső határidő miatt - ki fogja kárpótolni? T. F. Tárgyilagos, hiteles információkat! Mi is az a PÉK? A teljes, hivatalos neve: „1945 - 1956 közötti magyar politikai elítéltek közössége” Röviden: Politikai Elítéltek Közössége. Rövidítése: PÉK. Tehát a PÉK azon politikai foglyok közössége, akiket a magyar bíróságok 1945-1956 között ítéltek el. Olyan önkéntes, a pártpolitikától mentes társulás, amelynek alapjait azok a közösen -, ma már szinte hihetetlenül embertelen és kegyetlen körülmények között - eltöltött börtönévek képezik, amikor a külvilágtól, családtól való teljes elzártság miatti egymásra utaltság alakította ki a sorstársi, baráti szellemet. A közösség legfőbb célja azoknak a sorstársaknak érdek- védelme és szellemiségüknek ápolása, kik nemzetükhöz, világnézetükhöz, az emberi, tiszta erkölcs írott vagy íratlan törvényeihez való hűségüket bebizonyították. Ahogy a történelem és a politikai megemlékezés számon tartja a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékét, ugyanúgy számon kell tartani az idegen elnyomás és hatalmi zsarnokság áldozatait, azoknak a nevét, tetteit, emlékét. Közösségünk tudatában van annak, hogy a teljes rehabilitáció lehetetlen, senki sem képes kárpótolni a feláldozott életeket és az elszenvedett börtönéveket. Feladatunknak tekintjük az áldozatok emlékének ápolását, a nagyon rossz anyagi körülmények között lévők támogatását - lehetőségeinkhez mérten-, de nem utolsósorban az elmúltakra vonatkozó pontos, hiteles és tárgyilagos információk ösz- szegyűjtését, mert a mai nemzedéknek is tudnia kell az annak idején történtekről. Közösségünk tagjait, vezetőket és beosztottakat a szeretet fűzi egybe. Távol áll az érdekharc, a hatalomvágy, vagy a bosszúszomj. Példát kívánunk mutatni, hogy hogyan lehet tartalmas munkát végezni kevés szóval és vitával, de sok cselekedettel és tettel. Gábor Gyula, a PÉK Pécs-Baranya megbízottja Leckefelmondás 1996 márciusában az akkori MDF meghatározó országos és megyei politikusai olyan politikai lépésre szánták el magukat, mely elindította a jobboldal tovább nem halogatható újra- szerveződé- sét. Lépésüket - az MDNP létrejöttét - messzemenően igazolja az azóta eltelt időszak, mindaz a bohózat, ami azóta a hárompárti együttműködés terén folyik. Mi úgy gondoltuk, hogy a hasonló gondolkodásúak legyenek egy pártban és a társadalom problémáival foglalkozzanak, ne pedig párton belüli harcra fecséreljék energiájukat. Azóta Lezsák Sándor és hű követői számára az MDNP a legnagyobb ellenfél. Habjá- necz Tibor múlt heti cikkének kiinduló tétele, hogy az MDNP-be bele kell rúgni. Ennek mindent alárendel, így a logika, az etika és a tények írásában nem játszanak szerepet. Kétszer veszi védelmébe a megyei MSZP-Kisgazda együttműködést, „mert a hatalom birtoklásának célja természetes egy politikai pártnál”. Ezek után egy Habjánecz vezette MDF szavahihetősége számomra elvész, hisz szerinte bárkivel lehet házasodni választói akarattól függetlenül. A megyei MSZP-Kisgazda összejátszás nem hasonlítható a pécsi ’94-es koalícióhoz, mert az a választások előtt meghirdetett együttműködés volt. Az MDF megyei elnöke nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy az MDF-ből mára kiszakadtak „lejtettek násztáncot az SZDSZ-szel”. Révész Mária a négypárti együttműködés révén lett alpolgármester, a megállapodást pedig Andrásfalvy Bertalan írta alá. Az MDF hozza nyilvánosságra, ha fentiek kiléptek a pártból! Bíró Ferenc MDNP-s képviselőnek valójában jelentős szerepe volt az ellenzéki frakciók közötti közvetítésben a Tóth-ügy kapcsán. Csak éppen nem negatív, hanem pozitív. Erről Győri Józsefnél érdeklődjön Habjánecz Tibor. Az MDF megyei elnöke az első politikus, aki szóvá teszi, hogy pártjának van frakciója a megyei közgyűlésben. Sajnálkozik, hogy Bíró Ferenc még színeikben politizál. Ha nem ezt tette volna - immár másfél éve az MDNP-tagjaként -, akkor elfogyott volna az MDF-frak- ció. De ezen ne múljék! Az MDNP lehet hogy el van szigetelve az MDF-tcÜ, de nincs elszigetelve a társadalomból. Szervezettsége 1 év alatt elérte a legtöbb parlamenti párt szintjét. Rendezvényeink telt házasak, így volt ez Pécsett is a Palatinusz Szálló nagytermében. Eddigi legrosszabb időközi választási eredményünk 9,25% volt. Hívei vagyunk a jobbközép együttműködésnek, de ha kell, egyedül is átugorjuk a parlamenti küszöböt. Staub Ernő, az MDNP megyei elnöke A szabadpiacok működését egy Walras nevű közgazdász írta le lineáris egyenletrendszer formájában. Ezek az egyenletek kapcsolatot létesítenek a fogyasztási cikkek és termelőeszközök árai, kínálatuk és keresletük között. Walras, aki eredetileg matematikusnak készült, tudta, hogy ha annyi egyenletet ír fel, mint ahány ismeretlenje van, akkor az egyenletek a lineáris algebra törvényei szerint egyértelmű megoldást adnak. A liberális közgazdasági elmélet ezen üres matematikai formulákon tobzódik. A tortán a hab, az sem zavarja őket, hogy a Walras-féle egyenletrendszerben csak egy dolog van, ami a valóságban megismerhető, és ez éppen a termékek ismeretlennek feltételezett ára. Amit viszont ismertnek tekint, a kereslet-kínálat ár rugalmasságát, az nem mérhető. Nem felemelő érzés tudni, M On tudja hogy „szakértő” kormányunk pénzpolitikája, az oktatás, az egészségügy, a szociális biztonság leépítése ilyen szintű elméleten alapul. Pénzügyi stabilitás emlegetésével hogyan lehet megnyomorítani egy-egy nemzet gazdaságát, az ellehetetlenülés a totális kiszolgáltatottság állapotába vinni - számos ország példája mutatja. Az egyszerű átlagember egyébként filozófiai képzettség nélkül is tudja, hogy az élete értelmét nem a hősi éhhalál jelenti egy félreértett könyveléstechnika bevétel-kiadás rovatának egyezőségéért folytatott harc mezeNem kell Gyula! Legalábbis a MSZP szociáldemokrata társulása szerint. Vitányi Iván, az MSZP szociáldemokrata társulásának elnöke, egy évvel a választások előtt a régi cselhez folyamadott. A „szakértői kormány” eddigi katasztrofális működését értékelve úgy gondolta, hogy az a cseppnyi jó, amit a kormányzat elért, az az MSZP 54%-os parlamenti képviseletének köszönhető, s minden rosszért Horn Gyula a felelős. Véleménye szerint a „Mi Gyulánk” nélkül pártja a 98-ban esedékes választásokat követően tovább képes boldogítani nemzetünket, a szintén minden rosszért felelős Pető Iván vezérletétől „megtisztult” SZDSZ-szel a továbbiakban is összefogva. Csak emlékeztetőül, Horn a következőket mondta a 94-es kampány során „Nem hiszem, hogy ne lehetne hozni rögtön a választások után olyan intézkedéseket, ami kismértékben javítaná az emberek nehéz helyzetét.” A szabaddemokraták röplapjaikon, fizetett hirdetéseiken feketén-fehéren a munkanélküliség és az infláció radikális csökkentését, a bérek emelkedését, minden létező rossz jobbá tételét ígérték. A két párt szólamai azokon a csatornákon és oly módon jutottak el a választópolgárokhoz, amelyek miatt a magyar médiákat már az amerikaiak is csak részben „szabadnak” minősítik. Az MSZP az úgynevezett „suttogó propaganda” kocsmaszagú szólamait vetette be. Míg az SZDSZ, amelyet a revansvágy hajtott, az embereivel megfertőzött hírközlő szervek útján fejtette ki, a főként az előző érát becsmérlő és persze, a létező világok legjobbikának meghonosítását sejtető ígérgetését. 94-ben nekik hittek! Mert a választók többsége el akarta hinni, hogy jobb lesz, ha az úgynevezett „MDF kormányt” leváltják. Ők azt érezték, hogy négy év alatt a helyzetük rosszabbodott. A hőn áhított szabadságot - az utolsó orosz katona távoz- tát - pedig nem igazán tudták értékelni, mivel azt nem kilóra mérik. Az MSZP csatornája látszott profibbnak lenni annál az egyszerű oknál fogva, mert nem szembesíthető. A liberálisok ezzel ellentétben a médiákhoz nyúlnak. Kevés emberrel tömegekhez szólnak. Az ígéretek betartása, illetve be nem tartása, igaz, itt szemléletesen bemutatható. Ez alól nehéz kibújni, de lehet. Kérem, mi a kormánykoalíció 19%-ot elért pártja vagyunk, szemben az 54%-os MSZP-vel. Övék a felelősség. „Pető halott”, éljenek a kormányzati mártíromságra kényszerített vezetők! Az MSZP Vitányival az élen most ugyanezt a taktikát látszik választani. Vesszen Horn - kiáltják - és miénk a hatalom. A túlélésüket biztosító törvények már amúgy is megszülettek. A stratégiailag fontos pozíciókat a gazdaságban vagy a médiában már régesrég a kezükben tartják. A hatalomért pedig most készülnek meghozni a „vezér áldozatot”. Pető megbukott, Horn a következő áldozat? De mi lesz, ha a választók nemcsak a „vezéreken”, nemcsak az Ivánokon és Gyulákon kérik számon a hangzatos ígéreteket, hanem az össznépi tönkremenetelt a szakértelmet burjánzó pártokon is? Vitányi Iván ebben az esetben kénytelen lenne körbemutogatni -, és nemcsak Horn Gyulára. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Párthírek A Munkáspárt a Varsány u. 20. szám alatt lévő megyei irodájában június 6-án (pénteken) 14 órától ingyenes jogsegély- szolgálatot tart. Dr. Berki Mihály Forradalom Baranyában c. könyvének június 5 (csütörtök) 18 órai bemutatójára szeretettel várunk minden érdeklődőt. A rendezvény helye: MUT Pécsi Köre, Pécs, Körösi Csorna Sándor u. 1/1. (Uránvárosi Posta és a Mecsek Áruház mögötti irodaépületben). A Pécsi Szegfű Klub vendége lesz június 5-én, csütörtökön, 16 órakor dr. Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője. A beszélgetésre, melynek témája a kisebbségek helyzete Magyarországon, az alkotmányos jogok érvényesülése, a törvényalkotás, érdekérvényesítés a kisebbségek körében, minden érdeklődőt vár a klub veztése. Az SZDSZ országgyűlési képviselője, Bretter Zoltán június 6-án, pénteken 15.00 órától fogdónapot tart az SZDSZ Felsőmalom utca 13. sz. alatti irodájában. (Tel/Fax: 72/325- 355). a választ? jén. Nap mint nap érezzük a megélhetés nehezülését. Ma kétszer-háromszor annyit kell dolgozni egy kiló kenyérért, tejért, lakásrezsiért, ötször annyit azonos mennyiségű benzinért, gázért, kultúráért. Külföldről magyar sikerpropagandát importálunk, tény hogy a náluk lecsapódó jövedelem valóban örömteli. Vezető kormánypolitikusaink a százmilliós villákból üzennek, köszönik az emberek megértését, türelmét, együtt és összefogva, meg veletek és értetek, tisztesség, szakértelem, szociális érzékenység szavak ismételgetésével. A nemzeti vagyon 80%-át már privatizálták. Hogy hogyan, az elég közismert. Az egyszeri vagyonszerzéshez folyamatos mesés jövedelmet is biztosítani az az igazi trükk. Erre találták ki a belső adósság kamatozóvá változtatását. Ördögi kört hoztak létre. A bevezetett kamatok növelik a költségvetés hiányát, amit újabb magas kamatozású hitelekkel fedeznek. Ettől pedig tovább növekszik az államadósság. A tavalyi 500-ról idén 830 milliárd forint lesz a belső adósság kamatfizetési terhe. Vessük össze ezt az összeget a kórházleépítések várt 10 milliárdos hasznával, a tudománytól megvont 11 milliárddal, az oktatás 16 milliárdos igényével. Befejezésül tegyük fel a Hom-kormány, az MSZP- és SZDSZ-es pénzügyi elit által bizonyára illetlennek tűnő kérdést: Ez a hatalmas összeg kinek a zsebébe vándorol? Ön tudja a választ?! Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt 4 » 4 i » 4
