Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-26 / 84. szám

8 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. március 26., szerda Merre tovább, megyei gyermek- és ifjúságvédelem? Korszerűbb szemlélet A rendszer- váltást követő gazdasági és társadalmi fo­lyamatok - a kisnyugdíja­sok mellett - leginkább a gyerekeket és fiatalokat érintették, érintik a legkedve­zőtlenebbül. A hivatalos statisz­tikai adatok szerint Baranya megyében 1992-ben még 7533, 1994- ben már közel 13 000 ve­szélyeztetett kiskorút tartottak nyilván a hatóságok. 1995-re ez a szám 14 500 fölé emelkedett. 1995- ben Baranyában 8096, Pécsett 5078 olyan családot re­gisztráltak," ahol valamilyen szempontból veszélyeztetett gyermek él. Jelenleg valamivel több, mint 1000 gyermek része­sül állami gondozásban a me­gyében. A hétköznapok nyomorúsá­gáról szóló jelzések, beszámo­lók a statisztikai adatoknál is elszomorítóbb képet mutatnak. Éhező, alultáplált gyermekek az iskolákban, óvodákban, rendszeres otthoni verések, is­kolai kimaradások, gyermekko­rnak által elkövetett rablások. Különösen elszomorítóak azok a jelzések, amelyek a megye leginkább elmaradottabb térsé­geiből (Ormánság, Komló és környéke stb.) és a megyeszék­hely szociálisan és fizikailag le­romlott városrészeiből (György-telep, István-akna stb.), valamint a lakótelepekről (elsősorban Kertváros, Meszes) érkeznek orvosoktól, pedagó­gusoktól, szociális munkások­tól, védőnőktől. Szakemberek szerint az ifjú­ságot érintő problémák közül - hosszú távon mindenfélekép­pen - a legveszélyesebb az is­kolából kilépő fiatalok munka- nélkülisége. Az elmúlt évtizedekben lét­rehozott gyermek- és ifjúság- védelmi intézményrendszer az újonnan jelentkező problémák többségének kezelésére alkal­matlannak bizonyult. Ezt felis­merve a Baranya Megyei Köz­gyűlés az elmúlt évben elkészí­tette a megyei gyermek- és ifjú­ságvédelmi koncepciót, amely - a most a parlament előtt levő gyermekvédelmi törvény elfo­gadása után - várhatóan lehető­séget ad egy, a korábbinál haté­konyabb struktúra kialakítá­sára, egy korszerűbb szakmai­módszertani szemlélet fokoza­tos integrálására. Mindenek­előtt azonban a megyei gyer­mek- és ifjúságvédelemben érintett intézmények, szerveze­tek, szakemberek és a helyi ön- kormányzatok közötti rendsze­res és folyamatos kommuniká­cióra, a további együttműködés irányait, formáit, lehetséges szervezeti kereteit meghatározó alapvető kérdésekben való megegyezésre lenne szükség. Ehhez meg kell teremteni a gyermekvédelem szereplői kö­zötti párbeszéd feltételeit. Az SZDSZ Baranya Megyei Szervezetének Szociálpolitikai Műhelye ehhez kíván segítsé­get nyújtani az április 4-én, 15 órakor a pécsi Művészetek Há­zában megrendezésre kerülő nyilvános szakmai fórummal. Ennek vendégei: dr. Herzog Mária szociológus, a megyei gyermekvédelmi koncepciót kidolgozó munkacsoport veze­tője és Iványi Tamás országgyű­lési képviselő. A szervezők a rendezvényre váiják a gyer­mek- és ifjúságvédelemben dolgozó intézmények, szerve­zetek munkatársait, az önkor­mányzatok szakembereit és a téma iránt érdeklődő polgáro­kat. Pörös Béla SZDSZ PÁRTHÍREK MDF. A párt Baranya me­gyei irodájában hétfőn 16 órától fogadóórát tart a me­zőgazdasági támogatások­kal és az Őstermelői igazol­vánnyal kapcsolatban Hab- jánecz Tibor mezőgazdász. Ugyancsak az MDF iro­dában hétfőn 17 órától jogi tanácsadás lesz. Dr. Kádár Béla ország- gyűlési képviselő megbízá­sából Habjánecz Tibor, az MDF megyei elnöke foga­dóórát tart Mohácson pén­tekenként 16 órától az MDF mohácsi irodájában. HSZP. Az ingyenes jogse­gélyszolgálatot március 27- én 16 órától dr. May Gábor tartja ingatlan és városgaz­dálkodási ügyekben a Tüzér utca 3/1-ben. Szirmai Csaba, a 25. sz. vk. MSZP-s önkormányzati képviselője március 26-án, szerdán 18 órakor lakossági fórumot tart a Málomi Szo­ciális Otthonban. Dr. Toller László ország- gyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Szirmai Csaba önkormány­zati képviselő március 28- án, pénteken 18 órakor la­kossági fórumot tart az Ily- lyés Gyula úti Általános Is­kolában. T1B. A Történelmi Igazság- tétel Bizottság értesíti a ta­gokat, hogy minden kedden délután 4 órától 6 óráig tart fogadó órát az MDF szék­házában, Pécs, Apáca u. 16. szám alatt. A saját szemednek higgy! Csodálatos a technika. Ülj egy CD-rom- os computer­hez, tedd be a parlamenti napló teljes anyagát tar­talmazó CD-t és kilistázha­tod, amit csak akarsz: törvé­nyeket, módosító javaslatokat, minden elhangzott hozzászó­lást. Ha kíváncsi vagy, hogy a törvényhozási dömping során kik, s mely csoportok terjesztet­ték be jól hangzó érvekkel azo­kat a „kiskapukat”, amelyeken a volt állami vagyon és a költ­ségvetési pénzek érdekcsopor­tok zsebébe folytak. Jól behatárolható az SZDSZ, amely elsősorban külföldi ér­dekeket szolgál ki, s az az MSZP-s csoport, akik a köz- szolgálatot szűk lobbyérdekkel cserélték fel. A következtetés egyértelmű, s a kisgazdapárt meg fogja tenni azokat a lépéseket, ame­lyek ennek erkölcsi és jogi kö­vetkezményei lesznek. Elem­zésünk kiterjed a nemzeti va­gyon elherdálását elindító, a Németh Miklós kormánya ál­tal beterjesztett spontán priva­tizációs törvénytől a Fidesz közelmúltban kiadott program­jáig­Ennek ötvenedik oldalán a Fidesz Status quot hirdet, tiszta lappal való kezdést a gyanúsan szerzett vagyonokra. Ebben különbözünk tőlük. Mi ezt nem ígérhetjük! Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt Megalakult a KDNP önkormányzati bizottsága Rengeteg a teendő A Kereszténydemokrata Nép­pártban jelenleg több, mint nyolcszáz önkormányzati kép­viselő van, közülük 294 tiszt­ségviselő. A párt vezetése to­vábbi ötszáz képviselővel szá­mol, akik a KDNP támogatásá­val lettek képviselő-testületi ta­gok, vagy szimpatizálnak a ke­reszténydemokrácia gondolatá­val. Az ő tevékenységük össze­hangolását, támogatását végzi az országos Önkormányzati Tanács, amelynek fontos célja a Kereszténydemokrata Néppárt programjának minél szélesebb körű megvalósítása az ország­ban működő önkormányzatok­ban. Ezzel segíti a párt helyi működését is. A hatékony munka a szervezeti keretek ki­építését feltételezi a megyék­ben. Ennek jegyében március 3-án megalakult a Keresztény- demokrata Néppárt Baranya Megyei Önkormányzati Bizott­sága. Elnöke dr. Hargitai Já­nos, a Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke lett. Az önkormányzati bizottság a párt megyei szervezetében az önkormányzati képviselők és a polgármesterek tevékenységét összehangoló és segítő testület. Tagjai a megyei önkormányzat képviselői, a megyei jogú város képviselői, a városi és községi képviselő-testületi tagok, pol­gármesterek és alpolgármeste­rek. A KDNP Baranya Megyei Önkormányzati Bizottsága amellett, hogy a párt megyei vezetése mellett koordináló szerepet lát el, fontos feladatá­nak tekinti az önkormányzati­ság jegyében az 1998-as orszá­gos és helyhatósági választá­sokra való felkészülést. A ta­nácsadások, a konkrét napi fel­adatok megoldásán túl döntő a Kereszténydemokrata Néppárt megyei prog­ramjának a választásokra való aktuali­zálása. A me­gyei önkor­mányzati bi­zottság segí­teni kívánja a megyén belüli kisebb régiók, valamint a tele­pülések hosszabb időszakra szóló programjainak kidolgo­zását. Rengeteg a teendőnk a megye gazdasági, infrastruktu­rális, közlekedési, kommunális, oktatási és kulturális problémá­inak megoldásában. Ennek egyik legfontosabb letétemé­nyesei a területi és helyi ön- kormányzatok. Az önkormány­zati bizottság várja mindazok jelentkezését, akik ebben alkotó módon kívánnak részt venni. Dr. Erdődy Gyula a bizottság titkára „A hazaárulókat lelövik, ugye?” Az Új DN 1997. március 12-i számának politikai rovatában öt párt és három egyéb szerve­zet (miután igen veretes írásról van szó, álljon itt mementóul a cikket aláíró szervezetek neve: KDNP, MDF, FKgP, ZA, MSZDP, MIÉP, POFOSZ, Mecseki Munkástanácsok Szövetsége) egy-egy jeles kép­viselőjének aláírásával jegyzett „Március idusa elé” c. cikk egy kinyilatkoztatás jellegű mon­data kíméletlenül és leplezetle­nül belerondított a választópol­gári szuverenitás alapelvébe. Az, hogy az egész cikk kö­zönséges és mocskolódó a koa­líciós kormány és az érintett pártok vonatkozásában, már nem meglepő. Nem ezzel van az igazi gon­dom, hanem egy olyan mon­dattal, amelynek kiragadása szövegkörnyezetéből nem ön­kényes, nem csúsztatás. E mondatnak önmagában is fel­háborító jelentése van: „Aki ma nem a nemzeti, jobboldali összefogásnak a híve, az haza­áruló”. Ennyi. Megengedhetetlen sok, kér­dőjeles kijelentés, hiszen az ál­talánosításba belefér a balol­dalra sza­vazó, és az ilyen és eh­hez hasonló politikai megnyilvánu­lások és stílus miatt évek óta politikától megcsömör- lött, sehová nem szavazó vá­lasztópolgár is. Ha Önök most, több mint egy évvel a választások előtt ezt le tudták írni, akkor az Önök elfogadhatatlan logikáját követve várható, hogy egy év múlva, amikor már „ketyeg” a választási kampány, az akkor esedékes március idusának ap­ropójából már azt fogják kö­zölni, hogy hazaáruló minden csecsszopó is, akit nem nem­zeti, jobboldali anya szült. Befejezésül álljon itt egy, a címhez kapcsolódó kérdés: tes­sék mondani, ki, mikor és mi­lyen felhatalmazás alapján fogja eldönteni, megnevezni, hogy kik a hazaárulók és mi le­gyen a sorsuk? Mert úgy korrekt, hogy a vá­lasztópolgároknak ezt is meg­mondják! Szőke Attila, MSZP Újragondolva... Pécs város képviselő-testülete az elmúlt héten az MSZP- SZDSZ többség által támoga­tott, az alsófokú oktatási rend­szer átalakításáról szóló előter­jesztést tárgyalta újra. Erre a polgármester vétóját követően kerülhetett sor. Ez nemcsak a gyerekeknek, szüleiknek és az érintett intézmények dolgozó­inak adott új reményt a meg­maradáshoz, hanem az előter­jesztést nem támogató ellen­zéki képviselőknek is ahhoz, hogy az alapvetően hiányos, koncepciótlan, modernizációs elképzelésnek nevezett javas­lat ne válhasson valóra. A remény csak részben tel­jesült. Az Egyetem utcai iskola megszüntetését sikerült meg­akadályozni. A többi esetben viszont a kormánypárti ön- kormányzati képviselőket sem a szakmai, sem a várospoliti­kai érvek nem tudták jobb be­látásra bírni. így a közgyűlés MSZP-SZDSZ többsége egy­részt az Istenkúti ÁMK-t beol­vasztotta a Rácvárosi Általá­nos Iskolába, ezzel megte­remtve az iskola lassú elsor­vasztásának lehetőségét. Más­részt a Szabolcsi Általános Is­kolát összevonta a Dolgozók Általános Iskolájával, ezzel a működési nehézségeken túl sú­lyos szocializációs problémá­kat is okozva. Az ilyen javasla­tokat nemcsak az előkészítet- lenségük és tartalmuk miatt nem lehet elfogadni, hanem azért sem, mert a pécsi alsó­fokú oktatás helyzetén érdem­ben nem segítenek, sőt az érin­tett intézményeknél minőségi romlást is eredményezhetnek. Ezen döntések megváltoztatá­sára szükségesnek látjuk és támogatjuk új határozati javas­lat benyújtását. A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint egy fe­lelős oktatáspolitikának a köz­oktatási rendszer stabilitását kell megteremtenie. A szülők és gyermekek számára az ál­lam mellett az önkormányzat­nak is tervezhető perspektívát kell nyújtania a kedvezőtlen központi finanszírozási rend­szer ellenére is. Ezen a terüle­ten nem lehet egyedüli szem­pont a költségvetési takarékos­ság, az oktatási rendszernek a jelenlegi súlyos helyzetben is fokozottan védelemben kell részesülnie. Ugyanakkor az in­tézményvezetőknek is foko­zott felelősséggel kell viszo­nyulniuk saját intézményi- és a rendszer gazdálkodásához. Mi ehhez leszünk partnerek! Nagy Csaba Körömi Attila Fidesz-Magyar Polgári Párt Pécsett is lesz II. világháborús emlékmű Főhajtás az áldozatok és hősök emléke előtt Évek óta azon mun­kálkodik egy kis csapat Felcser László (ké­pünkön) ve­zetésével Pé­csett, hogy végre legyen a városnak második világhábo­rús emlékműve. Többségük nyugdíjas, a Dont is megjárt fehér hajú férfiú, akiknek lei­kébe mély sebet égetett a baj­társak elvesztése, s akik szá­mára egyre sürgetőbb volna a főhajtás a háború hősei és ál­dozatai előtt. Mint azt megírtuk már: a vá­ros önkormányzata fogadó­készséget mutatott, s meghall­gatva e civil szerveződés tag­jait, melléjük állt. Sőt, dr. Új­vári Jenő alpolgármester egy­millió forint kezdőtőkét is fel­ajánlott a leendő alapítvány­hoz, ami nem kis összeg, bár az előzetes számítások szerint egy méltó emlékmű költsége legalább 20 millió forint volna. Nos, a közelmúltban nem­csak összeállt a kuratórium és elkészült az alapító okirat, ha­nem a bírósági bejegyzés is megszületett. így hát az első öröm: lassan beindulhat az adományok gyűjtésének nem könnyű folyamata, és megkez­dődhet az emlékmű tervezése is. Másrészt joggal bíznak ab­ban, hogy Pécs közönsége fo­gadókészséget mutat majd, hi­szen alig akad olyan család, amelyet ne érintett volna meg valamiféleképpen az említett időszak. Az alapító okiratban megfo­galmazták, hogy az emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt pécsi katonák és polgári személyek, a háború alatt és után hadifogságba került kato­nák és civilek, ugyancsak az ez idő alatt politikai okokból be­börtönzött, internált és haláltá­borokba hurcolt személyek tiszteletére állíttassák föl. A kuratórium tagjai: dr. Páva István, dr. Rajczi Péter, Keszt­helyi István, Köves Imre, dr. Újvári Jenő, dr. Kádár Géza, Somody Ferenc, Felcser László, Hosszú Ferenc és Csemavölgyi Antal. Megfogalmazták, hogy az alapítványhoz bármely hazai és külföldi természetes és jogi személy avagy jogi személyi­séggel nem rendelkező társa­ság korlátozás nélkül csatla­kozhat. Azokat a természetes személyeket, akik ötezer fo­rintot illetve azokat a jogi személyeket, akik ötvenezer forintot meghaladó értékkel csatlakoznak a célhoz, az ala­pítvány tiszteletbeli alapító­nak tekinti. Részükre ezt - kí­vánságukra - írásban is tanú­sítják. Máris felhívással fordulnak a városban élő alkotó művé­szekhez, hogy segítsék a munkájukat. Mint azt a kuratórium elnöke, dr. Aszódi Pál (képünkön) elmondotta, megfelelő he­lyet kéne ta­lálni az em­lékmű számára, másrészt az emlékművet is meg kéne for­málni. Végül állják itt A II. Világ­háború Pécsi Áldozatainak és Hőseinek Emlékére Állítandó Emlékmű Alapítvány számla­száma, melyet a Postabank Rákóczi úti fiókja kezel: 11992000 02513412. Kozma F. A vidék stabilitása A mezőgazdasági termelők adó- és tb-terheinek enyhítésével kap­csolatos előteijesztés volt az MDF-frakció tájékoztatójának témája tegnap. Bogárdi Zoltán kijelentette: az ország biztonsága a vidék stabilitásától is függ. A vidék stabilitásához azonban mindenképpen szükség van a fej­lesztésre. Á képviselő aggodal­mának adott hangot, hogy a me­zőgazdaság felzárkóztatásának hibái miatt esetleg nehézkes lesz az EU-csatlakozás. Sepsey Ta­más a politikai kárpótlást módo­sító javaslattal összefüggésben leszögezte, hogy az MDF frak­ciója jelenlegi formájában nem tudja támogatni azt, mivel a do­kumentum indokolatlan különb­séget tesz a politikai okokból el­hurcolt emberek ma még élő hozzátartozói között.

Next

/
Thumbnails
Contents