Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-22 / 228. szám
1996. augusztus 22., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli l>apló 11 Iskolaigazgatóválasztás Együttes ülést tart augusztus 28-án a Művelődési Központ könyvtárában a sásdi, valamint a társult önkormányzatok. A tanácskozáson egyetlen napirendi pont keretében a körzeti általános iskola igazgatóját választják majd meg. Üdülnek a gyerekek Alsómocsoládon minden 18 évet be nem töltött gyermeknek lehetővé tették, hogy a nyáron üdülni mehessen. Az önkormányzat ugyanis pályázaton nyert pénzből finanszírozni tudja a gyermekek pihenését. A táborok megszervezése előtt az önkormányzat dolgozói család- látogatáson a szülőkkel és a fiatalokkal közösen dönthették el, igénybe veszik-e a kedvezményt. A lehetőséggel sokan éltek, a mocsoládi gyerekek Bala- tonfenyvesen, Zánkán, Orfűn és Kárászon táborozhattak. Vendég a plébánián A Kereszténydemokrata Néppárt egyik országgyűlési képviselője tesz látogatást Sásdon augusztus 22-én. Dr. Varga László tájékozódik a helyi kereszténydemokrata mozgalom eredményeiről, majd látogatást tesz a plébánián. Falugondnoki találkozó Falugondnokok cserélik ki a tevékenységükkel összefüggő tapasztalataikat Alsómocsoládon, ugyanis itt rendezik meg augusztus 23-án a baranyai köztisztviselők találkozóját. Az összejövetelen tájékoztatót fog tartani Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság elnöke és Sanyi Éva, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője. Az oldalt összeállította: Békéssy Gábor i;; i;‘ " »vücts- •.»»«■•< *■»»" . ■ > • . 3-6*ü*} ui»tx® « i .5S.« £S;i A vállalkozás alsómocsoládi sertéstelepe FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Nem foglalkoznak a sertés árával A teljes terméksor kialakítására törekszik az Agropig Nem foglalkozunk különösebben az élősertés felvásárlási árának ingadozásával, megszoktuk már, hogy év elején csökken a fogyasztás, emiatt az ár is, de őszre megint növekedni kezd. Fuller Ferenc, az Agropig vállalkozás oroszlói területei igazgatója vélekedik így. Ehhez még azt is hozzáteszi, azért hagyja őket hidegen a hektikus ármozgás, mert eddig még megtalálták számításukat a sertés- tenyésztésben, biztos vevőjük pedig a Délhús. Egy évvel ezelőtt két sertésnevelő telepből alakult meg az Agropig, a felszámolásra került Bikali Állami Gazdaság két részlegét, az alsómocsolá- dit és az oroszlóit vették meg. A két sertésnevelőben indult meg tulajdonképpen a termelés, úgy gondolták, érdemes lesz a teljes vertikumot kiépíteni, mert a jövőben csak ilyen módon lehet elérni a termelés gazdaságosságát. Oroszlón az állattartáson kívül növénytermeléssel is foglalkoznak, a több mint 2 ezer hektáron tulajdonképpen a teljes évi takarmánykészletet előállítják. Önálló keverővei is rendelkeznek, ezt a tevékenységet sem bízzák másra, hiszen a sertéshizlalásban tulajdonképpen a legnagyobb költséget a takarmány értéke adja, ennek egy részét takarítják meg az önellátással. Néhány hónappal ezelőtt az ugyancsak felszámolásra került mágocsi termelőszövetkezettől vették a sertéstelepüket, így azután a három egységben közel kétezer hússertést tudnak nevelni. Az igazgató szerint kiváló szakemberek irányítják ezeket a hizlaldákat, a húskihozatal értéke 52-56 százalék között van. Legnagyobb megrendelőjük a Délhús, szinte az egész évi sertésmennyiséget lekötötte a pécsi központú élelmiszeripari nagyüzem. Amit viszont nem vesznek át, azt saját vágóhíd- jukon dolgozzák fel egyrészt töltelékárunak, másrészt tőkehúsnak. Az egész Hegyhát környékét ellátják bőrös disznóhússal. Vagyis az eredeti elképzelésnek megfelelően a teljes terméksor kialakítása megtörtént. Nem esnek kétségbe akkor sem, ha csökken a hús ára. B. G. A beruházásokra több mint egymilliót költöttek Alsómocsoládon A harang még nem került a helyére Ez az észak-baranyai kisközség rendkívül sokat tesz azért, hogy polgárai jól érezzék magukat a településen. Igaz, nekik sem jut mindenre, sok mindent szeretnének, ám a legfontosabb fejlesztésekre, építésekre mindig kiszorítanak egy kis pénzt a költségvetésben. Legutóbb az elmúlt hónapban adták át a felújított kultúr- otthont. Erre a közösségi épületre rá is fért már egy kis tatarozás, a falak rossz szigetelése miatt nedvesedtek, a berendezés elhasználódott, a világítást is korszerűsíteni kellett. A munkák elvégzésével egy dombóvári vállalkozót bíztak meg, az épület leromlott állagát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kivitelezés költsége meghaladta az egy millió forintot. Vásároltak 80 új széket, az ablakokra is tetszetős függöny került. A felújítással egyidő- ben hozták rendbe az ifjúsági klubot is, ahová új ajtók, ablakok kerültek, a régi padozat helyére pedig linóleumot raktak az építők. A község lakossága július elején vehette birtokba a felújított kultúrotthont, akkor rendezték meg az Alsómocsoládi Baráti Kör találkozóját. Huzamosabb ideig tartott, de végül is az idén átadásra került az újonnan épült ravatalozó is. A kegyeleti épülethez harangot is készíttetett a helyi önkormányzat, amelyet az ör- bottyáni harangöntő mester, Gombos Lajos határidőre, a baráti kör találkozójára el is készített. A 106 kilós műremek azonban a földön maradt, csak a formáját, kikészítését csodálhatták meg az arrajárók, hangját még nem hallhatták. A harangot végleges helyére szakemberek tudják felhúzni, ' s erre még nem került sor. A Kálvária dombon található stációkba új képek kerültek, ezeket az építményeket ugyancsak tatarozták. Az utókorra is gondoltak az alsómocsoládiak. Hogy a baráti kör találkozói, a településen és környékén történő események, családi és ifjúsági összejövetelek, a község szépülése, fejlődése ne múljon el nyomtalanul, hogy a lakosság számára örökre megmaradjon, az önkormányzat úgy döntött, vásárol egy filmfelvevőgépet. Ez is belekerült csaknem negyedmillióba, ám a beruházás bizonyára megszolgálja majd az árát, hiszen így a község jövőbeni történelmét filmszalagon rögzíthetik, könnyebben tárolhatják, mint az írásos beszámolókat, fotókat, iratokat a raktárhelyiségben. Segíteni akarnak a Sásáról elszármazottak Ünnepi megemlékezések, kitüntetések Két napos rendezvénnyel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Sásdon. Ez alkalomra hazalátogattak a Sásdi Baráti Kör Egyesület tagjai is, vagyis találkozhattak a program keretén belül a városból elszármazottak az itt élőkkel. Az amatőr művészeti csoportok színes kavalkádjával vette kezdetét az ünnep augusztus 19-én. A másfél órás kulturális bemutatón fellépett a gyermek- kórus, a sásdi vegyeskar, a Deutsch Klub német nemzetiségi tánccsoportja, illetve énekkara, a Weinberger Spatzen és a városi fúvószenekar. A Művelődési Központ és Könyvtár emeleti szintjén Kovács Sándorné, a város polgármestere nyitotta meg a Sásd múltja és jelene kiállítást. Ezen bemutatkoztak a városban tevékenykedő, vállalkozókon, kereskedőkön kívül a kistermelők, az amatőr festők és az ügyes kezű sásdi asszonyok is. Délután üzletember találkozót tartottak, ahol a sásdi vállalkozók cseréltek információt a baráti kör tagjaival és a helyi képviselőtestülettel, illetve meghallgathatták a távlati tervekről szóló polgármesteri beszámolót. A majd három órás beszélgetésen szó esett a gázprogramról, a vizes beruházásokról, a vállalkozókat érintő testületi döntésekről, a város rendezési tervéről, a befektetési lehetőségekről, új vállalkozási formákról, a Margit-majori szociális otthonról. A hozzászólásokból kiderült, nem közömbös a Sásdon élők és elszármazottak számára a város sorsa. Késő délután a Sásd központjában lévő szoborkertben avatták fel a millecentenárium tiszteletére állíttatott kopjafát. A megemlékezésen részt vettek a körösfői testvértelepülés fiataljai, akik erdélyi hazafias műsorukkal tették emlékezetessé az ünnepet. A Sásdi Honismereti Szakkör ajánlására létrehozott, az 1100 éves történelem és Sásd emlékeivel díszített kopjafát Végh Sándor helyi fafaragó készítette. Augusztus 20-án reggel 9 órakor ünnepi testületi üléssel indult a nap az általános iskola aulájában, ahol kihirdették a helyi kitüntetésekről szóló ön- kormányzati döntést. Sásd városért posztumusz kitüntetést kapott Gratzl Gyula plébános és Mezei László kántortanító. Idős Nyári Gyula, a sásdi iskola nyugalmazott igazgatója pedig szeptember 6-án délután az intézmény fennállásának 200 éves évfordulóján veheti át a helyi kitüntetést. A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise és kenyérszentelés után a nap záróprogramja a Katus Kuglóf Cukrászda avatása volt. Az elmúlt ünnepek minden napjára jutott rendezvény Vásá- rosdombón. Vasárnap Kovács János középiskolai tanár tartott előadást a község történetéről és népszokásairól. Hétfőn a „Régi Ifjúsági Klub” rendezett bállal egybekötött találkozót a kulturházban. Kedden a Szent Imre ligetben tartottak ünnepi megemlékezést. Délután kispályás labdarúgó bajokság zajlott a Dombó Kupáért az általános iskola sportpályáján. Megyeriné-Lelovics Hálózatbővítés - A tavaly átadott AXE-telefonközpont lehetővé tette, hogy Sásd és környéke előfizetőinek a száma emelkedhessen, ám ehhez sajnos új vezetékeket kell a városban az utak és a járdák alatt elvezetni. Október végén 350 lakos kap így majd vonalat, és e most épülő hálózat a későbbi igények kielégítésére is lehetőséget ad majd az aszfalt újbóli rongálása nélkül. fotó: tóth A városszéli gálykúti putrikban még mindig élnek emberek, s nem is egykönnyen ... fotó: tóth Békességben a szomszédokkal Nem lehet panasz a Sásdon élő cigány lakosságra, legalábbis Jeli József szerint, aki hosszú időn keresztül gyűjtött tapasztalatainak eredményét adta közre a „Cigányok a Dél-Dunántúlon 1940-1990 között” című gyűjteményes kötetben. Megállapítása alapján a városban általában nem lehet tapasztalni az etnikum elleni gyűlöletet, a cigány fiatalok együtt szórakoznak a magyarokkal, s ha néha szóváltásba torkollik a vita, az sem a gyűlölködés eredménye. A sásdi cigányok az 1960-as években hagyták el régi putrijukat, az erdőszélről beköltöztek a községbe vagy éppen valamelyik közeli szomszéd faluba. Az 1960-as, 70-es években az így letelepült cigányok a magyar munkásokkal együtt ingáztak Komlóra, Dombóvárra, Pécsre, ahol éppen munkát kaptak. Legtöbben az építőiparban és a bányákban helyezkedtek el, a felmérések szerint többségüknek sikerült megszokni a rendszeres tevékenységet. A gyerekek rendesen jártak óvodába, iskolába, legtöbben közülük szakmát tanult, néhányan érettségiztek, sőt a felsőbb iskolába is eljutottak. A 80-as években létrehoztak ugyan külön a cigány gyerel- keknek egy általános iskolai osztályt, de hamarosan megszüntették. Sajnos a gazdasági rendszer- váltás éppen azokat a munkahelyeket szüntette meg, ahol a legtöbb cigány dolgozott. Jelenleg Sásdon és környékén a munka- nélküliek zömét az etnikum adja, általában csak a szakmunkások tudtak elhelyezkedni, legtöbben a mezőgazdaságban. Osztálytalálkozó Bizonyára sokan fogják tö- rölgetni könnyeiket azon a találkozón, amelyet szombaton tartanak Sásdon. Ekkor jönnek össze ugyanis azok az 1971-ben végzett nyolcadikosok, akik Kiská- roly Jánosné osztályába jártak. A program természetesen a megemlékezéssel kezdődik az általános iskolában. Rendhagyó osztályfőnöki órán minden egykori diák beszámol eddigi életút- járól, mire jutott, hogyan él mostanság. Ezen a programon még nem vesznek részt a férjek és a feleségek, viszont a művelődési házban megrendezett családi estre már ők is meghívást kaptak, hogy együtt ünnepeljék a „véndiákokkal” a negyed- százados jubileumot.
