Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-30 / 296. szám
1996. október 30., szerda A Mai Nap Diinántúli Napló 5 Finn pedagógusok Baranyában Tartsuk a rokonságot! Bár a finn és magyar nyelvrokonság távoli, talán harmad- unokatestvérségnek felel meg, mégis egy családba tartozunk. Kevesen beszélnek a Földön finn-ugor nyelveken, így csak örülni lehet minden olyan kapcsolatteremtő szándéknak, melynek ez az egy nyelvi tőről fakadás a kiindulópontja. Finnországban négy évente, így éppen idén ősszel minden iskola megrendezi a maga „Magyar Hetét”. Az erre való készülődés, tapasztalat- és anyaggyűjtés volt a célja annak a kirándulásnak, melyet 14 finn, Lahtiból érkezett pedagógus tett Baranyában az elmúlt héten. Vezetőjük Hanno Jalkanen, aki a Lahti Finn-Magyar Társaság elnöke, lelkesen számolt be élményeikről. - Elég keveset tudnak nálunk a gyerekek Magyarországról, többnyire csak a sportolókat ismerik. A Magyar Heteknek, melyeken kiállításokat szervezünk, filmanyagokat mutatunk be az itteni életről, hagyományokról, élménybeszámolókat tartunk, amelyeknek épp az a célja, hogy teljesebb képet kapjanak erről a rokonnyelvű országról. A pécsi és vidéki iskolákban tett látogatásaik során, ahol a magyar tanóravezetési gyakorlatba is betekinthettek, rengeteg új kapcsolat és barátság született, melyeknek reményeik szerint lesz folytatása. A magyar diákoknak is, bár úgy tűnik, többet tudnak a finnekről, mint a finn ifjak mirólunk, van mit pótolniuk. A „Finn Hét”, melyet jövőre rendeznek a hazai iskolák, sokat segíthet ebben. V. G. A Misina német közönségsikere A németországi Hessen tartomány állatvédői már akkor fantáziát láttak a pécsi Misina egyesület próbálkozásaiban, amikor még csak keresték a területet a leendő kutyaotthon és oktatóközpont számára. Az új létesítmény kapuin alighogy kihűlt a hegesztés, máris lencsevégre kapták a honi kollégák félig kész állat- és természetvédelmi oktatóközpontját. Az itt készült kisfilmet október derekán a német tartományi televízió esti és reggeli összeállításában kétszer is levetítették. A bemutatkozás remekül sikerült, ugyanis az adást követő órákban adakozók tárcsázták a szerkesztőség telefonszámát. Az adományok külön számlaszámra érkeznek, amit a „Szövetség az Állatok Kizsákmányolása Ellen” elnevezésű szervezet nyitott a Misina támogatására. Emellett más külhoni kapcsolatairól is szó esik az egyesület most következő nyitott fórumán, amelyre ma 18 órától a pécsi Terrárium-ház- ban várják az érdeklődőket. A hesseni állatvédők elnöke, egy ottani ebmenhely vezetőjével az elmúlt hétvégét Pécsett, a Misina körében töltötte. Munkájukat eddig is negyedmillió forinttal segítették. Kéretlenül ígértek további támogatásokat - német kormányzati pénzalapból - az egyesületnek, amely meglátásuk szerint az önkormányzattal most példaértékű együttműködést tudhat magáénak. Szerintük külön érdem, hogy a szemléletformálást elősegítő oktatócentrum és az otthon összehangolt csoport- munka eredménye. A Misináról készült fotósorozatukat rövidesen más külhoni társszervezeteknek is elküldik. Tröszt É. Eladták a Pécsi Bőrgyárat (Folytatás az 1. oldalról) Az alkalmazottak a végkielégítésüket is megkapják, már pedig a különböző juttatások, járulékok együttes összege 120-140 millió forint. Erre a pénzt egyébként a vételárból különítik el. Újszerű megoldás a felszámolási gyakorlatban, hogy az adásvételi szerződést a Léder Rt.-vel csak akkor írják alá, ha bemutatja a dolgozók 80 százalékával megkötött új munka- szerződéseket, mely az emberek további sorsának biztosítéka. A felszámolással tehát láthatóan csak a dolgozók nem vesztenek, hiszen felmondási pénzt, végkielégítést kapnak, aztán újra bőrgyártási munkára alkalmazzák őket. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az utolsó év termelési eredményéből 80 millió forintot költöttek környezetvédelmi beruházásra, mert e nélkül nem akadt volna vevő az ipari egységre. Más kérdés, hogy mi jut a hitelezőknek, mert a jelek szerint a befolyó pénzeszközökből várhatóan csak a felszámolás további költségeit lehet fedezni. Mészáros B. Endre Az iskolában található modellek őrzik a régi épületszerkezetek formáit fotó: Müller andrea Technikusok a műemlékvédelemnek Üj képzés az építőipari szakközépiskolában A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában az 1997-es tanévtől kezdve új, választható speciális kollégiumot vezetnek be. A harmadikos diákok ismerkedhetnek meg a műemlékvédelemmel. A kollégium hivatalos szakká azonban csak kétezer után válhat, amikor a felmenő rendszerben életbe lépő Nemzeti Alaptanterv eléri a szakközépiskolákat. Addig a magasépítő technikus képzés keretében ismertetik meg a területtel a diákokat. Durucz István, az iskola igazgatója elmondta, általános válság tapasztalható a műemlékvédelem területén. Az előző politikai rendszer ugyanis az új épületek felépítésére helyezte a hangsúlyt, nem a régiek megóvására. Ezért a szakemberképzés nem foglalkozott kellő mértékben az épületek felújításával. Ugyanakkor gazdasági kényszerré vált az elmúlt években, hogy a régi, meglévő épületeket kell felújítani, új építkezésekre ma már kevés a pénz. Megváltoztak a piaci igények, nemcsak a műemlékek megóvása, hanem a régebbi, elhanyagolt lakóházak, lerobbant volt állami épületek felújítása is feladat. A leendő műemléki és fenntartó technikusnak meg kell tanulniuk a több évszázaddal ezelőtt alkalmazott építési technikákat, szabványokat. Fel kell ismerniük, a felújítási munka során milyen eljárásokat kell alkalmazni, hogy a lehető legtöbb értéket óvják meg. Hiszen ha régi épületben dolgoznak, minden téglabontás új helyzetet teremthet. Neki kell irányítania a szakmunkásokat is, nagyon kevés ugyanis az a kőműves, aki valóban ért ehhez a területhez. Az iskolában hagyománya van a műemléki munkának. 1992 óta Erdélyben a népi építészet feltárásával foglalkoznak nyaranta a diákok, ahol székely házakat újítanak fel. A szakközépiskola tanári karában mindig nagyon jó modellezők dolgoztak. A máig megőrzött modelleken be lehet mutatni, régen hogyan néztek ki az épületszerkezeteket. U. G. Több országos körözöttet elfogtak (Folytatás az 1. oldalról) Molnár László, az egyesület ügyvezető elnöke szívesen emlékszik arra a tavaszi történetre is, amikor gépkocsifeltörőket sikerült leleplezniük. Árulkodó jelként feszítővasat és több tucat gépkocsikulcsot találtak náluk. Utóbb kiderült: legalább 70 kocsi feltöréséhez volt köze a lebukott párosnak. Az elmúlt héten, a Bocskai utcában is gyanús alakra lettek figyelmesek, aki közeledtükre egy kuka mögött igyekezett meghúzódni. Hiába magyarázkodott, hogy ő tulajdonképpen egy kukázó, és csak szégyenében bújt el az érkezők elől, rövidesen kiderült, őt is régóta keresi már a rendőrség.- Meg lehet szakítani ezeket a fiúkat - jegyzi meg beszélgetésünkkor Molnár László.- Bár szabadidejüket áldozzák fel, hogy járőrbe indulhassanak, egy-egy eredményes akció után szinte haza sem lehet őket küldeni. Szép eredményeket tudhat magáénak 18 fős ürögi csoportunk is, amelynek tagjai a szőlőkben, a pincék környékén teljesítenek szolgálatot. Talán nem véletlen, hogy a Pécsi Közbiztonsági Egyesület elnöke, Fónai János tölti be az Országos Polgárőr Szövetség alelnöki tisztségét is. Balog Nándor IFOR-konvojok Pécsett is! (Folytatás az 1. oldalról) Az ezredes elmondta, az amerikaiakkal történt egyeztetés eredményeként a pécsi közúti forgalom csúcsidejében, tehát a reggeli és kora esti órákban nem közlekednek a konvojok - éppen azért, hogy a legkevésbé zavarják a város megszokott életét. Az általában 15-25 járműből álló oszlopok 10 és 15 óra között fokozott rendőri biztosítással járnak. Természetesen így is várható fennakadás: a korszerűsítési munkálatok ideje alatt ugyanis a pellérdi utat lezárják a forgalom elől, így a Pellérd, illetve Görcsöny felé közlekedők is csak Pécsen keresztül, legrövidebben az „IFOR-útvonalon” juthatnak el. Éppen ezért ebben a néhány napban nagy megértést és türelmet kért azoktól, akik ezt az utat használják. Az útlezárás részleteiről, pontos időpontjáról a Baranya megyei védelmi iroda még tájékoztatja a közvéleményt. R. N. Az erdészek és a faipar Az Erdészeti Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület rendszeres rendezvénye a két szakma képviselőinek évenkénti találkozója. Idén a Mecseki Erdészeti Rt. a házigazda, s a hétfőn kezdődött, tegnap befejeződött program részeként több előadás hangzott el - közöttük az új erdő-, vadászati és természetvédelmi törvényről -, illetve a résztvevők gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttek az rt. erdészeteiben. A szakmai találkozó gazdasági előnye: az erdészek piacot keresnek a fának, a faiparosok pedig alapanyagot termékeikhez. A két érdek találkozása közvetlen üzleti kapcsolatokat eredményezhet. A siklósi Orvosi Kamara foglalkozása A siklósi Orvosi Kamara soron következő klubfoglalkozásán dr. Ruppert Ferenc siklósi tisztifőorvos tart ismertetőt az egészségügyi szolgáltatások új működési engedélyeinek kiadásáról. A tájékoztatóra ma, 14 órakor a harkányi Platán Hotelban kerül sor. Anyanyelvi verseny Az „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny országos döntőjében Pécs városát a Leőwey Klára Gimnázium két tanulója képviselte. Muity Klára és Wéber Zsófia a legmagasabb elismerést nyerte el: mindketten Kazinczy-érmet kaptak. A két diákot Szépné Lukics Gyöngyi, Bús Éva, dr. Szabó Szabolcs és Mihalik Zsolt készítette fel. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete által október 28-án mért átlagértékek alapján az egészségügyi határérték százalékában a következő mutatók jellemezték Pécs légszennyezettségét. Kéndioxid: 17,1%, nit- rogéndioxid: 36,4%, szén- monoxid: 31,0%, szálló por: 30,9%, ózon: 9,0%. A közlekedési eredetű légszeny- nyezők koncentrációja változatlanul a legmagasabb a városban. Határérték túllépés nem történt. Komló adatai: kéndioxid: 35,7%, nit- rogéndioxid: 36,4%, szálló por: 20,8%, ózon: 10,6%. Komló környezeti levegő- minősége megfelelő volt. Diáksiker a környezetvédelemben Negyven baranyai intézmény is részes A Norvég Természetvédelmi Társaság a fő szervezője és támogatója az Európai Leve- gőszennyeződési Projektnek. Magyarországon 1992 óta a programot a Környezetgazdálkodási Intézet koordinálja. A nemzetközi környezetvédelmi oktató-nevelő munkában most már 14 ország kapcsolódott be, hazánkban megvalósításához a norvég partneren túl a kultuszminisztérium és a KTM is hozzájárul. A projektben az országban 825 iskolai csoport vesz részt, feladatuk az esők savasságának mérése. A kapott adatok jól szolgálják a környezet állapotának megismerését. Idén az akció október 21-én kezdődött és november 15-ig tart, egy héttel később fejeződik be a különböző településeken az úgynevezett zuzmóprogram. A magyarországi részvétel sikerességét jelzi, hogy idén a Henry Ford Kulturális és Természeti Örökségért Díj második fokozatát kaphattuk meg. (Az első díjat a norvégok érdemelték ki.) Az országonként megcélzott 1000 résztvevő csoportot egyedül Margyarország lépte túl, az első tanévben (1992/1993) 1200, a másodikban 1400 dolgozott: 12-15 éves diákok 15-20 tagú közösségei vettek részt a projektben, s jelenleg is a mi közreműködésünk a legkiterjedtebb. A program oktatási céljai köny- nyen felismerhetők, s a második díj is jelzi, hogy sikeres a cél megközelítése: a környezettel való felelősségteljes kapcsolat és kölcsönhatás kialakítása. A munkában számos baranyai település diákjai részt vesznek, negyven alsó- és középfokú oktatási intézményben. A csoportok élén pedagógusok állnak, tanítványaik közül a megyében összesen több mint 600-an végzik megfigyeléseiket, s ismerik fel a környezettől való függőség szorosságát, s ezáltal a környezet védelmének - és sérülése következményeinek - fontosságát. M. A.
