Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-10 / 218. szám
1996. augusztus 10., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 A Liszt-rajongás gyümölcse Csak örömből tudok dolgozni Tarai Teri festőművész műhelyében Kétszáz éves ház a pécsi Papnövelde utcában. Tarai Teri festőművész otthona születése óta, és immár hosszú évtizedek óta műhelye, annak ellenére, hogy a kellő fényt biztosító tetőablak csak néhány hónapja kész. A látogatót egy buja, mindent termő kert fogadja, a szobák falán pedig festmények és mozaikok.- A pályám első részében természetesen mindenekelőtt festettem, mert festő szerettem volna lenni. Többek között portrékat, gyermekfejeket. Kár, hogy a mai világban nem érnek rá jobban az emberek, és így aztán ma már csak elvétve festek portrét, jobbára ismerősöket, barátokat, azok gyerekeit. Két-három délelőtt szükséges egy képhez, vagy néhány óra nagyon intenzív munka, de akkor az olyan, mintha egy hétig egyfolytában dolgoznék. Egyébként a festészet olyan munka, hogy egy- egy képet nem nagyon lehet abbahagyni. Ha valami miatt mégis, akkor is folyamatosan gondolkodom róla. De ennek nem egyszer az az eredménye, hogy ha egy képet félreteszek, akkor azt évekre teszem félre. Amit „ihletnek” nevezünk, számomra rendkívül fontos, és nagyjából azt jelenti, hogy élvezni kell, amit éppen csinálok, örülök neki. En rosszkedvűen, szenvedve képtelen vagyok dolgozni.- Festészetről beszéltünk, ám az ön pályáján legalább olyan fontos az a majd’ 25 évnyi „kitérő", amit a mozaikok világába tett. Mesélne erről?- A 70-es évek elején fedeztem föl magam számára a mozaikot. Mindig is gyűjtögettem a szép köveket, kavicsokat, aztán amikor egyszer rászántam magam, több, mint húsz évig nem tudtam abbahagyni. Persze, a mozaik munka szempontjából nagyon más, mint a festmény. Egyrészt konkrétabban jelenik meg, másrészt sokkal szigorúbb terv szerint kell dolgozni, előre látni, milyen anyagok szükségesek, mi áll rendelkezésre. Ráadásul az egész olyan kicsit, mint a kézimunka, mint mondjuk, a szőnyegszövés: ami egyszer elkészült, azt nem lehet fölbontani vagy átfesteni, mint egy vásznat. Az anyag ilyen értelemben megköti az embert. Jellemző erre, hogy a hosszú évek alatt egyszer sem fordult elő, hogy mozaikképet megfestettem volna, vagy már meglévő festményt megcsináltam volna mozaikból. Azonban mostanság, hogy visszatérőben vagyok a festészethez, látom, hogy sokat tanultam festőként is a mozaikozásből, jobban meg tudom valósítani az elképzeléseimet. Tarai Teri voltaképp művészcsaládba született, hiszen édesanyja, Tarainé Csemus Margit is festett, azonban a pályát évtizedekre feladta a gyermekek és unokák nevelése miatt, s mikor már semmi egyéb dolga nem akadt, hetven évesen tért vissza a művészethez. Akkorra lánya, Tarai Teri már mozaiko- zott, amivel ő is megpróbálkozott, olyannyira, hogy legutóbb, 1989-ben közös kiállításon szerepeltek a Pécsi Galériában.- Most még nem gondolkodom új kiállításom - mondta. - Mint említettem, furcsa állapotban vagyok, „visszatérek” a festészethez, amit persze, sose hagytam el. Az elmúlt évek alatt is folyamatosan készültek tervek, vázlatok, amik most előkerülnek. Sorozatban festem a kert virágait, arany háttérrel, az íriszeket, a különféle fák virágait. Dolgozom a pécsi tájakon, pécsi templomokon, amik szintén nagyon kedvesek nekem. Igaz, hogy nem a helyszínen festek, mert zavar az állandóan változó fényviszony, de talán még érdekesebb is megfigyelés és emlékezet alapján dolgozni.-Ahogy mondtam, akkor tudok dolgozni, ha valamiféle belső feszültségtől szeretnék megszabadulni. Szerencsére múzeumi restaurátor állásomból meg tudtam élni, soha nem kellett senkit se kiszolgálnom. Nem is bánom, hogy nem a művészetből kell megélnem, mert szerintem ez nem feltétlenül tesz jót. Aminek örülni tudok - és ez számomra mindig a kiállítások vendégkönyveiből derül ki -, hogy az embereknek igenis szükségük van a festészetre, „ösztönösen” értenek hozzá. Végül is olyan egyszerű anyagokból, mint a kövek, a vászon, a festék élményt tudok adni - és ez jó! M. K. A megújult szekszárdi Dunatájról Orgonaművész, főiskolai tanár, repertoárjának gerincét Bach, Franck, Liszt, Reger, Mendelssohn, Brahms és a kortárs magyar és francia orgonaművek alkotják. Liszt Ferenc halálának 110. évfordulójára CD-re játszotta a zeneszerző összes orgonaművét. Ő: Virágh András.- 1986-ban a Liszt-év tiszteletére már eljátszottam e darabokat, de hangzóanyagként való megjelenésükre máig várni kellett.-Nagy vállalkozás volt ez a mai CD-piacot tekintve?-Úgy érzem, a komolyzenének meg kell kapnia ami neki jár, és természetesen az iránta érdeklődőknek is a minőséget. Ezek a felvételek nagyon jól sikerültek, régi vágyam valósult meg a megjelenésükkel. Kitartás, jó adag fanatizmus, és persze, szponzorok kellettek ehhez.- Van valami különösebb oka, hogy most mutatkozik be ezzel az anyaggal?- A millecentenárium illetve a Mester halálának 110. évfordulóját ünnepeljük idén, s ez alkalomból koncertsorozatot is tervezünk a zenetörténet és az orgonaAz árokszélen a kárpátaljai magyar irodalom jeles képviselőjének immáron kilencedik kötete. Az ungvári születésű, Berzsenyi-díjas költő nyilvánvalóan arra törekedett - mivel Magyarországon először jelent meg könyve -, hogy a verseskönyvében eddigi poétikai irányait árnyaltan jelenítse meg. Ezen törekvése sikeresnek mondható, mivel a négy ciklus legalább „négy Bállá D.-t” képvisel, illetve ugyanannak az „egynek” négyféle megnyilvánulási módját reprezentálja. A kötet mint szövegegész sajátos, körkörös kompozíciót mutat: a kötött versbeszéd egyre oldottabbá, szabadabbá válik, majd a vizuális költészet lehetőségeit kutató harmadik ciklus után visszatér - a klasz- szikus petrarcai szonettel - a szigorúan zárt formához. A „lírai én” általában mint egyes szám második személy jelenik meg a szövegekben, a versek többségére az objektí- vebb létábrázolás és a sokszor igen elvont asszociációk sora jellemző. A modem versbeszéd, szóhasználat még a legar- chaikusabb szonetteket is áthatja. Balia D. is - mint oly sok nemzedéktársa - kedveli az elharapott, csonka mondatokat, szócsavarásokat, többértelmű összevonásokat és irodalmi utalásokat. PL: „Folyton fojt. A mór mente te. Tiltott szeren- csen-játék. / Patákban folyik. Csermellyé tettél.” irodalom e méltatlanul elfeledett kompozícióiból.- A felvételeken a pécsi Székesegyház orgonái szólnak. Miért erre esett a választás?- Ez egy remek hangszer, jó akusztikával, megfelelő technikai szinttel. Lisztnek is játszott a Székesegyházban, ha nem is a mai orgonán.-Sokan nehezen érthetőnek és nehezen játszhatónak tartják Liszt műveit.- Ezek nem mindennapi és felületes zenehallgatásra írt művek. Az elmélyedő Mestert ábrázolják. Ebbe bele kell ásnia magát az embernek. Hozzám rendkívül közel állnak ezek a darabok, a liszti életmű kevéssé ismert alkotásai. Egy mély érzésű, az élet és a halál örök kérdéseit filozofikusan megközelítő, zseniális ember gondolatait hordozzák.-Említette a koncertsorozatot. Mikor hallhatjuk Önt orgonáim Pécsett?- Valószínűleg szeptember végén. Ez nem biztos időpont, de minden bizonnyal még az ősszel bemutathatom itt e remek összeállítást. V. K. A poéta gyakran él az azonos motívumok variációs lehetőségeivel - mind a szabadabb mind a kötötteb formákban-, s ezzel a módszerrel összefüggést teremt a látszólag különálló szövegegészek között. Rendkívül változatos a kötet tipográfiája is: ezt különösen az egyre vizuálisabbá váló darabokon figyelhetjük meg. A mesterkedő költészet (hisz’ valamennyire minden költés mesterkedés) a hellenisztikus hagyományban gyökeredzik, de Balia D. inkább a klasszikus avantgárd és a neoavantgárd irányait követi. A képvers-ciklus sem előkészítetlen, mivel az előző egységben már igen sok látványelemmel: kiemeléssel, töréssel, betűtípussal élt a költő. Kétségtelen, hogy a vizuális költészet megközelítése újfajta befogadói viszonyulást igényel, és Balia D. az utóbbi időben éppen ezzel a szintézisre törekvő kifejezésmóddal kísérletezik. A változatos, gondosan szerkesztett kötet szonettkoszorúval és tíz, tematikusán egységes szonettel zárul. Ezek a hagyományos szonettek ritmikai szempontból valamelyest oldottabbak a petrarcainál, mert viszonylag ritkábbak az efféle, tisztán jambikus sorok: „A lepke körbeszáll. A gyertya ég” Balia D. Károly sikeres magyarországi bemutatkozása - bemutatása a kiadót is minősíti. (Pannónia Könyvek) Mihalik Zsolt „Lapunkban - mint általában - az irodalom dominál. Az izgalmas naplójegyzetek, az irodalomtörténeti tanulmányok mellett azonban jelen vannak nyelvészeti írások is. ” - írja lapjáról az olvasókhoz szóló bevezetőjében az Új Dunatáj szerkesztősége. A lap elődjének, a Dunatáj- nak az indításakor (1977-ben) Illyés és Babits nyomdokain járva a régió és az ország irodalmi életének bemutatását tűzték ki célul a szekszárdiak. Ez azóta is a szinte hazánkban egyedülálló esszé-folyóirat irányvonala. Az alapító főszerkesztő Csányi László halála után az Új Dunatájat N. Horváth Béla vezeti, szerkesztői Drescher J. Attila és Töttös Gábor. Az évnegyedes kiadvány júniusi második számában a korán meghalt Baka István szekszárdi költőről emlékeznek meg. Varga K. Pécsi nyári programok Folytatódnak a Pannon nyár ’96 rendezvényei Pécsett, a tettyei romoknál. Augusztus 11-én és 12-én „A csúnya lány” című zenés játékot játsszák, Moravetz Levente rendezésében. Augusztus 18-án utoljára lesz látható a magyar és német nyelvű Operettgála, míg augusztus- 20-án a Zengővár- konyi Hagyományőrző Együttes adja elő a Parasztlakodalmast, Szent István napja alkalmából. Ezt a különleges produkciót csak egyszer tekinteti meg a közönség. A kezdési időpont 19 óra. Zenei csemegék szabadtéren A pécsi Ifjúsági Ház szervezésében idén is jazz-udvar várta az érdeklődőket a Minaret Étterem udvarában. Utoljára augusztus 14-én 23 órakor az In line zenekar lép fel itt. 11-én 11 órakor a a Sétatéren Szabó Ferenc karnagy vezetésével a Pécsi Ércbányász Fúvószenekar szerepel. A barokk pavilon kertjében augusztus 13-ára Pannónia táncházat szerveznek. Az Ifjúsági Ház ajánlataiból Nemzetközi Néptáncfesztivált tartanak a pécsi Ifjúsági Házban augusztus 18-a és 20-a között. A fesztivál résztvevői a Millecentenáriumi Emléknap és az Alkotmányünnep műsorában is közreműködnek. A több napos találkozón néptáncgála, folklórműsor várja a vendégeket, esténként pedig táncházakban rophatják a résztvevők. A ház galériájában 12-én nyílik meg az új kiállítás, ezúttal Boris Salamaha eszéki festőművész akvarelljeiből. A képek a baranyai tájak lírai szépségét örökítik meg. A fák, bokrok, a kis házikók, melyeket most szöges drót vesz körül, Salamaha visszatérő témái. Kritikusai szerint munkái a valóság és az álom poétikus érintkezései. Falunap Bostán Kulturális programokkal tarkított falunap és búcsú lesz augusztus 18-án Bostán. Délelőtt sportversenyeket tartanak és sportlétesítményeket avatnak, délután pedig 16 órától N. Szabó Sándor és Unger Pálma színművészek adnak műsort, Witterle Gábor közreműködésével. / Balia D. Károly: Arokszélen Egy kivételes gyűjtemény Amikor az ember bányában dolgozik, mélyen a föld alatt, nincs alkalma kamatoztatni széles körű idegennyelv ismeretét. A pécsi Huszti Péter másfél tucat nyelvet ismer, nyelvtanári diplomája ellenére bányában dolgozott. A tudásának felfrissítéseként kezdett leveleket küldeni a világ számos pontjára politikusoknak, közéleti személyeknek. Rövid bemutatkozást és egy kicsiny kérelmet tartalmaztak ezek. Helmut Kohl kancellártól kezdve Erzsébet királynőig sokan megkapták. A kért dedikált fényképet sokan megküldték, és ezt számos, már személyesebb levélváltás követte. Miért kezdte a szentírásokat és egyházi méltóságok relikviáit gyűjteni? A válasz egyszerű: két dolog van a világon, amit majd' minden nyelvre lefordítottak: a Biblia és Lenin összes művei. Mindössze tíz éve gyűjtő, és máris több ezer könyve van. Gyűjteményének része olyan ritkaság is, mint a baszk vagy héber Biblia. Amit ő birtokol, méltán tarthat közérdeklődésre számot. Ha minden a tervek szerint alakul, lesz is mindenkinek lehetősége megnézni a gyűjteményt. Amennyiben megalakul a gyűjteményt gondozó alapítvány és létrejön egy állandó kiállítás. Ezek azonban még távlati tervek, a cél jelenleg a számos, még hiányzó Szentírás megtalálása. Huszti Péter mindenesetre 2000. december 31-ig adott magának határidőt, hogy az összes megszerezhető Bibliát magénak tudja. Pálmai Erika Tárgyi tudásáról percek alatt meggyőzi hallgatóit FOTÓ: TÓTH r Tóth Erzsébet: Március harminc elindultam de nem mertem eljutni hozzád leültem egy padra a Oktogonnál azt reméltem hogy tüdőgyulladást kapok a márciusi télben jó volt érezni hogy ott vagy a közelben talán arra vártam hogy kijössz és megkeresel hiszen tudnod kell hogy várlak folytak a könnyeim és hulltak hulltak égő arcomra a hópelyhek ott akartam maradni örökké végteleníteni a percet amikor szemed szégyenlős villámai annyi év után újra megtaláltak amikor végre nemcsak a hátadat fordítottad felém de még a hátad is szép volt milliárdnyi apró vevőkészülékével pontosan tudta hol vagyok hogy mennyire szeretném hogy felém fordulj jó volt az a vibrálás a levegőben az inkarnáció az arcodon a szemedben a remegés a hullámzás a hullámzás a szívemen „ Visszatérek a festészethez...” fotó: löffler
