Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-16 / 343. szám

8 Diinántúli Napló Közélet 1996. december 16., hétfő Az első félidő végén, a második kezdetén Folyamatos kompromisszumkeresés Az 1994 decemberében meg­választott önkormányzati kép­viselők mandátumának első félideje lejárt. A második kez­detén érdemes áttekinteni az ebben az időszakban egy nem tipikusnak nevezhető válasz­tókörzetben történt eseménye­ket. Kezdjük talán a legfonto­sabbal, az állampolgár és kép­viselő viszonyával! Óhajok és lehetőségek Sok félreértésre ad okot: az emberek általában a képviselői munkát abban látják, hogy a képviselő elsődleges és egye­dülálló feladata a választópol­gár érdekeinek védelme. Csakhogy ez nem így van. A képviselői munka egy folya­matos kompromisszum kere­sés, egyeztetés a városérdek, lakossági érdek (időnként még pártérdek) közt, valamint az óhajok és lehetőségek össze­hangolása. Tipikus példája ennek a nyár folyamán a 2-es autó- buszjárat megszüntetése, il­letve átmeneti szüneteltetése. Az ezzel kapcsolatos megbe­szélésen az érintett területek képviselői tájékoztatást kaptak arról, hogy utasszámlálás és egyéb adatok alapján a 2-es já­rat a nap bizonyos szakaszá­ban kihasználatlanul közleke­dik, ezért korlátozó intézkedé­sek szükségesek. Az érvek alapján úgy tűnt, hogy az elő­terjesztőknek igazuk van, a képviselők tudomásul vették a változtatást. A forgalmirend-változást követő napokban derült ki, hogy egy sor előre nem látható probléma merült föl. A lakos­ság részéről megindult az alá­írásgyűjtés az eredeti állapot visszaállítására. További egyeztetések során a képvise­lőinek sikerült elérniük, hogy egyik városrész érdekei se sé­rüljenek és a járatok egy része visszaálljon, illetve a Budai ál­lomás érintésével közlekedjen. Az is gyakran előfordult, hogy a szomszédok egymás közti vitájában a képviselőtől mint békebírótól várnak meg­oldást. A két-három hetente más­más lakóövezetben tartott fo­gadóórákon elkeserítően keve­sen vesznek részt. Ezen csak egy következetes - utcán, au­tóbuszon stb.- történő beszél­getéssel lehet változtatni. En­nek ellenére az eltelt időszak­ban 124 állampolgár mintegy 500 témakörben tett bejelen­tést, és ezekből megközelítően a fele elintéződött. Panaszok Gyakori panasz a parkok, utcák, játszóterek, járdák, köz­területen lévő lépcsők, autó­busz-megállók elhanyagolt ál­lapota. A Közüzemi Rt-nél tör­tént vezetőváltás, átszervezé­sek várhatóan ezen a téren is változást hoznak. Már eddig is sikerült a Rt. szakembereinek közreműködésével egy sor, még a tanácsi időszakból áthú­zódó ügy végére pontot tenni. A körzetben tevékenykedő vállalkozók megítélése is ve­gyes. Van, aki szerint feltű­nően javultak bizonyos terüle­ten az állapotok, mások szerint viszont - különösen vonatko­zik ez az autóbusz-megállók takarítására, síkosság-mentesí­tésre, hóeltakarításra - a hely­zet egyenesen katasztrofális. Ugyanez vonatkozik a napokig ott felejtett lenyírt fűre, össze­gyűjtött falevélre is, amit a szél újra széthord. Nagyon sokan és sokszor kifogásolják az autóbuszok in­dulási idejének összehangolat­lanságát. Szinte rendszeresen egyszerre érkeznek a megál­lókba és utána hosszú szünet következik. Hasonlóan elítélő a közvé­lemény a városrész közbizton­ságáról. Már világos nappal is előfordulnak rablások, és szinte mindennapossá váltak az autóbuszon a zsebtolvajlá­sok. Az egyre szaporodó ven­déglátó egységek környékén kialakult botrányok is rontják a közhangulatot. Hiányolják a rendőrség részéről több éve beígért gyalogos járőrözést, viszont nagyon jó vélemény alakult ki a Polgárőrségről, vagy az ennek keretén belül tevékenykedő, nagy létszámú, egyre több fiatalt tömörítő és aktív Közbiztonsági Egyesü­letről. A pince-, présház-, hétvégi­ház - feltörések, gyümölcs-, kerti növények lopása nem a mezőőri szolgálat megszünte­tését, hanem megerősítését tette volna szükségessé. Eredménynek tartják vi­szont, hogy sok évi szünet után újra megjelentek a területen a közterület-felügyelők. Sokan hívták fel a figyelmet a patká­nyok elszaporodására. Sok be­jelentés érkezett a kishaszon- bérbe adott önkormányzati te­rületek bérlőitől. Az előző év végén kézhez kapott szerződé­sek szövegével, hangnemével és a bérleti díj előre történő be­fizetésével kapcsolatban be­nyújtott interpellációra adott választ a közgyűlés sem fo­gadta el és új szerződés kidol­gozására kötelezte az illetékes bizottságot. Kudarcok Az eredmények mellett vannak olyan kudarcok is, amelyek fölött nem könnyű napirendre térni. Ilyen a József Attila Művelődési Ház elvesz­tése. Egész irodalma van az ebben a kérdésben lakossági fórumokon elmondott és egyéb beadványokban leírtak­nak. Mellette szól, hogy a csökkent munkaképességűek részére ebben az épületben be­indult foglalkoztatás közel száz embernek biztosít megél­hetést. Enyhített a helyzeten, hogy a Gandhi gimnázium igazgatója hajlandó a könyvál­lomány egy részének átvéte­lére, és meg­nyitja a gimná­zium könyvtárát a lakosság szá­mára. Kudarcnak tekintem azt a sikertelen erőfe­szítést, hogy az önerőből épült garázsok építői­nek - más váro­sokhoz hason­lóan - visszaad­ják a garázsukat. Két esetben is felhívtam képvi­selői előterjesz­téssel az illeté­kes bizottság fi­gyelmét az ügy rendezetlensé­gére. A bizottság az önkormány­zati törvény ide­vonatkozó ren­delkezéseit fi­gyelmen kívül hagyva még csak napirendre sem tűzte az előterjesztést. A városrészben lakók régi problémája, hogy mint minden fejlesztésből (lásd távfűtés) el­sősorban ez a terület marad ki, vagy utolsóként kerül besoro­lásra. Ilyen például a családi­házas övezetben a csatornahá­lózat kiépítésének elmaradása, illetve egyik évről a másikra való átsorolása. Az utóbbi he­tekben azonban ebben a kér­désben előrelépés történt. A városrész szinte egész terüle­tén elkezdték a csatornaháló­zat kiépítését. Az ehhez szük­séges szándéknyilatkozatok begyűjtése már megtörtént. A lakosság nagy többsége (több mint kétharmad része) vállalta az ezzel járó költségeket. Telkesítés Nagyon jó lenne, ha Mesze­sen is létrejönne részönkor­mányzat. Továbbá, hogy az Uránváros részére kidolgozott, de megvalósításra nem került ún. „Telkesítési program” Me­szesen megvalósuljon, mert a tulajdonosi szemlélet révén a városrész gondozottsága job­ban megvalósulhatna. Traj Ferenc a 3. számú választókörzet önkormányzati képviselője Nehéz toleránsnak lenni, de megéri Délkelet-Európa nemzetiségei N ovember 2. és 18. között a JPTE BTK-ról dr. Font Márta tanárnő vezetésével tíz egyetemi hallgató a németor­szági Tübingenben egy törté­nészkonferencián vett részt, amelyet a Donauschwäbisches Institut és az egyetem szerve­zett. Az ülés témája: Territó­rium és etnikum. Megegyezé­sek és konfliktushelyzetek Délkelet-Európa nemzetiségei között. A diákok dr. Harald Zim­mermann professzor meghívá­sára érkeztek a híres egyetemi városba, ahol az első három napon a várossal ismerkedtek, egyetemi előadásokat látogat­tak és az intézeti könyvtárban töltöttek hosszabb időt. Szerdán este a Kelet-Eu- rópa Intézetben dr. Font Márta tartott előadást a korai magyar királyság és az orosz fejede­lemségek kapcsolatairól. Csütörtökön délután a kon­ferencia a térség különböző országaiból érkezett fiatal ku­tatók szemináriumával kezdő­dött, amelynek középpontjá­ban Dél-Kelet-Európa nemze­tiségei álltak. Vélemények üt­köztek, parázs vita alakult ki. Az ünnepi vitaindító beszédet dr. Hans Lemberg professzor tar­totta az etnikailag tiszta nemzet­állam kialakításának lehetőségei­ről vagy lehetetlenségéről. Ezt követően az egyetem rektora, dr. Hans Werner Ludwig professzor adott fogadást a meghívottak számára. A délelőtti vita itt foly­tatódott. Észre kellett vennünk, máshonnan máshogy is lehet látni a Kárpát-medencét. Pénteken reggel dr. Glatz Fe­renc professzor előadása egyéb elfoglaltsága miatt elmaradt, he­lyette dr. Szász Zoltán, a Törté­nelemtudományi Intézet igazga­tója beszélt Magyarország 19. sz.-i nemzetiségi viszonyairól. Rövid kávészünet után a délelőtt utolsó előadását hallgathattuk meg a 18. sz.-i szepességi né­metségről. A viták, hozzászólá­sok, kiegészítések itt sem ma­radhattak el. A délutáni programban négy téma kapott helyet: egy előadás az erdélyi vallások és etniku­mok bonyolult összefüggései­ről szólt, majd a Monarchia nemzetiségi szempontból egyik legtarkább tartományáról, Bu­kovináról hallhattunk érdekes­ségeket. A harmadik előadás a határvidékek problémájáról szót, a negyedik a Bánát fejlő­déséről. Különösen fontosak voltak a felszólalások, egymás véleményének megismerése, megvitatása, elfogadása. Ez nem sikerülhetett mindig ér­zelmek, indulatok nélkül, egy­séges álláspontra sem jutottak minden esetben, de talán nem is ez volt a cél. Az utolsó napra kissé már mindenki elfáradt, de az elő­adások újra felébresztették a fi­gyelmünket. Az első többünk­nek különösen közeli volt, hisz dr. Holger Fischer írása a „Schwäbische Türkei” népes­ségstruktúrájáról szólt. Iro­dalmi példákkal tarkított, mes­terien szerkesztett előadást hallhattunk Jürgen Wertheimer professzortól Szarajevóról, amelytől nem maradt el az ak­tuális zárótémát felvezető Jo­hann Grotzky beszéde sem a Balkán fejlődéséről. A következő két napon hosz- szasan beszélgettünk tapasztala­tainkról, összevetettük jegyzete­inket, véleményünket. Megkö­szöntük az utazás szervezését és a lehetőséget, hogy ezen a rangos eseményen részt vehettünk. Jó volt hallani másokat, megis­merni kutatásaikat, de néha mi is éreztük, milyen nehéz toleráns­nak lenni, bár ez a néhány nap ar­ról is meggyőzött, hogy megéri, hisz ebben a térségben ez tűnik az egyetlen lehetőségnek. Kuzma Dóra V. éves történelem-német szakos hallgató Itt a téli napforduló A karácsony csillaga Arról tanúskodik a történelem, hogy az emberiségnek mindig volt oka várni a csodát, sorsa jobbra fordulását. A római megszállás alatt nyögő zsidó nép is várta a Messiást. írásos emlékek vannak arról, hogy a babiloni bölcsek is hittek abban a jóslatban, mely szerint egy nagy király megszületését egy fényes csillag fogja jelezni a Halak csillagképben. Számukra a hal a tengert, Palesztinát je­lentette, s amikor a „csillag” feltűnt az esti nyugati égbolton, útmutatása nyomán elindultak irányába, hogy megkeressék az új uralkodót. Hová mehettek volna máshová, mint Heródes király udvarába! Mi lehetett ez a csillag? Mi volt a feltűnő égi jelenség? Akadt ilyen. A Krisztus születése előtti 7. évben, mely megelőzően csak 860-ban volt, vagy mostanában 1607-ben, 1981-ben,a legköze­lebbi 2238-ban fog bekövet­kezni. Az év során háromszor is ismétlődő bolygó együttállás következett be. Nagyon szoros közelségbe került két nagyon fényes égitest, a Jupiter és a Szaturnusz bolygó a Halak csil­lagképben. Ráadásul az előbbi a babilóniaiak, az utóbbi a zsi­dók kiválasztott csillaga volt. A keleti tudósok joggal feltételez­ték, hogy ez az esemény jelez­heti a felszabadításra kijelölt új zsidó király születését. Hitük szerint a Szaturnusz a születés istene is volt. Nagy volt a hatalmát féltő, kegyetlen Heródes király meg­döbbenése, amikor hírül vette, hogy keleti tudósok akarják üdvözölni egy királyfi születé­sét. Tudósaival elővetette a régi írásokat, melyek Betlehem fa­lucskát jelölték meg születési helyként. Érthető, hogy elren­delte a két évesnél fiatalabb csecsemők megölését. Azért nemcsak az újszülöttekét, mert a tudósok már hónapokkal ko­rábban eündultak a hosszú útra. Angyali figyelmeztetésre me­nekült el Mária és József kisde­dükkel Egyiptomba. A Biblia a születés dátumát naptárszerűen nem említi. Sem az évet, sem a napot. Tudjuk, hogy Heródes Kr. e. 4-ben meghalt. Ha a csillag­történetet elfogadjuk, akkor Jézus születése Kr. e. 7-ben történt. Augustus császár is ez évben rendelt el Palesztinában népszámlálást. Máriáék is ezért utaztak Betlehembe. Kezdetben Jézus születésnap­ját tavasszal tartották meg. Csak a negyedik században te­tette az egyház azt december 25-ére. Érthető ez az eljárás, hiszen akkor újul meg a fény, akkortól kezdenek hosszab­bodni a nappalok. Akkor ün­nepelték már az ókorban is a napi síén megszületését, újjá­születését. Az őskeresztyének a hal jelképével jelölték val­lási hovatartozásukat. Ez a tény is erősíti a bolygó együtt állási elmélet igazát. 2000 év alatt a téli napfor­duló időpontja a Nap látszóla­gos mozgásának elcsúszása miatt pár nappal előre vándo­rolt. Idén december 21-én 15 óra 6 perckor következik be. Utána lassan kezdenek hosz- szabbodni a nappalok. Karácsony estéjét 24-én ünnepeljük. Ez az ünnep a szegényeké, kik ma is sok mil- liárdnyian népesítik be a Föl­det. Nékik a karácsony fénye hoz egy kis melegséget, re­ménységet, szívükbe. Dr. Tóth Szálkák Vakriasztások A hölgy igencsak drága nagy­kabátot vett az egyik áruház­ban. Amikor legközelebb ugyanoda tért be, megszólalt a tolvaj-riasztó berendezés. A biztonsági emberek bekísérték az irodába, kipakoltatták a tás­káját, a zsebeit, ám nem találtak semmi lopott holmit. A gyanú­sított hölgy majd elsüllyedt szégyenében, ám rosszat sejtve kérdezte: nem lehet, hogy a na­pokkal azelőtt itt vásárolt nagy kabátjából az eladók elfe­lejtették kivenni a lopásgátló mütyürt? A kabátot elvitték. Az eladók is emlékeztek rá, hogy tényleg náluk vette a kabátot, aminek ujjábán meg is találták a riasztást kiváltó ketyerét. El­nézést kértek tőle a zaklatásért, s útjára engedték. A hölgy kitámolygott. Talál­kozott egy barátnőjével, sétál­tak, s hogy hogy nem ismét az említett áruházban kötöttek ki. Újra megszólalt a riasztó. Jöt­tek a biztonságiak, akiknek az imént átvizsgált nőt meglátva gyanús lett a dolog. Már csak a kabátját kérték el, s annak hátá­ban megtaláltak egy újabb ri­asztó mütyürt. Azóta a hölgy fél bemenni abba az áruházba, hátha van még a kabátjában jól elrejtve riasztást indító szerkentyű. Ingyen munkaerő Örült az érettségizett munka- nélküli lány, amikor a munkaü­gyi központ kiközvetítette egy megyei szervezethez. Nála job­ban csak a cégvezető örült, mert lényegében ingyen mun­kaerőhöz jutott. Be is fogta rendre a lányt, olyan munkát is elvégeztetett vele, amit képzett­ség hiányában nem is csinálha­tott volna. S a főnök állandóan éreztette vele, hogy ő csak olyan munkaerő aki után más fizet. Amikor lejárt a kiközvetí­tési idő, a lány talpára örömmel kötött útilaput a cégvezető. Te­hette, jól tudta, a lány helyébe úgyis küldik a következő, szá­mára ingyen munkaerőt. Aztán a következőt is... A hatásvadász Ismerősöm ecseteli egy hatás­vadász típus jellemrajzát:- Amikor egymás között vi­tattuk meg a sokakat súlyosan érintő ügyet, X. mélyen hallga­tott. Ám amikor már a kellő­képpen (előzetesen általa is) felbőszített érdekeltek is jelen lehettek az ülésen, megeredt a szava. Csak mondta-mondta a magáét, úgy hajlítva a szót, hogy az mindig tessék, pancsi- kolt, sőt fürdött hallgatósága el­ismerésében. Amikor rákérdez­tünk, miért nem akkor rukkolt ki érveivel, amikor egymás kö­zött érdemben és higgadtan vi­tathattuk volna meg azokat is, zavarba jött, beleszorult a szó. Erre a fordulatra nem számított. A hallgatóság - látva, hogy ki­pukkadt a hatásvadász lufija - elhagyta a termet. A lépcsőház A takarítónő keményen dolgo­zik, s közben mondja a magáét: -Nem értem, milyen embe­rek laknak itt! A takarítást kö­vető néhány órán belül ismét szemét borítja a lépcsőházat. Múltkor is az egyik lakó a sze­mem láttára taposta el a cigaret­táját, udvariasan megkértem, hogy legalább a szemetesvöd­römbe dobja be a csikket. Erre elküldött a fészkes fenébe, s ki­oktatott, azért kapok fizetést, hogy a kezem, s nem azért, hogy a szám járjon. Itt hagy­nám az egészet, ha nem kellene úgy az a kis pénz! B. Murányi László Egykor művelődési háznak adott otthont az épület fotó: Müller andrea

Next

/
Thumbnails
Contents