Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-09 / 67. szám
6 BMhántúli Napló Magazin 1997. március 9., vasárnap A londoni divathéten mutatták be ezt a Clements Ribiero tervezte merész tavaszi-nyári ruhamodellt Szerelmes szellemek Az FBI tehetséges ügynökei, az X-akták nyomozói szellemek garázdálkodásának eredtek nyomába legutóbb a televízió képernyőjén. A kéjsóvár túlvi- lági lények egy ápolónőn követtek el erőszakot a filmbeli mesében. Olyan esetek valóban ismertek, amikor szemtanúk kísértetek megjelenését írják le. Egy amerikai spiritiszta, Stanley Wojcik szerint a szellemek olykor határozottan tüzesek és elevenek lehetnek, ha szerelmi románcról van szó. Szerinte előfordulhat, hogy a szellemek az élő emberek ágyába is bebújhatnak mint asztrális szeretők, s néha olyan erővel bírnak, mintha továbbra is élnének. Wojcik több könyvet is írt a témáról, s az állítja: „a szellemek éppen olyanok, mint az emberi lények. Korábbi halandó önmaguk asztrális másolatai. A halál utáni szex azonban nem biológai jellegű. A szellemnek is van szerelmi élete, de ez egy minden sejtet magában foglaló szeretkezés, mely az energiákat egyesíti.” Denise Dyke tinédzsert és édesanyját elmondásuk szerint egy szereleméhes kísértet üldözte el az otthonából. A túl világi látogató a szekrényből bújt elő, és a 17 éves lány ágyában keresett helyet magának. A Don Juan-típusú lény Mrs. Dyke két másik lányával is kikezdett. Az anya maga is látta őt. Elmondta: „a kísértet általában az ágy mellett álldogált, mindig figyelte a lányokat.” A helybéli lelkész szelleműzési szertartást végzett, s ő is úgy nyilatkozott, hogy a hálószobában érezte a gonosz jelenlétét. Wojcik kutatásai szerint valamilyen okból a férfi kísértetek szerelmi aktivitását az egyedülálló, férjezetlen vagy elvált nők fokozzák a legjobban. Egyes kutatók azonban azt állítják, hogy sok kísértettörté- net mögött a felfokozott képzelet áll. Az ember ugyanis hajlamos rá, hogy vágyait, félelmeit kivetítse, vagy olyan élénken képzeljen el egy-egy eseményt, hogy az tökéletesen valóságosnak látszik. Szellemekkel foglalkozók is azt mondják, hogy a rendezetlen lelkiállapot, a rettegés szinte vonzza a szellemlényeket, akik szerintük az ilyenkor létrejövő zavaros energiákból nyerik erejüket. H. I. Gy. Miben különböznek a nők a férfiaktól? A nők bőre vékonyabb és szárazabb. A kötőszövet felépítése és a progeszteron nevű női hormon okolható azért, hogy a nők bőre hamarabb megnyúlik. A férfiaké feszesebb. A nők szíve kisebb és ezért gyorsabban ver. Míg a férfiaké percenként átlagosan 72-szer ver, a nőké többnyire 90-szer. A nők bal szívkamrájának vékonyabb a fala és rugalmasabb, mint a férfiaké. Ezért kevésbé árt nekik, ha magasabb a vérnyomásuk. A nők hajhagymái két milliméterrel mélyebben ülnek a fejbőr alatt, mint a férfiaké. Ezért nehezebben hullanak ki. A férfiak agyának a súlya mintegy 14 százalékkal nagyobb, de a nőknél a két agyféltekét kétszer olyan erős idegszálak kötik össze. Ezért a nők gondolkodása gyorsabb: merészebben és könnyebben kombinálnak. A nők szervezetében csak mintegy 50-60 százalék a víztartalom, szemben a férfiak szervezetében levő 60-70 százalékkal. A férfiak szervezetében átlagosan 4,5 liter vér kering, ezzel szemben a nőkben csak 3,6 liter. A férfiak többek között azért kapnak hamarabb agyvérzést és infarktust, mert a vérük jóval sűrűbb a nőkénél. A laboratóriumi eredmények szerint cseppenként 1 millió vérsejttel van több a férfiak vérében! A nők a két- vagy a háromműszakos életmódjuk ellenére átlagosan - Nyugat-Európában - csak 40 nappal többet betegek, mint a férfiak. A migrén, az alacsony vérnyomás, alvászavar viszont jellegzetes női betegség. Az alkohol a nőknek hamarabb megárt, mint a férfiaknak. Részben azért, mert a nők súlya kisebb, részben azért, mert hiányzik egy jellegzetes emésztő enzimjük, ami az alkoholt közömbösíti. Ezért a nőkre ugyanaz az alkoholmennyiség mintegy 30 százalékkal erősebb hatást gyakorol. A nők kevésbé agresszívak, mint a férfiak. Ez a tesztoszte- ron nevű hormonnak tudható be, amiből a férfiakban tízszer annyi termelődik, mint a nőkben. A szerelmi bánatot az urak jobban elviselik, illetve hamarabb túlteszik magukat rajta. Átlagosan 3 hónapra van ehhez szükségük, szemben a nőkkel, akik akár 15 hónapig is búslakodnak valaki után. A férfiaknak naponta kereken 700 kalóriával többre van szükségük, mivel anyagcseréjük gyorsabb, és testhőmérsékletük is többnyire magasabb. A nők alvásigénye naponta mérhetően nagyobb, mint a férfiaké. A női hormonháztartás akkor van rendben, ha két órával többet alszik, mint egy férfi. A szexet a férfiak mindig akarják, de a nők azok, akik mindig képesek rá. Aludj el szépen, kis beteg Nem nehéz sejteni, de valójában ma már el sem tudjuk képzelni, milyen lehetett a gyógyászat akkoriban, mikor még nem ismerték az altatásos műtéteket, és, hogy milyen fájdalmakat kellett elviselniük a pácienseknek. A korszakalkotó felfedezés 1846-ban történt, és Magyar- országon épp 150 évvel ezelőtt végeztek először altatásos műtétet. Az étert mint ve- gyületet már a XIII. században ismerték, sőt Paracelsus már 1540-ben leírta, hogy állatokat lehet altatni vele, de emberen való alkalmazására még 300 évet kellett várni. Ezt megelőzően egy angol fogorvos nitrogén-oxidul (ez a szépséges nevű kéjgáz!) alkalmazásával kísérletezett fájdalommentes foghúzással, sajnos, sikertelenül. Végül 1846. szeptember 30-án, este 9 órakor végezte el az első műtétet éter-narkózis alatt William Morton bostoni fogorvos, aki először magán próbálta ki a szert. Egy „ideges asszony fogának eltávolítása” sikerrel járt, és az altatás sikerének híre gyorsan terjedt. Nem sokkal később Warren professzor már egy nyaki daganatot operált éter narkózisban. Az eljárás hamar elterjedt, hiszen még abban az évben Londonban is kipróbálták. Nálunk hírneves sebészünk, Balassa János 1847. január 11-én operált elsőként altatás alatt a Rókus Kórházban. M. K. Hazánkban is már százötven éve altatják műtét előtt a betegeket fotó: Müller a. Bronzszobrok Kálimnosz szigeténél Egy görög halász újabb antik bronzszobrokat halászott ki a tengerből Kálimnosz szigeténél, ahol 1994 decemberében egy csodálatos épségű női szobor, a „Kálimnoszi Vénusz” akadt a horogra. A szerencsés halász összesen négy bronzszobormaradványt húzott ki a tengerből, köztük egy szakállas, s hegyes fejfedőt viselő férfifejet, valamint egy lábvértet, amely talán ugyanahhoz a szoborhoz tartozott, amelyhez a fej is. A horogra akadt másik két tárgy közül az egyik egy szoborkolosszusból származó lovas sarus lába, amelyen nagyon jó állapotban őrződött meg a sarkantyú, valamint egy életnagyságú delfin, amelynek megvan a feje és az uszonyai is, de hiányzik az orra. Egy 60 éves hölgy mindenáron a Guinness Rekordok könyvébe szeretne bekerülni, ezért vette magára a világ legnagyobb estélyi ruháját. A szoknya átmérője 8,5 méter, a különleges öltözékhez 100 méteres uszály is tartozik. Ki mit olvas Európában? A brit diák olvas a legtöbbet: 12 hónap alatt 53 százalékuk legalább 10-14 könyvet olvasott el. A második helyen a franciák állnak, ahol 52, a harmadikon a németek, akiknél 50 százalék a sok könyvet „fogyasztók” aránya. Országonként eltérnek az olvasói ízlések is. A klasszikusokat előszeretettel forgatják a franciák és az olaszok, a britek viszont kevésbé olvassák őket. A franciák érdeklődnek leginkább a költészet és a drámairodalom remekei iránt. Vannak nevek, amelyek különösen kedveltek, Jean-Paul Sartre-t főleg a németek és az angolok nevezték meg szeretett szerzőjükként, a briteknél Shakespeare, aki után Agatha Christie következik. „II. Sándor király” visszatérése? Egyes uralkodóházak Nyugatra szakadt leszármazottai (I. Mihály román exkirály; Simeon bolgár király; az orosz Romanov dinasztia Georgij hercege és az édesanyja stb.) szinte a hívó szóra várnak, hogy - „messiási küldetéstudattal” - visszatérjenek hazájukba. Az egykori hazája felé kacsintgatók közé tartozik a Karadjordjevii dinasztiából származott I. Sándor (1888-1934) király fia (Alexandr) is, akit a jelenlegi szerb ellenzék szívesen látna Szerbiában. A Prágában megjelenő - kitűnő nemzetközi kitekintéssel bíró - Kvety című cseh hetilap már 5 évvel (!) ezelőtt hírt adott arról, hogy a belgrádi sajtó „uralkodó családinak titulálta az 1992-ben 47. évében járó Alexander Karadjordjevicset - a feleségével (Katarina) és a fiaival (Péter, 12, Alexandr, 10) együtt. Az egyes források szerint „orosz irányzatot” követő Karadjordjevics családot 1903 óta .jegyzik” lényegében Szerbia történetében, s a külföldi sajtóban „Jugoszláviai Sándoréként emlegetett herceget a szerb sajtó egy része is „II. Sándor király” címmel ruházta fel már 1992-ben. Az 1991-es belgrádi látogatása felért egy győzedelmi bevonulással. Már akkor sem titkolta, hogy Londonban van egy irodája, ahol „a jugoszláv királyság restaurálásával” foglalkozik.- Azon munkálkodom, hogy Jugoszláviában helyére tegyem a demokráciát. Ideálom a spanyol típusú alkotmányos monarchia. Juan Carlos szellemében óhajtok egy országot vezetni és nem uralkodni felette. Jugoszlávia most tragikus pillanatokat él át; sajnos, a demokratikus erőknek nincs olyan népi bázisuk, mint a lengyel Szolidaritás volt, avagy Csehszlovákiában a Charta 77. Különbséget kell tenni a szerb ember és a kommunista kormány között. Ez. a kettő óriási különbség! Meg vagyok arról győződve, hogy Belgrád a Balkánon annak a demokráciának a zászlóvivője lehet, amely „II. Sándor” 1991-ben Belgrádban tett látogatásakor köré a környező országok népei is felsorakozhatnak - nyilatkozta a Kvety c. hetilapban. Hajzer Lajos Sárkányok Magyarországon Ismét láthatók Budapesten „élőként mozgó” dinoszaurusz-mo- dellek. Ezúttal Spielberg Jurassic Park című filmjének szakértője által (rekonstruált példányok a kiállítás darabjai. Jó néhány országban újraszerkesztett eredeti csontvázak révén is , .megismerkedhet’ ’ az érdeklődő a hajdani őshüllőkkel. Nálunk egyetlen múzeumban sincs ilyen csontváz. Leginkább azért, mert a dinoszauruszok idején - 65-195 millió éve - a Kárpát-medence területét tenger borította. Csigák, kagylók nyomait, maradványait bőven lehet találni a kőzetekben, elvétve a dinoszauruszok kortársának számító halgyíkok csontjaiból is, dinoszaurusz-maradványokat azonban nem. Ám ez csak általában igaz, hiszen a századfordulón báró Nopcsa Ferenc a felső kréta korból származó dinoszaurusz csontokat talált Erdélyben. (E leletek révén lett világhírű szakértő.) Sőt, a mai Magyarország területén is éltek dinoszauruszok. Ezt a Mécsek alsó jura kori kőszén meddőrétegében néhány éve felfedezett őshüllő-láble- nyomat bizonyítja. A „Komlo- saurus” a láblenyomata alapján egyetlen olyan dinoszauruszhoz sem hasonlítható, amelyek az említett földtörténeti korszakban éltek. Ajka térségében viszont a közelmúltban felső kréta kori kőszenet találtak nagy mélységben. A fúrások révén felszínre került mintákban őshüllő-csontok voltak. Nem lehetetlen, hogy ott, vagy a Mecsekben egészben megmaradt csontvázakat is rejtenek a kőzetek, de felfedezésük esélye a bányászat visszaszorulásával egyre csekélyebb. D. I. i
