Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-24 / 54. szám
4 Dhnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. február 24., hétfő Hírcsatorna Megyei közgyűlés. Ma, hétfőn reggel 9 órakor kezdődik Baranya Megye Közgyűlésének ülése Pécsett, a Papnövelde utcai díszteremben. A testület megvitatja a megyei Polgári Védelmi Parancsnokság múlt évi munkáját, a Művészetek Háza tevékenységét, szó lesz a közgyűlés hivatala átköltöztetésének programjáról, az ítélőtábla elhelyezéséről és kitüntető díjak adományozásáról is. (aa) Fáról az irodaházba. Egy 14 és egy 15 éves gyerek próbált meg bejutni szombaton délután a Bhranya Megyei Közgyűlés irodaházába. A két fiatalkorú az épület déli része mellett álló fáról ugrott át az erkélyre. Szerencsére egy szemfüles szomszéd betelefonált az ügyeletes gondnokoknak, akik fülön csípték a betolakodókat, majd átadták őket a rendőrségnek. (t) Abaliget pályázik. Abali- get már régóta az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések közé tartozik. Idén ötmillió forintot remélnek egy pályázat során a Belügyminisztériumtól, melyből a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérét finanszírozzák. (d) A Megbékélés kápolnája. Beremenden néhány éve rakták le a Megbékélés Kápolnájának alapkövét. Ezt követően épült meg az első ütemben a hatalmas kereszt, melynek felszentelésére is sor került a közelmúltban. Most, az önkormányzat idei költségvetésében nyolcmillió forintot különített el a kápolna építési munkálataira. (d) Javítják a kaput. A sátorhelyi Történelmi Emlékhely bejárati kapuját javítják. A meglazult és lehulló kőlapokat erősítik vissza. A mohácsi csata tiszteletére készült kegyhely a felújítás ellenére is látogatható, (cs) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy id. SCHNELL JÓZSEF 74 éves korában váratlanul elhunyt Temetése febr. 25-én a 14.00 órakor kezdődő szentmisét követően lesz a nagypalli temetőben. A gyászoló család (64236) Nem zárják el a nemzeti parkot Óvják, védik a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, de nem zárják el. Vannak ugyan fokozottan védett területek, ahova csoportosan nem lehet belépni, de erre is lehet kérni engedélyt. Lapunknak Mohács környéki lakosok panaszkodtak, hogy nem mozoghatnak szabadon a területen, mert táblák tiltják ki őket onnan. Nem értik a dolgot, és attól félnek, hogy az- intézkedés elriasztja az idegenforgalmat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságán megtudtuk, hogy csak a csoportos látogatást tiltják a fokozottan védett területeken. Ezek általában a vízparti részek, valamint az értékesebb erdők. A szántóföldeket nem nyilvánították fokozottan védetté, és a kijelölt turista útvonalak is szabadok. A csoportos látogatásra engedélyt adnak ki, ehhez szükség esetén kísérőt is biztosítanak. A kérelemmel az igazgatósághoz kell fordulni (Pécs, Tettye tér 9.). Az erdők és állatok védelmére őrök vigyáznak. Az őröknek pedig élő kapcsolatuk van a rendőrséggel és a határőrséggel. U. G. - Fotó: Tóth Zsúfoltság miatt: összevonás Január elejétől a máriagyüdi óvoda a Köztársaság térihez, míg a bölcsőde a Dózsa György úti óvodához került. SIKLÓS Vágvölgyi István, a Köztársaság téri óvoda vezetője elmondta, hogy tapasztalatokról még korai beszélni. Az összevonás két lépcsőben történt, tavaly szeptemberben integrálódott a gyüdi óvoda, és most januárban megtörtént a gazdasági összevonás is. A dolgozókat változó munkahelyre kellett átsorolni, ami azt jelenti, hogy hiányzás, betegség esetén ki kell segíteni egymást. A jelenleg 150 férőhelyes óvodába 200 gyermek jár, a szabad óvodaválasztást eddig érvényesíteni tudták, ám a vezető nem tartja kizártnak, hogy ilyen túljelentkezés esetén szükség lesz a gyüdi óvodában egy új csoport indítására. Végülis az utaztatás megoldott, szakmailag semmiféle hátrányt nem jelent ez a gyermekeknek. Simon Pitémé (képünkön), a Dózsa György úti óvoda vezetője szerint az összevonást az élet hívta létre azzal, hogy jelentősen visszaesett a bölcsődések száma, náluk viszont túlzsúfoltság volt. Ezért született az a határozat, hogy két kiscsoportot a bölcsődében helyeztek el, mely feltétlenül jobb körülményeket jelentett nekik. Ez egyébként a szülők véleménye is. A felszabaduló két helyiség közül az egyik most video- szoba szerepét tölti be, a másikból vagy gyermeköltözőt, vagy tornaszobát alakítanak ki. Kótány J. Országos modell a privatizációra Élénk érdeklődést keltett a pécsváradi Entz Béla Egészségügyi Központ magánosítása a vállalkozó háziorvosok második országos konferenciáján. PÉCSVÁRAD A privatizációs szerződést dr. Fenyvesi János jegyző és dr. Biró Ferenc háziorvos, önkormányzati képviselő ismertette. Az orvosok körében van igény a rendelők magánosítására, Budapesten már privatizáltak lakóházakban lévő rendelőt. Egy kisváros és tizenegy falu ellátására hivatott központ magánosítására még nincs példa az országban - szándék azonban igen. A pécsváradi megoldás azért volt elfogadható széles körben, mondta a jegyző, mivel itt valós polgárjogi és más elemeket is tartalmazó szerződés született. A néhány héten belül aláírandó kontraktus biztosítja az önkormányzat ellátási kötelezettségét, garantálja a betegek és az orvos érdekeit is. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter a konferencián támogatásra méltónak ítélte az orvosi alapellátás privatizációját. Ezt a jogszabály ma nem tiltja, de nem is rendelkezik arról, hogyan kell azt csinálni. Gállos O. Négyen az atomtemető ellen (Folytatás az 1■ oldalról) A négy település polgármesterei úgy gondolják, először egy társulás alapszabályát kellene megalkotni, és csak utána tárgyalni és dönteni a fontos kérdésekben. Minden eszközzel meg kívánják akadályozni az atomtemető létrehozását Bátaapáti térségében, mert számukra fontos a térség tisztasága. Trábert András elmondta, hogy 1997-től 2002-ig ennek a térségnek félmilliárd forintot ajánlottak fel a közreműködés esetén, melynek 40 százalékát Bátaapáti szeretné megkapni. Tekintettel arra, hogy nem kérnek az atomtemetőből, természetesen nem kémek a pénzből sem. Információi szerint az atomtemetőt Bátaapátin kívül Bátaszék, Mőcsény, és Mórágy akaija, Feked és Cikó egyelőre nem döntött. Kraun Szilárd, Bátaapáti polgármestere lapunknak elmondta, hogy a támogatás voltaképpen a beruházás 5 százaléka, amely, tekintettel arra, hogy még nem tárgyaltak a Paksi Atomerőművel a részletekről, lehet még plusz 5 százalék is a későbbiekben. Végső soron minden a kutatási eredményeken múlik. Tavaly egy kutatófúrás volt, idén hatra kerül sor a térségben. Cs. L. Nem beteg a kórház SZIGETVÁR Már Pécsett is lehetett hallani azokat a kósza híreket, miszerint a Szigetvári Városi Kórház a csőd szélén táncol, falai között hamarosan lehetetlenné válik a betegek tisztességes ellátása. Egy ilyen hír manapság - sajnos - már koránt sem lenne szenzáció, csak kérdés, hogy igaz-e? Dr. Verrasztó Hermin igazgató-főorvos (képünkön) kategorikusan cáfolta lapunknak a fentieket.-Szó sincs ilyesmiről, se csődről, se bezárásról - mondta. - Éppen a napokban több ízben is ülésezik a városi önkormányzat egészségügyi és pénzügyi szakbizottsága, aminek az eredményeképpen, úgy tűnik, megnyugodva nézhetünk az idei esztendő elé. Elemzés is készül a kórház helyzetéről, és ez, reméljük, tovább javítja a kórház megfelelő finanszírozásának esélyeit. A igazgató-főorvos arra a kérdésre, hogy vajon ki lehet a „rémhírterjesztő”, annyit elárult a kórház belső ügyeiről, hogy egyik főorvosuk, a megye egészségügyének fajsúlyos személyisége - ugyan saját akaratából, de - megválik az intézménytől, és az ő „sér- tődékenységi játékának”, vagyis aknamunkájának tudja be a mendemondákat. M. K. Megindulhat a partoldal MARÁZA Beszakadnak az út alá nyúló pincék. Veszélyben egy ház, megindulhat a partoldal. Nemrég három pince rogyott meg, és beomlással fenyeget ugyanennyi. Az önkormányzat figyelmeztető táblákat tett ki, a traktorosok mégsem hajlandók kerülni, ami nem egyszer vezetett már vitához a lakókkal. A roskadozó löszös partoldal pedig bármikor elérheti az épületeket. A faluvezetés a súlykorlátozást megszegőkkel szemben csak akkor lépne fel, ha a panaszosok feljelentést tennének. A háborgó háztulajdonosok azonban nem élnek ezzel a jogukkal, mert bíznak a megegyezésben. Másrészt a gazdák sem hajlandók önerőből megerősíteni a pincéket. A községbe nemrég vezették be a gázt, és a gázbekötők a vezetékfektetés során nem ügyeltek arra, hogy időben temessék be az aknákat. így a lefolyó csapadékvíz is lazította a talajt. Nem könnyű hát eldönteni, hogy ki a hibás a löszös talaj erősödő mozgása miatt.- Egyet tehetünk, hogy támfalépítéshez pénzért pályázunk - mondja Schenk János polgármester. Csuti J. Emberek vagyunk, nem állatok P etrovics Józsefné önkényes lakásfoglaló. Még ’95 novemberében törte fel Pécsett a Gesztenyés utca 6. szám alatti szoba-konyhás, szegényes lakrész ajtaját fia lakásának szomszédságában. Az egyikben ugyanis ők laktak kilencen, a másikban pedig akkoriban éppen senki. Petrovicsné Villány- kövesdről jött be a városba, mert háza életveszélyessé vált, és az elmúlt nyár óta lakbért is fizet a Közüzemi Rt.-nek. Aztán idén február harmadi- kán határozat érkezett az ön- kormányzattól a vele élő lánya nevére: 72 órán belül ki kell költözniük. Hatodikán reggel ott volt a kocsi rakodókkal, rendőrséggel és egy költöztetőbiztossal, aki megnyugtatta a hatfős családot: fürdőszobás lakásba mennek, csak egy kicsit kell itt-ott rendbe hozni. Megvolt a lakáskiutalás is, egy kockás fecnire golyóstollal felírt két név a régi és az új címmel, aláírással és hivatalos önkormányzati pecséttel. A Magtár út 10. számú házat bűz lengi körül. A szennyvíz évek óta fel-feltör a mélyből, folyik mindenfelé. Petrovi- csék új emeleti lakása a legré- misztőbb Dickens-regénybe illő lépcsőházon keresztül közelíthető meg. A lakásban nincs villany, a vezetékek kitépve a salétromtól málló falakból. Az ablakok szimplák, a kisszoba ablaka tokostul a földön hever, a fürdőszobaablakban nincs üveg, a nagyszobáé becsukhatatlan. Hiányzik a vécétartály, a konyhában se falikút, se csaptelep. Nincs semmiféle fűtés, a hideg elviselhetetlen. Egy kocsira való szemetet hordtak ki Petrovicsék, s azokat a széklet- halmokat, melyek különböző edényekben hevertek a földön. Amikor nemtetszésüket fejezték ki, a költöztető úr azt mondta, örüljenek, hogy ezt megkapták. Egy hétig éltek a sötétben és a hidegben az apró gyerekekkel, a kisfiú nem járt iskolába. A költöztetésnek pedig ára is van, közölte a hivatal, huszonkétezer forint. Ha leteszik, lesz villany. Aztán egy hét múlva, miután már önmaguktól is undorodtak, annyira megbü- dösödtek, visszaköltöztek, újra mint önkényes lakásfoglalók ugyanoda, ahonnan kirakták őket. Petrovics Józsefné ugyanis úgy gondolta, azzal együtt, hogy ők önkényes lakásfoglalók, mégiscsak inkább emberek, mintsem állatok. Az önkormányzat illetékesei szerint az esetek 90 százalékában a lakástörvény szellemében járnak el, amely csak bírósági végzéssel teszi lehetővé a kilakoltatást. Ebben az esetben egy másik törvényre hivatkozva lakoltattak villámgyorsan, bírósági határozat nélkül. Mert hiányzik a jogharmonizáció, mondják, a két törvény ugyanis testvériesen megfér egymás mellett. Hogy mikor melyiket alkalmazzák, azt szubjektív szempontok határozzák meg. Cseri László Csak otthonra vágynak FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ # 4 A 5 k
