Új Dunántúli Napló, 1996. október (7. évfolyam, 268-297. szám)

1996-10-12 / 279. szám

1996. október 12., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 A sikerdíj -ügytől a laktanya-pályáztatásig Az önkormányzat közgyűlése rendhagyó csütörtöki ülésének döntései Az emberevés struktúrája Az erkölcsös magatartás az egyén hazájának szokása és társainak ál­talánosan elfogadott vélekedése. A kannibálok országában az em­berevés erkölcsös dolog - írta Sámuel Butler. Lehet, hogy nem is álmodott olyan jellegű erkölcsi polémiáról, amelyben most az ÁPV Rt. körül buijánzó ügyek miatt dagonyázunk. Ugyanis kettős erköl- csiség mutatkozik. Eléggé általános felfogás szerint az „emberevés” a privát szférában igen rendjén való, törvényesen elismert. Ugyan­ennek a fonákja erkölcsi felháborodással tüntet a kannibalizmus el­len, amikor úgy ítéli meg: egyeseknél az elfogyasztott mennyiség már minőségbe csapott át. Én kétlem, hogy a kannibalizmus fogal­mának a mennyiség lenne a meghatározója. Ám az ügynek érdekes a struktúrája is, amely a közfeladatoknak a közvetítők javára, hasznára megvalósuló láncprivatizációját mu­tatja. Ezt a speciális szakértelerúmel, vagy az ügy kijárójának alig megfizethető bennfentességével indokolják. Csakhogy mintha a kí­nálat teremtené a keresletet. Az a szervezet, amelyet elvileg a priva­tizáció témakörében leginkább járatos szakemberekből hoztak létre, közvetítőt alkalmaz, hogy megegyezéssel számára olcsóbb megol­dáshoz jusson a jussukat követelő önkormányzatokkal szemben. Az utóbbiak megbízásából szintén közvetítő tárgyal a közvetítővel, mert csak neki van meg a sikerhez szükséges bennfentes szakér­telme. A közvetítők az egymással kialkudott „pertárgynak” közel egynegyedét elviszik sikerdíjként, az eredményt pedig a megbízók sikerként könyvelik el. Pécs esetében még egy lépcsőfok volt. A szolgálatait felajánló szervezet nem is az önkormányzatot kereste meg ajánlatával, hanem azt a gazdasági társaságot, amelyet tulajdo­nosként ilyen ügyeiben a város szakértő „közvetítőként” alkalmaz. De ez szinte mellékkörülmény. Ami fontos és figyelemre méltó: ez a struktúra majd mindenütt működött, s olyan eredménnyel, amellyel az ügyekben „szereplők” - a botrányig - elégedettek voltak. Már-már majdnem azt írtam, hogy érdemes lenne ezt a sikeres feladatprivatizáló közvetítő struktúrát kiterjeszteni olyan neuralgi­kus területekre is, mint a közbiztonság, a szociális ellátás, oktatás, egészségügy stb. Ám ez mégsem kivihető: akik e területeken lesz­nek ügyek szenvedő alanyai, azok a saját privát húsukban érzik a ha­rapásokat, s aligha fogják valaha is sikerdíjas erkölcsös dolognak tartani az „emberevést”. Dunai Imre Takarékosabb és korszerűbb iskolafűtés lesz Gyárvároson Szociális fórum A Pécsi Szociális Kerékasz­tal Egyesület kérésére Pécs Önkormányzata október 17- én 14-től 17 óráig fórumot tart a városháza nagytermé­ben a szociális szférájában dolgozók és az önkormány­zat keretén belül tevékeny­kedő képviselők, szakértők és szakemberek számára. A fórum célja, hogy a romló gazdasági és szociális hely­zetre tekintettel a szociális szolgáltatások első vonalá­ban dolgozók és az önkor­mányzati szinteken döntést hozók között olyan dialógus kezdődjék, amely a város különböző körzetei szociális helyzetének javítását szol­gálja. A Mecsek Egyesület munkával ünnepel Október 23-án munkával ün­nepelve turistaút-karbantar- tást végez az égervölgyi patak mentén a Mecsek Egyesület. A részt venni szándékozók számára 8.30-kor a 22-es buszjárat uránvárosi végál­lomásánál lesz a találkozó. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az október 10-én mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs lég­szennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndi­oxid 17,9%, nitrogéndioxid 30,2%, szénmonoxid 26,5%, szálló por 31,6%, ózon 7,2%. A vizsgált légszennyező anyagok napi átlagkoncentrá­ciója az egészségügyi határér­téket egyetlen esetben sem lépte túl, bár a gáznemű kom­ponensek mennyisége a for­galmas útkereszteződések közelében az előző napokhoz viszonyítva megemelkedett. A levegó'szennyezettség mé­rését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. Furán alakult Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésnek menete- Az október 2-i ülés a testület hatá­rozatképtelenné válása miatt megszakadt: a képviselők száma olyan résznél fogyatko­zott meg, amely témákat a nyil­vánosság kizárásával tárgyal­tak. Egy napirendi pontot nem sikerült csak befejezni, ezért elhatároztatott, hogy október 10-én, kora délután folytatják az ülést. Erről a sajtót, illetve az esetleg érdeklődő polgárokat nem értesítették, hiszen zárt Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésén rendeletet alkotott a 48- as téren 1958-ban felállított emlékmű részleges bontásáról és a Millecentenáriumi zászló felállításáról. Az objektum eredetileg az 1918- as pécsi katonalázadásnak állított emléket. A későbbiekben kiegé­szült a KMP megalakulása, a Tanácsköztársaság, a Baranya Megyei Munkásmozgalom Már­tírjainak és Hőseinek, végül a KISZ megalakulásának emlék­táblájával. A 90-es években is­meretlen körülmények között a márványtáblákat eltávolították és 1848; 1914-1918; 1919; 1941- 1944; 1956. évszámot festettek mellvéd falára. Mivel a 48-as téren 1848-at a Petőfi szobor szimbolizálja, 1. vi­lágháborús emlék a Széchenyi téren három is található, az 1956- os emlékművet ez év október 23- án avatják, a II. világháborús em­lékmű tervezése folyamatban van, továbbá világháborús em­lékműként ezzel a momentum­mal az érintettek sohasem azo­nosultak, így az 56-os Emlékbi­zottság az emlékmű megszünte­tését javasolta. Az emlékmű bontása igencsak költséges lenne - tervezőjének személyét egyébként nem sike­rült megállapítani -, ezért az a ja­vaslat született, hogy a jelenlegi posztamentum meghágyásával millecentenáriumi zászló legyen a helyén október 23-ára. A tervet Farkas Ádám készítette. A pénz A Baranya Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálattal - illetve előd­jével, a megyei KÖIÁL-lal - való 20 évi társbérlet és szű­kösködés után új székházba költözött a Pécs Városi Tiszti- orvosi Szolgálat. A Mátyás király utca 32. szám alatti, rendkívül Igénye­ülésen tárgyalt téma folyatásá­ról volt szó. Csakhogy a csütör­töki ülésen új, időszerű témákat vett fel napirendjére a testület. A döntésekről a városházán tartott tegnapi sajtótájékoztatón kaptunk ismertetőt. Ezek sze­rint a közgyűlés a folytatólagos ülésen felhatalmazta dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy meg­tegye a szükséges intézkedése­ket a város által a Vektor Pénz­ügyi és Befektetési Tanácsadó Rt-nek kifizetett mintegy 100 millió forintos sikerdíjnak a társadalmi gyűjtés eredménye­ként rendelkezésre áll a címeres zászló, a 8 méteres svéd üvegszá­las zászlórúd és a fehér mészkő- tartó-gömb elkészítéséhez, a lép- csőzet kijavításához és az év­számok lecsiszolásához. A bíráló bizottság szakvéle­ményében támogatta, hogy a meglévő mellvéd és négylépcsős posztamentumra a kandeláber sen felújított ház ünnepélyes átadása tegnap volt. A háziün­nepségen Dr. Morava Endre országos tisztifőorvos megje­gyezte, az ország közel 150 tisztiorvosi szolgálatának szék­házai között most a pécsi a leg­szebb, ugyanakkor reményét fe­jezte ki, hogy a jobb körülmé­nyek segítik majd a szolgálat visszaszerzésére az ÁPV Rt-től. (Erről bővebben mostani lap­számunk 1. oldalán írunk.) A közgyűlés egyebek mellett ha­tározott arról, hogy pályázat út­ján értékesíti a volt „Bajcsy- Zsilinszky” laktanyának az 58- as út felőli részét; továbbá az önkormányzat állami támoga­tásért pályázik a Kisgyermek Szociális Intézményben, a Pol­gármesteri Hivatalban, vala­mint egyéb intézményeiben végrehajtott létszámcsökkentés kiadásainak fedezetére. D. I. helyén 110 cm. átmérőjű^ ha­raszti mészkőgömb 896-1996 évszámmal feltüntetve a 8 méter magas fehér zászlórudat 3x2 mé­teres lobogóval elhelyezzék. A szakértők szerint „a ha­gyományos országzászló, a meg­lévő posztamensen, országal­mára asszociálható gömbfor­mába rögzítve egyszerű, ötletes, méltóságteljes megoldás”. D. I. munkatársait a jobb munkavég­zésben is. Dr. Molitor Ágota Pécs város tisztifőorvosa pedig a régi polgári ház történetét is­mertette a 17. századi kezdet­től. Az épület - mondotta bir­tokba vevők nevében - a felújí­tás során megőrizte patináját, ugyanakkor a legmodernebb igényeket is kielégíti. S. Zs. A gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskola Zsolnay Vil­mos u. 109. sz. épületének fű­téskorszerűsítését a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által meghirde­tett pályázat révén kívánja megoldani. Az önkormányzat közgyűlésének közoktatási bi­zottság az iskola alapítványá­nak támogatását, a szülők fel­ajánlott segítségét, az iskola szakmai munkáját értékelve támogatta az intézmény törek­véseit. Ajánlása alapján a közgyű­lés így tett, mivel a beruházást a következő költségkalkulá­ciók ígérik különösen előnyös­nek. A iskola C. épületének fű­tése eddig olajkazánnal történt, amely rendkívül költséges: évi 3,3 millió forintot emészt fel (1995-ös áron) az iskola költ­ségvetéséből. A fűtéskorszerű­sítés költsége a számítások alapján 1-1,5 év alatt térül meg. A fűtéskorszerűsítéshez a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium 30%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt a pályázat alapján. Az iskola alapítványa a költségek 20%-ának erejéig adott fedezetvállalási nyilatko­zatot. A Közgyűlésnek a költ­ségek 50%-ig kellett hasonló nyilatkozatot tenni. Az iskola a nyáron kiköltö­zött az úgynevezett B. épület­ből (fenntartási költsége 570 ezer Ft), amely fedezetet nyújthat a korszerűbb gázfűtés finanszírozására. (Ezt az épüle­tet felajánlották önkormányzati hasznosításra.) A C épület fel­újítását eddig önerőből, pályá­zat révén és az iskola alapítvá­nyának támogatásával, a szü­lők munkájával végezték el 1,59 millió Ft értékben. A fűtéskorszerűsítés becsült költsége 1997. évi árszinten összesen 7,28 millió Ft. Ennek 30%-a 2,184 millió Ft pályá­zati támogatás, 20%-a 1,456 millió Ft az iskola alapítványá­nak vállalása, vagyis összesen: 3.64 millió Ft. Az önkormány­zati fedezetvállalás összege. 3.64 millió Ft. Az iskola évi olajszükséglete 1995-ös be­szerzési áron 3,3 millió Ft. A megüresedett B. épület fenntar­tási költsége 570 ezer. A pályázat a közgyűlés által jóváhagyott támogatása gya­korlatilag nem jelent többletki­adást az önkormányzat szá­mára a fűtési módok közötti költségkülönbözet miatt. D. I. ✓ Atszabott emlékmű országalma-jelképpel Millecentenáriumi lobogó a 48-as téren Az emlékmű-átalakítás kivitelezői a tervező főiskolás mű­vésznövendékei ' FOTÓ: MÜLLER ANDREA Új helyre költözött a városi ANTSZ Pécs (alig ismert) legszebb parkja S oha nem jártam a POTE „el­méleti tömbje mögött. így nem tudhattam, minő csoda lako­zik ott. Nemrég sajnálatos alkal­mam adódott, hogy a 400 ágyas klinika teraszáról szemrevételez­zem. Ámultam a látványon: Pécs legszebb parkja volt előttem. Réges régi emlékek rohantak meg. Akkor az „elméleti tömb” helyén még az Alpár Ignác ter­vezte szép, bár az idők múltával jócskán megszürkült egykori ka­tonaiskola, utolsó nevét, a Dó­zsát éppen levetett épület állt, ab­ban az időben az Urán felségterü­leteként. Munkásszálló volt ott, meg a cég egészségügyi szolgá­lata, mögötte meg a nagy-nagy zűrzavarosán rendetlen terület, amely évente egyszer elevenedett meg: bányásznapokon. Az or­vosegyetem építkezése vetett vé­get ennek, s mire a Dózsa helyett „elméleti tömb” lett ott - mai vé­lemény szerint radikális belső át­alakítással akár megtartható is le­hetett volna az Alpár-féle épület -, mögötte a 400 ágyas klinika. És most - 30 éve! - itt ez a park, városunk legszebb, igen gondo­san karbantartott parkja, gyö­nyörű és változatos növényállo­mánnyal: akár arborétum is le­hetne. Netán annak is szánták? Hosszabb és mindennapos szemlélődés után jövök rá, mi hi­bája is van ennek a csodának. A néptelenség. Emlékezzünk tévé­sorozat feketeerdei klinikájára! Annak a parkja mindig nyüzsgött az élettől. Ez meg mindig kihalt. Illetve a Honvéd utca felől néha teniszlabdák pattogása hallik, a park Kürt utca felőli részén pedig alkalmanként mentőhelikopterek szállnak \e.( Clinton taszári láto­gatása előtt az amerikaiak meg­nézték a terepet: vészhelyzetben lehetne-e idehozni az elnököt, de alkalmatlannak találták.). Megkérdeztem az egyik nő­vért: lábadozó betegeknek nem szabad lemenni a parkba? „De­hogynem - mondta -, még biztat­juk is őket, menjenek le sétálni”. Igen sétáim. Mert leülni nem le­het, nincs egy fia pad sem. Azaz egy sornyi van az épület tövében, de fentről szinte láthatatlanok. Talán ez riasztja el a betegeket. Az ember gyönyörködik a lát­ványban és újabb hiányérzete támad. Mellszobrokra gondol, a pécsi orvostudomány neves sze­mélyiségeinek a szobraira, pél­dául Scipiadseséra, Szentágotha- iréa, Kerpel-Froniuséra, Rom- hányiéra, Grastyánéra . . . Milyen pompás szoborpark lehetne Pécs legszebb parkja! Hársfai István A pihenőparkot virágok, fák ölelik FOTÓ: MÜLLER ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents