Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)
1996-10-12 / 279. szám
8 Dtinántuli Napló Tudomány 1996. október 12., szombat Összefogni a régió tudományával Huszonhét év után ismét Tigyi Józsefiéit a PAB új elnöke A hatvanas évek végén nyolc akadémikus dolgozott Pécsett, akik - miután Szegeden már 1961-ben létrejött a helyi akadémiai bizottság - elhatározták, a dél-dunántúli régió tudományos élete is megérdemel egy helyi akadémiai szervezetet. Tigyi József biofizikus, aki 1967-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kezdetektől lelkes híve volt a pécsi bizottság létrehozásának. A Mecsek oldalában álló Vasvári-villa akkoriban egyre pusztult, és az illetékesek nem tudták eldönteni, vadászházat, éttermet vagy valami egyebet csináljanak belőle. Végül úgy hozta - nevezzük így, anonym módon - a sors, hogy miután Pécs Városi Tanácsa a Vasvári-villát az MTA rendelkezésére bocsátotta, az MTA Elnökségének 1969. január 28-i határozatával létrejött a Pécsi Akadémiai Bizottság, mint az alapító okirat leszögezi, a régió tudományos tevékenységét koordináló egységként. Ma, 27 év múltán a PAB- nák 14 akadémikus tagja van, munkáját 10 szakbizottságban és 65 munkabizottságban yégzi. A napokban tartott tisztújító gyűlésen az alapítók egyikét, Tigyi Józsefet választották elnöknek.- A PAB legfontosabb szerepét abban látom, hogy a négy megyében, Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában dolgozó mintegy 1500 kutató, tudós, és közülük is elsősorban a fiatalabbja, megfelelő kapcsolatot találjon az MTA-hoz - mondta. - Programomban három fő problémára helyezem a hangsúlyt. Az első, a környezet és egészség összefüggéseinek vizsgálata. Ugyanis kimutatták, hogy az egészségügyi ellátás csupán 20 százalékban befolyásolja az életminőséget, sokkal fontosabb az életmód milyensége és a környezeti szennyezéttség - e két utóbbi tekintetében már Portugáliát is alulmúltuk. A második, hogy a PAB mozgósítsa a régió közgazdászait, jogi kiválóságait, hogy a nemzetgazdaság fejlődése tekintetében adjanak konkrét tanácsokat, keressük a növekedési pontokat, hiszen épp ebben az országrészben teljes váltás megy végbe a gazdaságban. Természetesen szeretnénk munkanélküliség elleni tippekkel is szolgálni. A harmadik létfontosságú dolog számunkra az egyetemekkel való együttműködés. A kutatók 90 százaléka amúgy is egyetemeken, főiskolákon tanít. Tervem, hogy üléseinkre meghívom a régió felsőoktatási intézményeinek vezetőit, a városok és a megyék illetékeseit is.- Valóban markánsan jelen van-e PAB a helyi tudományos életben?-Azt hiszem, igen. Bizonyítja ezt, hogy évente 150 tudományos rendezvény helye a székház, ebből 10-15 nemzetközi, 25-30 országos. Én biztos vagyok benne, hogy nem elég elérni a tudományos eredményeket, hanem közzé - ha lehet, közkinccsé - kell tenni, mert csak így van értelme. A konferenciák pedig azért is fontosak, mert a fiatalok ilyen alkalmakkor találkozhatnak nemzetközi, országos szaktekintélyekkel, nagyságokkal, akik sokszor egy briliáns előadással lökést adhatnak egy tudományos pályának.- Kell-e harcol vívni Budapesttel pénzért, lehetó'sége- kért?- Minden attól függ, a területi bizottság elnökének milyen tekintélye van. Glatz Ferenccel nagyon jó a viszonyom, még kulturális minisztersége idejéből, mikor én az MTA alelnöke voltam. Azt tartom, mindent el lehet intézni, ha megfelelően megindokolja az ember. Tényleg kevés az alapellátási pénz - nincs más választás, mint utána járni. Elvégre akkor dicsőség pénzt találni, mikor kevés van. Ezért is komoly tervem, hogy a régió nagyvállalataival jó viszonyt kell kialakítani, és meg kell találni azt az érvet, ami szimpatikussá teszi számukra a tudomány támogatását. A PAB új tisztségviselőket is választott. Alelnökök: Horváth József növényvirológus (Keszthely), Komlósi Sándor matematikus (JPTE KTK) és Katona Tamás, a Paksi Erőmű Rt. fejlesztési főmérnöke. A PAB titkára Fodor István pécsi földrajztudós lett. M. K. - Fotó: Müller A. A regionális együttműködés esélyei a Dél-Dunántúlon (3.) Átlagos fejlettségű Dél-Dunántúl A Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék alkotta dél-dunántúli régió az ország legkevésbé integrált és erősen tagolt belső szerkezetű térsége. A jó részt Budapestről irányított telephelyes iparát a piacgazdasági átalakulás hátrányosan érintette, a válság azonban nem okozott kiterjedt feszültségeket. A gazdaság teljesítőképessége közepes, az egy főre jutó GDP 370 ezer Ft, a hat magyar régió sorában a 3. helyet foglalja el. A megyék rangsorában Zala az 5., Tolna a 6., Baranya a 8., Somogy viszont a 15. helyen áll. A gazdasági szerkezet átalakulásában a tercier szektor szerepe - a balatoni idegenforgalomnak köszönhetően - volt a meghatározó, az agrárfoglalkoztatottak aránya még mindig magas. A régió külpiaci orientációja ma a leggyengébb Magyarországon. A külföldi tőke jelenléte csekély (a hazai külföldi beruházásoknak csupán 3,1%-a került ide, az Észak-Dunántúlra viszont 13,6%). A jelenlegi ipari struktúra, az elavult termékszerkezet, a hagyományos szolgáltató ágazatok telítettsége, a gyenge technológiai színvonal miatt a régió exportkapacitásai még kedvező konjunktúra esetén sem bővíthetők, pedig 20 milliárd Ft-nyi exportnövekmény kellene ahhoz, hogy a régió megközelítse az exportráta vidéki átlagát. A K+F kapacitások elégtelenek, a kutatási ráfordítások aránya a GDP- ből nem éri el az országos átlag egyharmadát, az egy kutató-fejlesztőre jutó ráfordítás a legalacsonyabb az országban. A versenyképesség erősítésének alapvető akadálya a régió rossz megközelíthetősége. Mindez azt jelzi, hogy a pillanatnyi átlagos fejlettség huzamosabban nem tartható fenn, a régió tartalékai kimerültek, a gazdaság tényleges szerkezeti átalakítását meg kell kezdeni, különben a Dél-Dunántúl fokozatosan lecsúszik a kedvezőtlen pozíciójú régiók közé. Az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok a (kitermelőipar visszaszorulása, a budapesti székhelyű feldolgozóipari telephelyek bezárása, az export irányultságának megváltozása, az agrártámogatások drasztikus csökkenése és a privatizáció) következtében az Európai Unió normái szerint a régió népességének egyharmada (430 ezer fő) él elmaradott területeken. A régió problematikus jellegét a központi területfejlesztési apparátus elvileg ugyan elismerte, a pécs-komlói szén- és uránbányászat visszafejlesztése által érintett terület reorganizálására kormányhatározat is született, a tényleges támogatás azonban elmaradt. A Területfejlesztési Alapból a régió 1991-1995 között csupán 730 millió Ft-hoz jutott, döntő mértékben olyan infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek ugyan javítottak néhány település lakosainak életkörülményein, hatásuk azonban elszigetelt maradt, ezek nyomán új munkahelyek nem létesülnek. Munkahelyteremtéshez, az exportkapacitások fejlesztéséhez, az elmaradottság gyökereinek a felszámolásához pedig nem elég a tradicionális települési-lakossági infrastruktúrafejlesztés, hanem a piaci szervezeteket, a termék- és technológiafejlesztés intézményeit, a vidéki vállalkozások finanszírozási infrastruktúráját, az elaprózott forrásokat egyesíteni képes pénzügyi hálózatot kell kiépíteni a régióban. Horváth Gyula a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója A kijevi barlangfolyosók A kijevi történelmi múzeumban kiállítás nyílt a város kiterjedt barlangfolyosó-rendszeréről, amelynek történetét mindmáig sok titok övezi. A legtöbb barlangfolyosó keletkezését homály fedi, eredetükkel és elhelyezkedésükkel kapcsolatban már évszázadokkal ezelőtt különböző legendák terjedtek el. A XVI.-XVII. századi Kijev lakói - akik tudták, hogy a Dnyeper folyó alatt is sok járat húzódik - meg voltak győződve arról, hogy a föld alatti folyosók egészen Moszkváig, Szmolenszkig, sőt Nyizsnij Novgorodig érnek. A mendemondák különféle kincsekről is szóltak, amelyeket gazdag hercegek és kereskedők rejtettek el egykoron a barlangfolyosókban. A kincsekről szóló legendák nem alaptalanok, a történelem során sokan leltek ugyanis nagy értékeket, bár a legtöbbször véletlenül. A régészek szörnyű tragédiák bizonyítékait is feltárták. A barlangrendszer egy részén talált többszáz emberi csontváz azoké az egyházi és nem egyházi személyeké lehetett, akik talán 700 évvel ezelőtt menekültek a föld alá a mongol hódítók elől. A mongolok viszont minden bizonnyal megtalálták a folyosót és elzárták kijáratát. A kijevi barlangrendszer híres, évszázadok óta alig változó mikroklímájáról: az állandó hőmérsékletnek és pára- tartalomnak köszönhetően az eltemetett szentek földi maradványai kitűnő állapotban megmaradtak. Magyarul magyarán Közszolgálatiság A rádió és a televízió működésével kapcsolatban szinte kulcsszóvá vált a cím, amely egyben a kereskedelmitől való megkülönböztetésre is szolgál. Azt jelenti, hogy a két elektronikus médiumnak az egész társadalmat kell szolgálnia, egyetlen réteget vagy csoportot sem kirekesztve a tájékoztatásból. E követelménynek nemcsak tartalmi, hanem nyelvi-formai feltételei is vannak. Hogy ez utóbbinak se mindig tesznek eleget a beszélők, annak egyik jellemző megnyilvánulása, hogy a riporter egyre többször teszi föl a kérdést beszélgető partnerének: Hogy is van ez magyarul? - jóllehet magyarul folyik a szó. Nyelvi klisék Az ilyenféle nyelvi klisék, mint „az én olvasatomban", „a dolog úgy működik”, „a probléma artikulálása”, „a kérdéskör úgy kezelhető", „a kézivezérlés’’, „az igények átstrukturálódása” stb., stb. arról árulkodnak, hogy az új fogalmakkal együtt új nyelvi kifejezések is keletkeznek, s ezek használatával kíván a beszélő megfelelni az új „kihívásoknak". Egyesek mintha mutatni akarnák, hogy menynyire „lépést tartanak” az újjal, mennyire „naprakészek" a világ dolgainak és jelenségeinek megítélésében, hogy mennyire élharcosai, avatott apostolai az új művelődéspolitikának, a különféle szakmák korszerűsítésének. Néha az az érzése az embernek, hogy az előadók, a különféle cikkek és tanulmányok szerzői versenyeznek, ki tud szokatlanabb, újszerűbb nyelvi fordulatokkal kirukkolni. így aztán értékeket emlegetnek, melyeknek mentén megfogalmazzák magukat, s a fiskális diktatúra korában paradigmaváltást és intézményspecifikus válságmenedzselést javasolnak. Mondataikból nem hiányozhat a trend, a team, a lobby, a mecenatúra, a szponzor, az animális, az infrastruktúra, a kompatibilis, a kontraszelekció, a konceptuális és a hasonló ún. szakszavak, szakkifejezések. Szózagyvalékok így keletkeznek az idegen szavakkal teletűzdelt olyan szózagyvalékok, mint a nonprofit és civil szerveződések betagolódása az intézményspecifikus struktúrába - vagy a kultúra maradékelvűsége katasztrofális indikátorokat mutat - -vagy: szociokulturális életreform programok állami fedezetű forrásainak rendszerünkbe vitele . . . Az ilyen beszéd nemcsak világunk megváltozását tükrözi, illetve nem elsősorban azt, hanem a nyelvi önmérséklet hiányát, a divatot, amely hovatovább egy új „nyelvhez”, a halandzsához vezet. Nagyon is indokolt tehát a riporter kérdése, aki a köz- szolgálatiságot képviseli a rádióban és a televízióban: Hogy is van ez magyarul? Rónai Béla Keresztrejtvény ROMÁNIAI MAGYAR feó lEPfiÁ-H). | A VICC SAVA- I POÉNJA KÖSZÖNÉS. JÓ > HÁZ i BÉRLŐJE ““7 ' GÖNGYÖLEG A V'ICC POÉNJA,- v SZÖRNYŰ LORE ... VEGA V [r I í ^ \ xN T-rnc: rí II 7 i _1_ T i 5_ i> v V V VALAMINEK FÖ ALKOTÓRÉSZE > 1 i Y/I^S TETEMES > SPANYOL AUTÓJEL HAJLADOZOTT ... MARÓ ANYAG j J Wj MM ESEK! MELY IDŐTŐL' > y k T PÁHOLYBAN VAN! TALMI > ÉNEKELHE<TŐ KÖLTE MENY FOHÁSZ MEDVE > 9 NEM TUOJA FELCSIGÁZNI L RÉSZESESET _ SZ ÓRAKOZÓHELY. ... > V V V V VAS MEGYEI KÖZSÉG AIR ... KELMÉT Ä ELŐADÓ. RÖV. V NAGY SZAKADÉK KUTRI— CA BEJÁRATA > “V Nő (PEJOR.) NÉMET KÖTŐszú > V V V KÖZBEAVATKOZIK JÓKEDVRE DERÍT > V AZONOS BETŰK AZ UTCÁRA NYÚLIK > SZEMMEL VALÓ ÉRZÉKELÉS V f> LÉTREHOZ OLTÁS NEVE > v PINCÉBE TEHERAUTÓM. V > SZÍNÉSZ iVILMOS) ZSÁKMÁNYOL • > v SZŐVE GET CSISZOL USTI NAÜ ... VÁROS > > t V CSODÁLKOZÁS BÍRÓSÁGI ÜGY > ' NÁDUDVARI CÉG KAVICS > CSATOL BÜZASZEM > UDVARLÓ- v V DOKTOR. RÖVIDEN > VAJDASÁGI VÁROS —V SZOBÁBA . ROLL." ROCK- ZENEKAR > ÉGBŐL HULLOTT ELEDEL DISZNÓT VÁG EKBERG > KETTŐS BETŰ AMERIKAI ŰRHAJÓS > KÜLSŐ CSÍRALEMEZ > —V ■ v V “V ...—MÓG NŐI NÉV > V OLDAL A DVSC ROMÁN FOCISBA> > Öntőforma _ HANGTALANUL ALAKUL! > FRANCIA SZAMÁR! KŐ. NÉPIESEN > V ... DA- GOVLR múlt" löő JELE > V BIZONY TÁVOLABBRA NYOM > 1 '"V" SVÁJCI ÍRÓ V. BÁRÓ SZÉLEI! \J > RÓMAI 1500 G v HARO A NEM KORS2 NEVES SZÍNÉ D AFILM— AK SZE > ANGOLNA, NÉMETÜL > NÁTRIUM, DEUTÉRIUM > Beküldendő a helyes megfejtés október 18-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. Az október 5-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Fehér bort iszunk vacsora után? Ebből legalább tudom, hogy halat ettünk.” Utalványt nyertek: Csépán Elemérné, 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 2., Fodor Gyuláné, 7349 Szászvár, Rózsadomb u. 13., Morvái Ferencné, 7754 Boly, Szabó M. tér 7., Pilgermayer József, 7300 Komló, Irinyi u. 8., Tolnai Józsefné, 7733 Geresdlak, Rózsahegy u. 1. Az utalványokat postán küldjük el. f
