Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-24 / 54. szám

1997. február 24., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A BM erősítené az önkormányzatok ellenőrzését Megyei revizorok kerestetnek Az önkormányzatok törvé­nyességi ellenőrzését végző megyei közigazgatási hivata­lok feladatkörének, illetve ha­táskörének bővítését szor­galmazza a belügyi tárca. Ennek érdekében - mint azt Kara Pál helyettes államtitkár elmondta - a minisztérium több törvénymódosítást készít elő. Lehetővé tennék például, hogy a kormányszervként, helyettes államtitkári besorolású vezető­vel tevékenykedő hivatalok az általuk törvénysértőnek vélt önkormányzati határozatok végrehajtását a bíróság dönté­séig felfüggeszthessék. Rendeznék az önkormányza­tok gazdálkodásának külső el­lenőrzését is. Ezzel az elképze­léssel elvben évek óta mindenki egyetért, ám a gyakorlati meg­oldás rendre elakad. Egyes vé­lemények szerint ezt az Állami Számvevőszékre kellene bízni, míg a belügyi szakértők szerint hatékonyabb lehetne a gazdál­kodás ellenőrzése akkor, ha azt a közigazgatási hivatalok és a területi államháztartási szerve­zetek végeznék. Mindkét eset­ben megyénként 15 felkészült revizorra lenne szükség. A Belügyminisztérium sze­rint szakmailag indokolt lenne, ha megyei önkormányzatok vá­lasztásánál a kistérségek is képviselethez jutnának a me­gyei testületben. Dolgoznak a minisztérium­ban az önkormányzati képvise­lők jogállásáról, összeférhetet­lenségéről szóló törvényterve­zeten is. Rendezni szeretnék az aljegyzőkre vonatkozó előírá­sokat is. A módosítások nem változ­tatnák azon, hogy a fővárosban a továbbiakban is 24 önkor­mányzat működne. Jégtörő Mátyás hiába jött A néphit szerint február 24- én - azaz ma, Mátyás napján - ha a hőmérő higanyszála fagypont alá süllyed, rövid télre számíthatunk. Mátyás ugyanis, ha jég van, föltöri, ha meg nincs, hát hoz... Török László meteorológus sze­rint a néphit, noha évszázados megfigyeléseken alapszik és vissza-visszatérő szabályszerű­ségeket fogalmaz meg, nem fel­tétlenül jelent bizonyosságot. A meteorológusok egyelőre maguk sem sejtik a mostani, korai tavasz okát. Elmélet per­Ellenzéki állásfoglalások Lépjen a Kormányülés összehívását javasolja az MDF, hogy a ka­binet vizsgálja felül eddigi ál­láspontját, és legkésőbb hétfő estig tegyen érdemi javasla­tokat az Országgyűlésnek a rossz adó- és tb-törvények visszavonása érdekében. Félő, hogy a kormány magatar­tása miatt az országos méretű demonstráció olyan folyamato­kat indít el, amelyek veszélyez­tetik az ország stabilitását és a társadalmi békét - véli a de­mokratafórum. A hibás dönté­sért és annak minden követ­kezményéért az MSZP-SZDSZ koalíciót terheli a felelősség. Az MDF egyetért a gazdál­kodók követeléseivel és támo­gatja azokat. Több száz helyi szervezete egyelőre tiszteletben tartja a tiltakozók pártsemle­gességét, de ha a kormány ér­demben nem orvosolja a pana­szé sokféle akad. Vannak, akik úgy vélik, hogy a globális fel- melegedés nyomán mindenütt elolvad majd a jég, mások sze­rint a felmelegedést globális le­hűlés követi. Ami viszont tény: Grönlandon olvad. Közvetlen térségünkben, így hazánkban is tegnap például napközben plusz 15 fok körüli hőmérsékletet mérhettünk. Bár a hét közepén felhősebb, csa­padékosabb időt hozó hideg­front érkezik, csupán 5 fokkal hűl le a levegő. Februárt írunk, de hamisítatlan áprilisi időre számíthatunk. (cs) kabinet! szaikat, nem kizárt, hogy csat­lakoznak a demonstrálókhoz - mondotta Lezsák Sándor. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szerint nem lehet csodálkozni azon, hogy hétfőtől három napon át sztrájkolnak a mezőgazdasági kistermelők. Az ipar mellett ugyanis súlyos válságban van a mezőgazdaság is, ahonnan 1990 óta - szerény becslések szerint is - mintegy 400 milli­árd forintot vontak ki. Az ős­termelői igazolványok kiváltá­sának kikényszerítése már csak az utolsó csepp volt a pohárban. Az ország jelenlegi válságos helyzetéből benzinkutak és be­vásárlóközpontok építésével nem lehet kilábalni. A Függet­len Kisgazdapárt az infláció megfékezését és új munka­helyek teremtését tekinti a leg­fontosabb feladatnak - hangsú­lyozta Torgyán József. * Érthetőbben kellene fogalmazni MSZP-választmány: igazságos közteherviselés kell! Az MSZP országos választmánya úgy látja, hogy a mezőgaz­dasági termelők és kisvállalkozók az őket érintő társadalom- biztosítási és adótörvények számos pontja ellen jogosan til­takoznak. A testület ezért fontosnak tartja a hibák szakmai egyeztetéseken alapuló kiküszöbölését és a szükséges tör­vénymódosítások végrehajtását. A változtatásoknak a terhek enyhítését, a jogszabályok egyszerűsítését kell szolgál­niuk, s azt, hogy a rendelkezé­sek még jobban igazodjanak a mezőgazdaság sajátosságai­hoz -jelentette ki Baja Ferenc választmányi elnök, a testület szombati ülését követő sajtó- értekezleten. Elmondta, hogy a választ­mány megítélése szerint a kormányzatnak ebben a témá­ban is intenzív tájékoztatási kampányt kell folytatnia. A gazdák ugyanis nehezen tud­nak kiigazodni a rendelkezé­seken, amelyek nincsenek közérthetően megfogalmazva és mindenki számára világo­san megmagyarázva. A választmányi elnök ugyanakkor lapunk kérdésére leszögezte: az arányos közte­herviselés elengedhetetlen, s a választmány támogatja az en­nek érdekében hozott kor­mányzati döntéseket. A látszólagos vagy vélt ér­deksérelmeknek azonban nem célszerű engedni. Már csak azért sem - tette hozzá -, mert azzal más társadalmi csopor­tok terheit növelnék. De a va­lódi érdeksérelmeket minden­képpen orvosolni kell! Foglalkozott a választmány a nyugdíj- és az egészség- biztosítási önkormányzatok helyzetével. Megállapította, hogy az önkormányzatiság összességében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor szükségesek bi­zonyos lényeges változta­tások. A választmány támogatja az ilyen értelmű törvénymódosí­tások mielőbbi parlamenti be­terjesztését. A változtatással egyértelműen tisztázni kell a parlament, a kormányzat, az önkormányzat és a pénztárak közötti felelősséget, hatás- és jogköröket. Kormány és gazdák: egymásra várva Múlt heti vitáik után a kormánypártok és az ismét tüntetni készülő gazdák egyaránt hajlanak a megegyezésre. A baj csak az, hogy nem tudják: kinek kellene megtennie az első lépést a kompromisszum felé vezető úton... A termelők a kormány nyilat­kozatai ellenére hajlandóak a megegyezésre és a kompro­misszumra is, vagyis nem ra­gaszkodnak mereven ahhoz, hogy eredeti követelésüknek megfelelően a kormány sür­gősséggel terjessze a parla­ment elé a mezőgazdasági termelőket érintő adó- és tb- jogszabályok azonnali vissza­vonását, majd a módosítások megtárgyalásába vonja be a termelőket is - szögezte le va­sárnap a Kiskőrösről indult agrártüntetés egyik főszerve­zője, Zsikla Győző. Úgy véli azonban, hogy a kormány tárgyalási szándéka csak a közvéleménynek szól. Pénteken azért nem mentek el a megbeszélésre, mert fő kö­vetelésüket, az új adó- és tb- jogszabályok módosítását a kabinet nem is volt hajlandó a tárgyalások napirendjére tűzni. Ezen előzmények elle­nére a mezőgazdasági szerve­zőbizottság hajlandó a kor­mány képviselőivel tárgyaló- asztalhoz ülni, de elvárják, hogy ez Kiskőrösön történjen, és csak akkor keressék meg őket, ha valóban a megegye­zésre törekednek. A kormány bármelyik pil­lanatban hajlandó felvenni a kapcsolatot az agrárdemonst­ráció szervezőivel - nyilat­kozta tegnap a Földművelés- ügyi Minisztérium közigazga­tási államtitkára. Benedek Fü- löp rámutatott: csak akkor tudnak érdemben tárgyalni a mezőgazdasági termelőkkel, ha azok pontosan megfogal­mazzák igényeiket, követelé­seiket. A csütörtöki megbeszé­lésen azonban a kiskőrösiek nem részletezték a kormány­nyal szembeni elvárásaikat, a pénteki tárgyalásra pedig - amelyen éppen szakértői szin­ten egyeztettek volna - a tár­cák képviselői hiába várták a gazdákat. Mindezek ellenére továbbra is kompromisszum­készek, s ha a tárgyaló- partnerek úgy akarják, delegá­ciójuk a megegyezés érdeké­ben akár Kiskőrösre is eluta­zik - mondta Benedek Fülöp. Pénteken - miután képvise­lőik el sem mentek tárgyalni - a gazdák másik főszervezője, Kása Gyula bejelenti: a kor­mány intézkedése az egész magyarság érdekeit sérti. A tüntetéshez eddig az ország 250 települése jelezte csatla­kozását, támogatja a Munkás- tanácsok Országos Szövet­sége, a Magyar Állampolgá­rok Érdekképviseleti Szövet­sége. A demonstráció szerve­zői minden felelősséget a kormányzatra hárítanak. Péntek délután a Pénzügy­minisztériumban elkészült a kiskőrösiekkel való - elmaradt - egyeztetésre készített, az adó- és tb-törvényeket módo­sító javaslat. A tárca vezetője kijelenti: a kormány az eddi­gieken kívül további enged­ményekre is hajlandó. Ezek között szerepel a családi ösz- szevont adózásnak a lehető­sége, az adómentes sáv fel­emelése, a minimálbért el nem érő termelők adómentessége, a tb-járulék-fizetésnek a mező- gazdaság sajátosságaihoz való igazítása. A szabolcsi gazdák pénte­ken közölték : nem vesznek részt a demonstráción. Az egri borosgazdák képvi­selője kijelenti: nem célrave­zető utcára vonulva szerezni érvényt követelésüknek. Úgy vélik, a legálisan működő szőlőtermelőknek, boros­gazdáknak láthatóvá kell tenni bevételeiket és kiadásaikat ahhoz, hogy költségeiket ér­vényesíteni tudják a bor árá­ban, noha a tb-járulék mérté­két ők is túlzottnak tartják. A békési kisgazdák szom­baton meghívót küldenek a földművelésügyi miniszter­nek, hétfőn 11 órakor várják a 44-es főút mellett. Az előzetesen meghirdetett időpontnál egy nappal koráb­ban, hétfőn tartja meg az or­szágszerte rendezett gazda­demonstrációkat támogató megmozdulását a Munkás- tanácsok Szövetsége, a Polgá­rok Érdekszövetsége és a Vál­lalkozók Pártja - közölték a szervezők szombaton. A BRFK illetékesei kérték, hogy mivel a német államfő látogatása kedden és szerdán esedékes, akciójukat ne akkor tartsák. A rendezők arra kérik a ve­lük rokonszenvezőket: a megmozdulásra érkezve tart­sák be a Belváros forgalmi rendjét. Agrárszövetség- Nemzeti Agrárpárt Az Agrárszövetség a vidék1 pártja akar lenni, mégpedig meghatározó erőként, a politi­kai élmezőnybe kerülve - tűzte ki célul a párt IV. kongresz- szusa. A Szekszárdon megtar­tott tanácskozáson úgy döntöt­tek, hogy a napokban intenzív tárgyalássorozatot kezdemé­nyeznek a parlamenti és a par­lamenten kívüli pártokkal. Ki­nyilvánították, hogy a centrum­ban akarnak politizálni, a bal- és jobboldali politikai erőkkel is keresik az együttműködés le­hetőségét. A szervezet neve is megváltozott: Agrárszövetség- Nemzeti Agrárpárt lett. * Kevesebb képviselőt. Az al­kotmányozás folyamatával és a választójogi törvény reformjá­val foglalkozott szombati ülé­sén a Szabad Demokraták Szö­vetségének Országos Tanácsa. Fodor Gábor, az SZDSZ ügy­vivői testületének tagja a ta­nácskozást követően elmondta: az SZDSZ a tárgyalásos meg­oldás híve a kormány és a me­zőgazdasági kistermelők között kialakult konfliktusban. Az or­szágos tanács határozatban erő­sítette meg a párt elképzeléseit a választási rendszer reformjá­ról. Eszerint az SZDSZ 250-300 fős parlamentet tart kívánatosnak. TévékritikiLS kisgazdák. A Magyar Televízió Rt. csak ver­gődik 5,6 milliárd forintos hiá­nyával - mondta Várhelyi And­rás, az FKGP elnöki főtanács­adója. Feltételezése szerint az MTV hiányának oka a vele szerződésben álló produceri irodák működése. Várhelyi András úgy vélte: „ezeket a pa­namaügyeket” a hatóságoknak is vizsgálniuk kellene. Fogyatékosfoglalkoztató. Az ezredfordulóig mintegy ezerötszáz-kétezer, ma még passzív, eltartott fogyatékos fia­tal kezébe adhat szakmát, és há­rom-négyezer sérült fiatal kere­sővé tételét teszi lehetővé a kormány által a múlt héten el­fogadott rehabilitációs terv. E fiatalok munkába vonásával nemcsak a társadalombiztosítás költségei csökkennének, de ja­vulhatna a fiatalok környezeté­nek helyzete is. Márciusban kell a pénz. A kormány és az önkormányzatok sürgősen tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy március első napjaiban ki­fizethessék az új közalkalma­zotti béreket - követelte a Pe­dagógusok Szakszervezete és a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zete a hét végén, közösen tartott tanácskozásuk után. Több megyeszékhely is verseng a leendő táblabíróságokért Nagyobb szigor a bűnüldözésben Az Igazságügyi Minisztériumban folyik az a törvény-előkészítő munka, amely a hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) módosí­tásával kíván hatékonyabb eszközt adni az igazságszolgáltatás kezébe a bűnszervezetek elleni harcban. A szervezett bűnözés fogalmá­nak meghatározását nem tar­talmazza a tervezett módosítás, meghatározzák viszont a tör­vény-előkészítők a bűnszerve­zet fogalmát. Több bűncselek­ményfajtát - például a fegyver- csempészetet, a lőfegyverrel való visszaélést, a csalást, a lo­pást, a sikkasztást - súlyosab­ban kívánnak büntetni, ha bűn- szervezet tagjai követik el. Bűncselekmény elkövetése nélkül is büntetendő lesz az élet elleni és más erőszakos cse­lekmények elkövetésére irá­nyuló bűnszervezet létreho­zása, illetve az ilyen szervezet­ben való tagság, valamint az, ha valaki a bűnszervezet tevé­kenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat. A bűncselekménnyel szerzett javak elvonását kívánják előse­gíteni a vagyonelkobzás mel­lékbüntetés kötelezővé tételé­vel, ha a haszonszerzésre irá­nyuló bűncselekményt bűn- szervezet tagjaként követik el. Az említett rendelkezések alapján két évtől nyolc évig, halmazat esetén tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki bűnszerve­zet tagjaként követi el a lopást, a sikkasztást, s akár 15 évi sza­badságvesztés is kiszabható lesz, ha valaki bűnszervezet tagjaként rablást követ el. A témához tartozik Vastagh Pál szombati nyilatkozata is. Eszerint immár elodázhatatlan az igazságszolgáltatás re­formja, aminek keretében két hónapon belül kilenc törvény- tervezetet terjesztenek az Or­szággyűlés elé. Áz igazságügy-miniszter be­jelentette, hogy több város is szeretne otthont adni a leendő táblabíróságoknak. A keleti or­szágrészben Debrecen, Mis­kolc, Szeged, Szolnok és Szen­tes, a Dunántúlon pedig Győr, Kaposvár, Pécs és Veszprém verseng ezért az intézményért. Győzött a kormány... a focipályán. Tegnap átadták a Ferencváros új sportcsar­nokát. A szalagot Horn Gyula miniszterelnök vágta át. A pályaavató meccsen a kormány csa­pata 3-2-re legyőzte a sajtó tizenegyét. Képünkön a Keleti-féle védelem. fotó: feb/lehoczky 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents