Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök Gazdasági Tükör DÜmántúH Napló 7 Nyitva van az arany (kis)kapu? Nem mindegy, hogy kijátsszuk vagy megkerüljük a törvényt A feketegazdaság olyan, mint a tudatalatti: tisztában vagyunk ugyan azzal, hogy létezik, csak azt nem tudjuk, hogy pontosan mekkora és mi zajlik benne. Az azonban statisztika híján is tel­jes bizonyossággal állítható, hogy a törvény szerint legálisan és szabadon folytatható tevékenységet végző vállalkozók egész köre kisebb-nagyobb mértékben alkalmazza az adórövidítés Az adósságátváltás hatása a költségvetésre Állami elszámolás Az építési piac. A magyar építési piacon 1997-ben összességében 5-6 százalé­kos növekedés várható. Ezt prognosztizálja a Bau-Data építőipari információs iroda legújabb elemzése, amely az európai építési piac helyze­tével foglalkozik. A tanul­mány szerint Nyugat-Euró- pában 1997-ben folytatódik a lakás- és költségvetési be­ruházások csökkenése, ugyanakkor növekedéssel számolnak az infrastrukturá­lis, a termelő és a szolgál­tató beruházásoknál. Nem visszaállamosítás. Nem az állam kényszerítette ki a Polgári Bank visszavé­telét, ez a lépés a betétesek érdekét is szolgálta - mondta Suchman Tamás volt privatizációs miniszter. A Polgári Bankot 1995 de­cemberében a Budapest Bank részeként vásárolta meg a General Electric Ca­pital és az Európai Fejlesz­tési és Újjáépítési Bank. Suchman Tamás meggyő­ződése, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter a visszavásárlással egy idő­ben intézkedni fog arról: ke­ressék meg a lehetőségeit a Polgári Bank újbóli eladá­sának. Hol járnak a hajók? A zord időjárás miatt a Ma­gyar Hajózási Részvénytár­saság átmenetileg szünetel­teti a Dunán a folyami sze­mély- és teherszállítást. A Mahart hat tengerjárója szilveszterkor a nyílt vízen hajózott, öt hajó kikötőkben állt. A magyar tengerjárók a Vörös-tengeren, a Mexikói­öbölben, illetve Izrael, Me­xikó, és Kolumbia kikötői­ben tartózkodtak. különböző technikait. A feketegazdaság támasz­totta konkurencia miatt ebből az össznépi játékból senki sem vonhatja ki magát, ha a piacon kíván maradni. A szinte már el­viselhetetlen elvonási szint mi­att a csábítás igen erős. A tet­tenérés valószínűsége viszont igen kicsi - nyilatkozta lapunk­nak egy pénzügyi szakember. Az adótanácsadó egyben úgy fogalmazott: az adórövidítés­ben érdekeltek tábora két nagy csoportra osztható: adókiját­szókra és adókerülőkre. A kettő között éles különbséget kellene tenni. A bírói gyakorlatban azonban csaknem lehetetlen megállapítani az eltérést. Az elkövetői magatartások össze­mosódnak. Az adókijátszás esetében ugyanis nyílt jogsértő magatar­tásról van szó. Technikái, al­kalmazott módszerei között épp úgy megtalálható a cégalapítás és az adóbejelentkezés elmu­lasztása, a hamis néven történő cégalapítás, mint a hamis adó­bevallás. Mindez nyilvánva­lóan szándékos jogsértés. Az adóelkerülés az adójog- szabályok által megengedett lehetőségek kiaknázása. Nem tiltott, ráadásul tökéletesen ész­szerű is. Az adóelkerülési tech­nikák a jogszabályok formális megtartására törekednek. Bár az egyes lépések jogszerűek, a végeredmény - az adóelkerülés - mégis jogellenes. A jogszerű magatartás részint azt jelenti, hogy eljárásunkkal nem sértjük a jog előírásait, részint azt, hogy jogainkat csakis jóhisze­műen gyakoroljuk. A rendes polgár tehát akkor sem a kiska­pun megy be, ha az nyitva van. Az adóhatóságoknak joguk van fellépni az adóelkerüléssel szemben, bár a gyakorlatban igen nehéz rábizonyítani az adózóra azt, hogy jogaival visz- szaélt. Az adóelkerüléssel szembeni fellépéshez az adó­zásról szóló törvény „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” elvet ajánlja köve­tésre. A hatóság, ha akar, talál okot, hogy felülbírálja az adó­zók eljárását. Ez esetben hivat­kozhat a fenti elvre, mondván: az egyes ügyleteket tényleges tartalmuk, nem pedig puszta formájuk szerint kell megítélni. Ezt a szinte parttalan adóható­sági jogosítványt a bírói felül­vizsgálat korlátozhatná a vál­lalkozási és a szerződési sza­badság védelmében. A bírói ha­talom kiegyenlítő szerepe azonban ma még aligha érvé­nyesül. A hatóságok elsőrendű fel­adata az adókijátszók üldözése volna. Ezzel szemben fő erőiket az adóelkerülők ellen fordítják. Ez - mondhatni - természetes, hiszen ezek ellenőrzése és bün­tetése kevesebb munkát igé­nyel. Az adóelkerülő vállalko­zások ugyanis bejelentett szék­helyen működnek, és általában megfelelnek minden formai előírásnak. Tegyük hozzá: a céget képviselő személyek azonossága ismert. Az adókijátszók felderítése viszont igen fáradságos, íróasz­tal mellől nem bonyolítható le. A jelzett ellentmondást jól szemléltetik az APEH nagy ak­ciói. A lengyel típusú piacokat körülfogó „razziák” igencsak hatástalannak bizonyultak. A százmilliós ügyleteket bonyo­lító olajnepperek ügyében a büntetőperek még csak az elő­készítő szakaszban vannak. Az 1997-re elfogadott tb- és adótörvényekben, sajnos, na­gyítóval sem igen találunk egyetlen olyan rendelkezést, amely az adókijátszók mozgás­terét szűkítené, vagy éppen kis­kapukat zárna le. Az állami intézmények gyatra működése továbbra is az adókijátszókat segíti. A cégbí­rósági eljárások elhúzódása mi­att a cégnyilvántartás 30 száza­lékban fantomcégek adatait rögzíti. Ez csaknem 50 ezer cé­get jelent. Az egyéni vállalko­zásokról semmilyen céginfor­máció nem szerezhető be. Mindezek alapján megjósol­ható, hogy a bíróságok jó ideig képtelenek lesznek dönteni az adósok és a hitelezők vitájában - összegezte véleményét az adószakember. B. G. A monetáris és a fiskális fel­adatok szétválasztását, ezek jobb számon kérhetőségét, és így a hatékonyabb mű­ködés feltételeit szolgálja a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsola­tok módosulása, az állam- adósság egy részének átala­kítása január 1-jétől. A költségvetésnek az MNB- nél levő tartozásainak deviza alapú hitelekké való átalakítá­sával az államadósság és an­nak költségei az államadós­ság-nyilvántartásban és a költségvetésben jelennek meg. Az átváltás nem növeli az állam adósságát, csak an­nak belső szerkezetét változ­tatja meg oly módon, hogy az MNB nettó devizatartozása megközelítően nulla lesz. Az elszámolások megvál­toztatása a folyamatok tartal­mát tekintve nem módosítja az államháztartás egyenlegét. A csere ennek ellenére a GDP 0,1 százalékának megfelelő mértékben befolyásolja a költségvetési hiányát, és a GDP 0,9 százalékával javítja az MNB költségvetési befize­tését. Ennek - az MNB köz­lése szerint - csupán az az oka, hogy a költségvetés és a jegybank nem azonos szemlé­letben számolja el a bevétele­ket és a kiadásokat. Bank lesz a „takarékéból Megduplázzák piaci részesedésüket A vidéken működő takarék- szövetkezetek jelentős része a közeljövőben valódi bankká válik. Néhány évvel ezelőtt a taka­rékszövetkezetek többsége csatlakozott ahhoz az integrá­ciós szerződéshez, amely 232 takarékszövetkezet és a taka­rékbank együttműködését szabályozza. A január elsején életbe lépett szabályozás sze­rint a tartalékalapok képzésé­nél a takarékszövetkezetekre is a nagybanki szabályok vo­natkoznak. Ezzel a banki mű­ködést az állam elismeri. A bankcsoport további pi­aci működését segítheti az is, hogy a Takarékbank Rt. pri­vatizációja ez év derekára be­fejeződhet. A Takarékbank magánosítására zárt pályáza­ton öt külföldi bankot kértek y fel a múlt évben. Valamennyi jelölt ígéretet tett arra, hogy a privatizált bank is együttmű­ködik a takarékszövetkeze­tekkel. A takarékszövetkezeti tulajdonosok úgy nyilatkoz­tak, azt a külföldi bankot fo­gadják el többségi tulajdo­nosnak, amelyik szindikátusi szerződést is köt a kisebbségi szövetkezeti tulajdonosokkal az együttműködésről. Jelenleg a takarékszövet­kezetek bankcsoportja a ma­gyar bankszektorban a 7. he­lyen áll. Az országban 1600 szövetkezeti és 21 banki fiók szolgálja az ügyfeleket. Azt tervezik, hogy az ezredfordu­lóig megduplázzák piaci ré­szesedésüket. , Gabonapiac: érzékeny egyensúly Piaci zavart emlegetnek a termelők, ha várakozásukhoz képest alacsony árat kínálnak termékükért, de piaci zavarról beszél­nek a felvásárlók is, ha az általuk elérhető eladási árakhoz vi­szonyítva sokat kell fizetniük a termelőknek. Tavaly különösen a gabonaágazatban emlegették sokszor ezt a kifejezést. Az Agrárrendtartási Hivatal il­letékese szerint piaci zavart okoz a piaci áraknak az irányár­tól való oly mértékű eltérése, amely már veszélyezteti a ter­mékek kereslet-kínálati egyen­súlyát. Ennek megelőzése vagy elhárítása érdekében állami be­avatkozás (intervenció) kereté­ben a szóban forgó termékek mennyiségi szabályozására, ál­lami felvásárlására, feldolgozá­sára, bértárolására, értékesíté­sére kerülhet sor. Csakhogy a terméktanácsok­kal való megegyezéshez - ja­vaslat híján - jelenleg nincs ér­vényes irányár, sőt hiányzik egy megbízható árfigyelő rend­szer is, amely viszonylag tár­gyilagos képet adhatna az árak alakulásáról. Ezek nélkül a piaci zavar értelmezése megle­hetősen önkényes. A mezőgazdaság piaci sze­replőinek régi jogos kívánsága, hogy az állam a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen meg mindent a piaci zavarok elhárí­tásáért. Különösen nagy jelen­tősége van e követelmény ér­vényesülésének a népélelme­zésben, az exportban és az ál­latállomány takarmányellátásá­ban meghatározó szerepet be­töltő gabonaszektorban. Az állam feladata azonban meglehetősen nehéz, különösen a beavatkozáshoz szükséges erőforrások szűkös volta miatt. A nehézségek ellenére is első­rangú érdeke - kormányhatáro­zatban rögzített feladata - a ga­bonapiac stabilizálása, a nagy áringadozások elkerülése. A szakember szerint ebben a helyzetben jó megoldást csak egy hasznosításra kidolgozott, kiszámítható módszer jelent­hetne. Például az Európai Unióban jelenleg érvényes ga­bonapiaci szabályozás magyar- országi adaptálása. A mechani­kus átvételről hazánk csatlako­zásáig ugyanis nem lehet szó. A csata tehát folytatódik. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA ________________________________ L apok a kertész noteszából Hóval, fagy- gyal, zúzma­rával köszön­tött ránk az új év. A hótakaró megvédi a gyepet a kifagyástól, ám ahonnan a havat elfújja a szél, ott számítani kell arra, hogy a föld mélyen átfagy és így ká­rosodhatnak a fűfélék gyöke­rei. A téli pihenőre tért növé­nyek - fák, bokrok - gyökere­inek a legnagyobb hideg sem árt, a hóból kiálló ágakon lévő virágrügyek azonban mínusz 25-27 fokos hőmérsékletnél már súlyosan károsodhatnak. Különösek érzékenyek az őszi- és a kajszibarackfák vi­rágrügyei. A következő napokban több helyütt előfordulhat ónos eső, amely vastag jégréteggel vonja be a túlhűlt növényeket. Mivel az összefüggő jégpán­cél alatt a rügyek nem tudnak lélegezni, megfulladhatnak. Ezért, ha úgy tapasztaljuk, hogy fénylő jégpáncél alakult ki a fák ágain, akkor bottal, seprűnyéllel veregessük meg a fákat, törjük meg a jégbevona­tot. A dermesztő hidegben igen hálásak az etetésért az éhező énekesmadarak. Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy a madarak igen gyorsan hoz­zászoknak az ember gondos­kodásához: ha elkezdtük az etetésüket, ne hagyjuk abba, mert éhenhalnak! A vízről se feledkezzünk meg! A szokatlanul nagy hideg a kártevők között is pusztít. A gombabetegségek áttelelő spó­rái a tél első felében mélynyu­galmi állapotban vannak, vas­tag sejtfaluk védelmezi őket. A rovarok tojásai, lárvái és bábjai azonban feltétlenül károsodnak az erős fagy következtében. Hasonló a helyzet a talajban élő - cserebogár, pajor, drótféreg, lótücsök - kártevőkkel is. Ilyen hidegben fokozottan kell védekezni az őzek, a szarva­sok, a vaddisznók és a mezei nyulak ellen is. Még a bekerített kertekben is ajánlatos bekötözni a fiatal gyümölcsfák törzsét dróthálóval, náddal, napraforgó­szárral. Műanyag fóliát azonban ne használjunk, mert az alatt el­halnak a kéreg szövetei. Reklám nélkül ✓ % • nem csak a hirdetések hiányoznának életünkből. A dolog voltaképp igen egyszerű. únja a reklámokat? Jó! Tegyük fel, hogy hirtelen eltűnnek. Holnaptól így fogalma sem lesz arról, hogy az áruházi polcokon sorjázó cikkek mire valók. Nem fog tudomást szerezni arról sem, ha megjelenik egy-egy új termék, amelynek Ön jó hasznát venné. Ha nem tud róluk, nem is fogja megvenni őket. Vevők híján a cégek felhagynak gyártásukkal, és csakhamar megszűnik a kínálat. A polcokon mosóporok helyett csak A mosópor lesz, fogkrémek helyett A fogkrém, és így tovább: A sajt, A tej, A hűtőszekrény, A kávéfőző. Nem emlékeztetné mindez egy olyan korra, amikor valóban nem volt szükség a reklámokra? REKLÁM, A VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE.

Next

/
Thumbnails
Contents