Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-04 / 34. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. február 4., kedd Hírcsatorna Fórum az ipari parkról. Vállalkozási övezetek, ipari és tudományos-technológiai parkok létesítésének feltéte­leiről tartanak tájékoztató fórumot ma 10.30-kor a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara (Majo- rossy Imre u. 36.) szervezé­sében. A témában Zulaufné Lőcsei Gabriella és Dányi István, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályve­zetői szolgálnak a legfris­sebb információkkal az ér­deklődő cégek számára. A téma aktuális térségünkben, hiszen mint ismeretes, Ba­ranyában Pécsett és Mohá­cson is tervezik ipari park kialakítását. (k) Diáksiker. Várdombon Weöres Sándor Versmondó Versenyt rendeztek a Ma­gyar Kultúra Napja tisztele­tére. A megmérettetésen a pécsi Egyetem utcai Általá­nos Iskola Tanulói is részt vettek. A harmadik korcso­portban a 7. osztályos Bi­schof Zsuzsanna, az első korcsoportban, a negyedi­kes Bischof Bernadett má­sodik helyezést ért el. (ly) Képek a múlt századból. Dunaszekcsőn bezárt a mil- lecentenáriumi helytörténeti fotókiállítás, és megjutal­mazták azokat, akik a leg­több régi dokumentációt gyűjtötték. Elismerő okleve­let kapott Sümegi János, Kovács Ágnes és Tóth Márta. Az utóbbi személy családi képei 1860-ban ké­szültek. (cs) Adományokat várnak. Máriagyűdön a református közösség gyülekezeti ter­met, valamint segédlelkészi lakást alakít ki. Eddig csak­nem 3 millió forint jött ösz- sze elsősorban a hívők jó­voltából, de jelentős ado­mánnyal segített a Siklósi ÁFÉSZ is. További támoga­tókat még várnak. (cs) tlj biztosító Komlón. A Garancia Biztosító fiókot nyitott Komlón. Ezentúl a helybeliek mindenféle biz­tosítási ügyeiket a városban elintézhetik, nem kell Pécsre utazniuk. Korábban csak Mohácson és Szigetvá­ron volt ügyfélszolgálati irodája a biztosító társaság­nak. (h) I Kirándulás­staféta Üzemtelepítés tizennyolc nap alatt MOHÁCS A lakótelepi óvoda hétfőtől kesztyűvarró üzem. Az Otto Kessler GmbH. az induláskor 35 dolgozót foglalkoztat. A gyerekek számának csökke­nésével intézményeket vontak össze a városban, s így a piros óvoda néhány hónapig üresen állt. A könnyű-szerkezetes épü­letet aztán január 18-án meg­látta Klaus-Dierk Hofmann, az Otto Kessler GmbH. tulajdo­nosa, s eldöntötte, hogy a 400 dolgozót foglalkoztató pécsi, s a közel 100 dolgozónak munkát adó siklósi üzem után itt nyitja meg a mohácsi részlegét. Hétfőn reggel 7 órakor az üzemben 15 helyben foglalkoz­tatottat és 20 bedolgozót kö­szöntött az új munkaadó. Mint elmondta, néhány hónap múlva 100 embernek kíván munkale­hetőséget teremteni Mohácson is. B. M. Minőségi női kesztyűt varrtak tegnap fotó: Tóth Ne záiják be az iskolát! PÉCS, ISTENKÚT Rendkívüli közmeghallgatást követeltek a szülők azon a la­kossági fórumon, melyen az Istenkúti Általános Iskola megszüntetésének tervét vi­tatták meg tegnap este. A nagyterem zsúfolásig tele, a magas színpadon az asztal mö­gött képviselők. Oldalt, a bor­dásfalon gyerekrajzok sorakoz­nak a bezárás elleni tiltakozás jegyében. Négy gyerek - egyi­kük háromkarú - áll egymás mellett „ÁRVA” feliratú póló­ban, szemükből kövér, kék könnyek potyognak. Felül ákombákom betűkkel: NE ZÁRJÁK BE AZ ISKOLÁT! Hamar kiderül, hogy a tanuló­kon kívül a szülőknek sem szívügyük az intézmény meg­szüntetése, sőt, mint megfo­galmazzák, nem is értik az egé­szet. Már azért sem, mert egy év­vel ezelőtt átéltek hasonló szándékokat, de aztán május­ban a közgyűlés a peremkerü­leti iskolákban alacsonyabb lét­számhatárokat állapított meg. Ennek ellenére Troska Gyula bizottsági elnök a bezárás egyetlen okaként éppen az ala­csony tanulólétszámot nevezi meg, amelynek egyik oka a ta­valyi bizonytalanság. Áz is kiderül, hogy az ön- kormányzat nem vizsgálta meg sem azt, hogy milyen színvo­nalú oktatás folyik itt, sem azt, hogy a megszűnés után hová vihetik a gyerekeket ebből az inkább épülő, mint leépülő vá­rosrészből. A hozzászólók egyre indula­tosabbak, kérdéseikre nem kapnak érdemi válaszokat, hi­szen a számadatok nem tükrö­zik a helyi viszonyok bonyo­lultságát. A képviselők pedig elbizonytalanodnak, nem ők a döntéshozók, mondják, még minden lehetséges, voltakép­pen ugyanazt akarják ők is, mint a hozzászólók. „Siral­mas" - morogja maga elé az egyik szülő. Tudósító nézi, hátha kövér, kék könnyek gör­dülnek ki szeméből, de abban mást nem, csak a düh apró szik­ráit látni. Cseri László Továbbra sincs járvány (Folytatás az 1. oldalról) [C2ZIZZZZZZZZZZZZ2Z1 Járványról akkor beszélhet­nénk, ha egy közösségben azo­nos időben nagy számban bete­gednének meg, s azonos tüne­teket produkálnak emberek. Ha például egy háziorvost hatvan páciense közül húszán keresnék fel fertőzésre utaló gonddal, ott már járványhelyzetet lehetne megállapítani. Baranyában úgy tűnik a járvány még néhány hétig felszálló ágban lesz. A megyében eddig még nem sikerült kimutatni a vírust, s az országban is több száz vizsgá­lati anyagból csak három eset­ben sikerült izolálni. V. G. Influenzás megbetegedések a megyében az elmúlt héten Halálozás: nem volt Leggyakoribb szövődmény: hörghurut A siketek és nagyothallók érdekvédelméért Az idei évre új tagsági iga­zolványt kell váltaniuk or­szágos szövetségüknél a si­ket és nagyothalló embe­reknek, ha kedvezményesen szeretnének utazni a MÁV és a VOLÁN járatain. A szövetség Baranya megyei szervezete ettől függetlenül is várja új sorstársak csatla­kozását, a pécsi, Jókai u. 9. alatti székházukban kedden és csütörtökön 15-től 21 óráig. Új helyen, új feltételekkel A Pannónia Könyvkiadó idei tervei A Pannónia Könyvek szerkesztő­sége elköltö­zött a megyei könyvtárból a Baranya Megyei Közgyűlés épületének 4. emeletére. - Többről van szó, mint egyszerű helycseréről - nyilatkozta lapunknak dr. Szirtes Gábor, a kiadó igazga­tója (képünkön). Elsősorban a működési feltételeket bizto­sító anyagiakat illetően tör­téntek változások, a Megyei Közgyűlés két tőkeinjekció­val és 2000 december 31-ig állandó, ingyenes helyszínnel segíti a kiadót, de a Pannónia Könyveknek valójában a pia­con kell helytállnia. A munka a régiek szerint halad tovább, a szerkesztőség idén is 11 könyvet ad ki. M. B. E. PE Rt.: jelentkezők vannak, még nem tudjuk, hogy kik A héten megkezdődhet a döntés-előkészítés PÉCS Pénteken délután 2 és 4 óra között lehetett beadni a priva­tizációs pályázatokat a Pécsi Erőmű Rt. részvénypakettjé­nek megvásárlására Budapes­ten, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-hez. A köz­jegyző előtti tenderbontást követően tegnap azt a tájékoz­tatást kaptuk az ÁPV Rt. saj­tóosztályán, hogy több jelent­kező is beadta pályzatát az energetikai privatizációval kapcsolatosan. A dolog nem meglepő, hi­szen nagy volt a vendégjárás a PE Rt-ben az elmúlt fél év­ben, több nemzetközi befek­tető is megkereste a céget.- Amennyiben valóban van érvényes pályázó, úgy a héten már megindulhat az értékesí­tést meg­előző döntés­előkészítő munka - nyi­latkozta teg­nap lapunk­nak Somosi László (ké­pünkön), a cég vezér- igazgatója. - Az ÁPV Rt. szakembereivel és kollégá­immal együtt elemezzük rész­letesen az ajánlattételeket több összetevő szerint. Külö­nösen nagy figyelemmel for­dulunk többek között az üzleti terv, a fejlesztési, és foglal­koztatási elképzelések felé. Az előkészítés után kerül az ügy a bíráló bizottság elé. Rövidesen döntés születhet tehát a PE Rt. 9,1 milliárdos pakettjének (a részvények 62%-a) sorsáról. Kaszás E. A Dombóvári Vízmű Rft.-vel szerződtek A vízdíjból felújításra is jut MINDSZENTGODISA A mindszentgodisai önkor­mányzat a Dombóvári Vízmű Kft.-t bízta meg vízműrend­szerének üzemeltetésével. A szerződést egy évre kötötték meg. A köbméterenként fize­tett 150 forint+áfa vízdíj ma­gában foglalja az amortizá­ciós alapot is, amelyet önálló számlán helyeznek el.- Ami eddig eltűnt a nagy vízmű költségvetésében, az most nálunk marad - mondja Bimbó István polgármester. - Vízműrendszerünk elhaszná­lódott. A felsőmindszenti ré­szen még eternit csövek van­nak, amelyekkel nagyon sok a gond. Az amortizációs alapot a rendszer felújítására hasz­náljuk fel. Az elmúlt évben elkészült Mindszentgodisán a vastala- nító és Gyümölcsény vízellá­tása is megoldódott. Minden ház udvarára bevezették a vi­zet, a helybelieknek csak a belső szerelést kell kifizet­niük. Gyümölcsénynek önálló vízellátó rendszere van, amit összekötöttek a mindszentgo- disaival, hogy biztonságos le­gyen az üzemeltetés.- A legjobb megoldás a vízmű átalakulása lett volna - folytatja a polgármester. - Mostmár az önkormányzatok menekülnek. Komló városnak is létre kellett volna hozni egy kft-ét, mint ahogy ezt máshol megtették. Sz. K. Beomló pincék a műút alatt CSERDI A faluban eddig öt pince szakadt le az úttest alatt. A veszélyes útszakaszon súly- korlátozást rendeltek el, amit nem tartanak be a járművezetők. Félő, hogy az olvadáskor fokozódik a ve­szély. Jó másfél évtizede útfelügye­lők figyelmeztették az akkori községvezetést, hogy a part­oldali pincesoron megindul­hat az úttest, mert laza a lösz­talaj. Kérték a súlykorláto­zásra intő táblák elhelyezését is. Aztán megerősítették az utat, de vízelvezető nem ké­szült. Később vízvezetékeket fektettek le, melyek árkai so­káig tertietetlenül tátongtak, nyelték az esővizet. A gazdák nem boltozták a pincéket, sőt mélyítették némelyiket épp az útburkolat alá terjeszkedve. Az intelmeket senki sem vette komolyan. Kiss Gyula polgármester: - Csak azt tudjuk, hogy a pin­cék az önkormányzaté, de hogy kik lettek évtizedek alatt a használók, alig sejtjük: Jó lenne, ha ők is segítenének, amikor a község pénzén tö- rrtedékeljük a leszakadásokat. A gondok megszüntetésére most pályázat útján igyekez­nek pénzhez jutni. De a baj nem jár egyedül, a bükkösdi Jegyzőség először rossz helyre küldte az egyik bead­ványt. Tény viszont, hogy az állapot tarthatatlan. Csuti J. Kötelező lesz a tüdőszűrés? Tüdőszűrésre a 90-es évektől egyre kevesebben járnak. Ba­ranyában javult a helyzet e tekintetben az elmúlt évben. Miután a kormányprogramban szerepel, várható, hogy újra kö­telező lesz az évenkénti egy­szeri tüdőszűrés, nyilatkozta lapunknak dr. Schreiner Mária, a Baranya a Megyei Tüdőbe­teg-gondozó Intézet vezető fő­orvosa (képünkön). Bár a kötelezettség hivatalo­san nem szűnt meg, a 90-es évek kezdetével az emberek szabadságjogaikra hivatkozva nem jelennek meg a szűrése­ken. Ä tüdőgondozók tisztelet­ben tartják ezt, s már nem al­kalmazzák a korábbi szankció­kat. Csak a figyelmeztetés esz­köze maradt. A másodszori hi­ábavaló értesítés után a házior­vossal veszik fel a kapcso­latot, s rajta keresztül invi­tálják pótszű­résre a pol­gárt. A megyé­ben 1996-ban nőtt a szűrőál­lomásokra ellátogatok száma (a lakosság 60-70%-a). Ez jó hír, hiszen Baranya az erősen tbc­fertőzött megyék közé tartozik, s a halálozások száma is nőtt az elmúlt években. Ez főként a szociális körülmények megvál­tozásával magyarázható. A tüdőgondozók az éven­kénti szűrést feltétlenül szüksé­gesnek tartják a a dohányosok, a gyógyult tbc-sek, a volt bá­nyászok, az egészségügyi dol­gozók körében. V. G. Ki mennyit érdemel SIKLÓS Első alkalommal jelent meg olyan hirdetés a Siklósi Vá­rosi Tv-ben, amely jutalmat ajánl fel egy betörésről szóló információért. És a felhívás - az országos gyakorlattal el­lentétben - visszhangra talált. A történet röviden. Ablak­betörés módszerével behatol­tak az O. K. Kesztyűgyártó Kft. siklósi telephelyére, és onnan több százezer forint ér­tékű fekete juhnappabőrt vit­tek el. A betöréssel és az ellopott értékek pontos leírásával a hétvégi városi híradó is fog­lalkozott. Az adás másnapján mind a siklósi rendőrkapi­tányságra, mind a harkányi rendőrőrsre bejelentés érke­zett, és a két szálon párhuza­mosan folyó nyomozás egy­azon személyhez vezette a rendőröket: egy fiatal harká­nyi lakoshoz. A gyanúsítottat a zsaruk el­fogták. A házkutatás során a bőrök maradék részét lefog­lalták. Az illető a kihallgatás­kor elismerte tettét, melyet pillanatnyi pénzzavarával in­dokolt. Á kft. telephelyét pe­dig azért választotta, mert ko­rábban ott dolgozott, ismerte a körülményeket. Az elcsent bőrök egy részét Pécsett és Harkányban értékesítette ba­góért, hiszen az eredeti ár alig tizedét kérte. A sztori itt véget ért. Csakhogy: ketten tartanak jogszerűen igényt a felkínált díjra. Kótány J.

Next

/
Thumbnails
Contents