Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-23 / 111. szám

8 Dunántúli Napló Kistermelők 1997. április 23., szerda A zöldségtermesztés vetésforgója a kiskertben Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsösök trágyázása nitrogénnel Gyümölcsfaj ; Nitrogénadag kg/ha Mm jJM­Aim a termésűik TyV , -LJ *-50 JT V, 50-100 1 100-150 > »SOtóOO *• 200ÄÖ0-70 70-110 110-160 160-220 * 220 felett vJM ■ frr ^ :jfc' v- * ' '$$ Csonthéjasok .......... ^ ' *6,^ __. ^ T -40 v„ 40-80 . ^ 80-120 |L jjgoo »-50 50-80 80-120 120-180 180 felett 1 1 1 Bogyósok Wm jp 40-80 * 80-120 120-160 160-200 W*'-50 50-70 70-100 100-150 150 felett tást. Az uborka, a sárga- és gö­rögdinnye közé vethetünk cse­megekukoricát. Ez a növény egyben szélfogó is. Ha a cse­megekukorica a főnövény, vet­hetünk közé babot. Az első termésből zöldbab, a további­akból szárazbabtermést takarít­hatunk be. A növénytársítás azonban a növényvédelem szempontjából is lényeges. A retek közé pl. ha salátát ülte­tünk, megvédi a retket a földi­bolha károsításától. A zeller és a káposztafélék vegyes ültetése kölcsönös védelem a zeller­rozsda és a káposztalepke ellen. A sárgarépa és a hagyma ve­gyesültetvény kölcsönösen védi egymást a répa- és a hagyma­légy ellen. Nem társítható azonban a bab és a hagyma, a káposzta és a hagyma, a burgonya és a hagyma, a vöröskáposzta és a paradicsom, a petrezselyem és a fejessaláta stb. A kezdő ker- tészkedők szakszerű eligazo­dása érdekében táblázat szem­lélteti a kettőstermesztés lehet­séges növénypárosítását, ezt a következő megjelenésünkkor közöljük. Dr. Tamcsu József hogy ilyen esetben a nitrogén mennyiségének meghatározá­sánál figyelembe kell venni, hogy maga a gyep is fogyaszt nitrogént, így a kiszórandó Gazdahírek Eredetvédelem. Az Euró­pai Gazdasági Közösség rendeletéi alapvető jelentő­ségűek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazása, valamint a piaci verseny tisztasága szempontjából. Az alapvető vonatkozó rendeletek hono­sítása az FM gondozásában folyamatban van. Gazdakönyvtár. Milyen szert használjunk? - címmel régen keresett könyv került forgalomba, melyben a nö­vények védelméhez használ­ható szereket ismertetik a szerzők. A következő növé­nyek kártevőit, tüneteit, va­lamint a védekezés módját ismerteti: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, kajszi­őszibarack, szilva, ringló, dió, mandula, mogyoró, gesztenye, szamóca, málna, szeder, ribizke, káposzta- félék, burgonya, paradicsom, paprika, uborka, dinnye, tök, hüvelyesek. A 400 oldalas könyv megrendelhető a Fu­tár Szakkönyvszolgálatnál, 1300 Budapest, Pf. 126. Nyáltenyésztők Kapos­várott. A Pannon Agrártu­dományi Egyetem állatte­nyésztési kara a Purina Hungáriával és a WRSA Magyar Tagozatával május 26-án rendezi meg a 9. Nyúltenyésztési tudomá­nyos napot, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. A részvételi díj 3000 forint, ami a rendezvényen való részvétel mellett ma­gában foglalja az elhangzó előadások szövegét tartal­mazó kiadvány árát is. Ér­deklődni és jelentkezni lehet az egyetemen a szervező dr. Szendrő Zsoltnál. Címük: 7401 Kaposvár, Pf. 16., Guba Sándor u. 40. Telefon: 82/314-155, fax: 82/320- 175. Az oldalt összeállította: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelő rovatunkkal legközelebb május 7-ikén jelentkezünk FŰNYÍRÓVÁSÁR! Elektromos 13.900 Ft-től 900-1600 W-ig Benzinmotoros fűnyíró 26.900 Ft-tól Fűnyíró traktorok 10-18,5 LE 245.000 Ft-tól Szegélynyírók, motoros kaszák 4.500 Ft-tól Egyéb kerti gépek teljes választéka. AGRO-GÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel.: 72/312-891 Több kezdő, kertészkedni szándékozó kerttulajdonos ke­resett meg, hogy a zöldséges kertjének területbeosztásával, a növények elhelyezésével kap­csolatban problémái vannak. Indokolt lenne e témakörben bővebb tájékoztatás. A hobbikerteknek közös jel­lemzője, hogy többé-kevésbé kicsi a terület. 400-800 m2-es területen kell a család szükség­letét szőlő-bor, zöldség-gyü­mölcsféleségekből kielégíteni. Bár egy öttagú család évi zöld­ségszükséglete 500 m2-en meg­termelhető, mégis, a terület ki­használása igen fontos tényező. A hobbikertek tulajdonosai te­hát a terület mérete miatt kény­szerülnek a kettős, esetleg a hármas termesztésre. Előre kell azonban bocsátanom, hogy az ilyen termesztési mód igen táp­anyagigényes. A kettős-hármas termesztés 10-15 kg érett, komposztált istállótrágyát is igényel évente msenként, a szükséges műtrágya kiegészí­téssel. Ezen túlmenően az öntö­zővíz minősége igen fontos té­nyező a sikeres termesztés el­éréséhez. Ha telepítés előtt a gyümölcsö­sünk talaját tápanyaggal feltöl- töttük, akkor ezt követően évente elegendő annyi táp­anyagot pótolni, amennyit a gyümölcsfáink termésre és a növekedésre a talajból elhasz­náltak. A nitrogéntrágyázást évente alkalmazzuk, ennek fő oka, hogy a nitrogén nem kötődik meg a talajban, még a nagy szervesanyag-tartalmú talajo­kon is szükséges az évenkénti nitrogén pótlása. Mivel a környezetünk csapa­dékviszonyai lehetővé teszik a nitrogén hasznosulását, ezért elegendő, ha a nitrogéntartalmú műtrágyát a talaj felszínére szórjuk, ezt követően ha seké­lyen is, de munkáljuk be a ta­lajba. Fiatal gyümölcsültetvényben felesleges a teljes területet nitro­génnel műtrágyázni, alkalmaz­hatjuk az egyedi kiszórást is, de a már termő ültetvényben sokkal célszerűbb az egész területre használni a nitrogéntrágyázást. A gyümölcsfák a tapasztalt termelő számára jól jelzik a nit­rogénigényt, azonban mégis azt javasolom, hogy - főleg áru­Követelmény, hogy az egyes zöldségféleségek biológiai sajá­tosságait is ismemi kell. Nem mindegy ugyanis, hogy az egyes növényféleségek hogyan követik egymást a területen, vagy pedig köztesként ter- meszthetők-e stb. Általában a rövid tenyészidejű növények az elővetemények. Ilyenek: spe­nót, saláta, hónaposretek, zöld­hagyma, karalábé stb. Főnövényként olyan zöld­ségféleségek jöhetnek számí­tásba, amelyek hosszú te- nyészidejűek. Ilyenek: sárga­répa, petrezselyem, zöldpap­rika, paradicsom, tökfélék, sárga- és görögdinnye, bimbós­kel stb. Utótermesztésre ugyan­csak a rövidebb tenyészidejű növények alkalmasak. Ha a te­rületről lekerült a zöldborsó, zöldhagyma, spenót stb., meg­felelő talajelőkészítés és táp­anyagutánpótlás elvégzésével kiültethető a késői fejes és kel­káposzta, karfiol, cékla, nyári és téliretek, másodvetésű zöld­bab stb. Köztesként az olyan növé­nyek jöhetnek számításba, ame­lyek „elviselik” a növénytársí­gyümölcs termelése esetén - alkalmazzák a kertbarátok a le­vélanalízis módszerét. Költsége biztosan megtérül. Ha erre nincs mód, akkor az utóbbi táblázat is viszonylag jól használható eligazítást ad a ki­szórandó hatóanyag mennyisé­gére, a termés nagyságrendjé­nek függvényében. Mivel egyre több a füvesített, gyepesített talajú gyümölcsös, ezért felhívom a figyelmet, adagot meg kell emelni kb. 30-40 kg/ha mennyiséggel. Ha rendszeresen öntözzük a gyümölcskertünket, akkor a kimosódási veszteségek miatt célszerű a nitrogén mennyisé­get 10-20 %-kal emelni. Buzássy Lajos Mind többen értékelik a bitermékeket fotó: Tóth Méreg nélkül termelni Egyengessük az európai utat Állampolgári jogon szeret­ném közzé tenni a 15 éves biokertészkedési tapasztala­taimat. Ezzel kívánom egyen­getni az Európába vezető utat. Az alulról jövő kezdeménye­zésnek csak akkor lesz tekin­télye, ha azt az illetékes szer­vek befogadják és a lehetősé­geken belül teljesítik is a ké­rést. Meggyőződésem, hogy az európai tagállamok pozití­van fogják értékelni hazánk erőfeszítéseit. Elsőként szemléletváltozta­tást kellene elérni és azt, hogy egyre fogyó nemzetünknek csak akkor lesz reális esélye a túlélésre, ha áttér a környe­zetkímélő, ún. „bioszerek” gyártására és használatára. Másodikként, ha belépünk az európai tagállamok sorába és megkezdődhet a tartalmas, szorgalmas építőmunka. A kiskerttulajdonosok napról napra egyre többen keresik a környezetkímélő permeteket. Ebben a kisgyermekes szülők és a nők járnak az élen. Már­pedig amit ők akarnak, az előbb-utóbb meg fog való­sulni. Milyen jól hangzik, hogy mi, magyarok újból felfedez­tük a 110 éves mészkénlevet, a 100 éves bordóilevet és a 80 éves Quassia levet. Ez utób­binál csak az engedélyezési eljárásig jutottunk el, mert a gyártásra pénzhiány miatt már nem kerülhetett sor. Ez­zel szegényebbek lettünk egy igen fontos bio-rovarölő szer­rel. Új felfedezéseink a növé­nyi és kőolajszármazékokra épülnek. Dyenek: az ÁGRÓL és ÁGRÓL PLUSSZ (vas- elinolaj), gyümölcsfaolaj (or­sóolaj), Bio-Sect (zsírsav), Vektafid (ipari fehérolaj) és a fasebkezelő, vadriasztó sze­rek nagy része. A bordóilé + kén, a rézgálic + kén és mész összetevőiből áll. Nagy jövő előtt áll a gyógynövényi kivonatok és olajok kutatása és előállítása is. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az Angliából származó Szexfe- romon csapda gyártását a ma­gyarországi cég beszünteti, mert az áfával is megnövelt előállítási költséget a kis­pénzű kistermelők nem tudják megfizetni. Ez a termék pedig nagyszerűen mutatkozott be a környezetkímélő rovarölő módszerek sorában. A for­galmazása ellehetetlenül. Fel­tétlen szólni kell a Zeolit, Me- liorit, Tükrös Paralux stb. geoprodukt gyártmányokról is. Ezek a természetes alap­anyagú termékek a makro- és mikroelempótló hatásukkal vívták ki a termelők elismeré­sét. Az egészségesebb élet után vágyó termelők és az Eu­rópába induló magyar társa­dalom nevében kérjük: 1. hogy a Magyarországon gyártott és forgalmazott bio­szerek kapjanak áfamentessé­get (csak kisszámú szerekről van szó) és fontossági sor­rendben állami szubvenciót; 2. az olajos bioszerek kuta­tása továbbra is kapja meg a megfelelő állami támogatást. A felsorolt gondjaink na­gyok és sürgős megoldást igényelnek. Az állandó ár­emelkedések miatt a 10-15 év óta elért eredményeink egy- csapásra tönkremehetnek, ha magasabbak lesznek a biosze- rárak, mint a kemikáliáké. Pedig már gyümölcsöt és sző­lőt is tudunk méreg nélkül termelni. Ha kellőképpen nem figyelünk oda, akkor nehezen tudunk beilleszkedni a szi­gorú európai követelmé­nyekbe. Szabó László (Csongrád) Biogazdálkodásról kistermelőknek Alkalmazott környezetvédelem A kiskert- és szőlőtulajdono­sok meghívására tartott elő­adást Gyódon dr. Tóth Sán- dorné, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Baranya megyei szervezetének keretei között tevékenykedő Biokul­túra Egyesület pécs-baranyai csoportjának vezetője. Mint elmondta a biogaz­dálkodás nem más, mint az élelmiszerek kemikáliák nél­kül történő termesztése, al­kalmazott környezetvédelem. Az e módon gazdálkodók a földben gondolkodnak, élő ta­lajt szeretnének. Nincs szó a vegyszerek teljes száműzésé­ről sem, hanem a kémián kí­vül a biológiára és a techni­kára is támaszkodnak a gaz­dálkodók. A talaj tápanyag­utánpótlásához a leginkább szervestrágyát alkalmaznak, saját maguk készítik a kom- posztot, a legjobb talajlazí- tóknak pedig a földigilisztá­kat tartják. Növények társításával vé­dekeznek a kártevők ellen, például a paradicsom közé ve­tett fokhagyma véd a burgo­nyabogártól, a hónaposretek salátával és vöröshagymával vegyesen a vetésbolhától. *A kártevők és kórokozók ellen olyan szereket alkalmaznak, amelyek nem mérgezik a kör­nyezetet. Sz. K. A magyar fejeskáposzta sikere Közismert a fejeskáposzta ki­váló étrendi hatása és magas vi­tamintartalma. Legkedvelteb­bek a hosszú tenyészidejű, táro­lásra, feldolgozásra alkalmas fajták. Az összes hazai káposz­tatermés kétharmadát ezek te­szik ki. Örvendetes, hogy a ká­poszta területe és hozama a nyolcvanas évek közepétől fo­lyamatosan növekedett (jelen­leg 6-6,5 ezer hektár). Fejeskáposztát több mint húsz országba szállítunk, leg­nagyobb felvevő piacunk Oroszország és Szlovákia. Je­lentős mennyiséget exportálunk még Ausztriába, a Cseh Köz­társaságba, valamint Finnor­szágba és Svédországba is. Az utóbbi időben megjelentünk Angüa és Belgium piacán is. 1 A beküldő neve, címe: Szerencsés beküldőnk ldb PHILIPS MISTRAL C/5 N ft 1 mai nyereménye: vasaló n a &9 Tisztelt Olvasó! Lapunk szerkesztőségét érdekli az Ön véleménye is a megújuló Új Dunántúli Nap­lóról. Amennyiben beküldi címünkre a kitöltött kérdőívet, minden nap értékes ajándékokat is nyer­het. A kitöltött és kivágott szelvényeket borítékban vagy levelezőlapra felragasztva legkésőbb pénte­ken adja postára címünkre: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. vagy 7601 Pf.: 134. Nyerjen Ön a Naplóval! 1. Ön a lapot. a) előfizeti; b) vásárolja; c) kapja valakitől. 2. Miért nem fizet elő? b) nem olvas rendszeresen újságot; c) elégedetlen a kézbesítéssel; d) elégedetlen az újsággal; e) pénzügyi okokból; f) nem tudja; d) egyéb: 3. Milyen gyakran olvassa a lapot? a) naponta; b) alkalmanként (hetente egyszer-kétszer); 5. Általában hol szokta olvasni a lapot? a) otthon; b) közlekedés közben; c) munkahelyen; d) várakozás közben; e) vendéglátóhelyen. 6. Mennyi időt fordít a Gazdasági oldal olvasására? a) ................................................percet; b) nem olvassa, mert 9. Elégedett a fotó-szöveg aránnyal a Kistermelők oldalon? a) kevés a fotó és az illusztráció; b) megfelelő a fotó-szöveg arány; c) túl sok fotó, illusztráció található az oldalon. Kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre. (Az adatokat csupán feldolgozás céljából, nevét, címét az ajándéksorsolás miatt kérjük). Ön: □ Férfi DNő Életkora: a □ 15-17 év; Mi a véleménye a Kistermelők oldalon meg­□ 18-29 év; jelenő cikkek terjedelméről? □ 30-39 év; a) túl hosszúak; □ 4049 év; J b) megfelelő hosszúságúak; □ 50-59 év; J c) túl rövidek. □ 60 év felett. 4. Mi a véleménye a lapban megjelenő hirdetések mennyiségéről? a) sok; b) megfelelő; c) kevés.________________ 8. Lekötik-e Önt a Kistermelők oldalon ol­a) igen, érdekesnek találja őket; b) néha; c) soha nem kötik le az anyagok. Aktív dolgozó? □ igen nnem Iskolai végzettsége? □ 8 általános alatt □ 8 általános □ szakmunkás □ középiskolai végzettségű □ felsőfokú végzettségű

Next

/
Thumbnails
Contents