Új Dunántúli Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)

1996-08-10 / 218. szám

8 Dünántuli Napló Riport 1996. augusztus 10., szombat Az épület kívül-belül alaposan megváltozott löffler Gábor felvételei Szent Lőrinc Gondozó Otthon A pécsi püspökség alapította, de más uallásúaknak is nyitva áll Délutáni olvasás Ma délelőtt 10 órakor, a vér­tanú Szent Lőrinc diakónus ünnepe alkalmából Mayer Mihály pécsi megyéspüspök képletesen átadja és megáldja a szentről elnevezett új egy­házi gondozó otthont. Az otthon története 1992-ben kezdődött. Zumft Erzsébet, aki ekkor már túl volt a nyolcvanon - pár évvel korábban települt haza az USA-ból - felkereste a pécsi püspököt. Elmondta, szí­vesen felajánlana a vagyonából egy jelentősebb összeget arra a célra, hogy egyrészt idős papok számára, másrészt magára ma­radt öregeknek magas színvo­nalú egyházi gondozó otthont létesítsenek. A Pécsi Egyházmegye terü­letén korábban nem volt ilyen otthon. A Káptalan utcában ugyan tudnak biztosítani nyolc, már nyugdíjban lévő papnak szállást és étkezést, akik önellá­tóak, nem szorulnak gondo­zásra. Az olyan idős papokat azonban, akik koruk, vagy be­tegségük miatt segítségre szo­rulnak, a székesfehérvári egy­házi gondozó otthonba kellett küldeni. így a hölgy ajánlata tu­lajdonképpen egy régóta terve­zett, ám pénzhiány miatt eddig nem realizálódott terv megva­lósulását segítette elő. Az összeg jelentős volt, ám korántsem elég a teljes beruhá­zásra. Azonban lehetővé tette, hogy a püspökség tovább lép­hetett s különböző pályázatok útján megszerezze a hiányzó pénzt. Megvásárolták a ME­ZŐGÉP egykori cserkúti épüle­tét, amit természetesen teljesen át kellett alakítani, hogy a cél­nak megfeleljen. Az építkezés 1994 decemberében kezdődött s 1995 novemberében befeje­ződött. A műszaki átadás óta az idei év márciusáig lakók nél­küli próbaüzemelés folyt. Az első lakók azok az idős papok voltak, akik Székesfehérvárról jöttek vissza Pécsre ebbe a szép új otthonba. Azóta már néhány nem pap, „világi” lakó is beköl­tözött. Az épület kívül-belül alapo­san megváltozott. A bejáratnál sok-sok virág, belül tágas fo­lyosók fogadják a belépőt. Wolf Gyula, a Pécsi püspöki titkár­ság vezetője s egyúttal az új otthon igazgatója kalauzol. Megmutatta a fekvő betegek­nek szánt szobákat, külön szin­ten a papok, egyházi emberek, s egy másik szinten a nem pap lakók szobáit. Vannak egy- és kétágyas szobák, mindegyikhez előszoba, szép fürdőszoba tar­tozik. A lakók választhatnak, hogy saját, megszokott bútorai­kat hozzák-e ide, vagy azt igénylik, hogy az otthon ren­dezze be számukra. Minden szinten van társalgó és külön konyha arra az esetre, ha netán magának akarna valaki főzőcs- kézni, vagy egy teát, kávét megfőzni. Az étkezések a han­gulatos közös étteremben zaj­lanak. A tálaló konyhát Német­országból ajándékba kapott modem berendezésekkel sze­relték fel. Az épületben 69 szoba van, egy ápolási igazgató - Szabó Gábor - valamint 9 ápoló és 3 orvos vigyázza az idősek egészségét, nyugalmát. A nővé­rek száma a későbbiekben nö­velhető, hiszen a tetőtérben 26 nővér számára alakítottak ki szállást. S mivel egyházi ott­hon, természetes, hogy az épü­letben kápolna is található. Adorján István az első lakók egyike, épp napi egészségügyi sétáját végezte a folyosón. Vajszló plébánosa volt, s meg­rokkant egészsége miatt őt is Székesfehérvárra vitték koráb­ban. Elmondta, kimondhatatla­nul boldog, hogy visszajöhetett Pécsre, a saját bútorai közt él­het, s a rokonok itt gyakrabban tudják majd látogatni. Tordai Károly és Petrás Gyula nem egyházi emberek, de úgy dön­töttek, ebben az otthonban akarnak élni, s bár csak nem régóta vannak itt, az eddig ta­pasztaltak alapján úgy érzik, nem fogják megbánni. Nem csak az egészségüket védik, de a testi igényeik kielégítése mel­lett lelki segítséget is kapnak. A Szent Lőrinc vértanúról elnevezett gondozó otthon az egyházmegye tulajdona, de az alapító a Pécsi Püspökség. S ami fontos': az otthon nem csak katolikusoknak, hanem feleke­zet nélkül mindenkinek nyitott. (Az adakozó sem volt katoli­kus, hanem református. Sajnos az otthon átadását már nem ér­hette meg.) A jelentkezőknek először egy nagyobb összeg le­fizetése után havonta 15 ezer forint térítést kell fizetni. Ezért minden szolgáltatást megkap­nak. Sarok Zsuzsa Gondoskodó szeretet várja az otthon lakóit Magyarul magyarán Bajusz Szent István-napi ünnepség Beremenden Beremend Önkormányzata az országos millecentenári- umi programsorozathoz kapcsolódva az államalapító Szent István királyra ünnepi műsorral emlékezik. Program: Augusztus 20: 14.00: Hon­foglalás I-II. (történelmi film a moziban), 18.00 Ünnepi be­széd. (Dr. Rajczi Péter törté­nész), 18.30: Az államalapító (színdarab az Iskola és Műve­lődés Beremenden Alapít­vány csoportjainak előadásá­ban), 1915: Emlékkőavatás a templomkertben, 20.00 A bu­dapesti Vagantes trió kon­certje az iskolaudvaron. Az egész napos program alatt vendéglátó standok áll­nak az ünnepségen résztve­vők szolgálatára. Mindenkit szeretettel meghív és jó szórakozást kíván Beremend Önkor­mányzata. Ünnepség Pogányban A Pogányból elszárma­zottak a jövő hét szombat­ján, 17-én találkoznak. Az ünnepség délután 15 órakor kezdődik a sportpályán. 20 éves óvoda Szombaton, 17-én, lesz 20 éve, hogy Geresdlakon megalakult a Német Nemze­tiségi Óvoda. Ebből az alkalomból dél­után 17 órakor tartanak ün­nepséget. A Magyar Értelemező Szótár szerint a „bajusz a férfiak felső ajka fölött meghagyott szőr­zet.” A múltban a férfiasság egyik jelképe. Hiánya - ha nem nőtt ki -, szégyen volt. Lásd Arany János költeményét Szűcs György uram esetéről. Aki a szakállával együtt a bajszát is rendszeresen borot­válta, arra öregapám a maga korabeliekkel együtt azt mondta: bó'rbajszú. A bajusszal kapcsolatos egy valamikor közismert népi mon­dóka: „Mér etted meg a vakar­csot, Azért nem nőtt ki a baj­szod.”- A vakarcs a kenyérsütés­kor a sütőteknő faláról levakart, egybegyúrt és megsütött ke­nyértészta. Manapság a bajusz- és a sza- kállviselet divatját éljük. Ezért történhetett meg, hogy a most folyó olimpiai játékok egyik magyar riportere az ökölvívást, annak egy menetét közvetítve, bemutatta a magyar és az afri­kai játékost, valamint a döntő­bírót, aki a mérkőzést közvetle­nül vezette. Úgy látszik, azt ta­lálta reá nézve a legjellem­zőbbnek, hogy bajuszos, pedig a csokornyakkendő legalább annyira jellemző volt a Puerto Rico-i bíróra. Ez még nem lett volna baj, hanem amikor a ba­jusza alapján minősítette is imigyen, hogy harcsabajszú, attól kezdve kénytelen voltam alaposabban is szemügyre venni. Akinek kinőtt a bajusza, és meg is hagyta, annak gondoz­nia kellett, hogy ne álljon csá- léra, hanem mindkét ága egy­formán, „elvágólag”. Három fő típusát lehetett megkülönböz­tetni. A legtöbb vesződséggel járt a kunkorira, gyűrűre pöd- rött bajusz. Magától bizony nem vált ilyenné. Ehhez ba­juszkötő kellett, amelyet annak idején éppen úgy reklámoztak, mint a mostani kozmetikai esz­közöket. Korabeli újságok gya­kori képes reklámja volt. Le­fekvés előtt kellett felkötni, mi­után a gazdája a bajusz mindkét felét ízlése szerint gondosan felkunkontotta. Nos, a szóban forgó bíró ilyen bajuszt viselt, s mivel a tévé leggyakrabban szembe fej állásban mutatta, a néző gyönyörködhetett a mestermű­ben. Ha vízszintesen állt ez az arcdísz, akkor pödrött bajuszról beszéltek. Ez kötőt már nem igényelt, de bajuszpödrő kenő­csöt, vikszot annál inkább. A hajdúsági nóta szerint: „Vik- szos bajszom úgy áll, mint az öreg bika szarva ...” Ha valakinek nem volt kedve se így, se úgy kordában tartani, akkor hagyta, hogy saját súlyánál fogvak két oldalt le­lógjon. Hát ez volt a HAR­CSABAJUSZ. A divat változásait az ún. nyírott bajusz állta a legtovább. Közülük is a Jávor-bajusz volt a legelterjedtebb. Egyszerű a tanulság: a ripor­ter még nem látott harcsát, csak a bajusz nevét hallotta. Egy jó riporternek a bajuszviselet főbb változatait is illik ismernie, fő­ként ha a bemutatott férfi emez arcdíszén akad meg a szeme. Rónai Béla Keresztrejtvény VÁRpS ALGÉ­RIÁ­BAN TULI­PÁNOS (FILM) CSAVAR A VICC POÉNJA. 2. RÉSZ CJ 'Éli A VICC ELSŐ RÉ OÉNJA, SZ FAZE­KAS MIHÁLY ? TÖBB 1 HÁNY­BA V V V V cO FORMÁ­LÓDIK > REGI ISKOLA­TÍPUS > 'v* ÉPÜLET­SZINT, RÖV. > TANÁCS, NÉMETÜL RÓMAI EGY > FÉL ALAK! TEMP­LOM­BAN VAN! FÉLBE! FOLYÓ­IRAT FARKAS SÉMI , NYELVŰ NÉP PIROS, NÉME­TÜL DECI­LITER RÓMAI SZÁMOK, ÖSSZE­GÜK IV > v Gör­deszka FÉLRE! > v­v­V­■v— V V- -v— V SZIN­TÉN NE > NŐI NÉV r*" FLYNN > TERBI­UM KIRGIZ VÁROS ZÚDÍT > — ARRA­FELÉ! LATIN ÉS > FÜRDET A KUKO­RICA FEHÉR­JÉJE > V BRAZIL ÍRÓ. JORGE ANNO > NEHE­ZEN .PJ-^AS NYÁRI > T“ V MÉRET­RE VÁG VÁLL.—1 FORMA > AMPER A VICC POÉNJA, 4 RÉSZ > v kicsi­nyítő KÉPZÓ >- v AM.-» ROCK­ÉNEKES AZ A MÁSIK > V VALA­MINT HŐVÖS (HELYI > ANNYI MINT NÉVELÖS TEJ­TERMÉK >v ÍR TERROR­SZERVE­ZET > V UTÁNOZ > v ­M^JTA­TÓSZÓ > W MILLI­METER TONNA SZOVJET FIZIKUS VOLT > “V JÓ­MAGAM > SZARVAS > V ÉRTÉ­KEL LÁNGOL SZITA­SZÖVET > V EGO KUTHI­CA > y FOLYA­DÉKOT FO­GYÁSZT ÁLLAMI be­vétel TANTÁL > HEVE­SEN MOZGAT > A VICC POÉNJA, 3 RÉSZ GABONA­NÖVÉNY > Y- v V V A IDE IS. MESTER (FESTŐ VOLT) > CLAY­TON . ALAKÍ­TÓJA, HOWARD Vi. > DIN AZ USA­> JELET VÉS > V HÁZAT NEGRI FÉLTÉ! > FA­DARAB > ELME > V LÓCA ... ÉS JERRY > v NÉMET BETŰ AMPER KETTŐS BETŰ > HIRTE­LEN LE­FOTÓZ > V " FINOM SZESZES ITAL > HELY­RAG FEL TESTI V 1 SULI­VAL KAPCSO­LATOS FÉLTŐI > V AUTÓ­JAVÍTÓ El '|B>­& ÉSZAKI FÉRFI­NÉV > Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 16-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. Az augusztus 3-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ha ennél többet akar keresni, akkor keressen magának másik munkahelyet. Utal­ványt nyertek: Balog Sándor, Pécs, Zsigmond u. 4., Laki Zsolt, Pécs, Tiborc u. 98/2., Mátis István, Szentlőrinc, Deák F. u. 39., Óvári Pétemé, Pécs, Felsőmalom u. 16/2., Vörös Dezsőné, Hidas, Dó­zsa u. 7. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents