Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-29 / 145. szám

1996. május 29., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Siklós Fórum a gázról A DDGÁZ Rt. a siklósi lakos­ság részére is eljuttatta a gáz­bekötéssel kapcsolatos kérdőí­veket, amelyeket kitöltve, nem­leges válasz esetén is, a pol­gármesteri hivatalban kérik le­adni. A gázbekötéssel kapcso­latban május 30-án, csütörtö­kön 17 órától tartanak fórumot a művelődési központban. Harkányi orvosklub A harkányi Hotel Platán étter­mében ma 14 órától tartják a Siklós-környéki orvosklub ösz- szejövetelét. A Égis Gógyszer- gyár támogatásával zajló prog­ramon előadások hangzanak el a keringési betegségek gyógy­szeres kezeléséről és egy új kul­lancs elleni oltóanyagról. Az új Siklósból A Siklós és Siklósvidék lap új számában tudósítás olvasható a délvidéki özönvízről valamint a jégeső okozta károkról. Feltér­képezik a körzet munkaügyi helyzetét, megemlékeznek a műemléki világnapról is. Orvosi ügyelet A siklósi háziorvosi ügyeleti rend május 29-től: 29-én szer­dán ügyel dr. Nagy Katalin, 30- án dr. Tölgyesi Éva, 31-én dr. Szilágyi Imre, június 1-jén és 2- án dr. Nagy Katalin - dr. Ludá- nyi Margit, 3-án dr. Torbó Márta, 4-én dr. Fülöp Erzsébet. Az Új Dunántúli Napló sik­lósi ügynökségének új tele­fonszáma: 06-30/570-237. A terjesztéssel kapcsolatos problémákat ezen a szá­mon lehet bejelenteni So­vány Sándornénál. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Nő a gaz a rózsák körül Következő ülés: a tisztaság ismét terítéken Gazrengeteg a Felszabadulás utca 62. előtt fotó: Tóth Tavaly összesen 3 millió 800 ezer forintot fordított a siklósi önkormányzat a város parkjai­nak gondozására. Ez az összeg idén sem kisebb, amit azonban az eredmény nem tükröz. Mayer György, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője felügyeli a feladatot végző Vékom Kft.-t, s ő nyúj­tott be egy beszámolót a témá­ról a múltkori önkormányzati ülésen. Ott újra kifogásolták a képviselők: a szokásosnál is rendezetlenebb a város.- A parkgondozást évtizede­kig a Vékom, illetve elődje vé­gezte - mondja az osztályve­zető. - Idén azonban gondok vannak ezzel a tevékenységgel. Még nincsenek lekaszálva a közterületi füvek, a posta mel­lett a rózsaágyasok körül meg­nőtt a gaz, ami már rég történt meg. Gyökeres változást kell eszközölnünk, hogy rend le­gyen. A téma a következő testü­leti ülésen ismét előkerül, ott megoldást szeretnénk találni rá. A köztisztaság szintén per­manensen napirenden van - a siklósi lakosok közt is. Különö­sen a hétvégi koszt sérelmezik a polgárok. Hétvégeken a kft. nem (illetve csak olykor) taka­rít. Mayer György azt mondja, ez nagyon drága, egy márciusi hétvégi söprés, locsolás a város szívében 67 ezer forintba ke­rült. Egyvalami biztos: június közepére a várfesztiválra ki kell takarítani a várost. S hogy ki fogja mindezt megtenni? A hivatal jelenleg 14 közhasznú munkást is foglal­koztat a közterületeken, ám a közeljövőben még több jövede- lempótlóst szeretnének fel­venni. S ha végül nem lesz tiszta a város, az is megtörtén­het, hogy az önkormányzat a Vékom helyett mást bíz meg a feladattal? Erre hamarosan vá­laszt kapunk. Sz. A. Szélmalomharc-e a képviselőség? Félidős interjú Mecseki Lászlóval Szélmalomharc-e a máriagyűdi településrészt képviselni Siklós önkormányzatában? Mert so­kan úgy látták: Mecseki László gyűdi javaslatait kezdetben rendre lesöpörték, vagy lesza­vazták a napirendi pontok asz­taláról. Ha mégis elfogadták, a végrehajtás felemásan sikerült. Hogy látja maga a képviselő?- Kezdetben nekem is ha­sonló érzéseim voltak. Gyűdöt egyedül képviselem a testület­ben. Ezért is gondolták azok, akik leszavazták javaslataimat, hogy csupán helyi érdekeket igyekszem érvényre juttatni. Pedig szerintem Máriagyűd is Siklós szerves része, ha itt fej­lesztenek, azzal a város is gaz­dagodik. De itt még csak nem is fejlesztésről van szó, hanem év­tizednyi hiányok pótlásáról. Például elfogadhatatlan, hogy itt csak a maradékelv érvénye­süljön; hogy egy Európa-szerte híres búcsújáró helyet menet­rendszerinti közlekedési eszkö­zökkel vagy gyalogos, kerékpá­ros turistaként ne lehessen könnyedén megközelíteni. Hogy a helyi lakosok minden­napos közlekedési kálváriájáról ne is szóljak. Arról, hogy szük­séges lenne a régi Gyűd szennyvízhálózatának kiépí­tése, közterületek rendezése, pl. a Kútvölgy-forrásé. Visszatérve a kérdéshez: vol­tak elfogadott javaslataim is. Pl. a fűtéskompenzációról szóló indítványom, amelyben a tör­vényt megelőzve dr. Létai Já­nossal egyszerre javasoltam, hogy a kiegészítés mindenki­nek alanyi jogon járjon.- S mi volt a legnagyobb ku­darc?- A részönkormányzat meg nem valósulása. Több képvi­selő többet tehetne. De nem mondtam le az életrehívásáról. Addig is lobbizok a település érdekében. Reichmesz Adám A gáz Harkány szívügye Ahogy más magyar települé­seket, az olajárrobbanás Har­kányt is érzékenyen érintette. Ezzel a gondolattal kezdte a múlt szerdai, nagy érdeklődés­sel kísért fórumot a helyi mű­velődési házban Rédy István polgármester. A összejövetel témája a földgáz bekötése volt. Harkánynak, a helyi ön- kormányzatnak különösen szívügye a gáz, ez derült ki a fórumon, ahol Kele József, A DDGáz Rt. Baranya megyei üzemigazgatója tartott tájé­koztatót, válaszolt a kérdé­sekre. Az önkormányzat és az rt. közt szoros kapcsolat ala­kult ki, a helybeli vezetés segí­tett a gázbekötéssel kapcsola­tos kérdőíveket eljuttatni a la­kossághoz, s máris bevételi források után kutatnak, me­lyek segítségével könnyíthet- nék a bekötést vállaló polgá­rok anyagi terheit. Mert mint Kele József el­mondta, egyelőre kétféle for­rás áll rendelkezésre: az rt.-é és a polgároké. Ám különböző alapokhoz benyújtott pályá­zatból szerezhető hozzájáru­lás. Jelenlegi kalkulációk sze­rint a bekötés átlagosan 90- 100 ezer forintba kerülne csa­ládonként, a pontos összeg azonban sok mindentől függ. A DDGÁz dél-baranyai pro- jectjének megvalósulása 1997-98-ra várható, az időt a lakossági igények nagyban be­folyásolják. Á project mie­lőbbi elindulását segítené, ha a BCM Rt. is csatlakozna hozzá­juk, átállna földgázra. Sz. A. A könyvtár küldetése Az Ünnepi Könyvhét Siklóson A siklósi városi könyvtár a városkörnyék 11 településé­nek közreműködésével immár 10 éve működteti a könyvtá­rosok munkaközösségét, mely igen fontos küldetést tölt be. A könyvtári hálózatok felbomlása, a megyei könyv­tári rendszer megszűnése után a könyvtárak között megsza­kadt az együttműködés, a szakmai kapcsolat - mondja Rozsnyai Ilona, könyvtári­gazgató. -Ezt az űrt igyek­szünk kitölteni munkaközös­ségünkkel. Valljuk, hogy to­vábbra is szükségünk van a szakmai információk közvetí­tésére, az ésszerű munkakap­csolat megtartására. Egyre szűkösebb költségvetésünk ellenére jelenleg is működtet­jük mozgókönyvtári rendsze­rünket, négy településen havi egyszeri kölcsönzési lehető­séggel. Sajnos az önkormány­zatok gazdasági helyzetének romlásával mind kevesebb te­lepülés tud hozzájárulást nyújtani tevékenységünkhöz.- Hogyan készülnek az Ün­nepi Könyvhétre?- A május 30-tól június 4­ig tartó jeles ünnepre mi is összeállítottuk könyvheti programunkat. Könyvkiállí­tást rendezünk a legújabb ki­adványokból, vetélkedőt szervezünk az alsó tagozatos általános iskolásoknak, s be­mutatjuk azokat a verseket, meséket, melyeket gyermek­olvasóink készítettek erre az alkalomra. Bíró Lajos Pompázó természet a fürdőn Pálmák a medencék előtti sétányon Ismét megjelentek teljes pom­pájukban a harkányi strandon az egynyári növények, új pál­masort is telepítettek a főút mellé, a pálmaházból pedig ki­kerültek a gyógykertbe az egzo­tikus növények, tudjuk meg Urbán József műszaki igazgató­tól. A szezon előtti felújítások része volt a főbejárat komor fe­kete színének átfestése. Kihe-' lyeztek kerékpártárolókat is, az FOTÓ: TÓTH úszómedence burkolatát felújí­tották, s immár a gyermekme­dencét is használhatják a kicsi­nyek. A medence fölötti gyö­nyörű, nagy lugasos lila akác sajnos már elvirágzott. Az elárusító bódék hátrébb kerültek a főbejárattól, a szebb küllem érdekében. Az ÁNTSZ nemrég vizsgálatot végzett a strandon, s mindent rendben ta­lált. Előre, a főszezon felé! Hova tovább, diákok? Ismertek már a felvételi és be­iskolázási adatok a siklósi álta­lános iskolákban is. A Bat­thyány Kázmér Általános Is­kola. 8. osztályosai közül 24 szakmunkásképzőbe, 15 szak- középiskolába, 16 gimnázi­umba jelentkezett, nagy száza­lékban sikeresen. 48 elsősük lesz. A Hajdú Imre úti Általá­nos Iskolába 51 kisdiákot írat­tak, 8. osztályosaik közül 17 gimnáziumot, 9 szakközépisko­lát, 22 szakmunkásképzőt jelölt meg elsőként, szintén nagy szá­zalékban oda is vették fel őket. Mindkét iskolában 1-1 végzős sorsa még kérdéses. A Sztárai Mihály Református Iskolának még nincs 8. osztálya, 15 elsőse lesz 1996. szeptemberétől. A Szent Imre Katolikus Iskola és Gimnázium 33 8. osztályosából 2 a művészeti szakközépisko­lába megy, 4 a siklósi gimnázi­umba, 8 szakközépiskolákba, 19 szakmunkásképzőbe. 2 ki- segítősük és 8 9. osztályosuk közül 7 tanuló szakmunkáskép­zőben tanul tovább. Gimnázi­umi osztályukban 29-en jelent­keztek az elsős évfolyamra. Csiklizik és torsol Igen régi lehet a Siklós-tájéki Dráva-szög egykor használt szava, a csikli, csiklizik, írja róla Pataky András szógyűjtő tanár. Jelentése: „csónak”, „csónaká­zik”. - Elmentek a gyerkük ki­csit csiklizni - mondták egykor. A svábok a kis csónakot „csi- nákli”-nak nevezték, talán a ma­gyar csónakot elferdítve, s aztán a visszavétellel alakulhatott ki az új tájszó. A torsol már isme­rősebb a táj lakóinak. - Megvas­tagodtak az ágak, le kell torsolni az erdőt - mondták rég. Hogy mit tettek, amikor torsoltak? Á fűzfa megvastagodott ágait két méteres magasságban lefűré­szelték az Alvidéken, hogy ne nőjenek magasra és több oldal­ágat növesszen. Öt évenként ke­rült sor e torsolásra. A torsolást egyes településeken torolásnak is nevezik, amely tehát nem mást jelent, mint „tarolás”-t. Öreg gép, fiatal mester fotó: Tóth László Ifjú cipész a kaptafánál Volt már, hogy önmaga fiának nézték Mikor 8. osztályos volt, az egyik technika órán tanára ar­ról beszélt, hogy a cipészet mi­lyen szép szakma, mégis ma milyen kevesen űzik. Ez a mondat megmaradt Riczu László fejében, olyannyira, hogy amikor pályát kellett vá­lasztani, ő a cipészetet jelölte meg elsőnek. Fel is vették az 508-as szakmunkásképzőbe, gyakorlatra pedig Kövesdi László cipészeiébe. Aztán kö­vetkezett fél év kanadai nyara­lás, majd egy év katonaság, végül az önálló élet. Riczu László négy éve nyi­totta meg cipészetét Vértanuk utcai házukban. Első napon senki nem jött, másnak egyva­laki, és így tovább. Ma már nemcsak Siklósról, de például Nagyharsányból, Harkányból is sokan hordják hozzá javít­tatni a lábbelit. Mert a kaptafa­koptatás tényleg hiányszakma, ilyen fiatalon senki nem űzi Siklóson, ahol rajta kívül né­hány nyugdíjas, idősebb cipész dolgozik. S ahogy a forgalom beindult, úgy gyarapodott a kis cipészet is. Felszerelték a pol­cokat, varrógép is került, hogy jó cipészhez méltóan minden kérésnek eleget tudjon tenni. Hogy megérte-e ezt tanulni? Azt mondja, meg lehet belőle élni. Még előtte az élet, oly meglepően fiatal, hogy előfor­dult már: megkérdezték tőle az udvaron, hol találják édesap­ját, a cipészt. Sz. Á. HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az ege rág i takarék­szövetkezeteknél. J I I I I

Next

/
Thumbnails
Contents