Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-29 / 28. szám
1997. január 29., szerda Kistermelők Dünántúli Napló 9 Hírcsatorna Anker Alfonz: Repülő keresztrejtvény A postaga- lambászok bibliájának is tartott könyv negyedszázad után jelent meg ismét. Lebilincse- lően izgalmasan ír a galambok tenyésztéséről, az egyes tenyésztési módszerek és fortélyok igen részletes ismertetésével. Példákkal támasztja alá a módszerek leírását, példáit nemcsak a legkitűnőbb tenyészetek sikeres madaraitól kölcsönzi, hanem a gazdasági állatok, elsősorban a. versenylovak tenyésztéséből. Az állattenyésztés iránt mélyebben érdeklődők nem tudják letenni a könyvet. Megrendelhető a Futár Szakkönyv- szolgálatnál (1300 Budapest, Pf.: 126). Lazacfüstölő Kerecsenden Norvégiában tanulta ki a lazachalászat csínját-bín- ját egy vállalkozó, aJd családjával a Heves megyei Kerecsenden telepedett le és lazacfeldolgozót és -füstölőt épített. A nem éppen olcsó különleges „csemegének” jó piaca van hazánkban. Az ismertebb szállodák, üzletláncok számára, a választék skálájának színesítésére szállítja a halat a kerecsened üzem. Hetente közel 1 mázsa lazac érkezik Norvégiából fagyasztva száraz jégen, melyet a kis üzemben dolgoznak fel konyhakészre. (Kistermelők Lapja) Öszeállította: Miklósvári Zoltán Kistermelők rovatunkkal legközelebb február 12-ikén jelentkezünk A fütetlen fóliasátrak telepítése Napjainkban az energiahordozók egyre emelkedő fogyasztói ára szinte lehetetlenné teszi a fűthető fóliasátrak üzemeltetését. Egyre inkább csak azt a zöldségféleségeket termesztjük, amit a Nap melegével elő lehet állítani. Szélárnyékban Marad tehát a fűtetlen sátrak hasznosítása, amelyekben a különböző termesztés-technikai fogásokkal igyekszünk a nappali felmelegedést éjszakára tárolni. Ezzel némileg pótoljuk a növények számára a fűtést, és fejlődésükhöz az optimális hőmérsékletet megközelítőleg biztosítjuk. Első lépés a fóliasátor helyének kiválasztása. Előnyös a déli lejtőn, szélámyékban való elhelyezés, de fa vagy épület ne akadályozza a napsugarak behatolását. Ilyen helyen előbb felmelegszik a talaj, ami gyorsabb csírázást, erőteljesebb gyökeresedést eredményez. A sátrak elhelyezése Észak-Dél irányban történjék, hogy a felkelő Nap sugarai egészen napnyugtáig érvényesülhessennek. Erősen kötött, hideg talajra ne telepítsünk fóliasátrat. A mélyfekvésű hideg talaj nehezen melegszik fel. Ugyancsak nem ajánlatos a szélnek nagyon kitett területen fóliasátrat telepíteni. Igaz ugyan, hogy egy jól megépített vázszerkezetre szakszerűen - dobhoz hasonló feszesre - kifeszített fóliapalást 100-120 km/óra szélsebességet is kibír, előfordulnak azonban építési hibák, amelyek miatt később a sátrak károsodhatnak. A sátor telepítésénél mindig szem előtt kell tartani, hogy éjjel-nappali ügyelet és megfelelő szellőzés biztosítása nélkül nem biztonságos az üzemeltetés. További követelmény, hogy a sátor közelében öntözésre alkalmas víz legyen. A vízvezetékrendszerről biztosított víz nagyon drága, ajánlatos a forrásvíz vagy ásott kútból az öntözővíz biztosítása. A sátor légterében a magasabb hőmérséklet dupla takarással megvalósítható. A sátorpalást alatt, attól 10-15 cm-re a belső légtérben egy újabb palástot húzunk föl. Ez már gyengébb vázzal és vékonyabb (0,06 mm) fóliával is megoldható. A dupla takarás 4-5 C fokkal emeli a sátor belső hőmérsékletét. A légtér hőmérsékletének további emelésére nagyon jó technikai megoldás alakult ki, az ún. „árnyékoló” talajtakarás. Erre acélra különböző színű fóliát használnak. A talajhőmérséklet növelése szempontjából legmegfelelőbb a színtelen fólia. Ez ugyanis a látható ultraibolya sugarakat átengedi, de az infravörös sugarakat nem. Ennek következtében jó üvegházi hatás alakít ki. Az átlátszó fóliánál a felmelegedés mértéke elérheti az 5-6 C fokot is. Poliszvetán fólia Tovább lehet a belső hőmérsékletet növelni, ha poliszvetán kertész fóliát használunk, amely sokkal tartósabb a poli- vinil (PVC) fóliánál. A poliszvetán fólia a napfény ultraibolya sugárzását a növények növekedése szempontjából fontos vörös és infravörös sugárzássá alakítja át. Ezáltal a növények növekedése felgyorsul. A talaj és a levegő hőmérséklete 3-5 C fokkal magasabb lesz. A termés beérése 7-14 nappal korábban következik be, mint a hagyományos PVC sátrakban. Fűtetlen sátrak borítására tehát feltétlen ajánlható. Nagyon jó hatásfokkal hasznosítható az ún. „víztömlős” hőtárolás. Kár, hogy ez sem terjedt még el. (A nyolcvanas években éveken keresztül sikerrel alkalmaztam). Ez abból áll, hogy a 30 cm átmérőjű fóliatömlőt a sátor hosszának megfelelő méretre vágjuk. A 40 ernes sortávolságra kiültetett növények - paprika, paradicsom - közé görgetjük a tömlő tekercseket és megtöltjük vízzel. A sorok végén a tömlő végeket egy-egy 80-100 cm-es karóhoz kötjük, hogy a víz benne megmaradjon. Olcsóbban lehet Nappal a hőmérséklet és a napfény hatására a víz 30-35 C fokra is felmelegszik a tömlőkben. (Mértünk 38 C fokú melegvíz-hőmérsékletet is). Éjjel ezt a meleget a tömlők a környezetüknek leadják és mire a sátor hőmérséklete nagyon lehűlne, ismét reggel lesz és kezdődik minden élőiről. A vizes- tömlők alkalmazásánál talajtakaró fóliát használni nem kell, mivel a tömlők ezeket helyettesítik. Az így kialakított „természetes” fűtési rendszer - duplafedelű sátor, víztömlős melegítés, poliszvetán fólia - 15-17 C fokkal megemeli a sátor belső hőmérsékletét. Ez annyit jelent, hogy egy mínusz 5 C fokos hidegben a sátor belsejében 10- 12 C fokos hőmérsékletet lehet biztosítani a növények számára. Ez természet adta energiaforrás. Itt már lehet olcsóbban, a fizetőképes kereslet számára elfogadható zöldségféleségeket előállítani. Dr. Tamcsu József (A zöldség-gyümölcs EU szabványainak ismertetését később folytatjuk.) így 10-15 fokot is nyerhetünk Felállításnál, ha új fóliát húzunk el, a fóliapalástot, ahol össze volt hajtva, a hajtás vonalán egy ragasztócsíkkal erősítsük meg, és ezek után húzzuk fel a fóliát Mind az új, mind a régi fóliánál a palást élettartamát hosszabbíthatjuk meg azzal, ha a bordaívekre merőlegesen a fóliára kb. méterenként 30-A0 cm-es csíkot ragasztunk. Ezzel azt érjük el, hogy nem a fólia súrlódik közvetlenül a bordán, hanem a ragasztószalag. A szellőzőnyílásokat úgy alakítsuk ki, hogy ragasz- szűk körbe a kivágandó részt, és a ragasztószalag mellett vágjuk körbe a fóliát, így megakadályozzuk, hogy repedezzen a fóliánk. Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsfák nyugalmi szakaszai Rovatunk legutóbbi megjelenésekor a hidegnek a gyümölcsfákra gyakorolt hatását mutattam be, cáfolva, hogy az idei télen fagykár érte volna gyümölcsöseinket. Szóba került a gyümölcstermő növények téli mélynyugalmi állapota, amin kívül a fák életfolyamataiban más nyugalmi állapotok is vannak, ezért szükségét láttam, hogy összefoglalva ismertessem azokat. Kényszer és mély Kétféle, jól elkülöníthető nyugalmi szakaszt különböztethetünk meg a gyümölcs- termő növények életfolyamataiban: a kényszemyugalom és a mélynyugalom szakaszait, amelyek közül az utóbbi ismét kétféle: a téli és a nyári mélynyugalmi szakasz. Kényszemyugalmi állapot úgy következik be, hogy a külső környezet nem tudja biztosítani az életfolyamatok zavartalan lefolyását, mert egy vagy egyidejűleg több környezeti tényező mennyisége az életfolyamatokban szükséges minimum szint alá kerül. Az így kialakult kényszemyugalmi állapot általában addig tart, amíg az adott tényező vagy tényezők újra a minimum fölé emelkednek. A kényszemyugalom a tenyészeti idő bármelyik szakaszában bekövetkezhet, ha a környezeti feltételek kedvezőtlenül alakulnak, ezért meglehetősen gyakori jelenség. Kiváltó okai közül leggyakoriabb az alacsony hőmérséklet és a vízhiány. A mélynyugalmi állapot a gyümölcstermő növények élet- folyamataiban, tápanyagaiban és reguláié anyagaiban, valamint a plazmát alkotó összetevők változásaiból adódó következmény (amelyhez külső hatások is hozzájárulhatnak), amely öröklődő tulajdonság és épp úgy bekövetkezik, mint bármelyik más fenofázis. Hull a levél A téli mélynyugalmi állapot ősszel kezdődik, a fák leveleik lehullatásával jelzik. Az állapot bekövetkeztét hosszabb felkészülési periódus előzi meg, amelyet a hő- és fényviszonyok változása idéz elő. A felkészülés során felhalmozódnak a tápanyagok, amelyek segítik a fagyállóságot, és ezek a tápanyagok szükségesek a tavaszi kihajtáshoz is. A téli mélynyugalmi állapot nem egyforma a gyümölcsfajoknál, és változó a növényen belül az egyes szervek között is, egyöntetű azonban abban, hogy bizonyos hideghatás szükséges a téli mélynyugalmi állapot megszűnéséhez, az is változó mértékben. A mandula pl. rövi- debb, az alma hosszabb hideghatást igényel ahhoz, hogy a téli mélynyugalmi állapot megszűnjék. Ha a hideghatást a gyümölcstermő növények nem kapják meg, úgy különböző rendellenességek fordulhatnak elő, ezekről az ezt megelőző cikkben már említést tettem. Nyáron Egyes növényi részek kerülhetnek nyáron is mélynyugalmi állapotba (tehát nem az egész növényi szervezet!). Pl. a hajtásnövekedés során kialakult hajtórügyek, de a nyár végén - ősz elején differenciálódott termőrügyek is mélynyugalmi állapotban töltik a tenyészidő- szak jelentős részét, annak ellenére, hogy a külső körülmények kedvezőek, és csak majd a következő év vegetációs periódusában folytatják a növekedésüket. Az ilyen - egyes szervek - mélynyugalmát nevezzük nyári mélynyugalomnak. Mind a téli, mind a nyári mélynyugalmi állapot kialakulása és megszűnése bonyolult élettani és környezeti hatási összetevőkből adódik, amelyek élettani hatásmechanizmusa nem egészen tisztázott, főleg a gátló rendszerek hatása és működése tekintetében. Mivel a gyümölcstermő növények életfolyamatainak fontos részéről van szó, amely kihat a növények évi és életteljesítményére, indokolt lenne a nyugalmi szakaszokkal behatóbban foglalkozni a kutatás szintjén. Buzássy Lajos Szaktanácsadási nap Az elmúlt évekhez hasonlóan a BM-i Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás tanácstermében február 5-én 9.30 órai kezdettel növényvédelmi szaktanácsadási napot tartunk a Nichimen (japán), a Cyanamid (amerikai) és a Chionin (magyar) növényvédő szer gyártó cégek részvételével. Az érdeklődők még időben tájékozódhatnak az idei év várható növényvédelmi problémáiról, azok megoldási lehetőségeiről. Minden érdeklődőt szívesen látunk. A részvétel ingyenes. Vezessünk permetezési naplót! Az új év jelentős változásokat hozott a mezőgazdasági termelői szférába, közülük is a legjelentősebb az őstermelői igazolványok és a hozzá kapcsolódó szabályozó rendszer bevezetése, mellyel a médiák folyamatosan foglalkoznak. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az árutermelőkre vonatkoznak egyéb előírások is, köztük a permetezési napló vezetésének kötelezettsége. ■sk A permetezési napló vezetését az 5/1997. MÉM-Eü. Minisztérium együttes rendelete írja elő. Vonatkozik a rendelet minden termelőre, aki a terményeit részben vagy egészben értékesíti. A permetezési naplót 3 évig meg kell őrizni, az áru értékesítésekor kérésre be kell mutatni. A napló vezetésének elmulasztása, illetve a kezeléstől eltérő adatok rögzítése szabálysértési eljárást von maga után. ■fc A permetezési naplónak tartalmazni kell: a tulajdonos nevét, lakcímét, a termesztés évét, a növény nevét, termesztése helyét, a tábla jelét és területét, a kezelés időpontját, a növényvédő szer nevét, dózisát - a permedé töménységét - (kg/ha, g/m2,%-át, a kijuttatott permedé mennyiségét, továbbá az alkalmazott szer vagy szerekre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt/időket/, a betakarítás, szedés kezdetét. Javasolható a permetezési napló a kis- és hobbikertészek részére is, mivel az emberi természetből adódóan gyakran már 1-2 nap távlatából rosszul emlékszünk, részben a nehezen jegyezhető szernevekre, illetve a várakozási időkre, főleg ott, ahol a köztes termesztést is folytatnak. Jó tudni, ha olyan növényre is jut permetlé, mely a csomagolóanyag címkéjén nincs feltüntetve, akkor azon növényeknél mindig a leghosz- szabb várakozási időket kell figyelembe venni. Gyakran előfordul, hogy felületes, figyelmetlen címketanulmányozás során a „kedvezőbb” várakozási időt választja a termelő, ami legtöbbször a munkaegészségügyi várakozási idő! Ennek következménye legjobb esetben fejfájás, gyomorfájás, hányinger, hasmenés, hányinger, látászavar stb. Ha ilyen eset előfordul, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ne próbálkozzunk „házilagos” kezelésükkel! Elelmezésegészségügyi várakozási idő: az az időtartam napokban, melynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret, illetve betakarítás között el kell telnie. Munkaegészségügyi várakozási idő: az a napokban megadott időtartam, amelyen belül a kezelt területre csak az előírt védőfelszerelésben lehet belépni, illetve amelynek eltelte után lehet a kezelt területen védőfelszerelés nélkül munkát végezni. Több növényvédő szer használata esetén mindig a legszigorúbb előírásokat kell betartani, függetlenül attól, hogy az gombaölő szer, rovarölő vagy gyomirtó szer! A napló „Megjegyzés” rovatába írjuk a szerre vagy szerkombinációra vonatkozó várakozási időket. Permetezési naplóként használhatunk bármilyen füzetet vagy a növényvédő szer forgalmazók által kiadott permetezési naplókat. Sokan érdeklődtek, hogy mikor és hol indul „zöldkönyves” tanfolyam? II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és felhasználására jogosító tanfolyamot a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson csak akkor indítanak, ha arra kellő létszámú jelentkező lesz. A jelentkezéseket levelezőlapon az alábbi címre kérjük: Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 7615 Pécs Pf.: 13. A kezdés időpontjáról értesítést küldünk. Vidéken gazdaképző tanfolyamokat szervez a Baranya Megyei Területi Agrárkamara, amelyeken lehetőség nyílik megfelelő létszámú jelentkezés esetén a „zöldkönyv” megszerzésére is. Érdeklődni lehet a gazdajegyzőnkéi. Czigány Csaba
