Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-31 / 147. szám

1997. május, 31., szombat Kultúra - Művelődés Dtinántúli Wapló 15 „Ez a munka kedvet adott a horvát drámák átülte­téséhez ” FOTÓ: MÜLLER A. Horvátul, magyarul A közelmúltban nagysikerű kamaradarabot, Miro Gav- ran „Freud doktor páciense” című, groteszk áltörténelmi játékát mutatták be a PNSZ Szobaszínházában magyarul majd horvátul. A Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös produkcióját Balikó Tamás rendezte, azonban, hogy a mű „magyarul is megszólaljon”, szükség volt dr. Prodán Ágnes, a Janus Pannonius Tudományegye­tem Horvát Nyelvi és Iro­dalmi Tanszéke adjunktusá­nak fordítására is, aki most kapott tudományos PhD minősítést.-Hogyan fedezte föl a darabot?-Költői véna híján ko­rábban prózafordításokkal próbálkoztam, Gavran szín­darabját a zágrábi televízió­ban is láttam. Gavran 1961- es születésű, nemzedékének legtehetségesebb dráma­írója. Ez a munka kedvet adott a horvát drámák átül­tetéséhez. A műfaj a nyelvi megformálásban is nagyobb szabadságot, játékteret ad. Nagyobb gond, hogy mai szerzők drámái el sem jut­nak a könyvpiacig.- Milyen volt a kétnyelvű bemutató visszhangja?- Több horvátországi lap, a Slobodna Dalmacija, a Vjesnik, a Hrvatsko slovo és a Glas Slavonije is üdvö­zölte, annál furcsább, hogy a helyi horvát televízió a bemutatóra idelátogató szerzőt meg sem szólaltatta. Egyébként a horvát színé­szek inkább a játék gro­teszk, humoros oldalát emelték ki, a magyarok job­ban ragaszkodtak a törté­nelmi hűség illúziójához.- Gavrant követik-e újabb fordítások?- Van négy-öt kész drá­mafordításom, és bíztatnak, fordítsak magyarról hor- vátra is, hiszen ebből is óri­ási hiány van. B. R. Gazdagnak ígérkezik a könyvhét Gazdagnak, kiegyensúlyozottnak ígérkezik az idei Ünnepi könyvhét. A pécsi Könyvteret június 5-én 11 órakor a Színház téren Kalányos Katalinnak, a Baranyai Megyei Könyvtár igazgatójá­nak köszöntő szavai után dr. Kurucsai Csaba, a megye önkormányzat alelnöke nyitja meg. A téren június 9-ig minden nap 10-től 18 óráig tizenöt stand - a város nagy könyvesboltjai és jelen­tősebb kiadói - kínálnak olvasnivalót a vásárlóknak. A könyvbarátokat június 5-én a reggeli óráktól térzene várja. A Művészetek Házában 16 óra 30-kor Hanus Erzsébet, Kun Tibor és Paul Nogé, 19 óra 30- tól Makay Ida költő, Láng Zsolt, Márton László és Tüskés Tibor írók lesznek az est ven­dégei. Június 6-án 16 órakor ugyanitt Hoffmann Ottó, Kere­kes László, 17 órakor Font Má­ria, Lengvári István, Visy Zsolt találkozik olvasóival. Június 7- én 15-től 16 óráig erdélyi írók dedikálnak az Értelmiségi Klub standja előtt, 16 órától a Művé­szetek Házában Káli Király Ist­ván, a romániai Magyar Köny­ves Céh elnöke, B. Kovács András, Demény Péter, Egyed Péter, Cinzia Franchi, Csíki László, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kozma Mária, Szilágyi Domokos, valamint Bencze Ti­bor, a Corvina Könyvposta, Tőzsér József, a Pallas és Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója várják az irodalom­barátokat. Tüskés Tibor lesz a házigazda. Június 9-én 18 órá­tól ugyancsak a Művészetek Házában Cigány Györggyel, a Baranya Megyei Könyvtárban Czine Mihály irodalomtörté­nésszel találkozhatunk. Soha korábban ennyi új könyvvel nem jelentkezett a Je­lenkor Könyvkiadó, mint az idén. A Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egye­sületének top­listáján szere­pel Parti Nagy Lajos „Sárbogárdi Jolán: A test angyala” című kötete, Márton László Ja­cob Wunschwitz igaz története, Szív Ernő - Darvasi László - „Hogyan csábítsuk el a könyv­táros kisasszonyt” című könyve, Csíki László „A pusztu­lás gyönyöre” címmel megje­lent kisprózái, Szijj Ferenc ver­sei és kisprózái „A nagy salak­mező” címmel és Körösi Zoltán „Romkert”-je. A kiadó további kínálata: Makay Ida „Homok­óra” (versek), Láng Zsolt „Bes- tárium 'Transylvaniae” és „Az ég madarai” (regény), Nádas Péter „Párbeszéd” (beszélgetés egy svéd újságíróval), Jean Phi­lippe Toussaint „Monsieur - Ha­logatás” és Ka­szás Máté „A Hradkov-hegyi kolostor keren- gője” (próza), Cees Nooteboom „A holland he­gyek között” (re­gény), Drago Jancar „Az an­gyal pillantása” és Mircea Carta- rescu „Sóvárgás” (novellák), Mészöly Miklós „Megbocsátás” és „Merre a csillag jár” (kisre­gények). „Az irodalom elméletei III.” Nádori Lídia szerkesztésében Bahtyin, Barthes és S. Fish műhelyében, Borsi-Kálmán Béla „Kockázatos viszonyok”- ja a romániai művelődéstörté­netben kalauzol. A Jelenkor Kiadó Dianoia-sorozatának két kötete: Emmanuel Levinas „Nyelv és közelség” és Richard Rorty „Heideggerről és mások­ról” (tanulmányok). A Pannónia Könyvek Kiadó immár hagyományosan, így most is négy új könyvvel je­lentkezik. Az idén valamennyi szépirodalmi tárgyú. Kínála­tukban Arató Károly „Hol a dallam” című posztumusz ver­seskötete, Sárosi István „Mira­bell” című novelláskötete, Ci­gány György „Itt van Pompeji” című, verset, kisprózát tartal­mazó könyve és Tüskés Tibor Csorba Győző költészetét elemző „Az utolsó évszak” című tanulmánykötete szerepel. Ez utóbbi is MKKE-„listás”. A Könyvtéren június 5-én 17 órakor többek közt Makay Ida, 6-án 17 órakor Kaszás Máté, 7- én 15 órakor Tüskés Tibor, 9- én 16 órakor Cigány György dedikál. Mindkét kiadó zömmel 800- 1000 példányszámban jelen­tette meg ízléssel választott ki­adványait. Várhatóan csak né­hány „Jelenkoros” szerző - Parti Nagy Lajos, Mészöly Miklós, Márton László és Ná­das Péter - művének példány­száma lesz az említettnél vala­mivel magasabb. B. R. Hálólények és célolvasók Van, aki csak egy meghatározott célból olvas, tanul például, és nem szórakozik. Mások belevetik magukat az új számítógépes információs hálózatba, hogy aztán meredten bámuljanak előre, mint a drogosok. Megdöbbentő lehet, de kide­rült, hogy még az egyetemisták között is jócskán akad, aki egy­szerűen alig érti, mit is olvas. A pedagógusokból, könyvtá­rosokból, írókból, könyvkia­dókból, szociológusokból álló Magyar Olvasástársaság első ízben tartott Magyarországon olvasáskongresszust. Pécsről az Egyetemi Könyvtár olvasó- szolgálatának munkatársa, Pókné Szomor Ildikó vett részt a találkozón. Élménybeszámolójából kide­rült például, hogy az ELTE bölcsészkarán a diákok iro­dalmi ízlése a Heti Világgazda­ság és a Nők Lapja című lapo­kat foglalja magába. Szépiroda­lom ritkán kerül a kezükbe, mert túl sok a kötelező szakmai olvasmány. Dienes Éva és Gor- dos Anna, az elemzés készítői meghökkenve tapasztalták, hogy a legnagyobb probléma a szövegmegértés körül van. Az egyetemisták közt sokan nem tudták jól áttekinteni a szöveg­ben előforduló térbeli és időbeli viszonyokat, de az is előfordult, hogy nem voltak képesek meg­különböztetni a főhőst az elbe­szélőtől.-A legnagyobb hatással az az előadás volt rám, melyben arról volt szó, milyen élethely­zetekben, miféle problémák megoldására nyúlnak az embe­rek a meséhez - mondta beszél­getőpartnerem. - Bartos Éva könyvtáros biblioterápiának hívja, amikor a kudarcon, a szomorúságon a meseélmény segíti át az embert. Az előadó gyerekek, serdü­lők és felnőttek vallomásaiból azt szűrte le, hogy az irodalom minden életkorban lelki egyen­súlyt teremt, érzelmi stabilitást nyújt, és oldja a feszültségeket. Ma már az olvasás funkciója elsősorban a tanulás és a kép­zés, mégis, az anyák és a nagymamák ösztönösen nyúl­nak a meséhez, hogy ezzel a gyermek érzelmi helyzetén ja­vítsanak.-A gyerekeknél a leggyako­ribb probléma a tragédia a csa­ládban, a haláltól való félelem, a magányos gyermek esti rette­gése, a szülő rendszeres távol­léte, a szüléik válása, az iszákos apa. A legszívesebben Benedek Elek, Fekete István, Jani- kovszky Éva, Lázár Ervin, We­öres Sándor írásaihoz fordul­nak. A serdülőknél a szerelmi bánatok, a barátság elvesztése, a szülőkkel való gyakori konf­liktushelyzetek dominálnak. Ők Andersen, Grimm, Erich Kästner, Csukás István, Fe­kete István, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Móra Ferenc és Lázár Ervin írásaiból mente­nek erőt. A felnőttkori válságok ki­váltó okai leggyakrabban a szakmai kudarcok, a válás, az anyagi problémák, a gyermek- telenség, a gyermek elvesztése. Nehéz helyzetben sokan Lázár Ervin meséihez fordultak, vagy Bulgakov „Mester és Marga­rita” című könyvét forgatták. Beszélgetőtársam maga is gyakorló anya, egy 5 és egy 11 éves gyermek édesanyja. Saját tapasztalatából tudja, hogy fiú­nak, kislánynak ugyanúgy lehet mesét, verset olvasni, s nem­hogy lehet, kell is. Akit nem kényeztetnek me­sével, annak csak akkor van nagy szerencséje, ha olyan könyvtárossal találkozik, mint Friedrich Lajosné. ő egyéni összejöveteleket tart hátrányos helyzetű gyermekeknek, kész­ségfejlesztő foglalkozásokat vezet, s pályázatokat talál ki, hogy felébressze a gyermekek kreativitását.-Megrázó volt még hallani is, milyen problémákkal keresik fel a gyerekek - idézte fel a hal­lottakat Pókné Szomor Ildikó. - Sok a magányos gyermek, aki nem tud kivel beszélgetni, akit nem hallgatnak meg. Pedig sokszor nem is éppen a tanács a fontos, elég csak figyelni rájuk. Előfordult, hogy még felnőtt­korban is visszatértek hozzá a régi olvasói. Miközben sokan a Guten- berg-galaxis végromlásáról be­szélnek, az olvasási kedv új irányt vett a számítógépek vilá­gában. A kommunikáció cso­dája, hogy a gépe előtt ülő ma­gányos olvasó itt is részesülhet mentálhigiénés ellátásban „há­lótársai” révén. És még a sze­mélyes kapcsolat kockázatát sem kell vállalnia. Hodnik I. Gy. Hírcsatorna Pécs zenéje. A közelmúlt­ban alakult Klimó György Társaság Pécs polgári ha­gyományainak újraéleszté­sét, a közösségi gondolko­dás felébresztését tűzte zászlajára. Következő ren­dezvényüket június 5-én 18 órakor tartják a pécsi Neve­lők Házában, a téma: Pécs zenei hagyományai, a kó­rusmozgalom múltja és je­lentősége. A két előadó Iva- sivka Mátyás és Kovács At­tila lesz. I Jegyzet és glossza. Ez a két újságírói műfaj lesz a tárgya a TESZ Toliforgatók Klubja beszélgetésének jú­nius 2-án 16 órakor a pécsi, Apáca utcai TESZ Szék­házban. Vendég lesz Bencze János, a Pécsi Extra főszer­kesztője és Kozma Ferenc, az Új Dunántúli Napló új­ságírója. A szerzők jegyze­teiből Moravetz Levente színművész olvas fel. Csavargók. Zenés irodalmi műsort tartanak június 3-án és 5-én 19 órakor a koplói színházban. Az előadók többek között Ady Endre, Áprily Lajos, Bereményi Géza, Robert Bums, Szergej Jeszenyin, József Attila, Ka­rinthy Frigyes, Ladányi Mi­hály, Arhur Rimbaud, Fran­cois Villon és Zelk Zoltán verseiből adnak elő. Fellép a Hearty Laugh együttes is. Láttatás. Ezzel a címmel nyitja meg Rozsnyói György, a Keresztény Élet című hetilap munkatársa a pécsi Benkő László festmé­nyeiből összeállított váloga­tást a pécsi Gyöngyszem Galériában. Az alkotó első­sorban egyéni látásmódjára és újszerű képi megoldásai­ra büszke. Festéssel, rajzo­lással 1965 óta foglalkozik. Tárlata június 3-án 17 óra­kor nyílik. 40 éves a Mecsek Kóros. Jubileumi koncertet ad ma este fél 8-kor a 40 éves Me­csek Kórus Pécsett, a me­gyei közgyűlés dísztermé­ben. Velük lép fel a Hódme­zővásárhelyi Vegyeskar és a Komlói Pedagógus Kama­rakórus is. A hangverseny végén a társkórusok és a vá­ros vezetői köszöntik az ün­neplő együttest. Vizsgaelőadás. A Füsti Molnár Éva Színistúdió nö­vendékei tartanak év végi bemutatót a Nevelők Házá­ban holnap 10 órakor. A ki­sebbek Lázár Ervin meséi­ből válogattak, a nagyok Io- nesco-darabot játszanak. Fölnevelő édesanyám Rónai Béla nyelvművelő' könyve Hosszú évek óta jelentkezik szombatonkint lapunkban Ró­nai Béla nyelvművelő rovata, a „Magyarul - magyarán”. Nem kell tudatos nyelvművelőnek, ínyenc olvasónak lenni ahhoz, hogy az ember fellapozza ezt az oldalt: elég, ha kellemes ol­vasnivalót, szellemes olvas­mányt keres. Itt megtalálja hétköznapi bosszankodásainak okait - hogy miket lát, hall az ember a rádióban, tévében, az újságokban és a hétköznapi beszédben! -, s tanácsot is kaphat, ha megakad írás köz­ben, mert nem jut eszébe a he­lyes, a szép, a megfelelő nyelvi megoldás. S miközben mosolygunk vagy bosszanko­dunk a mások baklövésein, voltaképpen véresen komoly tudományos kérdésekbe avat­nak be bennünket. De mert a nyelv, a nyelv- használat személyes létünk és nemzeti identitásunk része, több is, mint tudományos kér­dés: művészet, érzelem, er­kölcs, politika és ideológia dolga is. Minden népnél az, a kis népeknél jobban, mint a nagyoknál - a magyaroknál pedig különösen: Kazinczytól Kosztolányin át Illyésig és Sütő Andrásig költők egész sora fogalmazta meg gyönyö­rűen azt a semmihez sem fog­ható érzést, hogy magyarul szólalhat meg. A büszkeség mellett az ag­godalom is jelen van nyelvünk romlása miatt. Rónai Bélának éppen abban van nagy szerepe, hogy kitartó, állhatatos mun­kával figyelmeztet bennünket erre, s nemcsak figyelmeztet, hanem tanácsokkal is szolgál. Mint minden jó nyelvművelő, nem a hibázó ember, hanem a hiba ellen harcol. Nem meg­szid, csak megfedd, nem kire­keszt, hanem a maga körébe von: ahol megfontolt, szép be­széd hangzik, és a szavakat pontosan, szemléletes stílus­ban fűzik mondattá. Az élet úgy hozta, hogy harmincvalahány évvel ezelőtt Rónai Béla tanár úr tanítványa voltam a nyelvtan, stílus, szó­noklás nevű tantárgy stúdiu­main. Ilyenképpen akár „föl­nevelő édesapámnak” is ne­vezhetem. Azóta a tanár úrból Béla bátyám lett nekem, és én szerkesztő úr neki. Más nem változott: a kiválóan felkészült tudós-tanár és elkötelezett nyelvművelő ma is mindnyá­junk szolgálatára van: diáknak is, újságolvasónak is. Nyelvművelő cikkeinek, kis tanulmányainak gyűjteményét - ezek az Új Dunántúli Napló­ban jelentek meg - így aján­lom mindenkinek. A Vas Me­gyei Pedagógiai Intézet adta ki a könyvet nemrég „Fölnevelő édeasanyám” címmel. G. T. Egzotikumok Kenyából - Kenya népművészetével is­merkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak a pécsi Parti Galé­riába. Ébenfából, olajfából, banánháncsból, zsírkőből készült nem mindennapi szobrok, állatfigurák, ékszerek, álarcok vár­ják az érdeklődőket. fotó: müller andrea * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents