Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-24 / 321. szám

6 Blfnántúli Napló Magazin 1996. november 24., vasárnap Izgalmas, estélyinek nevezett fekete csipkeruhát mutat­tak be a párizsi divathéten, Lolita Lempick tervezésében. Erotikus karambolok Felvilágosult és szabadelvű mindennapja­ink során rit­kán hallani olyan filmről, amelyet betil­tanak. David Cronenberg- nek új alkotá­sával ezt a nem várt eredményt si­került elérnie Franciaor­szágban és Nagy Britan­niában, ahol perverznek minősítették Crash (Karambol) című produkcióját. A J. G. Ballard regényéből készült mű témája egészen rendhagyó: a karambol után felszabaduló szexuális energia lekötéséről szól. A főhősök ezt az energiát próbálják minél előbb levezetni. Vaughan a megszállott kórházi fotós maga köré gyűjti a balesetet szenve­dett embereket, hogy bevezesse őket a karambol-szex világába. A „klubdélutánok” során autó­szerencsétlenségeket játszanak el a résztvevők. A szálak és a testek egyre csak gabalyodnak, a gátak leomlanak. A kanadai film főszerepeit Holly Hunter (képünkön), Ja­mes Spader és Elias Koteas játssza. A produkciót hazánk­ban - mint azt az illetékesektől megtudtuk - nem fenyegeti a betiltás veszélye, sőt a Dél-Du- nántúlon már november 21-től „élvezhetik” a nézők Cronen­berg torzóját. Rendes Z. A kerekded nők felfedezése Ha a művészeti alkotásokat nézzük - őskortól a századfor­dulóig - a nőideált sohasem a sovány, aszkétatípusú nők tes­tesítették meg. A vékony, ka- maszos alkatú lányok, a szinte már csontos formák akkor jöt­tek divatba, amikor a nő elsza­badult szigorúan vett hagyo­mányos szerepeitől, és nem ma­radt csupán a házi tűz őrzője. A kislányosan vékony forma azt hangsúlyozza, hogy viselője még nem anyányi nő, tehát még van „ideje” a kalandok szá­mára. Ezzel szemben a kerek­ded, asszonyos formák a csa­ládalapításra, a gyermekáldásra emlékeztetnek. A független nők és férfiak kora csak a XX. szá­zadban jött el, ezért nem meg­lepő, ha a hagyományos férfi és női szerepek megrendülését is most éljük át. Az élet azonban a túlélésre törekszik, ezért minden jelen­séget támogat, mely az élet to­vábbadását segítheti. És éppen ezért nyugtathatjuk meg azokat a hölgyeket, akik évtizedek óta elkeseredetten lesik magukat a tükörben, próbálják behúzni a hasukat, tornáztatni a combju­kat, és folyton diétáznak, hogy az eszményi súlyt és alakot el­érjék. Ilyen azonban nem léte­zik. Angol kutatók ugyanis ki­mutatták, hogy miközben a nők egy aránylag sovány sziluettről hiszik azt, hogy a férfiak szá­mára csábító, a férfiak határo­zottan a kerekebb, teltebb, gömbölydedebb nőket jelölték meg, mint a számukra vonzó, kívánatos alakot. Ősi ösztöne­inket, úgy látszik, nem tudjuk becsapni. A dúsabb csípő, a ha­tározott kebel ugyanis a termé­kenység ígéretét hordozza a férfi számára, a zsírpárna pedig az egészségről és a munkabí­rásról vall. Azok a nők, akik a ruhák számozásakor szörnyednek el, és hiszik magukat kövérnek, megnyugodhatnak. Az ötvenes években kialakított szabvány- rendszer a mai női alakhoz már nem igazodik. 60 000 nő vizs­gálata után angol elemzők úgy találták: a mai nőknek a szab­ványméretekhez viszonyítva teltebb és kevésbé hegyes a mellük, vaskosabb a derekuk, szélesebb a csípőjük, gömbö­lyűbb a pocakjuk, teltebb a felső karjuk, szélesebb a mell­kasuk, és laposabb a fenekük. A minőség mindig népszerű lesz A Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti Stúdiójának meghívására a jubileum alkalmából érkezett a dél-dunántúli városba Jean-Pi- erre David, a France 3 Sud francia regionális televízió igazgatója. Rövid beszélgeté­sünk során a tévézés jövőjéről faggattam.- Az olyan új médiumok szü­letése és gyors fejlődése, mint az Internet vagy a CD-ROM mennyiben jelent konkurenciát a tévének?-Egyáltalán nem. Mondhat­nánk inkább, hogy kiegészítik egymást. Az új kommunikációs eszközök csak tökéletesítik a média munkáját. Egyébként mi Toulouse-ban kiadunk műsoro­kat CD-ROM-on is, és az Inter­neten is rajta vagyunk.-Mi a különbség egy ma­gyar és egy francia regionális tv között?-Dinamikus, modem vizuá­lis ötletekkel rendelkező embe­rekkel találkoztam a 20 éves pécsi körzetinél. Technikailag kicsit elmaradottabbak a ma­gyarok, de nagyon hamar be fognak hozni bennünket.- Miben fejlődhetnek még a francia regionális műsorok?-A France 3 Sud egy há­rommilliós nézőtábomak készít műsorokat. A legnézettebbek a helyi híradók. A legfontosabb, hogy nem forduljon magába az adó, hanem találjon újabb és újabb kulturális aspektusokat, melyeken keresztül megköze­lítheti a jövő nézőjét. Rendes Z. Egy filmsorozat sikeres útja A felejthetetlen Romy Schneider A Sziszi című 3 részes osztrák nagy sikerű tv-sorozatot a kö­zelmúltban ismét láthatták e film kedvelői a Duna TV műso­rában. A film a ZDF 1996. július 10-i adásában immár 12. ismét­lését érte meg csak Németor­szágban, jólle­het az 50-es évek második felének siker­filmjét Nyuga­ton legtöbb­ször mint ka­rácsonyi aján­dékot szokták megismételni a tévénézők­nek. A ma már Etiópiában élő - a nyugati életformának teljesen hátat fordító - „Fe­renc József’, azaz Karlheinz Böhm oldalán filmsztárrá lett „Sziszi”, azaz Romy Schnei­der (1938-1982) felejthetetlen alakítása révén valóságos csoda lett ez a sorozat, amely közel 20 millió nézőt vonzott az 50-es évek végén a mozikba. Nem vé­letlen, hogy a serdülőkorban lévő - filmbeli hercegkisasz- szonyból Ausztria császárné­jává lett - Romy Schneider a színészek népszerűségi listáján megelőzte még Maria Schellt is, jóllehet ez még csak a sze­rény kezdete volt annak az ege­kig felröppenő pályának, ami a bécsi születésű Rosemarie (Romy) Magdalena Albach (Schneider) számára az elvitat­hatatlan halhatatlanság első lépcsőfokát is jelentette. Romy Schneidert édesanyjá­val - a 30-as évek neves film­sztárjával -, Magda Schneider- rel (Hercegnő) látjuk együtt a filmben, aki magánember­ként is a Mo­narchia vilá­gában élt. Ebben a so­rozatban an­nak a szemta­núi lehetnek a nézők, hogy Sziszi és Romy szinte eggyé olvad. A 16 éves kis­lány a sorozat végére egy csaknem 19 éves nővé érik, akinek olyan varázsa lesz, hogy az alól senki sem tudja kivonni magát. Romy Schneider művészi ki- teljesedése valójában a Sziszi után következett be, amelyet olyan filmek fémjeleztek, mint például A per, Az úszómedence, A vonat és mások. Romy 1982. május 29-én be­következett halála titokzatos és máig is megnyugtatóan nem tisztázott. Immár 14 éve alussza örök álmát a Párizs melletti Bo- issysans - Avoir falucska te­metőjében. Hajzer Lajos Sziszi (jobbra) a filmben édesanyjával. Az ŰDN Barátainak Klubja Mikulás-est a Tettyén Az Új Dunántúli Napló Ba­rátainak Klubja évadzáró rendezvényére december fi­án 17 órai kezdettel kerül sor a pécsi Tettye vendéglő­ben, ahol vidám, zenés Mi­kulás-estet rendeznek. Szeretettel várják a klub és a Pécsi Nyomdász Egylet tagjait, valamint azokat, akiknek szándékukban áll a jövőben az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja tagjai sorába belépni. Az est rendezői szeretnék ha kellemes és baráti lég­körben tölthetnének el né­hány órát a résztvevők. Ezért többek között lehető­séget kívánnak biztosítani a kölcsönös ajándékozásra. Kérik azokat aídk bármilyen szerény ajándékot, melyeket az esten kisorsolnának, szí­vesen adnának, úgy azt de­cember 3-ig kedden, vagy pénteken 14 és 16 óra között juttassák el a klub ügyeleti irodájába (Új Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. 8. emelet 805-ös szoba). Kérik, hogy az ajándékcsomagban min­denki helyezzen el egy kis üdvözlő kártyát, nevének feltüntetésével. Hollywoodi emléktárgyak kalapács alatt A hollywoodi emléktárgyak csillagászati összegekért kelnek el a Los Angeles-i árveréseken. A filmkészítéssel kapcsolatos tárgyak, a szereplők ruhái, a filmben felvonultatott jármű­vek iránt óriási a kereslet. Egyre több vendéglő, cuk­rászda és kávéház szeretné fa­lait vagy az étterembelsőt ilyen emléktárgyakkal díszíteni. Kü­lönösen az ún. művész étter­mekre áll ez, mint amilyen pél­dául a három akciósztár: Schwarzenegger, Stallone és Willis által vezetett Planet Hollywood. Az étteremláncnak már 30 üzlete van és idén újabb tizennéggyel gyarapodik. Ugyancsak terjeszkedik a Hollywood Casino, amelynek berendezése szintén nem kép­zelhető el a filmfővárosra utaló ereklyék nélkül. Az egyik árverésen 189 500 dollárért kelt el Batman "járgá­nya", a Batmobil. A világon mindössze egy példányban lé­tező járműnél persze jóval ke­vesebbet adtak az Űrszekerek­ben szerepelt speciális fegyve­rért: 1265 dollárt. Az Apollo 13 filmbéli maradványa 1380, míg John Travolta bőrdzsekije a Szóljatok a köpcösnek című filmből 2875 dollárért kelt el és ugyanennyit fizettek Marion Brando dedikált szövegköny­véért, amelyet a Lázadás a Bo- untyn című filmnél használt. Gázos színészgázsik a régióban „Egy színészember soha nem gondolkodik évek­ben előre, hanem a pilla­nattal foglalkozik” - ma­gyarázta kollégáinak a társulati ülésen válaszra kért vidéki főrendező. Ám ettől még arcpirítóan keveset keresnek azok, akik - egymás és a kö­zönség örömére - szóra­koztatnak és andalítanak, máskor okítanak és kiok­tatnak a kivilágított desz­kákról. Hogy ma a szín­ház újra luxus volna? Ki­nek?! Annak, aki hónapokon át, bemutatótól bemutatóig izzad azért a néhány hiteles pilla­natért? Vagy annak, aki a pofa sörről le­mondva inkább a néztőrre ül: vajh’ miért is színház az egész világ - ha a jó öreg Shakes- pearenél maradunk. „Lenni vagy nem lenni” - de mennyiből? Öt-tíz éve talán jobb volt a helyzet, de a ma­gyar színésznek most tényleg nincs mire ter­veznie. A Dél-Dunántúlon vezető csúcsgázsi bruttóban is csak 100 ezer, ámde ez a kategória, mint a fehér holló, ritka. A hierarchia legalsó fokán szerény (bruttó) 16 ezer körül állapodik meg a kereset, például a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház stúdiósainál. Közöttük akad állítólag, aki éhezik. Jóllehet a teátrum korareggeltől késő éjszakáig számottart tudás­vágyukra és tehetségükre.- Zala megyében kivétele­sen nehéz - mondja Weitstem Tibor gazdasági igazgató. -A helyzet, egy szóval kifejezve: siralmas. A vezető művész fix fizetése 41, a kezdőé 22-23 ezer forint. A juttatások - például tájelőadásért, éjsza­kai próbáért - emelik ugyan a havi gázsit. De több társulatnál, az adó- és tb-költség miatt sminkpénzt sem fizetnek már. Hakni, reklám és nagy ritkán a szinkron alig néhány előadó- művésznek hozhat igazán a konyhára. Az összehasonlításhoz beszédes mutató­ként szolgál az az arányszámítás, amely az in­tézmény összköltségvetésének tükrében hatá­rozza meg a helyi fenntartó hozzájárulását. Egerszegen - ahol a széksorok átlag 99,6%-át népesíti be a publikum! - csupán 23 % ez az arány. A csak öt állandó taggal számláló szek­szárdi Deutsche Bühne összbevételében már magasabb, 33% a helyi támogatás. A műked­velőket balett- és operatagozattal is kényez­tető Pécsi Nemzeti Színházban sem haladja meg a 34%-ot. - Minden évben kiabáltunk - mondja Simon István ügyvezető igazgató. - De idén, a helyzetéhez képest valóban tisztes­ségesen támogatott bennünket a város. A kaposvári Csiky Gergelyben a legmaga­sabb, 39% a helyi támogatás mértéke. A szí­nészlakások magas bérköltségének 50-70%- át viszont így is a tagokra kellett testálniuk. A színház-vezetés belátó, - Vájná Pál ügyve­zető igazgató megjegyezte - igyekeznek lehe­tővé tenni a házon kívüli munkaalkalmat. De házon belül, ha lehetne, még tágabb bérdiffe­renciát vonnának színész és színész között. Tény: a színészek nem kiabálják ki fizeté­süket. A művészklubok asztalainál viszont nem csak Sztanyiszlavszkij, hanem most épp­úgy visszatérő vendég: a forint. Tröszt Éva t- Merre tart a regionális té­vézés? . - A jövő a vidéki, nem pedig a nagy nemzeti tévéállomások­ban van. Hiába lehet a műhol­dak segítségével több ezer ki­lométerre ellátni, az embereket inkább az érdekli, hogy mi tör­ténik az utca végén. Szerintem a napilapoknál is ez a helyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents