Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Megfagyott egy hajléktalan A Kálvária domb alatti egyik pincében találták meg. Bent a sarokban, összekuporodva. Társa szerint azzal vált el tőle, hogy egy pillanatra beszalad, elintézi a dolgát, de csak nem jött, ő pedig megunta a várako­zást és továbbment. Aztán hét­főn visszatért oda, ahol elvál­tak. Bement a pincébe, de N. Zoltán már hideg volt. Az 52 éves férfit jól ismerték a pécsi hajléktalan szállókon. A legelsők között - még 1989- ben - lett lakója az első mene­dékhelynek. Egyiken sem la­kott folyamatosan. Csavargó«, és csak akkor tért vissza néhány hétre vagy napra, ha valami baja volt, vagy ha valamiben segíteni kellett. Szívesen dol­gozott ezekért a neki is bizton­ságot nyújtó helyekért. A közös munkát megörökítő fotók több­ségén ő is látható. Csendes, masszív alkoholis­tának ismerték, aki elsősorban a rokkantsági nyugdíjából élt, de tavasztól őszig mindig találtak neki olyan munkát, amiből ki­egészíthette a nyugdíját. Nyomorúságos halálának híre gyorsan beért a Támasz Alapítvány szállóira. Szilvesz­terkor, meg az új év első napján is rátelepedett az egyébként sem kedélyes hangulatra. Volt, aki sírt, volt, aki hitetlenkedve kérdezgette, hogy ez tényleg igaz-e, s akadt aki azt mor­mogta maga elé: rám is ez a sors vár. Lehet, hogy korábban is tör­tént már ilyen eset, de amióta a hajléktalan szállók léteznek Pé­csett, az ott dolgozók nem tud­nak csavargó fagyhaláláról. Most, az utóbbi napokban is összeszedték a lépcsőházakba Csend, megdöbbenés fogadta a hírt a népkonyhán, fotó: laufer bevackolt embereket, s vitték a Gomba utcai szállásra, men- helyre, vagy a Rét utcai ápoló otthonba. Legtöbbször a lép­csőházban lakók telefonáltak a Támasz Alapítvány munkatár­sainak, hogy hova menjenek a fedél nélküli emberekért. De ők is járták azokat a helyeket, ahol csoportosan szoktak éjszakázni az otthontalanok. Többségüket rá tudták bírni, hogy menjenek be a szállókra. A csikorgóan hideg napokra meg is teltek a menhelyek és nincs üres ágy az ápoló otthonban sem. Összesen százhatvan ember lakik most ezeken a befogadó helyeken. A népkonyhán minden nap meleg ebédet osztottak. Na­ponta 80-120 adag ételt fo­gyott. Amíg élt, N. Zoltán is meg­fordult itt egy-egy tál ételért. Tegnap, az új esztendő első napján kolbászos krumplileves volt az ebéd kenyérrel. T. É. Benzinárak január 1-jétől A fogyasztási adó és az Út­alap változása miatt január 1-jétől ismét emelkedik a Mól Rt. hálózatában for­galmazott üzemanyag ára. Az MTI-nek adott hivatalos tájékoztatás szerint a 98-as ólmozott benzin litere 12 fo­rint 50 fillérrel lesz drágább, így új ára 146 forint. Egy­formán 13 forint 50 fillérrel drágul a többi benzinfajta, így a 91-es ólmozatlan litere 122 forint helyett 133,50 fo­rint lesz. A 95-ös ólmozat­lan január 1-jétől 125 forint 50 fillér helyett 139 forintba kerül majd. A 98-as ólmo­zatlan benzin literének új ára 148 forint. A gázolaj 11 forint 50 fillérrel lesz drá­gább, így litere 129 forintba kerül majd. Készenlétben a jégtörők A Duna felső szakaszán má­sodfokú jégvédelmi készült­séget rendelt el a Győri Vízügyi Igazgatóság, mi­után szlovák területen erő­sen zajlik a folyó. A Duna magyarországi szakaszán je­lenleg közepes erősséggel zajlik a jég, mintegy 70 szá­zalékban fedi a folyómeder vízfelületét. A helyzetre való tekintettel csütörtöktől Bajánál készenlétben állnak a jégtörő hajók is. „Kirándulás­staféta” Beköszöntő Pauska Zsolt jegyzete A harmadik évezred előtt Most tehát arról kell írnom, milyen terveket szeretnék megvalósítani az újesztendő­ben, hogy milyennek képze­lem a lap jövőjét, s hogy mi az, amin változtatni kell. Hi­szen év eleje van, ilyenkor többnyire fogadkozunk, és hát egy újonnan kine­vezett főszerkesz­tőnek egyébként is sok mindent illik megígérnie. Mégsem ezt te­szem. A Dunántúli Naplót ugyanis nem kell kitalálni. Megtették ezt má­sok, s úgy tűnik, nem is vé­gezték rosszul a dolgukat, hi­szen aki olvassa a lapot, tudja, hogy hagyományosan a ma­gyar sajtópiac egyik vezető szereplőjéről van szó. Szere­tik az olvasók, s ennél több nem is kell. Jó dolog olyan lapnál dol­gozni, amit naponta kétszáz­ezren olvasnak, s melynek hagyományaira nem csak az újság készítői, de előfizetői is büszkék. A szerkesztőségbe érkező levelek, telefonok ré­vén nap mint nap tapasztaljuk ezt. S nekem most nincs más dolgom, mint biztosítani, hogy a jövőben is így legyen. Mégsem kerülhetem meg, hogy ne mondjak valamit ar­ról, mire számíthat, aki a Du­nántúli Naplót előfizeti. Nos, továbbra is /űrlapot fogunk készíteni, s ha lehetséges: az eddigieknél is több baranyai információval, háttéranyag­gal, sporttal és szolgáltatással - de így, a harmadik évezred küszöbén egy újságnak lát­ványban is fel kell vennie - az egyre inkább hódító „klipkul­túrával” - a versenyt. Sokszor hallottam most nyugdíjba vonuló kollégám­tól, Lombosi Jenőtől (aki az Axel Springer Magyarország Kft. képviselője­ként továbbra ve­lünk marad): „a Dunántúli Napló­nak olyan újságnak kell lennie, mely­nek információi nélkül nem teheti ki otthonról a lábát az ember - igaz ez a napi hírektől kezdve egészen odáig, hogy ha ne adj’ Isten bajba kerül, az orvosi ügyele­tek címét és telefonszámát is megtalálja benne.” így kell ennek ezután is lennie - a nemsokára ránk kö­szöntő harmadik évezredben is. S hogy el ne feledjem: bol­dog új esztendőt kívánok mindenkinek! Pauska Zsolt: 32 éves, Mohácson szüle­tett, 14 éves kora óta él Pécsett. Tanári (JPTE, 1988) és politológusi (ELTE, 1995) diplomával valamint angolból kö­zépfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 11 éve került a laphoz. 1986-tól a sportro­vatban gyakornokként, majd munkatárs­ként dolgozott. 1990-től a társadalompo­litikai rovat munkatársa, majd rovatve­zető, 1995-től lapszerkesztő. MÚOSZ ní- vódijat 1990-ben, Magyar Lajos nívódíjat 1992-ben kapott. 1997 január 1-től az Új Dunántúli Napló főszerkesztője. Csúszós volt a szilveszter Az óév és az új esztendő fordulóján a baranyai útviszo­nyok bizony próbára tették azokat az ünneplőket, akik autóval indultak szilveszterezni. A megállapítás annak el­lenére igaz, hogy a Pécsi Közúti Igazgatóság központi ügyeletére sem elakadások, sem pedig veszélyes síkosság miatt nem érkezett bejelentés. A megye útjai kivétel nél­kül havasak. A főútvonalak a keréknyomokban feketék, jól járhatók. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen nemcsak az előzések, irányváltások veszé­lyesek a hó- és jégbordákon keresztül, hanem a fekete nyomsávok esetleges felfa­gyásai is okozhatnak kellemet­len meglepetéseket. A mellékutakon ennél is kedvezőtlenebb a helyzet, ezeken ugyanis letaposott hó várja a közlekedőket. Indokolt tehát a fokozott figyelem, mert a hó alatt sok helyen jeges az útfelület ami újabb veszélye­ket rejt magába. Mint az igazgatóság ügyele­tesétől megtudtuk, a síkos út­szakaszokon elsősorban érde- sítő anyagok - homok, salak, apró kőzúzalék - felszórásával igyekeznek elhárítani a köz­vetlen veszélyforrást. Sok he­lyen sózzák is az utakat, ez a mentesítő eljárás azonban csak késeibb eredményezhet javulást. A só -7-8 fok alatt nem fejti ki olvasztó hatását, a felszórt útfelületeken csak az időjárás enyhülésével indulhat meg a fokozott olvadás. A tegnap esti legfrissebb in­formációk szerint Baranyában hóátfúvások már nem akadá­lyozták a közúti közlekedést. Megyénk északi részén és Mohács térségében a kora esti órákban ónos eső borzolta a járművezetők idegeit. A síkos­ságmentesítés érdekében 10 gép járta az utakat, amelyek egy nap leforgása alatt 13 tonna sót és mintegy 20 tonna érdesítő anyagot terítettek le a biztonságosabb közlekedés érdekében. A közúti igazgatóság ügye­letese arról is tájékoztatott, hogy a kotrókat csak újabb nagyobb hóesés esetén, illetve hóbordák kialakulásakor he­lyezik üzembe. A nagyobb, kemény jégbordákat speciális járművel faragják le az út­ról. K. E. Őstermelők - csak igazolvánnyal A Baranya Megyei Területi Agrárkamara közli az ősterme­lőkkel, húsz gazdajegyzője közreműködésével fogja az ős­termelőket kiszolgálni igazol­vánnyal 1997. március 31-ig. A kifizetőknek e dátumig a kis­termelők (őstermelők) árbevé­teléből nem kell adóelőleget le­vonni. Senkit nem ér tehát hát­rány amiatt, hogy az újév első napjaiban még nincs őstermelői igazolvány. Az igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatokat a gaz­dajegyzők a körzeti irodákban illetve a körzetükbe tartozó községekben a fogadóórákon látják el. A termelők az igazol­vány kiállításáért személyesen keressék fel a gazdajegyzőt, vi­gyék magukkal személyi iga­zolványukat és adó azonosító kártyájukat. Készüljenek fel arra, hogy a növénytermelés és állattenyésztés körében a hasz­nált földterületről, az állattar­tásra szolgáló ingatlanról rész­letes adatszolgáltatást kell tel­jesíteniük, egyidejűleg nyilat­kozni kell az 1997. évi válasz­tott adózási formáról. A Baranya Megyei Területi Agrárkamara minden érdekeltet időben el kíván látni őstermelői igazolvánnyal. Ehhez kérik együttműködésüket és az ügy­intézés gyorsasága és zavarta­lansága érdekében türelmüket. Mindenkinek, célszerű kivál­tania az igazolványt, aki el­adásra is termel élelmezésre szolgáló növényi és állati ter­méket, és szeretné megkapni azokat az adókedvezményeket, amelyek e termék előállításá­hoz kapcsolódnak. A kedvez­ményezett termék előállítás az úgynevezett őstermelői tevé­kenység, amelybe a törvény szerint a következők tartoznak: Növénytermelés, kertészeti termékek előállítása, a virág és a dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként ér­tékesített gyógynövények kivé­telével; élőállatok tenyésztése és állati termék előállítása, a sport- és versenyló, az élő- és lőtt vad, a kutya, a macska, to­vábbá egyes kisállatok, a vírus- és szérum-állatok és szérumto­jások, a dísz és állatkerti álla­tok, a vadgazdálkodási termé­kek kivételével; az erdei, mezei melléktermékek gyűjtése. Az igazolvány bármikor ki­váltható, de célszerű már az első értékesítés előtt besze­rezni. Attól ugyanis, aki a ter­mék vásárlójának (kivéve, ha az magánszemély) nem tudja bemutatni az igazolványt, attól adóelőleget kell levonni. Újév - tűzzel, zajjal, jókedvvel Megjegyzem, a petárda hagyo­mányosan hozzátartozik a szil­veszterhez - mondta az ünnepet megelőzően egy vámtiszt a Ma­gyar Televízió híradójában, amikor arról számolt be, hogy mennyi csempészett petárdát koboztak el eddig a hatóságok. Egyrészt megmosolyogni való, hogy így nyilatkozzék az, aki­nek feladata a petárdák elleni küzdelem, ugyanakkor el kell ismerni, hogy igaza van. A pe­tárda és a tűz hosszú évszázadok óta hozzá tartozik az óév elteme­téséhez. Ugyanígy felesleges idegeskednünk az ünneplők fék­telen jókedve és lármája miatt, ez is az ünnep része. Néprajzkutatók szerint a szil­veszteri ünnepek lényege, hogy a részvevők valamilyen módon megismételjék a világ teremté­sét. Az év végén a féktelen, za­jos és olykor vad ünneplésben a világ pusztulását játsszák el, hogy másnap, az új év első nap­ján újra teremtődjön a rend. A tűz és a tűzijáték a jelképes újra teremtésnek a része. Dr. Róheim Géza szerint az új év megünnepléséhez mindig hozzá tartozott a bömbölés és a lárma, valamint a bika alakja. A bömbölő bika többek között azt a természetfeletti szörnyet jel­képezi, aki az ifjakat lenyeli, hogy kész férfiakként szülje újjá őket. A bika és kísérői sorra jár­ták a falu házait, hogy a serdült ifjakat legényekké avassák. Ez az avatási ünnepség az új év is­tenének születését is ábrázolta. Az évkezdet a termékenysé­get hozó és szerelmi varázslatok időpontja is. Ezért él máig az a szokás, hogy újévkor lencsét kell enni. A leányok így lesznek szépek, a családok pedig gazda­gok. Magyar népszokás az is, hogy a legények kolompokkal, vasakkal nagy zajt ütöttek, hogy ezzel a házról és a jószágról a rosszat elriasszák. Székelyföl­dön a telet jelképező szalmabá­but temették el újévkor, a Bala­ton környékén pedig egy hajlott hátú embert kergettek végig az utcán vesszővel. Ezt nevezték télkiűzésnek. Ma már általában nem is­merjük az újévi ünnep egykori jelentését. Valószínű azonban, hogy nemcsak a szokások to­vább éléséről van szó. Valami hasonlót élhetünk át lelkűnk­ben szilveszterkor ma is, mint évszázadokkal előttünk itt járt elődeink. U. G. A hagyomány szerint az újévi lencsétől a lányok szépek, a családok gazdagabbak lesznek. fotó: Müller andrea Meghalt az elütött lány Közlekedési baleset áldozata lett az újév első napjának reg­gelén egy fiatal lány Hőgyé- szen; sérüléseibe a baleset után két órával halt bele barátnője lakásán. Az út szélén hazafelé gyalogoló két lányt egy gyulai fiatalember ütötte el. A sérülte­ket kocsijába ültette, majd a könnyebben sérült lány laká­sára szállította, azonban sem orvost nem hívott, sem a rend­őrséget nem értesítette a történ­tekről. A rendőrség és az orvos csak akkor szerzett tudomást a balesetről, amikor a lány már meghalt. Az ügyben még foly­nak a kihallgatások, a felelősség megállapításának tisztázásán műszaki szakértő dolgozik. A Volkswagen Golf gépkocsijával gázoló fiatalember és a lányok is diszkóban szilvesztereztek.

Next

/
Thumbnails
Contents