Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-02 / 1. szám
6 Dtinántúli Napló Magazin 1997. január 2., csütörtök Bosznia - Tuzla, 1996. december 30. - Az SFOR-csapatok tovább gyűjtik a bosnyák hadsereg gránátjait. A NATO-csapatoknak a bosnyák rendőrség és katonaság is segít. FOTÓ: FEB REUTERS Kanadai aranybányászok Csehországban Egy békés csehországi kisváros, Kasperské Hory lakói dacolnak a mohó kanadai aranyásókkal, akik - szerintük - képesek lennének elpusztítani a környék erdeit és völgyeit alig 30-50 tonna nemesfémért. A TVX Gold kanadai bányatársaság cseh leányvállalata, a Bohemia Dúlni, amely már két éve kutat arany után a térségben, valóban szeretné kitermelni a mintegy 20 négyzetkilométeren szétszóródott nemesfémet. A társaság azt tervezi, hogy ha megkapja a kormány engedélyét, a település fölött üzemet emel, melyben cianidfürdővel választják el az aranyat a kőtől, a völgyben pedig több derítőt létesít a szennyvíz kezelésére. Frantisek Stibal, Kasperské Hory polgármestere elképzelhetetlennek tartja, hogy egy magáncég ilyen sok pénzt költsön kutatásra a későbbi kitermelés komoly távlata nélkül. - A környezetszennyezéstől és tömegturizmustól megkímélt térség számára katasztrófa lenne, ha kitermelnék a környező dombok alatt rejlő aranyat - mondta az AFP-nek. Stibal szerint a ,Júdás-pénz megcsillogtatásával” vagy munkahelyek ígéretével sem lehet jobb belátásra téríteni a lakosságot. A 42 ezer tiltakozó aláírás láttán a TVX több millió koronás segélyt ajánlott fel a településnek, valamint 350 munkahelyet arra az esetre, ha megnyílik a bánya. Ez utóbbi ajánlat különösen felingerelte a városi tanácsot, amely 3 százaléknyi, az aranybányászathoz nem értő munkanélküli mellett egyáltalán nem érdekelt idegen bányászok importjában. Nem akarják, hogy felbomoljon a helyi társadalom szövedéke, a hagyományos gazdasági ágakat - az erdő- gazdálkodást, a mezőgazdaságot és az ökoturizmust - szeretnék fejleszteni. A kanadai bányatársaság igyekszik meggyőzni bírálóit a cianidos eljárás ártalmatlan voltáról, és fogadkozik, hogy mindent megtesz a környezet védelmére. Az első rakéta-repülőgép A lexikonokban a repülés úttörői között tartják számon, ám a Münchenben élő Julius Hatry mind szellemi, mind testi frissességben a kilencvenedik esztendejében is felveszi a versenyt a fiatalokkal. Az ő nevéhez fűződik az első rakéta-repülőgép megalkotása és sikeres kipróbálása, amelyre 1929-ben került sor. Világszenzációnak számító találmánya hatására bizonyára nagy ívű mérnöki-feltalálói pályát futhatott volna be, ha később nem jönnek közbe a nácik. Hatry 1906. december 30-án Mannheimben született, és már egész fiatalon bolondult a repülésért. Még 17 éves sem volt, amikor vitorlázó-repülőgépet vezetett, és egy év múlva már repülőoktatóként kereste kenyerét. 1927-ben Münchenben beiratkozott a műszaki főiskolára, ahol négy éven át géptervezést tanult. Közben 1928-ban részt vett egy tervezői versenyen, ahol vitorlázó-repülőgépével első díjat nyert. A később Amerikába kivándorolt repülőgép-tervező, Alexander Fippisch biztatására A horvát bevándorlási ügyek minisztériumának becslései szerint mintegy 3-3,5 millió horvát él az 1991-ben függetlenné vált Horvát Köztársaság határain kívül. A Vecemji List című zágrábi napilapban ismertetett adatok szerint a minisztérium úgy becsüli, hogy az Egyesült Államokban több mint 1 millió a horvát származásúak száma, míg Kanadában és Ausztráliában 300-300 ezer, Dél-Ame- rika országaiban 250-300 ezer, Új-Zélandon 50 ezer, Dél-Afrikában 12 ezer. Németországban, Svájcban, Franciaországban, s más nyuHatry 1929 tavaszán elkezdett egy rakéta-repülőgépet tervezni. A szerény körülmények között élő diáknak azonban pénzes támogatóra volt szüksége, akit Fritz von Opel személyében talált meg. A rüssels- heimi autógyár tulajdonosának fia látványos légibemutatókról ábrándozott, és kapóra jött neki az ifjú tervező. A mai majna-frankfurti óriási légikikötőtől nem is olyan mesz- sze, Kelsterbach közelében 1929. szeptember 10-én emelkedett a magasba a Hatry-RAK 1 elnevezésű repülőgép, amelyet rakéták hajtottak. Másfél-két méter magasságban több mint egy kilométer hosszú utat tett meg. A pilóta az ifjú Opel volt. Hatry azonban az egy héttel későbbi repülést tartja az első igazi próbának, amikor ő irányította a gépet. Két indítórakétával sínpályáról emelkedett fel Csaknem 8 millió horvát gat-európai országokban mintegy 500 ezer horvát él. A statisztikai becslés nem tartalmazza a Magyarországon, Ausztriában, Romániában élő horvát kisebbségek létszámát. Josip Juras miniszterhelyettes elmondta a lapnak, hogy a 4,2 milliós Horvátország vezetése minden egyes hazatelepülőt értékes tőkének tart, s állami pénzügyi forrásokat is biztosít letelepítésükhöz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gép, amelyet a továbbiakban öt rakéta gyorsított és tartott pályán. A Hatry-RAK 1. ezúttal majdnem 100 kilométeres óránkénti sebességre gyorsult fel, és tíz méteres repülési magasságot ért el. A megtett távolság azonban csak 350 métert tett ki. Néhány nappal később Fritz von Opel már több mint másfél kilométeres utat repült Hatry gépével. Az autógyáros fiáról írt a sajtó, mindenki róla beszélt, és csak kevesen tudták, hogy az igazi hős a 22 éves tervező, aki nagy iparvállalatokat, kutatóintézeteket megelőzve alkotta meg a rakéta-repülőgépet. Ebben az időben még csak légcsavarok hajtották a repülőgépeket, és mindenütt nagy erővel dolgoztak a sugárhajtóművek, s ennek különleges változata a rakétahajtóművek ki- fejlesztése. A sikeres próbarepülések után Hatry szívesen folytatta volna a munkáját, de az ifjú Opel összetörte a repülőgépet, majd nyomtalanul eltűnt Amerikában. Apja, az autógyáros Horvátországban több olyan terület is van, amely ritkán lakott, s már az 1995-ben fegyverrel visszafoglalt területekre is telepítenek hazájukba visz- szatérő horvátokat. A belügyminisztérium adatai szerint 1990 óta 28 000 horvát tért vissza Horvátországba. A visszatelepült horvátok mintegy 200 millió német márka összeget utaltak hazájukba a privatizációs alapon keresztül. A visz- szatelepülők által befektetett összegek azonban ennél legalább kétszer nagyobbak, mert a statisztikák nem tartalmazzák a nem állami csatornákon Horvátországba vitt tőkét. Wilhelm Opel azonban nagyvonalúnak mutatkozott, és kifizette Hatry számláit, ám a fejlesztés további támogatásáról hallani sem akart. A nácik hatalomra kerülése után a Führemek elsők között esküdött hűséget a Német Repülő Klub, amely Hatryt is kizárta soraiból, mert az ifjú tervező felmenői között zsidók is voltak. A háború idején azonban lázas ütemben folyt az új repülőgépek tervezése, és minden hozzáértőre szükség volt. Hatry is-kapott állást egy tervezői irodában, így szerencsésen túlélte a háborút. A béke beköszöntével nem akart már repülőgépekkel foglalkozni. Filmek forgatókönyvírójaként, hangjátékok szerző- jeként és rendezőjeként szerzett nevet magának. A repülés egyik legeredetibb német úttörője a rendszeres szellemi és testi tornának köszönhetően máig jó egészségnek örvend, és érdeklődéssel figyeli a rakétasebességgel változó világot. Pach Ferenc Szívbetegségek új diagnózisa Norvégiában egy új vérvizsgálati módszerrel képesek megállapítani, hogy van-e a páciensnek szívbetegsége. Az új eljárást Christian Hall professzor dolgozta ki, aki az oslói országos kórház belgyógyászati intézetében dolgozik. Az új eljárás azon alapul, hogy szívelégtelenség esetén a vérben egy bizonyos hormon választódik ki, s egy egyszerű vérvizsgálat megmutatja, hogy ez a hormon jelen van-e a vérben. Az új módszer nagy előnye az is, hogy mindenkit meg lehet vele vizsgálni, akit a szívbetegség kockázata fenyeget. A norvég háziorvosok egynegyede már alkalmazza ezt a módszert. Az USA lakossága Csaknem két és fél millióval növekedett az Egyesült Államok lakossága az idén. A Szövetségi Népességnyilvántartó Hivatal jelentése szerint az amerikaiak száma az év végére elérte a 266,49 milliót. Éves átlagban a lakosság száma 0,9 százalékkal emelkedett, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Az adatok azt mutatják, hogy 1996-ban nyolc- százezerrel többen telepedtek le az Egyesült Államokban, mint ahányan kivándoroltak onnan. Az idén 3,8 millió gyermek jött világra az országban, az elhunytak száma pedig hozzávetőleg 2,3 millió volt. Dél-Franciaországban tradicionális a jeges fürdőzés. A 9 fokos vízben sokan mártóznak meg a tengerben. fotó: feb reuters A rendkívüli hideg időben idő előtt befagytak a csatornák Hollandiában. Hosszú évek óta ismét lehet korcsolyázni az országot behálózó csatornák jegén. fotó: feb reuters T haiföldön politikusok remélnek fényes karriert attól, hogy valaki facónak nevezi, vagy egy összetekert újságpapírral meglegyinti őket. Parasztoktól miniszterekig a lakosság széles rétegei zarándokolnak el az ország leghíresebb szerzeteséhez, a Nakhom Racsaszimá- ban székelő 74 éves Luang Phor Khón Pariszutthóhoz, hogy áldását kérjék előléptetéshez, meggazdagodáshoz vagy gyógyuláshoz. Luang Phor Khón három évvel ezelőtt vált híressé, amikor tragédiák túlélői az ő hatásának tulajdonították csodás megmenekülésüket. Egy nő, aki 1993 májusában kiugrott a lángokban álló bangkoki Kedar-babagyár negyedik emeletéről, a szerzetes képmásával díszített amulettjének tulajdonítja életben maradását a tragédiában, amely 187 ember életét oltotta ki. Csodatévő szerzetes Amikor rá két hónapra Nakhom Racsaszimában összedőlt egy rosszul felépített hatemeletes szálloda, kioltva 102 emberéletét, a 277 túlélő közül sokan szintén az ő amulettjét viselték. Azóta minden hétvégén tízezrek zarándokolnak el hozzá, s már hajnali 3-tól sorban állnak temploma előtt. A törökülésben egy emelvényen helyet foglaló szerzetes összetekert újsággal az előtte sűrű tömegben elvonuló emberek fejére üt. Vannak, akik nyálat vagy vizeletet kérnek tőle, hogy megigyák súlyos betegségből való felépülés végett. Mások megkérik, hogy álljon rá egy homokkal teli zsákocskákra, amelyeknek tartalmát odahaza szétszórják a ház vagy az üzlet körül. A gazdag thaiföldiek nem teszik meg a fáradságos utat a szerzeteshez, inkább helikoptert küldenek érte. Luang Phor Khón nem fukarkodik jótevő hatásával, csak egy valami bántja: senki sem kéri segítségét előbbrejutáshoz a buddhista megvilágosodás útján. Bírálói szerint azonban a meggazdagodáshoz ígért áldásaival maga is táplálja az emberek kapzsiságát. A 290 ezer főt számláló thaiföldi buddhista szerzetesrend azt állítja, hogy az adományokból és az amuletteladásokból származó majdnem teljes bevételt jótékony célokra fordítják. A csodatévő szerzetes azonban nem mindenkinek hoz szerencsét: a korrupcióval vádolt volt miniszterelnök, Banham Szilpa-arcsa hiába borult a lábai elé: nem választották újjá.
