Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-14 / 161. szám

1997. június 14., szombat Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A tb-nél nagyobb a hiány A várakozások szerint alakul a költségvetés Várhatóan pótköltségvetésre lesz szükség az Egészségbiz­tosítási Alapnál, a hiány ugyanis az év végére a terve­zettet mintegy 20-30 milliárd forinttal meghaladhatja. László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára tegnapi sajtótájékoztatóján megállapította: az egyéni járu­lékbevételek elmaradtak a ter­vezettől, ugyanakkor például a gyógyító-megelőző ellátásban dolgozók béremelése megnö­velte a kiadásokat. Nem sikerült nagyobb meg­takarítást elérni a gyógyszertá­mogatás ellenőrzésével és a rokkantnyugdíjazások fokozot­tabb ellenőrzése is elmaradt. A Pénzügyminisztérium mindeb­ből következően a hiány csök­kentésére rendkívüli intézkedé­seket tart szükségesnek. A központi költségvetés hiá­nya májusban 23,3 milliárd fo­rinttal nőtt, így az ötödik hónap végén a passzívum 150 milliárd forintot tett ki. Ez az előzetes várakozásnak megfelelő. A központi költségvetés be­vételeit az előző hónapokhoz képest növelte, hogy míg már­ciusban 8,9 milliárd forintot, áprilisban 7 milliárdot utalt vissza az adóhatóság, addig ez az összeg májusban már csupán 1,2 milliárd forintot tett ki. Fo­gyasztási adóból is többet fizet­tek be, ez is javított a költségve­tés egyenlegén. A vámbefizeté­sek is a várakozásoknak megfe­lelően alakultak. Semjén Zsolt új vezetőket hozna a KDNP élére Bemutatkozott az ellenjelölt Politikai ellenfelemnek nem Giczy Györgyöt, hanem Horn Gyulát és a jelenlegi kor­mánykoalíciót tekintem - mondta Semjén Zsolt, a KDNP országgyűlési képvise­lője, amikor tegnap hivatalo­san is bejelentette, hogy vál­lalja a pártelnökjelöltséget. Közölte: a pártelnökséget szol­gálatnak fogja fel, amellyel hozzájárulhat a KDNP egysé­gének megteremtéséhez. Meg­választása esetén szeretné, ha a párton belüli mindkét oldal je­lenlegi vezetői visszalépnének, és a másodvonal - önkormány­zatokban bizonyított - politiku­saiból állna fel az új csapat. Semjén centrumpártszerepet szán a KDNP-nek. A választási együttműködést az első menet­ben az MDF-fel és a Fidesszel képzeli el, de a második fordu­lóban szükségesnek tartja az FKGP-vel való szövetséget is. Semjén leszögezte: esetleges veresége után elfogadja a vá­lasztmány akaratát, és semmi­képpen nem távozik a pártból. Füzessy Tibor, a KDNP- frakció Giczy Györgyöt támo­gató tagja a tájékoztató után új­ságíróknak úgy nyilatkozott: nincs reális esély arra, hogy Semjén legyőzze a jelenlegi pártelnököt. Szerinte Semjén Zsolt a „tizenhármak” nyomá­sára „belement a csőbe”, és má­sok helyett vállalja a kudarcot. Túlságosan befolyásolható, ez pedig a pártelnökség szempont­jából nem jó jellemvonás. Automatikus visszafizetés Az illetékes megyei egészség- biztosítási pénztárak külön kérelem nélkül visszatérítik azon vállalkozók befizetéseit, akik nem tényleges jövedel­mük, hanem a minimális bér 50 százaléka után fizettek já­rulékot. Ezt - az Alkotmánybíróság ha­tározatával összefüggésben - tegnap jelentette be az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár. Ugyanakkor június 12-től nem kell megfizetniük a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást azoknak, akiknek nincs munkáltatójuk, nem vál­lalkozók és munkanélküli-ellá­tásban sem részesülnek. Az egészségpénztárak azok­nak az egyéni, illetve társas vál­lalkozóknak fizetik vissza a 39 százalékos társadalombiztosí­tási, illetve a 6 százalékos nyugdíjjárulékot, akik heti 36 órás munkavégzéssel járó munkaviszonyban állnak, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, és járulék­alapot képező jövedelmük a vállalkozásból nincs, illetve kevesebb a minimálbér 50 szá­zalékánál. Az 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást június 12-től nem kell megfizetniük a nagy­korú eltartott hozzátartozók­nak, a csak mezőgazdasági te­vékenységet folytató ősterme­lőknek, az egyházi személyek­nek. Az Alkotmánybíróság csak az egészségügyi hozzájá­rulás fizetésének kötelezettsé­gét szüntette meg e körben, így a 11,5 százalékos egészségbiz­tosítási járulék megfizetése alól ők sem mentesülnek. Paskai bíboros a kormány és a Vatikán megállapodásáról, az Adalbert-évről Nem nkrvz fps7Íilt.sé0pt. a s/mődés Szilárd biztosíték a működéshez fotó: feb/kallus györgy A jövő hét egyik jelentős eseményének ígérkezik, hogy a kormányfő Rómában aláírja a Vatikánnal kötendő szerződést. A megállapodást nagyra értékelte lapunknak adott nyilatkozatában Pas­kai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.-A Vatikán és a magyar kormány között aláírandó megállapodás - amely vélet­lenül egybeesik a Szent Adal- bert-évvel - a két állam közti kapcsolatokat erősíti, és meg­határozott kérdéskörre vonat­kozik. Nagyra értékelhető, mert szilárd biztosítékot ad az egyház működéséhez, és hoz­zájárulhat további megálla­podások létrejöttéhez.- Mint ismeretes, a diplo­máciai kapcsolatok felvételét követően a Vatikán és a Ma­gyar Köztársaság megegyezett a katolikus tábori lelkészséget illetően is, amit természetesen ugyancsak nagy jelentőségű kérdésnek ítéltünk és ítélünk ma is - mondta Paskai László.- A mostani megállapodás­hoz meglehetősen hangos po­lémia is társul - folytatta. - Ezzel kapcsolatban szeretném aláhúzni, hogy a történelmi egyházak között semmiféle kü­lönleges feszültséget nem okoz a megállapodás. Azt tudni kell, hogy egy­mástól eltérnek az egyházak működési szabályzatai, kü­lönbözőek belső törvényeik. A miénk szerint például nagy ér­tékű államosított ingatlanokról csak a Szentszék engedélyével lehet lemondani, a református egyháznál viszont - velünk el­lentétben - erre a helyi gyüle­kezetek jogosultak. Az egyhá­zak között tehát a megállapo­dások megkötésénél - érte­lemszerűen — vannak, lehetnek eltérések, az alapelvek azon­ban nemzetközi megállapo­dásjellegűek, s mint ilyenek, segíthetik az állam és a többi egyház közötti megállapodás megkötését is. Nemzetközi jel­legű a tábori lelkészségekről szóló dokumentum is. Elénk figyelem kíséri a közvéleményben a katolikus egyház és a kis felekezetek vi­szonyát. Mi szektáknak ne­vezzük - világviszonylatban - a vallási csoportokat, amelyek a nagy, történelmi vallásokból kiszakadtak, bizonyos kérdé­sekben tőlük eltérő nézeteket hangoztatnak, és nem tartanak hivatalos kapcsolatokat az „anyaegyházakkal” - mondta a bíboros, érsek. - Sajnálatos módon sok ilyen kis közösség jött létre külföldön, és teret nyernek itthon is. Fájdalmas tapasztalat, hogy általuk a Krisztus-hívők között megosz­tottság jön létre. Elvi kérdésekben nem egyezik a véleményünk, és én az ő következtetéseiket, a hán­tás szándéka nélkül, tévedés­nek tartom. Aggodalommal lá­tom, hogy e tévedésekre oktat­ják azokat, akik fiatalabb ko­rukban nem kerültek kapcso­latba a kereszténységgel. Kitért a bíboros Szent Ist­ván nevelője, Szent Adalbert halálának 1000. évfordulójára. Emberként is példaképünk­nek tekintjük Szent Adalber­tét. Nagy műveltségű gondol­kodó volt, és meghatározó szerepet töltött be - Szent Ist­ván személyén keresztül - or­szágunk fejlődésében. Mind­erről hangsúllyal szóltam az év elején kiadott lelkipásztori útmutatómban, amelyben a 2000. évre történő felkészülé­sünk főbb tennivalóit igyekez­tem összefoglalni. Krisztus születése évfordu­lójának megünneplésére épül az idén és a következő évek­ben lelkipásztori ténykedé­sünk, és ehhez illeszkedik idei megemlékezésünk Szent Adalbertre. Megjegyzem: ha­lálának 950. évfordulóján, 1947-ben Mindszenty József kezdeményezésére Szent Adalbert Esztergomban őrzött ereklyéjével együtt mutatták fel a Szentjobbot Esztergom­ban, az idén augusztus 20-án viszont a két szent ereklyével tartjuk a körmenetet a - fővá­rosban. Deregán Gábor Népszavazás után vasárnap tüntetés Szántód választ, Zamárdi tüntet Forgalomlassító tüntetéssel til­takoznak a zamárdiak amiatt, hogy a településtől elvált Szán­tód a korábbi közös terület csaknem felét magának köve­teli. Emiatt - akárcsak tegnap - ma délelőtt az M7-es leágazá­sánál egy sávot gépjárműveik­kel lezárnak a forgalom elől. A Zamárditól egy helyi népsza­vazás eredményeként elvált, és ez év április 15-étől önálló Ba- laton-parti településen, Szántó­don vasárnap választják meg a község polgármesterét és a képviselőtestületet. Major Gyula, Zamárdi pol­gármestere nem vesz részt a tiltakozáson, de egyetért a til­takozókkal. Megítélése sze­rint Zamárdi lehetetlen hely­zetbe kerül, mivel Szántód a belterület legértékesebb ré­szeit követeli magának. Til­takozó petíciójukat elküldték Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Kuncze Gábor belügyminiszternek, kérve a döntés felülvizsgálatát. Bodo- lai Gyuláné, a Zamárdi Baráti Kör elnöke a tüntetés egyik szervezője az MTI-vel tu­datta: nem Szántód önálló­sága ellen lépnek föl, azt vi­szont nem tudják elfogadni, hogy a 2300 lakosú Zamárdi- nak a 991 hektárnyi belterü­leti földből alig 500 hektár maradjon, míg a 300 lakosú Szántódnak a fennmaradó csaknem ugyanekkora rész. A szervezők állítása szerint a kieső bevételek miatt ve­szélybe kerülnek Zamárdi in­tézményei, a fejlesztések, s jelentősen meg kell növelni az adókat. MTI Hírcsatorna Közalkalmazotti bérek. A reálbéreket illetően 1996-ban nem sikerült teljesíteni a három évre szóló közalkalmazotti meg­állapodás időarányos részét - ál­lapította meg a Költségvetési In­tézmények Érdekegyeztető Ta­nácsa. A munkaügyi tárca ugyanakkor jelezte: az idén már lehetséges a bérek szinten tartása, egy-két százalékos növelése. Kamatcsökkentés. A Nem­zeti Bank évi 21 százalékról 20.5 százalékra csökkentette a kereskedelmi bankok és szako­sított pénzintézetek számára meghirdetett hat hónapos, fix futamidejű, fel nem mondható betéti konstrukciójának kama­tát. Ugyancsak csökkentette — 20.5 százalékról 20,25-re - az ugyanilyen 12 hónapos konst­rukció kamatlábát is. Autópályadíj. Az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. július elsejétől átlag 16-19 százalékkal emeli az M5-ös használatáért fi­zetendő díjakat. A közlekedési tárca a társaság díjemelésre vo­natkozó számításainak helyessé­gét felülvizsgálja, ugyanakkor kénytelen tudomásul venni, hogy az előző kormányzat által megkö­tött szerződés lehetővé teszi, hogy az autópálya-társaság az inflációt és az árszínvonal növe­kedését érvényesítse. Mostoha körülmények. Az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa - több rendőrkapi­tányságon szerzett tapasztalatai alapján - rendkívül rossznak ítélte a rendőrök élet- és munka- körülményeit. Gönczöl Katalin elmondta: az egyenlő munkáért egyenlő bér elve szinte ismeret­len körükben. A megkérdezettek hetenként 3-15 órát túlóráznak, s az érte járó szabadnapok kiadá­sára nincs lehetőség. Megkapták a bért. Három napig várták fizetésüket a Szek­szárdi Húsipari Rt. dolgozói az üzem területén, ahol blokádot alkottak, megakadályozva a szállító járművek közlekedését. A kitartó és elkeseredett de­monstrációnak eredményeként pénteken átvehették a májusi já­randóságukat mind a kétszázan. Az elmaradt bért - öt és félmil­lió forintot - azonban már nem a Húsipari Rt. fizette, hanem a csődbe jutott cég felszámolásá­val megbízott Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. Szekszárdra érkezett csoportja. Sikeres vizsga. Az Országos Polgárőr Szövetség aktivistái si­kerrel próbálták ki a lopott gép­kocsik felismerésére alkalmas új gépjármű-azonosító berende­zést. Az elmúlt hetekben több mint 200 ezer autót azonosítot­tak, s 127 körözött jármű hollé­téről értesítették a rendőrséget. Beszélgetőpartnerünk volt a magyar-magyar találkozó után: Tabajdi Csaba A csúcs után napi együttműködés Hazánknak szüksége van a világban élő magyarok tapasztala­taira, tanácsaira és segítségére, hogy megfelelő válaszokat tud­jon adni napjaink kihívásaira. A társadalmi átalakulás, a fel­zárkózás a fejlett országokhoz és a csatlakozás az euroatlanti szervezetekhez - megannyi olyan történelmi feladat, amely csak az összmagyarság közös erőfeszítéseivel oldható meg. így foglalta össze a közelmúlt­ban lezajlott Magyaror- szág-2000 konferencia célját és rendeltetését Tabajdi Csaba, miniszterelnökségi államtitkár, akivel a kétnapos tanácskozás tapasztalatairól beszélgettünk.- Nagyon jó, hogy ezt felis­mertük és hat a külföldön élő magyarok körében is - folytatta az államtitkár. - Ezzel magya­rázható a sok oldalról megnyil­vánuló segítőkészség és erő­södő igény a részvételre. A kormány tudatosan törekszik ezt kamatoztatni az ország, a nemzet javára. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges a rendszeres kapcsolattartás és folyamatos együttműködés.- Sok országból érkezett, sokféle életutat bejárt hazánk­fiai találkoztak. Ön szerint sike­rült közös nevezőt találniuk?- A törekvések, célok és ajánlások egy irányba mutattak. A tanácskozáson — szerencsére - nem a megosztottság vagy a szembenállás volt a jellemző. Tükrözi ezt az egyhangúlag el­fogadott zárónyilatkozat is, amely alapvető kérdésekben megfogalmazza a résztvevők közös álláspontját. Többek kö­zött arról, hogy Magyarország jelentősen előrelépett az euroat­lanti integráció folyamatában. Megnyílt az ország anyagi és szellemi megújulásának lehető­sége, erősödött az anyaország­ban és a külföldön élő magyar­ság egymást gazdagító együtt­működése. Egyetértés volt Ma­gyarország nemzetközi helyze­tének és a gazdasági stabilizá­ció kedvező megítélésében is.- Eltérő nézetek, álláspontok nem kaptak hangot?- Természetesen olykor egymással vitázó vélemények, javaslatok is elhangzottak, el­sősorban a vállalt célok eléré­sének módjairól és eszközeiről. A különbségek nem lakhely szerint mutatkoztak meg, tehát nem „nyugati” és „kárpát-me­dencei” vélemények ütköztek a hazaiakkal, hanem szuverén módon gondolkodó emberek személyes megközelítései, kö­vetkeztetései tértek el egymás­tól. Ez egyaránt tapasztalható volt a nyugatról vagy a szom­szédos országokból érkezett résztvevők csoportjain belül és a különböző országokból érke­zettek között. Van szemléletbeli különbség például a szomszédos orszá­gokban élő magyarok helyzeté­Újragondoljuk a folytatást nek és az anyaországhoz fű­ződő viszonyának megítélésé­ben. A kölcsönös érdekekre és felelősségre épüljön-e vagy az anyaország lehetőségeit túlbe­csülő, egyoldalú „patroná- lásra”? Ez a vita a szomszédos országokból érkezett résztve­vők között folyt.- Mi lesz a sorsa a konferen­cián megfogalmazott javasla­toknak?-Már megkezdődtek a ta­nácskozás utómunkálatai. A tárcaközi bizottság, amelyet a kormány megbízásából veze­tek, nemcsak a tanácskozás előkészítésében vállalt szere­pet, hanem a tapasztalatok érté­kelésében és a következtetések levonásában is. A felszólalásokat közread­juk, a kötetet megküldjük a részvevőknek, az érdekeltek­nek és érdeklődőknek. Az aján­lásokat, amelyeknek száma meghaladja a százat, összegez­zük és eljuttatjuk az adott kér­désben intézkedésre és kezde­ményezésre illetékesekhez. Most, a második konferencia után itt az ideje annak is, hogy végiggondoljuk, hogyan foly­tatható hatékonyabban, napi együttműködésre építve ez a kezdeményezés. Tardos János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents