Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-09 / 67. szám
1997. március 9., vasárnap Magyarország - Déi-dunántíh Rémhírt vet, pánikot arat Minden csoda három napig tart. Ha a Postabank ügyfeleinek körében lezajlott tömeghisztériára gondolunk, azt mondhatjuk, ez nagyjából a rémhírekre is igaz. A kedélyek már megnyugodtak, a pánikhangulat elcsendesült, a Postabank azonban nem felejt. Vezetősége feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Bár nem erősítették meg, de nem is cáfolták: az indok, a vétség - rémhírterjesztés, amely bűncselekménynek számít. Ki nevezhető rémhírterjesztőnek? A Btk. szerint az, aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására. A rémhír fogalmát ez alapján sok minden kimentheti. A feltétel csupán annyi, hogy az emberek (20-an, 30-an már nagy nyilvánosságnak számítanak) elhiggyék. Mai világunkban elképzelhető, hogy nemcsak egy bankcsőd, de például egy ufótámadás bejelentése is sokakban pánikot kelthet. A bűncselekményt nemcsak az követi el, aki kigondol vagy elferdít egy tényt, és azt „közkinccsé” teszi. Mari nénit, aki főtéren hall kinyilatkoztatni egy tömeghisztériára okot adó fals hírt, és hazaérve elújságolja a szomszédasszonyának, épp úgy felelősségre vonhatják. Egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethetik. Három évre is emelkedhet a börtönbüntetés, ha közveszély színhelyén, például árvíz vagy tűzvész sújtotta területen kelt valaki indokolatlanul riadalmat. Eljárás csak ritkán indul ilyen ügyben. A büntetőjogászok szerint ugyanis, miután az elkövetőket hihetetlenül nehéz felkutatni, a rémhírteijesztés nehezen bizonyítható. V. G. Megvette a tigrislányt A szerencsésebb látogatók a pécsi állatkertben naponta megfigyelhetnek egy különleges gyengéd jelenetet: Zsu, az alig középkorú asszony az egyik tigrisketrec rácsán benyúlva a kezéhez dörgölőző és roppant elégedett nagymacska állát vakargatja, fejét simogatja, a fülét cibálja és beszél hozzá. (Beszélgetnek?) A nem a közönségnek szánt produkció utánzása mások számára életveszélyes lenne! Zsu és Sába - a már legalább két mázsás, három éves és kilenc hónapos, majdnem teljesen kifejlett tigrislány - kapcsolata azonban egészen kivételes. Sába még söröspalack nagyságú „kis- cica” volt, amikor Zsu a házába, a családba fogadta és anyai gondoskodásába vette. Az utóbbit szinte szó szerint lehet venni, s nemcsak a cumiztatás miatt - amelynek bensőséges szertartását Sába tinédzserként elvárta hanem egyéb anyatigrisi kötelességek teljesítésért: például tanítani és segíteni kellett Sábát pisilni, kakilni. Közös történetüknek van két sajátos pillére. Egyrészt Zsu nem ápoló a pécsi állatkertben - csak családi szálak a fűzik az intézmény egyik dolgozójához -, hanem pedagógus a szabolcsi iskolában. A másik: Sába Zsu tulajdona. Megvette, hogy nehogy újra másnak adják el, mint ahogy egyszer ez már megtörtént nagy szomorúságukra. Az állatkert a bemutatása fejében kosztot és kvártélyt ad Sábának, aki orvosi vélemény szerint belebetegedne, ha nem látná naponta a róla most is rendszeresen gondoskodó „embermamáját”. Dunai I. Urbánus baiiangrajzok Kényszerű restaurálás - évi százezerért Van abban valami furcsa, hogy az Internet korában is ragaszkodik az ember legősibb megnyilvánulási formájához, a „barlangrajzokhoz”. Igaz, manapság nem lakásának belsejét firkálja össze, sokkal inkább a házak vakolatát, nem is szólva szobrok „díszítéséről”, pedig ezek eleve arra készültek, hogy díszítsenek. A kicsit sznob módon graf- fitinak titulált rajzok-iromá- nyok, úgy vélhetjük, bohó ifjúságunk műve, és bizonyára így van, ha különböző együttesek nevére, jeleire, és azon angol szavakra gondolunk, melyek a szótárban a szleng kategóriában szerepelnek. Ám Pécs néhány frekventált épületén komoly, szöveges megfogalmazású, sommás véleményt is tükröző szövegek jelentek meg. Egy visszafogottabb hangú példa: „Negyven év nem volt elég??!!”, „Belőletek négy év is sok volt!”. A Pécsi Közüzemi Rt. részéről Nagy János arról tájékoztatott, hogy akár csak a járda jégtelenítése esetében, ez ügyben is mindig a tulajdonos felel, mi olvasható a háza falán. Amennyiben ön- kormányzati épületről van szó, az Rt. gondoskodik minden oda nem illő jel, írás eltüntetéséről, ideértve a köztéri szobrokat is. Az efféle kényszerű „restaurálásra” évente több, mint 100 ezer forintot költenek, pedig a pénznek lenne máshol is helye. Némileg gond a vegyes tulajdonú panelházak ügye: a panelt amúgy is előszeretettel firkálják össze. Innen elsősorban a közízlést és a közszemérmet sértő rajzokat tá- volítják el a szakemberek. M.K. Dr. Szabó Lajos hobbija a modellezés. A lezuhant gép makettjét is elkészítette. fotó: laufer Elvérzett a másik „túlélő” A hajdani mentőorvos emlékei a pécsi légikatasztrófáról A Dél-Dunántúli Természet- és Környezetvédelmi Felügyelőség 1986-ban nyugdíjba vonult első igazgatója, dr. Szabó Lajos mentőknél kezdte pályáját még orvostanhallgatóként. Ő volt kivonuló mentőorvos az 1949. novemberi 14-i repülőszerencsétlenségnél, amelynek azóta rejtélyes híre támadt. Mivel 1946-tól alapító tagja a Pécsi Repülő Klubnak, nemcsak orvosi szempontból látta a szerencsétlenség körülményeit:- A mecsekaljai repülőtér elhelyezkedése miatt a fő leszálló irány Pécsett kelet-nyugati volt. Jobbra közel esett a dombsor, ezért az volt az alapszabály: ha nem sikerül a leszállás, emelkedni kell és balra, tehát délre fordulva lehet megismételni. A MASZOVLET-gép pilótái ezen a ködös napon mégis jobbra fordultak. Miután a magasság- mérő műszerek az induló repülőtér tengerszintjéhez vannak beállítva, malőr volt az egész. A gép nekirepült a hegyoldal fáinak, kiszakadt az alja, a kísérő ávós az ágak közt leesett. A nyelvét harapta el, zúzódáso- kat szenvedett, de vérző sebe nem volt. A gépet meghúzták a pilóták, és csak néhány méteren múlott, hogy a kőbánya sziklafalának repült. Onnan visszapattant a bányaudvarra és darabokra szakadt. A személyzet azonnal meghalt. Az egyetlen utas, egy 24 éves férfi a túlélte a zuhanást, ám egy szilánk be- leállt a combjába, eltalálta az ütőerét, s így szinte pillanatok alatt elvérzett. Dunai I. Szekszárd: jön a kerékbilincs? Nem vicc, április 1-jén - a „bolondok” napján - lép érvénybe Szekszárd város módosított közterületi parkolók üzemeltetéséről szóló rendelete, mely többek között szabályozza a parkolási díjakat, a szankciókat valamint azt is, hogy egy-egy autó mennyi időre állhat meg a belvárosban. Ez utóbbi maximálisan 4 azaz négy órát jelent. Ráadásul a közelmúltban precedens jellegű határozatot hozott az Alkotmánybíróság; a kerékbilincs használata nem törvény ütköző. Ezt is beépítették a rendeletbe. A szekszárdiak legnagyobb „örömére” mindez így szól: „a maximális igénybevételi időn túl várakozó járművet a közút kezelőjének megbízottja elindulásában meggátolhatja, gépjárműre gátló eszközt szerelhet fel (pl. kerékbilincs, ajtónyitást meggátló zár). Az eszköz fel- és leszereléséért költségtérítést kell fizetni (3000 Ft-ot)." Szeleczky József, a városüzemeltetési iroda vezetője az Új VDN-nek elmondta, hogy a hivatal már régóta rendelkezik kerékbilinccsel, sőt egy vállalkozóval szerződése is van a rossz helyen parkoló autók elszállítására, de ezekkel eszközökkel nem - illetve csak a végső esetben - akarnak élni. Céljuk az, hogy a meglevő parkolók ésszerű kihasználására ösztönözzék az autósokat. Hazafi Zsolt Leszúrta férjét Tegnap Pécsett, a Deák Ferenc utca 56-ban szóváltás közben a feleség késsel hasba szúrta férjét, akit életveszélyes sérüléssel vitt el a mentő. Az asszony rendőrségi kihallgatása megkezdődött. (cs) Szépülő kikötők Balatonföldváron műkő- és aszfaltbontást kap a kikötő nyugati része. Badacsonyban a mólót 50 méterrel bővítik, azután csaknem 150 vitorlás köthet ki. (cs) Új műtőblokk Pénteken avatták a Dombóvári Kórház 60 millió forintért felújított műtőblokkját. Újdonság, hogy a műtőasztalok térségében szűrt, steril levegőt áramoltatnak. (cs) Kiskerti témák Ma ér véget Szekszárdon az agrárkonferencia. 10 órától a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei tartanak előadásokat kiskerti témákban. (sz) Erdélyi kagyló A Nagyatádi Művelődési Házban látható Szabó Ilona gobelinművész kiállítása. A székely népballadákat feldolgozó 21 gobelin ihletét a „kicsiny erdélyi kagyló” balladaköltészetéből mentette az alkotó. (sz) A vendégelőadó A Kisgazdák Magyarországi Egyesülete tart nagygyűlést ma 11 órától Kaposváron, a Somogy Megyei Önkormányzat nagytermében. Felszólal Végh Antal író is. v (t) Felrobbant autó Tegnap Sükösdön egy induló személyautó felrobbant feltehetően elektromos szikrától. A két benn tartózkodó személy szerencsére kiugrott. A lángok átterjedtek a közeli postaépületre is, de annak csak a bejárata rongálódott meg. Érdekes, hogy a járműben lévő gázpalack nem fogott tüzet. (cs) Lenin Hat-hét évvel ezelőtt lázas utcanév változtatásba kezdett az ország. Ha más addig nem is, ez biztosan jelezte, hogy a rendszerváltás megtörtént vagy legalább is megkezdődött. A lakók azóta már megtanulták az új neveket, s a régieket lassan kezdik elfelejteni. Az utcatáblák lecserélésében azonban vannak különcök is. A Tolna megyei Bátapátiban például még mindig létezik Lenin utca, s talán lesz is az idők végezetéig. Az utca lakói ugyanis úgy döntöttek, megtartják. Hozzászoktak, nem irritálja őket a kommunista vezér neve. Különben is ha Párizsban lehet Leninről utcát elnevezni, itt miért ne lehetne? A baranyai drá- vaszabolcsiak Kun Béla mellett utca Párizsban is van! álltak ki ugyanígy. Igaz, praktikus okokból: nem kell az okmányaikat kicseréltetniük. Rokonszenves a nyílt vállalása annak, hogy a nevek megváltoztatásával még semmi nem történik, az idő pedig pláne nem áll meg. A lóláb minden esetre nem lóg ki úgy, mint dél-alföldi városunkban, Szegeden, ahol megmosolyog- nivaló utcanév-változtatásokra bukkanhatott még néhány éve az arra vetődő turista. A Marx térből Mars tér lett (igaz, hatvan évvel ezelőtt is így hívták), a Partizán utca mundért váltott, és most Vitéznek nevezik, a Lobogó utca pedig, végképp elcsendesülvén a fényes szelek, Zászló utcává szelídült. V. G. A drávaszabolcsiak kiálltak utcaneveik mellett fotó: Tóth Hölgyek bora ’97 Az országban elsőként szervezte meg tavaly a pécsi Aranykacsa Étterem a „Hölgyek bora” megválasztását. Tette mindezt azért, hogy a feleségek figyelmét is felhívja a kulturált borfogyasztás örömeire, s a magyar borkultúra legújabb eredményeire. Az Aranykacsa azt szeretné, hogy klubszerűén ismerkedjenek meg a Borbarát Hölgyek a legjobb magyar borokkal, és segítsenek az étterem kínálatának kialakításában. Ezek az összejövetelek alkalmat adnak arra is, hogy a gasztronómia és a bor harmóniájának megteremtését a háziasszonyok is elsajátítsák, hiszen a polgári létforma, a társasági élet újraszervezése a borkultúra elsajátítását is igényli. A nagyfröccs felváltása az alacsony alkoholtartalmú, összetett illatokban és ízekben gazdag borokkal a társasági élet minőségi változását is hozhatja. Az idén is oda ítélték a „Hölgyek bora” címet. A legtöbb szavazatot kapott nedű a Borkert Kft. 1996-os évjáratú Siklósi traminije. Háber Ta- másné, a Borbarát Hölgyek Klubjának alapítója és házigazdája elmondta, hogy az ország összes bortermő vidékéről kóstoltak borokat, míg megtalálták azt a tizenhármat, melyet a hat fogásos menüsor mellett bíráltak. A második helyezett az 1995-ös évjáratú Tokaji sárga muskotály, a harmadik a Gyöngyöstarjáni Muskát Ottonel lett.
