Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1996-07-20 / 197. szám
1996. július 20., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Utakra és közműre vár a Makárhegy Pécs egyre feljebb kúszik a Mecsek lankáin, beépítik a városra néző hegyoldali telkeket, az egykori szőlőket. Ez a sorsa a Makárhegy- nek is, mely lassan összeépül a várossal. Ma ez a város egyik legszebb része. A Részletes Rendezési Terv által biztosított lehetőségeket az építtetők igyekeznek a legkedvezőbben kihasználni. Beépítik a városra néző hegyoldali telkeket löffler Gábor felvétele Bányász emlékmű A Pécs-Somogyi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet emlékművet kíván állítani a somogyi temetőben azon somogyi bányászoknak, akik - 1919 és 1986 között - bányaszerencsétlenségben vesztették életüket. Az emlékmű költségeit a Pécsi Erőmű Rt, a Bányavagyon Hasznosító Rt, a városi ön- kormányzat, a Somogyi Részönkormányzat és a lakossági támogatások fedezik. A Pécs-Vasasi Települési Önkormányzat a Vasasi Nyugdíjas Szakszervezettel egyetértésben kíván emléktáblát elhelyezni a vasasi templom falán a vasasi bányaüzemben - 1878 és 1986 között - halálos balesetet szenvedett helyi lakosok emlékére. Mind az emlékmű avatása, mind az emléktábla elhelyezése - amelyekhez a közgyűlés hozzájárult - a honfoglalás 1100. évfordulójának ünnepségeihez kapcsolódik. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a július 18-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 10,5%, nit- rogéndioxid 30,2%, szén- monoxid 14,7%, szálló por 62,6%, ózon 33,2%. Pécs levegőjének a minősége megfelelő volt, bár a város légszennyezettségi állapota az előző napi eredményekhez képest kismértékben romlott. A vizsgált lég- szennyező anyagok közül a nitrogéndioxid és a talajközeli ózon koncentrációja az egészségügyi határérték 30%-át, a szálló por 60%-át érte el. A levegőszennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. Az Alsó Makár-dűlőtől a Ja- kabhegyi út északi részéig építési lázban van a táj. Készül a lakóparknak elnevezett, tájba illő kísérleti lakónegyedet, de a fedett sportok háza is már kirajzolódik a szemünk előtt. A városrész fejlődéséhez alapvető a funkcióképes infrastruktúra. A lakók igénylik, hogy a város építse ki a víz- és szennyvízhálózatot. Ezt kérték a legutóbbi lakossági fórumon is, amelyen részt vett dr. Révész Mária alpolgármester, (a terület önkormányzati képviselője), Gömöry János városi főépítész, Péter Pál, a kommunális és közlekedési bizottság elnöke is. A Makárhegy közterületszabályozási terve (KSZT) előírja, hogy közlekedésre és közműhálózat elhelyezésére alkalmas, szélesebb utakat kell építeni. Nem akarnak abba a hibába esni, mint a Jakabhegyi úton, ahol állandó a közlekedési dugó. A tarthatatlan állapot felszámolását a helybeliek az önkormányzattól várják. A lakosság nem hajlandó ingyen átadni telekrészét az útszélesítéshez, az önkormányzatnak viszont nincs pénze a kisajátításra. Ez a patthelyzet késlelteti az úthálózat kiépítését és a teljes közművesítést. Az alig 2-3 méteres dűlőket 6 méterre kell szélesíteni, hogy a csapadékvíz-csatorna, a távközlési és villamos vezetékek ne magántelkekre kerüljenek, és járdákat is kell építeni. A közműveknek külön-külön árok szükséges - s közöttük a védő- távolságok -, hogy meghibásodáskor hozzáférhetőek legyenek. Több helyen támfalat kell építeni, illetve rézsűt kialakítani. A kerítéseket már a KSZT szerint engedélyezik, és lebontatás az attól eltérés következménye. A szőlők beépítésénél magasabbak a területfejlesztési igények , hogy a mentőnek ne kelljen visszatolatni, de a kukás autó is bemehessen a szemétért. Mindezek ma még megoldatlanok, akár csak a téli közlekedés. Rozvány Gy. A közgyűlés állandó bizottságai az új felállás szerint Jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság. Elnök: Dr. Kékes Ferenc (elnök, MSZP), Körömi Attila (FIDESZ-MPP), Dr. Kunszt Márta (MSZP), Kerényi János (Polgári Kör), Molnár Tamás (SZDSZ). Gazdasági és vállalkozási bizottság. Gonda Tibor (elnök, MSZP), Dr. Faragó László (SZDSZ), Szirmai Csaba (MSZP), Kerényi János (Polgári Kör), Galbáts András (FKgP). Költségvetési Bizottság. Molnár Tamás (elnök, SZDSZ). Petrovits Béla (Nyugdíjasok Egyesülete), Gonda Tibor és Troska Gyula (MSZP), Staub Ernő (MDNP), Ursprung János ,(KDNP). Közlekedési és kommunális bizottság. Péter Pál (elnök, SZDSZ), Helmrich Ferenc és Dr. Kádár Géza (FKgP), Grisnik Zoltán és Kukái András (MSZP), Város- és környezetfejlesztési bizottság. Dr. Faragó László (elnök, SZDSZ), Péter Pál (SZDSZ), Dr. Kádár Géza (FKgP), Medvetzky Antal és Traj Ferenc (MSZP). Közoktatási bizottság. Troska Gyula (elnök, MSZP), Koósz Margit (SZDSZ), Meixner András (MSZP), Staub Ernő (MDNP), Petrovits Béla (Nyugdíjas Egyesület). Kulturális bizottság. Dr. Kunszt Márta (elnök, MSZP), Dr. Romváry Ferenc (SZDSZ), Dr. Erdődy Gyula (Köztársaság Párt), Tillai Aurél (MDF), Hódosi Vera (MSZP). Szociális és foglalkoztatási bizottság. Pacur Zsolt (elnök, SZDSZ), Ursprung János (KDNP), Tomics János (Nyugdíjasok Egyesülete), Simonovics Ferenc és Grisnik Zoltán (MSZP). Sportbizottság. Dr. Bödő László (elnök, Munkáspárt), Dr. Romváry Ferenc (SZDSZ), Dr. Szabó László (Köztársaság Párt) iff. Gömzsik Péter és Kukái András (MSZP). Pénzügyi bizottság Nagy Csaba (elnök, FIDESZ-MPP), Koósz Margit (SZDSZ), Medvetzky Antal és Hódosi Vera (MSZP), Körömi Attila (FIDESZ-MPP). Egészségügyi bizottság Baumgartner Sándor (elnök, MSZP). Pacur Zsolt (SZDSZ), Tóth Mihályné (MSZP), Liszkay Teréz (KDNP), Sashalmi György (MIÉP). Kisebbségi bizottság Mischinger István (elnök, kisebbségi képviselő, Német Nemzetiségi Kör), Csonka Edit, Fischer Frigyesné, Gyúrok János, Ruzsin Milán és Bonev Jordán (a kisebbségi önkormányzatok képviselői), továbbá Traj Ferenc és Meixner András (MSZP), Dr. Bödő László (Munkáspárt). Dr. Erdődy Gyula (Köztársaság Párt), Koósz Margit (SZDSZ). Tulajdonosi bizottság Szirmai Csaba (elnök, MSZP), Golob Ferenc (MDF), Kerényi János (Polgári Kör), Dr. Kékes Ferenc (MSZP), Molnár Tamás és Pacur Zsolt (SZDSZ). A semmi tövéről „Isten nem kelthet semmit a semmi tövéről” - fogalmazta meg Lucretius római költő a is sok változatban emlegetett tételt. Hogy miért jutott ez az eszembe pont az olimpia előestéjén? Alighanem azon asszociáció révén, hogy e nemes sportvetélkedő köztudottan ógörög eredetű, miként az idézett lucretiusi tétel is: „Semmiből semmi sem lesz”. Pécsi polgárként még az olimpia sem tereli el a figyelmemet e konok tényről, mert nincs lehetőségem lokálpatriótaként külön is izgulni valamelyik magyar versenyzőért. Előállott az a - szinte példátlan - helyzet, hogy erre az olimpiára nem kvalifikálta magát egyetlen pécsi, sőt egyetlen baranyai versenyző sem. Ám tulajdonképpen az lett volna a csoda, a VALAMI, ha a körülmények, a HELYZET ellenére mégis kijutott volna innen versenyzőként valaki az olimpiai láng tövébe. Nem kívánok most (sem) a sport szakmai kérdéseiben kontár- kodni - talán ilyen jelleggel én már hozzájuk sem fémék -, inkább csak a félelmet szeretném megosztani az Olvasóval: fentebb említett tényt lesújtó jelzésként is értékelhetjük Pécs teljesítőképességéről. Mert a sport profi szinten ma már jelentős hányadában üzlet: tőkeerő, finanszírozás és menedzselés kérdése is, a gazdasági szférának pedig reklámhordozó. Feltéve, ha van, aki képes rá, s van, amit reklámozni lehet. Vagy van összefogás általában a város reklámozására a sport igényes támogatásával. Ám ugyancsak jelkép erejű és szomorú aktualitás, hogy épp az olimpia előestéjén tartott (ismét) válságkezelő jelleggel ülést a város - idén már épphogy csak - első osztályi labdarúgó klubjának az elnöksége. Eredményét (?) még nem tudhatom, ám akárhogy is: már az a tény, az a szituáció önmagában is szomorú, hogy egy 170 ezres város - s ne tessék most csupán az önkormányzattal azonosítani - nem képes fenntartani egy első osztályú labdarúgó csapatot, vagy más aktualitást nézve, nem képes egyetlen olimpikon sem adni az országnak. Mert csak ülünk a Semmi tövénél, s tüntetőén kifordított zsebbel lessük, várjuk: hátha lesz belőle valami. Dunai Imre FOTÓ: LÖFFLER G. Bástyátlanul védett Kálvária Természetvédelmi területté nyilvánította Pécs Közgyűlése tavaly júniusban a Kálváriadombot. Azóta tábla is jelzi, hogy helyi védelem alatt áll az értékes terület. Ám már öt évvel ezelőtt készült terv a Kálvária-domb kertépítészeti és táj- rendezési programjáról, amely a védelmet és a terület bemutathatóságát kívánta javítani. A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája azonban a védelem kimondásának évfordulója előtt felülvizsgálta a programot, s megállapította, hogy az ön- kormányzat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az eredeti terv szerinti beruházást. A szerényebb új változat szerint a programnak csak egy része valósul meg. A Kálvária kápolnához vezető támfalas lépcső pihenőjéről indulva készülne a feltáró gyalogút. A épített részek - bástyák, kapuk - és a jelentősebb földmunkával járó programelemek elmaradnak. Ä területnek a Hunyadi útról történő megnyitása sem találtatott időszerűnek. D. I. Városvédő őrjárat A városkép meghatározója a történelmi főutca. Ez Pécsett a Király utca, s nemcsak a Széchenyi tér közelében, hanem a Búza téri végénél is, ahol a fotó készült a déli oldal sarokházáról. Ilyen forgalmas helyen nem mindegy, hogy ez a jobb napokat látott ház miként néz ki. Már jó ideje ilyen. Különösen szembetűnő a ház sarkának leromlott állagú vakolata. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Fotó: Löffler Gábor Bizonytalan épületbiztosítás Az sem biztosan biztos, ami biztosított - mondhatjuk azoknak, akik a lakásukra kötött biztosítás alapján még azt hiszik, hogy a közös tárolókban lévő holmik biztonságban vannak. Csak voltak, amíg a sok biztosító cég meg nem jelent a piacon. Az utóbbi években a többlakásos épületekben felborult a biztosítási rend, mert mindenki azzal kötött szerződést, akinek ajánlata megtetszett neki. A közösségi igényről megfeledkeztek. Ezt tapasztalják a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezetben is, ahol a káresetek miatt ezen változtatni szeretnének. Pénzes Gábomé pénzügyi vezető szerint a szövetkezet csak az ÁB-Aegonnal kötött lakás- biztosítás díját szedi be a közös költségben, a többi szerződésről nincs tudomásuk. A biztosítás feltételeiben csak a lépcsőház és ablakai, ajtói szerepelnek, a közös helyiségek, tárolók, lift, tető stb. nem. Ám a biztosítottak után is csupán annyi százalékban kapnak kártérítést a ÁB- Aegontól, amilyen arányt képviselnek a vele szerződést kötött lakástulajdonosok. A többi biztosítónál kötött szerződést senki nem veszi figyelembe.- Nagy Imre út egyik tízemeletes épületében liftkárunk volt, másutt ellopták a tűzoltó készülékeket, feltörték a felvonó gépházat, de ezekre nem vonatkozik a biztosítás. Csakúgy a lapostetőkre sem, és az üvegkároknak is csak töredékét térítik meg. Többször fordult elő, hogy az alagsori közös tárolókból nagyobb értéket vittek el - egészíti ki a problémát Komári László műszaki vezető.- Régebben az épület lakóinak 80%-ának kellett biztosítással rendelkezni ahhoz, hogy az az egész épületre vonatkozzon. Ez a 80-%-os telítettség a sok más biztosító belépésével megszűnt. Jelenleg nincsenek biztosítva a közös helyiségek, tárolók, stb. és a bennük elhelyezett tárgyak. Lakásbiztosításnál kiegészítő biztosítás köthető a saját használatú tárolóra. A kertvárosi lakásszövetkezet most az épületnek a lakásokon kívüli részeire és helyiségeire szóló közös biztosítás bevezetését tervezi. Az épületek maguk döntik el, hogy igény- lik-e. Ha igen, akkor a fizetendő díj kötelező jelleggel kerül a közös költségbe. R. Gy. I \ \ I i V
