Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-22 / 228. szám
10 Dünántuli Napló Gazdaság 1996. augusztus 22., csütörtök A közraktárjegy hitelképes Százhúsz éves jogszabályt módosítottak az idén nyáron, amikor megalkották a köz- raktározásról szóló törvényt. Tulajdonképpen csak mostanság került a figyelem középpontjába, amikor a mező- gazdasági termények nem kis része már a magántulajdonban lévő földekről származik, a termelők többsége viszont nem rendelkezik megfelelő raktározási lehetőséggel. A közraktárak erre a lehetőségre alakultak még a múlt század végén, ennek szabályozására szolgált a mindezidáig eredeti megfogalmazásban működő jogszabály. Az ügylet egyébként pofonegyszerű: a termelő, akinek nincs megfelelő tárolóhelyisége, olyan vállalkozónál helyezi el a terményét, akinek van erre a célra alkalmas raktára. Az áru meghatározott ideig tartó megőrzéséért természetesen fizetni kell, ebből a jutalékból tartja fenn magát a vállalkozás. Az áru tulajdonosa igazolást kap a közraktártól, hogy az árut letétbe helyezte, ez a közraktárjegy aztán tulajdonképpen értékpapírként szerepel, eladható, vásárolható, zálogként átruházható. A termelő vagy a kereskedő azonban rendszerint nem azért viszi mondjuk a gabonát a tárolóhelyre, mert ott megőrzik, megfelelően kezelik. Feltehetően sokkal inkább az a cél vezérli, hogy az áru értéke alapján a bankoknál hitelt vegyen fel. A közraktári jeggyel ugyanis könnyebb kölcsönhöz jutni, mintha az árut egyszerűen csak felajánlják zálogul. Ennek az az oka, hogy az árut a közraktárból csak igen szigorú szabályok szerint lehet csak kivenni. Kölcsönt csak a közraktárjegy birtokosa vehet fel a bankkal közös megállapodás alapján. A Kereskedelmi és Hitelbanknál például az áru 75 százaléka értékéig vehet fel hitelt, de ez pénzintézetenként változhat. A kamat fix, szintén a megállapodásban rögzített, menet közben nem változtatható. A valamikori kereskedelmi törvény alapján kiállított köz- raktárjegy helyettesítette az árut a forgalomban. Ezt az állapotot az általános forgalmi adóról szóló jogszabály miatt nem lehetett fenntartani. Ha ugyanis a jegy helyettesíti az árut, eladáskor termékértékesítés történik, adózni kell utána. Az új törvény szerint a közraktárjegy egyáltalán nem áruhelyettesítő, jogot ad a birtokosának arra, hogy az árut megkaphassa abban a pillanatban, amikor számára a közraktár a terméket kiszolgáltatja. B. G. A Concordia Közraktár Rt. szentlőrinci épületei FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Bajor hitel. Medgyessy Péter pénzügyminiszter fogadta bajor kollégáját, Erwin Hubertet, aki a mille- centenáriumi ünnepségekre érkezett. A kötetlen megbeszélésen tárgyaltak a hazánknak megítélt 250 millió márkás bajor hitelkeret fel- használásáról is. Kevesebbet, drágábban. A kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat első félévi forgalma 1255 milliárd forint volt, ami folyó áron csaknem 20 százalékkal több, összehasonlító áron viszont 5 százalékkal kevesebb, mint a tavaly félévi adat - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Japán segély. Magyar Bálint kultuszminiszter és Yoshitomo Tanaka japán nagykövet szerdán aláírta az 1996-ra szóló kétoldalú kormányközi megállapodást a japán kulturális segélyről. A 70 millió forintot az idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kapja. Hajók a láthatáron. A Mahart Rt. a Magyar Államkincstárral kötött szerződés értelmében öt új tengerjáró hajót vásárolhat az orosz államadósság terhére. Az MIVB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 239,20 Görög drachma (100) 65,03 Német márka 103,83 Olasz líra (1000) 101,81 Osztrák schilling 14,76 Spanyol peseta (100) 122,80 USA-dollár 154,45 ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE 100 ponttal nőtt a BUX Volt okuk örvendezni a részvénytulajdonosoknak az elmúlt héten, mert a BUX-index több mint 100 ponttal növekedett a Budapesti Értéktőzsde részvény- szekciójában. A nyertesek közé sorolhatók a mindig nagy érdeklődéssel kísért gyógyszergyári papírok. A Humán stabilan tartotta magát 1800 forinton, a Richter a hét eleji 7000 forintról 7600-ra, az Egis 8100 forintról 8600-ra erősödött. A bankpapírok közül az OTP 200 forintot drágult, 2200-on zárt. Az Inter-Eu- rópa papírjai viszont veszítettek értékükből, a hét eleji 33 000 forint után pénteken csak 31 400 forinton álltak. Mintegy 100 forintot drágult a BorsodChem részvénye, a hét végén 2600 fölött zárt. A Mól Rt. papírjai stagnáltak, a hét végére elért 1625 forintos árból semmire sem következtethetünk. A még mindig nagy érdeklődéssel kísért TVK elérte első mélypontját, mert kedden tartósan 1325 forinton kereskedtek vele, de a hét végére visz- sza tudott kapaszkodni az 1350 forintos kibocsátási árra. A kárpótlási jegy ára rég nem látott magasságokba emelkedett, a hét közepén 410 forinton is volt üzletkötés. A diszkont kincstárjegyek aukcióin jelentős túljegyzés mellett az egy hónapos 23,19, a három hónapos 23,23 százalékos hozamot biztosít. Szikszai József Cash line Broker A legdrágább gabona Hazánkban a búza hektáronkénti hozama hozzávetőlegesen 1,5-2 tonnával marad el a lehetőségektől, az átlagtermés csupán 3,2 tonna - mondta Bállá László egyetemi tanár, az augusztus 29-30-án Gödöllőn megrendezendő országos kalászosgabona-terme- lési tanácskozást beharangozó sajtótájékoztatón. Az eszmecserére az ország minden részéből több mint száz szakembert várnak. A program összeállítói az idén elsősorban termelési és köz- gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a fórumon. Szeretnék megtudni, miként lehetne fellendíteni a magyar búza- valamint egyéb kalászosgabonatermesztés hozamait, és hogyan lehetne élni az exportlehetőségekkel. Makay György, a Gabona- szövetség főtitkára szerint rendezetlen a magyar gabonapiac, ezért sem lehet jól kihasználni az exportlehetőségeket. Erre utal az is, hogy pillanatnyilag csaknem azonos a búza és az őszi árpa tőzsdei jegyzése. A belföldi ár ugyanakkor már lényegesen meghaladja a chicagói tőzsdén jegyzett legmagasabbat. A magyar piaci szabályozást az Európai Unióéhoz kell igazítani, mert a jelenlegi árak tarthatatlanok. Az állattenyésztők jobban járnak Az adójogszabályok 1997. évre tervezett módosítása szerint a mező- gazdasági kistermelők jövőre választhatnának a tételes költségelszámolás és a kistermelői átalányadózás között A Magyar Agrárkamara számításokat végzett arra vonatkozóan, mikor, ki járna jobban. Banánhéjon nehéz táncolni A világ 81 országában működik export-import finanszírozásra illetve biztosításra szakosodott pénzintézet. Létjogosultságukat exportjuk színvonala bizonyítja. Nyíri Iván a Magyar Export- Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak. A kormányzati elképzelések szerint a mezőgazdasági kistermelők legfeljebb évi 3 millió forint árbevételig választhatnák az átalány- adózást. A kistermelőknek az Agrárkamara számításai szerint 1 millió forintig a mai átalányadózás a legkedvezőbb, mert e határig nincs adófizetési kötelezettségük. Jövőre, ha az átalányadót választanák, akkor a növénytermesztők bevételüknek a 2,5, az állattenyésztők 1 százalékát fizetnék be adóként. Az ideihez hasonlóan változatlanul nem kellene adót fizetniük azoknak, akik a tételes költségelszámolást választják, és jövőre 1 millió forint bevétellel szemben legalább 670 ezer forint költséget tudnának elszámolni. Ebben az esetben ugyanis az adóköteles jövedelem 330 ezer forint, amelynek adója a tervek szerint 70 ezer forint lenne. Az adókedvezmény várhatóan 100 ezer forint lesz, ezért a kistermelőknek érdemesebb az átalányadózás helyett jövőre a tételes költségelszámolást választaniuk. A 2 millió forint árbevétellel rendelkező növénytermesztő kistermelők számára - amennyiben más forrásból nem származik jövedelmük - a jövőre tervezett 100 ezer forint átalányadó helyett, a jelenlegi 75,5 ezer forint kistermelői adozas lenne a kedvezőbb. Az állattenyésztőket nem érinti hátrányosan a pénzügyminisztériumi javaslat mivel 2 millió forintos árbevételig mint az idén, jövőre is 20 ezer forint adót kellene fizetniük. Ha a kistermelőknek más forrásból származó jövedelmük is van (feltételezve éves szinten egy 150 ezer forintos minimálbért) és árbevételük legfeljebb 2 millió forint, akkor jövedelmük után jövőre is összevontan adóznak. A növénytermesztők 100 ezer forintos adójának összege azonos jövő évi átalányadójukkal. Az állattenyésztők viszont kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel 28 ezer helyett 20 ezer forint átalányadót kell majd fizetniük 2 milliós bevétel után. Újvári Gizella Nyíri Iván ENSZ-megbízásból Szwáziföldön, Lesothóban alapított export-import finanszírozási rendszereket. Kilenc hónapja itthon kapott hasonló feladatot. A különbség „csupán” annyi, mint banánhéjból szoknyát fabrikálni, vagy táncolni rajta - állítja a vezérigazgató. A „fejletlen” Dél-Afrikában a pénzügyi rendszerek alapítását pár mondatos rendeletek szabályozhatják. Itthon hónapok óta készülünk a törvénymódosításra, amely várhatóan praktikusabbá tenné az exportfinanszírozást és biztosítást. A bank működtetése természetesen függ a mindenkori gazdaságpolitikától, de nem hiszem, hogy létezik olyan kormány, amely ne tekintené az exportot elsődlegesnek. A költségvetés támogatása nem jelent versenyelőnyt a piacon. Az elmúlt évi számok a bank létének szükségességét és a munkatársak szakmai felkészültségét igazolják. A tavaly év végi mérlegfőösszeget - 5,2 milliárd forint - 1996 első fél évében 51 százalékkal, augusztus 5- éig pedig csaknem 70 százalékkal meghaladtuk. Tíz kereskedelmi bankkal 15,4 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeret-megállapodást kötöttünk. A második fél évben és jövőre új konstrukciókkal jelenünk meg a piacon. Kisvállalkozóknak is szeretnénk biztosítási kötvényt kibocsátani. Előnyre törekszünk a keleti piacokon is. A bizonytalan politikai helyzet miatt különleges módszert alkalmazunk. A bankoknak nyújtott kölcsönök feltétele, hogy ebből nyújtsanak hitelt a magyar exporttermékek külföldi vásárlásához. Az a tapasztalat, hogy kell a magyar a zöldség, hús vagy busz. A kis- és középvállalkozások figyelmét is kelet felé szeretnénk irányítani. B. B. Csődbe jutottak vagyontárgyai Elindult a Reorg-Start tőkehitelprogram , A közelmúltban indította el a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. azt a tőkehitelprogramot, amelyet főként innovációra és exportpiacok megszerzésére fordíthatnak a kis- és középvállalkozó természetes személyek. Az újonnan bevezetett hitelfelvételi lehetőséget a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány felerészben saját, 50 százalékban az Európai Unió Phare-programjából származó forrásból finanszírozza, olvasható a Pénzforrás című, vállalkozástámogató folyóirat legutóbbi számában. A hitelkérelemre azok jogosultak, akik innováció bevezetését tervezik, vagy pedig külpiacok megszerzése révén jelentős üzleti terjeszkedésre külső forrást szándékoznak igénybe venni, de nem rendelkeznek elegendő vagyoni fedezettel. E nélkül ugyanis nem juthatnak hozzá a kereskedelmi bankok által nyújtott szokásos hitelhez. A tőkehitel programot a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank gondozza. A Reorg-Start hitel maximálisan felvehető összege 15 millió forint, amelyet 10-15 év alatt kell visszafizetni. A törlesztést 24 hónap türelmi idő után kell kezdeni, a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Kereskedelmi és Hitel Bank valamint az OTP Bank Rt. fiókjaihoz kihelyezett hitelek igénylésének feltétele, hogy a hitelkérő a fejlesztés minimum 30 százalékát önerőből fedezze. A csőd és felszámolás alatt lévő vállalkozások vagyontárgyainak kivásárlására kiírt hitelt azok a kis- és középvállalkozók igényelhetik, akik mezőgazda- sági társaságok tagjai, vagy kistermelők, és megélhetésük biztosítására most indítják el tevékenységüket. (bozsó) Feketemilliárdok a turizmusban A jegybank adatai szerint a külföldiek hivatalos valutabeváltása tavaly 250 milliárd forintot tett ki. A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. elmúlt évre vonatkozó becslése szerint a külföldiek illegális forint- bevétele 125-130 milliárd forintra rúg. Ez a szám azonban nem foglalja magában az úgynevezett sétálóturizmust. Hozzá kell még adni a fenti számokhoz az ukrán féllegális - azaz a legálisan behozott és feketén értékesített - üzemanyagból származó, körülbelül 10-15 milliárd forintra becsült feketejövedelmet is. Összességében tehát a tavalyi illegális bevétel elérte a 135-145 milliárd forintot. Az adatok alapján a Kopint- Datorg Rt. munkatársai közelmúltban elkészült tanulmányukban megállapították, hogy a hazánkba látogatott turisták magyarországi költésének 35-40 százaléka nem szerepel a statisztikában. A szakértők szerint az idegenforgalomnak kettős szerepe van a feketegazdaságban. Az említett 135-145 milliárd forint a rejtett gazdaság kínálatát árukkal, szolgáltatásokkal és feketemunka-vállalással bővíti. A beutazók feketevásárlásainak értéke 88 milliárd forintra tehető, ami egyben keresetük nagyságát is jelzi. A jelenséget vizsgálva az intézet munkatársai tanulmányukban kiemelték: a beutazók bevétele ma már nem elsősorban a valuta feketeértékesítéséből ered, hiszen a legális valutavásárlási lehetőséggel a feketeárfolyam ázsiója valójában megszűnt. A magyar állampolgárok is elsősorban a hivatalos valutaváltó helyeken vásárolják meg a számukra szükséges pénzeszközöket. A devizamegtakarítás mérséklődött, mivel a leértékelés és az alacsony devizakamatok együttes hatását a forintbevételi kamatok - csökkenő tendenciájuk ellenére - egyelőre még felülmúlják. A szolgáltatások feketeértékesítése sem a valutaszerzést szolgálja manapság, hanem a bevételek eltitkolását az adóhatóságok elől - olvasható a tanulmányban. (bozsó)
