Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-24 / 351. szám

1996. december 24., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Januártól megszüntetik a pécsi DOZSO-t A pécsi közgyűlés határozata alapján január elsejétől meg­szűnik a pécsi DOZSO Városi Művelődési Központ. Az épüle­tet az önkormányzat pályázat útján értékesíti. Kunszt Márta, a kulturális bizottság elnöke lapunknak el­mondta, a DOZSO megszünte­tésére azért kerül sor, mert nem tudja fenntartási költségeit az önkormányzat biztosítani. Az épület havi fűtési díja például háromszázezer forint, ugyan­akkor alig tíz ember fordul meg ott naponta. Az épületet emel­lett fel kellene újítani, ehhez pedig százmillió forintra lenne szükség, és ez sem áll az ön- kormányzat rendelkezésére. A rendkívül nagy értékű in­gatlan értékesítéséből befolyt pénzt a kulturális ágazatba kí­vánják visszaforgatni. Kunszt Márta elmondta, a volt DO­ZSO-ban például panziót le­hetne nyitni. A DOZSO nép­művelő munkatársait a meg­szüntetéssel nem bocsátják el, ők továbbra is a Pécsi Kulturá­lis Központ munkatársai ma­radnak. (Mint ismeretes, a DO­ZSO önállóságát az idén meg­szüntették, és az újonnan létre­hozott Pécsi Kulturális Köz­ponthoz csatolták az intéz­ményt.) A kulturális bizottság elnöke szerint a DOZSO kör­nyékére a központ munkatársai az eddigieknél gazdaságosab­ban tudnak majd a jövőben mű­sorokat szervezni. A közgyűlés egyébként negyvenkét millió forintot sza­vazott meg a Kulturális Köz­pont részére. Ebből a pénzből a Nemzeti Színház mellett álló Dominikánus-házban alakítják ki a kulturális intézmény köz­pontját. U. G. Eltörlik a valutakeretet A régi rendszer utolsó pénzügyi mohikánja jövőre eltűnik a süllyesztőben, ugyanis a Pénz­ügyminisztérium bejelentése szerint 1997-ben már bárki annyi valutát vásárolhat kül­földi utazásához, amennyit ép­pen akar. Hosszú út vezetett idáig, az utóbbi években már majdnem teljes volt a szabadság, ugyanis a szabályzat értelmében utazá­sonként maximum 1250 SDR- nek megfelelő valutát lehetett kiváltani. Év vége felé köze­ledve már látható volt, hogy a lakosság döntő többsége ezt a lehetőséget sem vehette igénybe, a romló életszínvonal miatt drasztikusan csökkent a A karácsony kicsit az emléke­zések ideje is, így a legalkalma­sabb pillanatban jelent meg a Jézus Szíve Plébánia és az Aba- ligeten működő Lámpás Kiadó gondozásában az a reprezenta­tív könyv, mely az 1995-ben elhunyt Bán Endrére, a Pécsi Hittudmányi Főiskola rektorára emlékezik, főképpen saját írá­sai, prédikációi és lelkigyakor­latai tükrében. Az emlékkönyv mottója sze­rint . A világ mindig azok­ból az emberekből él, akik adni tudnak”. Az országban szerte, de elsősorban Pécsett sokan érezték, érzik úgy ma is, hogy Bán Endre tudott adni valami fontosat, és amit tőle kaptak, fontossá vált az életükben. Ez az adás egy pap részéről első­sorban szavakban mutatkozik meg, ám mint a kötet szerkesz­turistautakon részt vevők száma. Ennek okán döntött úgy a pénzügyi kormányzat: tovább már nem érdemes korlátozni a valutavásárlást. Ugyanakkor a szabadság a tőkeműveletekre nem vonatko­zik. Vagyis továbbra is enge­délyt kell kérni külföldi ingat­lanok vásárlásához, valamint befektetésekhez. A liberalizálás csak a turistaforgalmat érinti. Az az előírás viszont megma­rad, miszerint 300 ezer forinton felüli devizát csak csekken le­het kiváltani. A valutavásárlás­hoz elég lesz a személyi iga­zolvány is, még az útlevelet sem szükséges bemutatni. B. G. tője, dr. Révész Mária elősza­vában írja, „az emlékezet rostá­ján rémisztő gyorsan kihulla­nak a legfontosabb szavak”. Ezért készült el a válogatás, mely a több, mint 20 éve meg­jelent „Elmélkedések a lelki életről” című írással kezdődik, és áll még azokból az anyagok­ból, amiket a halála után né­hány vékony dossziéban talál­tak, jegyzeteket, feljegyzése­ket, papi elmélkedések, rekol- lekciók vázlatait. Hívei meg­őriztek néhány beszédét tartal­mazó magnókazettát, ezeket, az élőbeszéd jellegét meghagyva, olvashatjuk a kötetben. Végül helyet kapott a Bán Endre temetésén mondott bú­csúztató és szentbeszéd is, va­lamint „Képek egy lelkipásztor életéből” címmel felidézik éle­tének egy-egy pillanatát. M. K. Az utakon és a járdákon csak fokozott óvatossággal lehetett közlekedni FOTÓ: MÜLLER A. Korcsolyapálya lett Baranya (Folytatás az 1. oldalról) A Pécsi Közüzemi Rt. diszpé­csere elmondta, hogy a parkok útjain és a buszöblökben so­sem szórnak ki homokot, bár most igazán az használt volna. A parkok gondozói nem kér­nek homokot - azt a munkát végzik, amire utasítást kap­nak. Szigetváron a zebrákat és környéküket homokkal hintik be, de a többi járdarészen sót, pétisót használnak. Pécsett a gyalogosok tegnap a jeges járdák menti hóban ta­postak utakat vagy a köz­utakra merészkedtek ki. Na­gyon sokan rossz zoknit húz­tak a lábbelijükre, hogy ne es­senek el. A meteorológia további je- gesedést ígér. Csuti J. A vízdíjakról döntöttek Komlón A komlói önkormányzat leg­utóbbi testületi ülésén elfogad­ták az új víz- és csatornadíjak­ról szóló előterjesztést, amely az átalakulás előtt álló Baranya Megye Vízmű Vállalattal egyeztetve készült. A közületek, ipari nagyfo­gyasztók köbméterenként egy­ségesen 140 forint vízdíjat és 90 forint csatornadíját fizettek 1996- ban, amely Komlón 1997- ben 237 illetve 131 fo­rintra emelkedik. A díjképzés­nél eltérő adottságú víznyerő Család és otthon. Aki mindket­tőt nélkülözi, annak talán nem is igazi ünnep a Karácsony. És mégis. A hajléktalan, vagy át­meneti szállókon élő emberek is fontosnak érzik, hogy leg­alább egy kicsi feldíszített ka­rácsonyfa legyen a közelükben ma, december 24-én este. A szigetvári gondozási köz­pont átmeneti szállójának lakói maguk vásároltak fenyőfát s egy-egy apró díszt is, hogy szí­nesítsék az ágakat. A vöröske­reszt és a Katolikus Karitász jóvoltából az ajándékozás sem területeket illetve a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás eltérő felté­teleit kellett figyelembe venni. Baranya a legdrágább megyék egyike, azon belül Szigetvár és Siklós térsége a megyei átlagnál olcsóbb, Mohács és Komló drága víznyerő terület. Hangsúlyozni kell viszont, hogy a lakossági vízdíjak emelkedése csak az inflációt követi. A vízellátás átlagnál magasabb költségei ellenére a helyi önkormányzat szeretné, ha a 102 forintos vízdíj nem marad el. A központ tizenkét embernek tud szállást adni. Most, hogy hidegre fordul az idő, várhatóan valamennyi ágynak akad majd gazdája. Telt ház van a mohácsi Haj­léktalanok Gondozási Központ­jában. Itt húsz hajléktalan férfi­nak biztosítanak szállást, de ha szükséges, tartalék matracokkal még helyet tudnak szorítani né­hány rászorulónak. A Kará­csonyról itt is megemlékeznek. Ma díszítik fel közösen a fe­nyőfát a gondozókkal. Naran­csot és egy kis édességet kap­emelkedne 120-130 forintnál, a 170 forintos víz- és csatornadíj átalány 200-220 forintnál ma­gasabbra. A tervezett illetve jóváha­gyott vízdíjakat az önkormány­zatok az üzemeltető révén nyújtják be a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umhoz. A kompenzáció nagy­ságáról tárcaközi koordinációs bizottság dönt a beérkező fel- terjesztések alapján az erre a célra elkülönített 3 milliárd fo­rint vissza osztásával. B. R. nak a szállótól ajándékba. A pécsi Támasz Alapítvány nap­pali melegedőjében naponta több mint százan fordulnak meg. Egyre többen vannak azok, akiknek ugyan van la­kása, ám az melegvíz és fűtés nélküli, mivel a számlák fizeté­sére már nem futja. Itt is felállítottak egy kará­csonyfát, s a napokban kisisko­lások, különböző szolgálatok tagjai ajándékműsorral igye­keztek a fűtött teremben, az egy tál étel mellett ünnepi hangula­tot varázsolni. V. G. Sajthiány a Baranyatejnél? A múlt hét óta csak minimális mennyiséget kapnak sajtból a Baranyatej Rt. diszkontboltjai, így fordulhat elő, hogy dél­utánra a legnépszerűbb fajták - a Trappista, Ementáli, Edámi - helyett már csak üres polcok fogadják a vásárlókat. A Bara­nyatej Rt.-től megtudtuk, az elmúlt másfél hónapban más cégekhez hasonlóan kevesebb tejet tudtak felvásárolni a ter­melőktől, s így kevesebb sajtot állítanak elő, a megszokott mennyiség körülbelül 70 %-át. A tejhozam csökkenés, mely vélhetőleg az állatok gyenge tápértékű takarmányozásával függ össze, országos tendencia. Hogy megnőtt az érdeklődés a sajtok iránt, nem az ünnepek közeledtével magyarázható. A vevők attól tartva, hogy legkö­zelebb már nem lesz, vagy csak megemelt áron, többet vásárol­nak belőle. Miután idehaza a sajtféleségek a tejtermék nép­szerűségi lista végén helyez­kednek el, a vállalatok a kere­settebb termékekből, így pél­dául tejből állítják elő a meg­szokott mennyiséget. A sajtok iránti kereslet valószínűleg ja­nuárban sem mérséklődik. A Lion’s karácsonya Karácsonyi ünnepségen kö­szöntött 38 nagycsaládot, és 157 gyermeket ajándékozott meg a Lenau Házban a Pécsi Első Lion’s Club. A csoma­gokba kerülő finomságok árát a Lion’s által korábban kezde­ményezett 10-20 filléresek gyűjtéséből, szponzorok támo­gatásából, illetve a Club saját pénzéből fedezték. Ajándék-torták a GYIVI-nek A Baranya Megyei Gyérmek- és Ifjúságvédelmi Intézetet az idei karácsonyon nem kényez­tették el ajándékaikkal az ado­mányozók. Egy pécsi magán- személy adománygyűjtő kőrút­jának köszönhetően viszont összesen kilenc tortával lep­hette meg az intézet lakóit. A kezdeményezéshez csatlakozott egy hosszúhetényi cukrász, majd számos pécsi cukrászda és más cég is. A pécsi Misina téli matinéja Szünidei matinéra várja a gye­rekeket a Mecseki Kultúrpark Állatkertje és a pécsi Misina Természet- és állatvédelmi Egyesület. December 28-án, 31-én, január 2-án és 3-án dél­előtt 9-től 14 óráig a Munkácsy utcai Terráriumbán videofilm vetítések, kézműves foglalko­zások lesznek, de az informá­ciós és tanácsadó ügyeletük is bárki rendelkezésére áll. Hajléktalanok a fenyő körül A Pécsi Rádió karácsonyi műsoraiból Két karácsonyi műsort is sugá­roz a Pécsi Rádió december 25- én reggel. Az URH-sávokon fél 9-től a hét körzeti stúdió egy időben a szegediek által Oku- csániban készített műsort adja 10 óráig, míg a középhullámon László Lajos ünnepi műsora szól. Előtte 8 órától Kovács At­tila szerkesztésében zenés iro­dalmi összeállítás hangzik el Szokolay Sándor „Magyar ka­rácsony” című. népének feldol­gozásaiból és Karinthy Frigyes „Karácsonyország” című, a Pé­csi Nemzeti Színház fiatalon elhunyt művésze Sipos László által előadott írásából. Az Ige testté lett - ez a mot­tója karácsonyi műsorunknak - mondja László Lajos. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök a misztérium hátteréről szól, dr. Hegedűs Lóránt református püspök magyar jászolához invi­tálja az embereket. Az ünnep, a család a témája a Kemer Lő- rinccel, az Országos Német Önkormányzat elnökével, és a dr. Korzenszky Richárd tihanyi bencés házfőnökkel folytatott beszélgetésünknek is. Zenei szerkesztőnk, Kovács Attila a pécs-kertvárosi Biblia Babtista Gyülekezetét mutatja be, majd a Dráva-menti horvátok kará­csonyi szokásairól hallunk, vé­gül pedig Varsányi Ferenc evangélikus lelkész a fénytelen napokra is kiható karácsonyi üzenetet mondja el. A délután 3 órakor kezdődő műsorban Koszits Attila szer­kesztő-műsorvezető is karácso­nyi zenei és riportfelvételeket ígér a középhullámon a Pécsi Rádió hallgatóinak. December 26-án, csütörtök 8 órától a középhullámon jelent­kező adás első fél órájában ka­rácsonyi muzsikát, Bóka And­rás újpetrei református lelkész gondolatait, majd pedig a kará­csonykor született Váci Mi­hálynak az igazi ünnepről szóló írását hallhatják, Héjjá Sándor­nak, a Pécsi Nemzeti Színház közelmúltban elhunyt művé­szének archív felvételéről. A Kovács Attila által szerkesztett összeállítás után fél 9-től az URH-sávokon hallható zenés magazinban az elmúlt év leg­szebb koncertjeit, legmaradan­dóbb pillanatait idézzük fel. December 26-án délután pe­dig 3-tól 4-ig tartó előre felvett karácsonyi kívánságműsort kö­vetően a Pécsi Rádió novellapá­lyázatának újabb díjazott pá­lyaműveiből hallhatnak, Ko­vács Zoltán szerkesztésében. A szerbek karácsonya január 7-én lesz Az idő múlását a Julianus nap­tár szerint számláló emberek ma éjfélkor nem ünnepelnek. Mohács tizenegy szerb csa­ládja, illetve a térségben lévő községek e vallást gyakorlói talán már alig több mint szá­zan az 1582-től általánosan bevezetett Gergely naptárhoz viszonyítva 13 nappal később, azaz január 7-án üdvözlik egymást a „Hristos se rodi” - Jézus megszületett - köszön­téssel, melyre a válasz: „Do- ista se rodio” - valóban meg­született. Sztepanov Radován, szerb esperes már csak a mohácsi hívők maroknyi közösségével köszönti a kis Jézus születését január 6-ról 7-re virradó haj­nalban. Idős korára tekintettel a volt járás tíz községében év­tizedekig fenntartott szolgála­tát a hercegszántói szerb pap­nak adta át. Az ő karácsonyuk sajátosságáról elmondta, hogy az advent böjtjét komolyan veszik, csak növényi ételeket esznek, tejet és tojást sem fo­gyasztanak. Az otthonokban állítanak fenyőfát a családok, de a templomot nem díszítik vele. Bőved estéjén szalmát visznek a szobába, s a belépő családtagokat kereszt alakban, háromszor szórt búzával kö­szönti az édesanya, majd ki­osztják az ajándékokat. Január 6-án a háziasszonyok két ka­lácsot sütnek: a csesznica ke­nyértésztából készül, ebbe egy pénzérmét tesznek, majd 7-én a délelőtti szentmise után a család minden tagja egyik ke­zével tartva fölemeli, és a Troparion, az ó-szláv nyelvű karácsonyi dal eléneklése után széttöri, s akinek a tésztába rejtett pénz jut, az szerencsés évnek nézhet elébe. A másik kalács kelt tésztából van, amit gyúrt tésztából való koszorú­val, kereszttel, gyümölcsökkel díszítenek, s amikor kisül, bú­zát, diót, szőlőt tesznek egy tálban alája. Ezt az ő számítá­suk szerinti újévkor vágják meg, hogy minden családtag­nak egy darabkát adjanak be­lőle. Nekik nincs adventi koszo­rújuk, viszont június 24-én, Szent Iván napján illatos me­zei virágból font koszorút he­lyeznek az ajtóra, amit egy év múlva, a következő napéj­egyenlőség idején cserélnek le. Berta M. l i y l Bán Endre-emlékkönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents