Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-04 / 34. szám

1997. február 4., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Udvaros, Hofi, Rost is rajta van a listán Jelöltek a halhatatlanságra Immár második alkalommal hirdetett szavazást az örökös tagság kitüntető cím odaítélé­sére a Magyar Televízió Rt. Stúdió ’97 szerkesztősége és a Petőfi rádió. A művészekből, neves közéleti személyiségekből álló bírálóbi­zottság az idén is hat-hat szí­nészt, színésznőt és operaéne­kest ajánl a közönség figyel­mébe. Közülük - a nézők sza­vazata alapján - kategóriánként hárman kerülhetnek a színházi és operakultúra halhatatlanjai­nak képzeletbeli társulatába. Az idei jelöltek névsorát teg­nap sajtótájékoztatón ismertet­ték. Az örökös tagság váromá­nyosai 1997-ben, a színésznők kategóriájában: Almási Éva, Galambos Erzsi, Lukács Mar­git, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, a férfi színészek közül: Bessenyei Fe­renc, Garas Dezső, Haumann Péter, Hofi Géza, Sinkovits Imre és Tordy Géza. Az opera területéről a zsűri Gregor Jó­zsef, Ilosfalvy Róbert, Kincses Veronika, Marton Éva, Polgár László és Rost Andrea énekmű­vészt jelölte. A közönség minden kategó­riában három-három nevet tün­tethet fel a napilapokban meg­jelenő szavazólapokon, ame­lyeket levelezőlapra ragasztva március 21-ig kell eljuttatni a Magyar Televízió Stúdió ’97 szerkesztősége címére (1810 Budapest, Szabadság tér 17. „Örökös tagság”). A halhatatlanok lábnyomát április 5-én örökítik -meg a Fő­városi Operett Színház előtt, a pesti Broadway-n. Szűrővizsgálatra elő is vezettethetnek Mindnyájunknak el kell menni? Az állam csupán életvédelmi és járványügyi kötelezettségét teljesítené, ha ismét kötele­zővé tenné hazánkban a tüdő­szűrést - vélekedett a szak­ember, amikor megkérdez­tük: mit szól a készülő jog­szabályhoz? Az új egészségügyi törvény ugyanis egyebek mellett ki­mondaná: a 35-70 év közötti állampolgároknak évente egy­szer meg kellene jelenniük a szűrőállomásokon. Sokan máris megfogalmaz­ták azt az ellenvetést, hogy mindenkinek személyi joga an­nak eldöntése, vigyáz-e a saját egészségére, életére, vagy sem. Halmai Gábor alkotmányjo­gász szerint ez igaz. De az ál­lamnak is érvényesítenie kell kötelezettségeit, köztük azt, hogy polgárait megvédi a jár­ványoktól - márpedig a tbc ve­szélyes fertőző betegség. Az életvédelmi kötelezettség akkor is jogi alapot szolgáltatna a kötelező szűrés elrendelésére, ha az adott súlyos betegség má­sokra nem terjedne át, de az egyént életveszélybe sodor­hatná. Ugyanilyen meggondo­lás alapján utasította el az Al­kotmánybíróság annak idején a biztonsági öv használata ellen tiltakozók beadványát. A szankciókról Halmai el­mondta: ha a parlament meg­szavazza az új törvényt, a szű­rések elbliccelőit akár előveze­téssel is rászoríthatják a vizsgá­latra. (takács) Molotov-koktél az étteremben. Tegnap hajnalban ismeretlen tettes égő benzines palackot dobott Budapes­ten, az Andrássy úton egy faépületben lévő görög étte­rembe, amely nagyrészt leégett. A tűzoltóknak öt propán- bután-palackot sikerült a tűzből kimenteniük, és ezzel a nagyobb szerencsétlenséget megelőzték, fotó: feb/diósi imre Az ellenzék szerint az ország legmélyebb belpolitikai válságát éli Újra mozgásban a törvényhozás gépezete Petőéknek egy újabb ellenfél - beiktatták Bánk Attila kisgazda-képviselőt fotó: feb/diósi Megkezdődött az 1994-ben választott Országgyűlés utolsó tel­jes munkaéve. A nyári szünetig tartó tavaszi ülésszak bővel­kedik tennivalókban. Döntenek a képviselők olyan törvény- tervezetekről, amelyeket már tavaly elkezdtek tárgyalni (az épített környezet alakításáról, a műemlékvédelemről, a csőd­törvény módosításáról, a zsidó kárpótlásról stb.) és nekivág­nak számos új jogalkotási feladatnak. Ez utóbbiak között olyan fajsú­lyú témák vannak, mint a társa­dalombiztosítás, az egészség- biztosítás és a nyugdíjrendszer. Dönteniük kell a honatyáknak arról is, hogy a már elfogadott alapelvek szerint elkészített új alkotmányszövegnek mi legyen a sorsa: megszülessék-e az új alkotmány vagy politikailag csendesebb időszakra halasszák ezt a munkát? Elkészült az összesítés a par­lament tavalyi teljesítményéről is. 98 ülésnapon 783 óra telt tárgyalással, ebből 90 órát vet­tek el a napirenden kívüli fel­szólalások. Elfogadtak 75 új törvényt, 57 törvénymódosí­tást és 120 országgyűlési hatá­rozatot. Tegnap napirend előtt Pe- thő Iván (SZDSZ) méltatta a napokban elhunyt Solt Ottilia szerepét a demokratikus ellen­zék küzdelmeiben. Raskó György (MDNP) és Dávid Ibolya (MDF) és sokan mások a Budapest Bank privatizáció­jával foglalkozott. Szóvá tet­ték: hogyan fordulhatott elő, hogy egy privatizációs jog­ügylet kapcsán állami garan­cia van arra, hogy magánsze­mélyek milliárdokhoz juthas­sanak. Akar László pénzügyi államtitkár kitartott amellett, hogy a bank eladása szükséges és hasznos volt. A napirend előtti felszólalá­sok másik fő témája a vállal­kozók tb-terheinek növeke­dése volt. Szájer József (Fi­desz) egyenesen úgy fogalma­zott, hogy az ország legmé­lyebb belpolitikai válságát éli meg, s ennek egyik eleme a másodállású kisvállalkozókat érintő tb-járulék emelése. Akar László az észrevéte­lekre válaszolva elismerte, hogy van néhány pont, amit valóban felül kell vizsgálni, elsősorban a minimumjára­dékkal kapcsolatban, de hang­súlyozta: ha egyes vállalkozók most négyszer annyi tb-t fi­zetnek, mint eddig, az csak annyit jelent, hogy most már ők is ugyanannyit fizetnek, mint a bérből élők. (simonffy) Zavarok az ápolási díjak körül, a járandóságot meg lehet fejelni Rosszul fognak a ceruzák Sokan kényszerülnek arra, hogy tartósan beteg vagy fogya­tékos családtagjaikat otthonukban ápolják. A hozzátartozó ellátása az esetek nagy részében olyan igénybevételt jelent, hogy fel kell adnia az illetőnek az állását. A kieső jövedelem pótlására - szociális támogatásként - ápolási díjért lehet fo­lyamodni a helyi önkormányzatokhoz. Forgó Györgynétől, a Népjó­léti Minisztérium főosztályve­zetőjétől megtudtuk: gyakori probléma, hogy az önkor­mányzatoknál rosszul fognak a ceruzák, amikor kiszámolják ezt a járandóságot. Két tényezőnek van ugyanis fontos szerepe e támogatás összegének meghatározásá­ban. Az egyik a beteg élet­kora, a másik pedig az, hogy tartós betegségről vagy súlyos fogyatékosságról van-e szó. Az állapot súlyosságát a házi­orvos szakvéleménye igazolja. Ha a gondozásra szoruló 2 évesnél idősebb (felső korha­tár nincs!) és súlyosan fogya­tékos, illetve 2—18 éves korú tartósan beteg személy, akkor a mindenkori öregségi nyug­díjminimum 100 százaléka - tehát jelenleg havi 11 500 fo­rint - ápolási díj illeti meg a gondozó hozzátartozót. A 18 évesnél idősebb, tartó­san betegek esetében az öreg­ségi nyugdíjminimum 60 szá­zaléka jár. Természetesen a nyugdíjminimum változásával összhangban emelkedik a szo­ciális juttatás összege is. Mivel az ápolási díjat az ál­lami támogatásként járó nor­matívából és az adott önkor­mányzat költségvetéséből fe­dezik, a helyi képviselő-testü­let a járandóságnál magasabb összeget is megállapíthat. Az ápolási díjból 6 százalé­kos nyugdíjjárulékot vonnak le, ezért a beteg mellett töltött idő később, a nyugdíj megál­lapításakor szolgálati időnek minősül. (-met) Hírcsatorna MSZP-munkabizottság. A Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőcsoportja öttagú munkabizottságot állított fel a frakcióban végrehajtandó személyi és szervezeti változta­tások előkészítésére. A cso­portnak február végéig kell ki­munkálnia javaslatait. Új bírói egyesület. Megalakult tegnap a Munkaügyi Bírák Orszá­gos Egyesülete, melynek elnöke Radnay József, a Legfelsőbb Bíró­ság Kollégiumának vezetője lett. Az egyesület egyebek közt a munkaügyi bíróságok szervezeti elkülönülését szorgalmazza. FKGP: nincs eUentét. A kis­gazdafrakció tegnapi ülésén ki­derült, hogy semmilyen ellentét nincs Torgyán József és G. Nagyné Maczó Ágnes között - közölte a tanácskozást köve­tően Lányi Zsolt szóvivő. Az SZDSZ a Tocsik-ügyről. Az SZDSZ-frakció tegnapi ülése után Horn Gábor ország- gyűlési képviselő, a párt ügyvi­vői testületének tagja úgy nyi­latkozott, hogy a Tocsik-üggyel kapcsolatos hétvégi kiszivárog­tatás megnehezíti a bizottság munkáját. Véleménye szerint az ügy hátterében politikai játszmák állnak, és egyesek minél nagyobb politikai bot­rány kialakítására törekednek. Meghiúsított rablás. Egyik felsőoktatási intézményünk két alkalmazottja hat és fél millió fo­rintot vett fel tegnap délelőtt az egyik budapesti bankban. Az ut­cán két kapucnis férfi támadt rá­juk, s a pénzt elvették tőlük. A rablásnak szemtanúja volt B. Miklós szolgálaton kívül lévő rendőr őrmester, aki a rablók után szaladt, és az Astoria aluljáróban visszaszerezte a milliókat. Az egyik rablót őrizetbe vették. Fizet az IFOR. Remélhetően felgyorsul az amerikai hadsereg által okozott károk kifizetése, mert a HM-ben ezentúl többen foglal­koznak az ügyek intézésével - kö­zölték tegnap illetékes helyen. Kéthetenként harminc-negyven károsult ügyében utalják ki a kár­talanítási összeget. Fegyvertolvaj tiszt. A hét vé­gén őrizetbe vettek Budapesten egy határőrtisztet lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja miatt. Több olyan gép­pisztolyt és pisztolyt találtak nála, amelyek a budapesti Ady- ligeti laktanyából tűntek el. Bertha Bulcsú temetése feb­ruár 5-én, szerdán 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A József Attila-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után ja­nuár 19-én hunyt el. Lucerna, amely „kiszívja” a talajból a szennyező nehézfémeket Keresik a környezet zöld doktorait Lehet, hogy hamarosan bizonyos növényfajták lesznek a leg­erősebb ütőkártyáink a környezeti ártalmak elleni küzdelem­ben. A tudomány műhelyeiben ugyanis világszerte intenzíven kutatják a tudósok a fák, virágok és a növényvilág más tagjai­nak sajátos képességeit, amelyekkel csökkenteni vagy éppen semlegesíteni tudják az ártalmas és káros külső hatásokat. Hazánkban a Budapesti Kerté­szeti és Élelmiszer-ipari Egye­tem és az MTA Szegedi Bioló­giai Központja közösen dolgo­zik ilyen jellegű kísérleteken. Ezek eredményéről dr. Horváth Gábort, a budapesti intézmény növényélettani tanszékének ve­zetőjét kérdeztük.-A természet e csodálatos alkotásai olyan fejlett védekező mechanizmussal rendelkeznek, hogy a növényi élet a sarkkörön túl ugyanúgy megtalálható, mint a legforróbb sivatagok centrumában. A hazai kutatá­sok lényege éppen az, hogy bio­technológiai módszerekkel igyekszünk tovább fokozni e képességüket. Oly módon, hogy az embe­rekben és az állatokban egy­aránt meglévő, védelmi funk­ciót ellátó fehérjék örökítő anyagát génsebészeti eljárással juttatjuk be a növényi szerve­zetbe. A tapasztalatok biztatóak. Ma már léteznek például olyan lucemafélék, amelyeknek gyö­kere - a génsebészeti beavatko­zás nyomán - képes magába szívni és megkötni a talajban lévő szennyező nehézfémeket, így föld feletti része minden további nélkül hasznosítható ál­lati takarmányként, gyökerei pedig a kiszántás után, a felvett szennyező anyagokkal együtt elégethetők. A további kutatások már a fás növények védekezőképes­ségének növelését célozzák. Ha ugyanis ezen a téren sikerül eredményt elérni, az új erdőte­lepítések révén sok szennyezett ipari terület újra hasznosítha- tóvá válik, ráadásul a környe­zet zöld doktorai csökkentik a légkör kén-dioxid-, nitrogén- dioxid- és ózonszennyeződé­sét is. Németh Zsuzsa Fiatalodik a kert. Rendezési terv van rá, hogy újra az ország büszkesége legyen a Fő­városi Állat- és Növénykert. A több száz növényritkaságnak otthont adó pálmaház felújítása két éve kezdődött meg, és a félmilliárdos munka hamarosan befejeződik, fotó: feb/diósi imre i

Next

/
Thumbnails
Contents