Új Dunántúli Napló, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-20 / 197. szám

10 Dünántuli Napló Gazdaság 1996. július 20., szombat A PA Rt.-nál még nem időszerű az atomtemető helyéről beszélni Az Atomerőmű vezetőjének nyilatkozata az erőmű műszaki fejlesztéseiről, a hulladékelhelyezésről Az erőmű Magyarország villamosenergia szükségletének közel felét adja fotó: löffler Gábor Vizsgálódlli a miniszter. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter a legfőbb ügyész óvása alapján átte­kinti, hogy fenntartható-e az a minisztériumi határo­zat, amely a Kuvait Petró­leum Magyarország Kft.-re kivetett 83 millió 328 ezer forintos jövedéki bírságot 100 ezer forintra csökken­tette. Külső, független szakértők bevonásával vizsgálat kezdődött, amelynek lezártával a tör­téntek minősítését, illetve a döntést a pénzügyminiszter a nyilvánosság elé tárja. Jogsértő szerződés. Gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélés miatt 50 millió forintos bírságot rótt ki az OTP Bank Rt.-re a Gazda­sági Versenyhivatal ver­senytanácsa. Az eljárást kezdeményező magánsze­mély több szempontból is kifogásolta az OTP Garan­cia Biztosító Rt. magatartá­sát 1991-ben kötött lakás- biztosításával kapcsolat­ban. A versenytanács meg­állapította, hogy az OTP visszaélt gazdasági erőfö­lényével, amikor a lakáshi­tel szerződéskötési folya­matában azt a látszatot kel­tette, hogy a Garancia Biz­tosítóval kötött szerződés a lakáskölcsön nyújtásának feltétele. Jogsértőnek mi­nősült továbbá a lakásköl­csön általános szerződési feltételeinek 3. pontjában foglalt egyoldalú módosí­tási feltétel, amely a kamat és a kezelési költség változ­tatását „a mindenkori pénzpiaci helyzettől” tette függővé. E magatartás foly­tatásától a Versenyhivatal az OTP-t a határozat kéz­hezvételétől számított 60 nap elteltével eltiltotta. Atomtemető. A köztudatban ezzel a megjelöléssel a Paksi Atomerőmű nagy radioaktivi­tású hulladékainak végső táro­lóhelyét illetik, s az utóbbi idő­ben egyre erősebb a gyanú, hogy a szakemberek a Nyugat­mecseki agyagkövet (korábban bodai aleurolit tömbként emle­gették ezt a kőzetképződményt) szemelték ki erre a célra. Szabó József, a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) vezérigazgatója arról nyilatkozott lapunknak, hogy erőmű műszaki távlatai mikor teszik szükségessé a nagy in­tenzitású nukleáris hulladékok hosszú távú elhelyezését, s ad­dig milyen munkákat kell még elvégezni mind az energiater­melést, mind a geológiai kuta­tásokat illetően. Nos, a PA Rt. vezetője kifej­tette, az általuk termelt villa­mosenergia az országé, nem le­het tehát az Atomerőmű felada­tává tenni, hogy keressen ma­gának egy telephelyet valahol az országban, ahol a keletkezett nagy radioaktivitású hulladékot eltudja temetni. Ezért hozták létre 1993-ban azt a Nemzeti Célprogramot, mely az ország­ban a megfelelő geológiai kép­ződményeket felkutatja. Az azonban mindenképp alapcél volt, hogy pártatlan tevékeny­ség keretében kerüljön ez a hely kiválasztásra. Hasonló módon mint a kis és közepes radioaktivitású hulladékok táro­lójának kutatásánál, ahol 250 település közül választották ki a négy legalkalmasabb helyszínt, s pár hónapon belül az is kide­rül, hogy a négy tolnai falu kö­zül melyik mellett épül fel az ipari objektum. A nagy radioaktivitású hul­ladékok elhelyezésével kapcso­latban kényesebb az ügy, mert miként a világban mindenütt, föld alatti, mélységi tárolóról van szó, ami sokkal alaposabb és költségesebb előtanulmá­nyokat követel. A kutatási munkának 1998-ig tart az első fázisa, és Szabó József is kie­melte: való igaz, hogy a finan­szírozási összegek addigi ala­kulásából sokan arra következ­tethetnek, hogy a Nyugat-me­cseki agyagkőben lesz az atom­temető - eddig 200 milliót köl­töttek a bodai agyagösszlet vizsgálatára és az elkövetkező 3 évben további 300 milliót szánnak erre a célra, míg az or­szág más helyein alkalmas terü­let kiválasztására mindössze 50 millió jut. A valóság ennél azonban sokkal bonyolultabb. A nukleá­ris tároló felépítéséig milliár- dokat kell még kutatásokra for­dítani, így ez a kezdeti beruhá­zás elenyésző tétel a végső számlához képest. Tény az is, hogy kormánydöntés született 1994 decemberében, miszerint az uránbánya infrastruktúráját felhasználva addig kell itt mi­nél hatékonyabb kutatási tevé­kenységet folytatni, mielőtt be­fejeződik az érckitermelés. Eközben az ország más pont­jain 50 millió forint értékben geológiai kutatást csak papíron végeznek, elsősorban azt mérik fel, hogy hol található még má­sutt nagyméretű, alkalmas kő­zet. Az agyag mellett só és grá- nittömbök jöhetnének még számításba a nukleáris hulladék mélységi elhelyezésre, de ezekből az anyagokból megfe­lelő kiterjedésű egybefüggő kőzettömbök nincsenek ha­zánkban. így az is csaknem bi­zonyos, hogy a Dunántúlon lesz az atomtemető, csak az a kér­dés, hogy melyik 1998-ig kivá­lasztott agyagösszlet mutatja a legmegbízhatóbb paramétere­ket. 1999-től 2040-ig tart a kö­vetkező periódus, amikor a tényleges feltárási munkák, döntés a hulladéktároló helyé­ről, a létesítmény megterve­zése, kivitelezése lesz a feladat. A nagyaktivitású hulladék a ki­égett fűtőanyagból és az erőmű berendezéseiből áll. Utóbbiak a primerköri csővezetékek, a re­aktoron belüli berendezések. Ezek viszont csak a leállás után 70 évvel, egy bizonyos védett idő után kerülnek leszerelésre - ez a nemzetközi gyakorlat - azaz leghamarabb 2083-ban, mivel az erőmű néhány blokk­jának kifutási idejét 201'3-ra taksálják. 2046 előtt semmi­képp sincs gond, mivel a Pak­son már üzemelő átmeneti táro­lóban 50 évig tarthatók a kié­gett fűtőelemek, s ide még egyetlen darabot se raktak le, hiszen az oroszok egyelőre a kormányközi egyezmény alap­ján átveszik ezeket az elemeket, s remélhetőleg így marad ez néhány évig. Összesítve: semmi nem sürgeti a nagyakti­vitású radioaktív hulladékok tá­rolójának a megépítését. Arról dönteni, hogy hol kezdődjenek meg a részletes föld alatti kuta­tások, csak 2010 körül lesz idő­szerű, ezt követően pedig 15-20 év múlva lehet kimon­dani, hogy közülük melyik a legalkalmasabb helyszín. Addig sokkal aktuálisabb ügyeken dolgoznak a Paksi Atomerőműben, most például a középtávú kapacitásbővítés a legfontosabb kérdés. Az rt. nyár eleji közgyűlésén ugyanis a tulajdonosok jóváhagyták az Atomerőmű 2002-ig tartó fej­lesztési programját. A szekun­der kör teljesítménynöveléséről van szó, magyarul változatlan reaktorteljesítmény mellett több villamosenergiát vesznek ki a blokkokból a turbinaforgó­részek és a kondenzátorok cse­réje folytán. Blokkonként 12- 15 MW pluszteljesítményt je­lent ez, s a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a 4 blokk összteljesítménye 460 mega­watt, ami Magyarország villa­mosenergia szükségletének kö­zel felét adja. Emellett növelik az erőmű működésének bizton­ságát is. A reaktorvédelem re­konstrukcióját végzik el a kö­zeljövőben, s nem azért kerül erre sor, mert komoly veszé­lyekkel kellene számolni, ha­nem mert ez egy szükséges lé­pés az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, a nyugati erő­művekkel szembeni szabvá­nyokhoz való alkalmazkodás­hoz. Mészáros B. Endre Nem ismerik eléggé a számukra különös magyar viszonyokat Bizalmatlan külföldi menedzserek A magyar vállalatvezetők sze­rint a külföldiek nem ismerik eléggé a magyar viszonyokat, így nem érthetik meg, miért nem alkalmas a nyugaton bevált vezetési módszer Magyarorszá­gon. Nyolc éve a külföldi tőke tömegesen jön az országba, de a vezetési minták különbözősé­géből eredő bizalmatlanság a külföldi és a magyar cégvezetők között még mindig jelentős. Az osztrák tanácsadó cég a Czipin & Partner felmérése sze­rint a magyar vezetők legfőkép­pen azért hibáztatják a külföldi menedzsereket, mert nem isme­rik a helyi szokásokat, s változ­tatás nélkül akarják alkalmazni a nyugati módszereket. Az oszt­rák menedzserek is rossz véle­ménnyel vannak a magyar kol­legáikról. Felméréseik szerint a kelet-európai térségben a terme­lői beruházásoknak a legfőbb gátja a bizonytalanság, amihez a magyar vezetők is hozzájárul­nak. A megkérdezett osztrák főnökök több mint fele úgy vé­lekedik, hogy a befektetések vonzerejét csökkentő bizonyta­lanságot lát a személyzeti mun­kában. A felmérésre adott vála­szok 23 százalékában a termék minőségét kifogásolták, míg a gazdasági környezetet csupán 20 százalék okolja az elmaradt nyereség miatt. A tanácsadó cég elemzése rámutat arra, hogy nyugaton erős a szorítás a költségek lefa­ragására, s ez számos céget arra kényszent, hogy munkahelye­ket telepítsen át olcsóbb terme­lési költségű országokba. Ez Magyarország számára is ko­moly beruházási esélyt jelenthet a jövőben. A szerkezetváltással kényszerűen együttjáró nehéz­ségeket kizárólag olyan partneri légkörben lehet megoldani, amely a kölcsönös bizalomra és egymás megbecsülésére épül - állapítja meg a felmérés. B. G. Nyugati menedzserek által elkövetett leggyakoribb hibák Magyarországon? (válaszadók: magyar vállaltvezetők, válaszok egyenként az említések százalékában) 100 Valutakeret parlagon Talán a legtapasztaltabb pénzügyi szakemberek sem számítottak arra, ami bekö­vetkezett: a január elsejétől bevezetett deviza­liberalizációs intézkedések nyomán nem emelkedett, sőt megcsappant a konvertibilis külföldi fizetőeszközök iránti érdeklődés. Kimutatások szerint pél­dául a turizmus előszezonjá­nak számító májusban mind­össze 24,2 millió dollár értékű valutát vásárolt a lakosság, míg tavaly májusban 37 mil­lió dollárnak megfelelő ösz- szegűt. Hasonló tendencia volt ta­pasztalható az év elején is. Az adatok szerint január elseje és május 31-e között összesen 146 millió dollárt adtak el tu­rizmus céljára a lakosságnak. Az előző év hasonló idősza­kában ennek csaknem három­szorosa, 426 millió dollár ta­lált gazdára. j. Mint emlékezetes, tavaly az év elején - leértékelési vá­rakozások miatt - sokan min­den valószínűség szerint spe­kulációs célból vásároltak konvertibilis valutát. Azóta viszont lényegében már csak azok alkotják a vevőkört, akik valóban külföldi utazásra ké­szülnek. A kiszámítható fo­rintleértékelés miatt ugyanis érdemesebb forintban takaré­koskodni - jelzik a banki ta­pasztalatok. OUJ ■ _______ e j .(iMfövtá Dunántúli Napló Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 6 forintban 210 12 420 18 630 36 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb július 29-éig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Szerencsejáték ez Dunántúli Napló —| umm ___*.xm l—.K­e ioTizeiomeK Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. A,ó. Äyr^2><9>^3><4 nyerőszáma:^ ^ ^ ^ v ^ ^ ^ ^ ^ 29. heti ajándék; postaautó gépjárműjavító és Ön a nyertes: ? SZOLGÁLTATÓ KFT. Pécs, Diósi út 51. Tel.: 324-400 Díjmentes környezetvédelmi mérés. 4 i 4 < í t

Next

/
Thumbnails
Contents