Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-04 / 121. szám
8 Dunántúli Napló Riport 1996. május 4., szombat Az egyetemi hallgatóknak létfontosságú a beszerezhető szakirodalom frissessége FOTÓ: TÓTH Az igényes felsőoktatás alapja Pécs hátránya a mai magyar viszonyok között is szembetűnő' A pécsi Egyetemi Könyvtár nem pusztán a Dunántúl legnagyobb könyvára, hanem országosan is a tíz legnagyobb között rangsorolják. Ebből a pozícióból természetesen bizonyos kötelezettségek fakadnak. Ám a mai forrásszegény helyzetben elég nehéz megfelelni az olvasók és a kutatók elvárásainak. Dr. Sonnevend Péter igazgató elkészítette a 90-es évekre szóló stratégiai tervet, amiben elsősorban az anyagi igényeket fogalmazza meg, hiszen csak a megfelelő mennyiségű pénz teremtheti meg a szakmai feltételeket: vagyis a könyv- és folyóiratállomány gyarapítását, a számítógépes rendszer fejlesztését és egy nagyobb, korszerűbb épületet. A jelen gyakorlat szerint az összegyetemi költségvetésből a könyvtár mintegy 3 százalékkal részesül, jóllehet a nyugat-európai átlag minimum 4 százalék. Az igazgató sajnálattal tapasztalja azt is, hogy az egyetemi fejlesztésekre érkező plusz pénzekből viszont egyáltalán nem kap a könyvtár, miközben az egyes karok, az oktatók továbbra is ragaszkodnak megszokott külföldi szakirodalmukhoz - csak éppen miből? 1996-ben - tájékoztatott Sonnevend Péter - 40 millió forintot fordíthatnak gyarapításra. Ennek az összegnek a háromnegyedét a több, mint 600 szak- folyóirat előfizetése emészti fel. Sajnos, ez egyben azt is jelenti, hogy könyvekre már alig jut valami, a legfontosabb szak- irodalom is jó, ha egy szem példányban eljutnak a könyvtárba, ahol esetleg egyszerre húsz hallgató szeretné olvasni, így természetesen ezek a könyvek nem is kölcsönözhetőek. Az eddig jól bevált köteles példány rendszer - vagyis hogy minden kiadó minden kiadványából 6 példány kerül az ország legnagyobb könyvtáraiba - is felborulni látszik, pedig eddig ez a forrás jelentette a könyvbeszerzés egynegyedét. Manapság az alapítványok jelentik a gyarapítás felét, ám esetükben mindig kétséges, meddig finanszírozzák épp a pécsi könyvtárat, és kérdés az is, pont azokat a könyveket ad- ják-e, melyekre a legnagyobb szükség van? Kétségtelen, Pécs hátránya még a mai magyar viszonyok közepette is szembetűnő, hiszen a beszerzést tekintve egy hallgatóra egy évben mindösz- sze 4000 forint jut, s ez az országos átlagnak is csupán a fele! Szerencsére, mivel a könyvtár vezetése minden lehetőséget megragad a színvonal tartására, eredményekről is lehet szólni. Itt elsősorban a könyvtár kiadványait kell megemlíteni. Elkészült ugyanis a „Bibliográfia a JPTE oktatóinak és munkatársainak szakirodalmi, irodalmi és művészeti tevékenységé”- ről, melyben szerepel minden 1991-94 között született mű. Indult egy új szaklap is, a Pécsi Könyv- és Informátor, mely helyi szellemi összefogás eredménye. A POTE, a Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár évi 8 számban számol be gondjaikról, eredményeikről, s közölnek munkatársaik tollából szakcikkeket. Továbbá a könyvtárban havonta összeállítanak a JPTE- ről és a hazai felsőoktatásról a sajtóban megjelent cikkekből egy bibliográfiát 20 példányban. A jövőről szólva Sonnevend Péter elmondta:-További leépítések se emberileg, se szakmailag nem képzelhetőek el. Ami a POTE- val való fúziót illeti: a könyvtár helyzete náluk is megoldatlan, amit a két fél e téren a „házasságba” visz, eléggé szegényes. Jó lenne, ha a jövendő nagy egyetem vezetősége végre tudatosítaná, hogy igényes felsőoktatás könyvek és számítógépes adatbázis nélkül nem létezhet! M. K. Építkezünk, tehát vagyunk Az élen Budapest, Gyó'r-Sopron és Veszprém megye A lakáspiac a modem gazdaságok egészségi állapotának talán legfontosabb hőmérője. Kérdés, mennyire tekintjük modem gazdaságnak a hazait. Ha a lakásépítkezések élénkülése nálunk is a fellendülés előjele, akkor érdemes odafigyelni arra, mi történik ezekben a hónapokban a lakásépítkezésekben. Mert a szakértők szerint történik valami. Nevezetesen: a Bau Data Projekt Információs és Tanácsadó Iroda adatai szerint az első negyedévben a hazai építkezési magánbemházások értéke 14 százalékkal nőtt. Ez nem tudható be kizárólag az építő- anyagárak növekedésének. A növekedés, mint mondják, tényleges, s különösen az ipari és kereskedelmi létesítmények terén erőteljes, bár mozgás van a többlakásos házak építési piacán is, beleértve a lakásfelújításokat, melyeket a többlakásos házakban az állam és az öh- kormányzatok is támogatnak. A közpénzekből megvalósuló építkezések közül az út- és szennyvízvezeték-építésnél a legnagyobb az ugrás, s hasonló a helyzet a kisebb oktatási, egészségügyi és sportlétesítményekkel. Nemrégiben létrejött a Közmunka Tanács, mely ugyancsak ad valamelyes löketet az építőiparnak: 6 milliárd forintot szociális célú lakásépítésre (valamint árvízvédelmi és erdőtelepítési közmunkákra) fordítanak. Az építkezések földrajzi megoszlásában nagy változások nincsenek. Budapest és Pest megye az építkezések egynegyedét valósítja meg, s a. félmilliárd forintnál drágább építkezések több mint fele is a fővárosban folyik. Ugyancsak nyomasztó a főváros fölénye irodaépítkezések és felújítások tekintetében. Budapest és környéke után Győr-Moson-Sop- ron, Veszprém, Szabolcs- Szatmár, Bács-Kiskun, Vas és Zala megyék következnek az építkezők rangsorában. Van a lakásépítési rendszernek egy gyenge pontja, nevezetesen a társasházépítés, melynek megoldhatatlansága a jelek szerint komoly akadálya az igazi lakásépítési konjunktúra kialakulásának. A társasházak 1995-ben mindössze 154 millió forint hitelt vettek fel, ami elenyészően csekély összeg. Az érdektelenség nemcsak a magas kamatlábakkal, nem is csak a hitelrendszer ismert fogyatékosságaival magyarázható. Különleges körülmény, hogy egy 1924 óta érvényes társasházi törvény értelmében Magyarországon az építkezéseknél és a felújításoknál egyaránt a lakótársak száz százalékának egyetértése szükséges a pénzügyi döntésekhez, s ez az egyetértés a néhány lakásból álló társasházak esetében sem mindig érhető el, a nagyobb beruházásoknak és felújítási munkáknak pedig egyre többször akadálya az, hogy egy vagy több szomszéd másképp gondolja, mint a többség. Egy most előkészületben lévő törvénymódosítás lehetővé tenné a többségi döntések érvényesítését a társasházakban, s egy ilyen változás alighanem az építőipar fellendülésében is szerepet játszhatna. Magyarul magyarán Jelző vagy határozó? Szótól szóig... Elmés szórejtvényekben egyik fogalomtól a másikig kicsi agytomával, betűpótlással, elhagyással el lehet jutni. Magyarul minden kifejezhető, ki- és elmondható nyelvünk gazdagságának, hajlékonyságának jóvoltából, helyzetnek, szükségletnek megfelelően. Egy betűn, egy aprócska betűn múlik, hogy az igazból gaz legyen, az igazságból gazság. Csak ennyi volna? Nem hiszem. Igaz dolog és dicséretes erdőn, mezőn barangolni, a természetben gyönyörködni, de nem igaz az, hogy oktalanul tépdesni, kaszabolni, szemetet lerakni, mocskot otthagyni szép volna és tűrhető. Sőt! S ez sajnos a gazság igazsága! Pádon üldögélni, pihenni, álmodozni, ábrándozni, vagy éppen gondolkodni jó dolog, így igaz. De erőt fitogtatva tömi-zúzni, leszerelni, feldönteni, eltüzelni - nem. Ez már az előbbi torz tükre. Ne kerülgessük: már nem igaz, hogy igaz dolog. A holtak emlékét őrizni, tisztelettel virágot vinni, sut gondozni, emlékezni nagyon emberi, szép és igaz. De a holtakat meglopni, emléket rondítani, kegyeletbe belegázolni. Az az igazság, hogy ez már a gazság rút virága. Folytassam? Nem teszem, csak halkan felbukik a kérdés: meddig kell tűrni a szabadság kertjében nyíló gyomok áradatát? És ki gyomláljon? Hol keressük a kertészt? Dr. Hegedűs Sándor Az irodalomban és a hírközlő eszközök nyelvében feltűnően gyakori az ilyenféle címek használata, mint Vacsora éjfélkor, Utazás a világűrben, Város az ingoványon, Levél a hitveshez stb. Általában nem okoz fejtörést a megértésük, bár a címek második tagjának a nyelvtani minősítése korántsem egyértelmű. Alakjukat tekintve - mindegyik határozóragos főnév - határozók, szerepüket, tartalmukat nézve inkább a milyen? mely? melyik? kérdésre adják meg a választ, azaz jelzők. Ezt a fajta szerkezetet éppen e kettősség miatt hátravetett jelző értékű határozónak nevezzük. Nem hibáztatom egyértelműen, mert sokszor bonyolult, hosszú mondatfűzést tesz fölöslegessé, s ezáltal a stílus egyszerűbbé, tömörebbé válik. Egyre gyakoribb azonban, hogy éppen az ellenkező hatást váltja ki, azaz éppen a tömörségével nehezíti a megértést, vagy félreértést okoz. A „szomszédaink délen" - „az évek a két világháború között” - „vita a beszámoló felett” - még könnyen átalakíthatok és értelmezhetők: déli szomszédaink, a két világháború közötti évek, a beszámoló feletti vitat Ellenben ha ezt írja valaki a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó vitairatában: Föl kell vetni a mai élet ábrázolásának kérdését gyermekek számára ” - már korántsem egyértelmű. A szövegösz- szefüggésbe visszahelyezve a kifejezni-közölni kívánt tartalom ez: Föl kell vetni azt a kérdést, hogyan ábrázoljuk a mai életet gyermekek számára. - Vagyis a túlságosan tömör egyszerű mondatot összetetté kell átalakítani, hogy egyértelművé váljék az írók, ábrázolók mint szerzők és a gyermekek mint olvasók közötti különbség. Még szembetűnőbb a félreértés a következő esetben: „A párt elhanyagolja a toborzó tevékenységet taglétszámának növelése érdekében ” - A közlendő gondolat ellenkezőjét fejezi ki. A bírálatot egyértelműen így kellett volna megfogalmazni: A párt elhanyagolja a taglétszám növelése érdekében végzett toborzó tevékenységét. - „Az elnök kabinetjének átalakítását tervezi a jövő évben” - Egyértelműbben: Az elnök kabinetjének jövő évi átalakítását tervezi. Egyáltalán nem mindegy, hogy a jövő év az átalakításnak vagy a tervezésnek az ideje-e. - Az amerikai négerek mozgalma a teljes egyenjogúságért harcol a fehérekkel” - Itt a kikkel? és a miért? való harc keveredik ösz- sze, ezért így világos a mondat értelme: Az amerikai négerek mozgalma a fehérekkel való teljes egyenjogúságért harcol. Egy jó prózaírónk következő mondata sem nélkülözi a humoros hatást: (A főhős) „A krumplira gondolt bent a kre- dencben” - Csak a2®íltalános emberi tapasztalat (az ember és a krumpli térfogatáról) segít megfejteni, hogy ki vagy mi rejtőzhet a „kredencben”. Rónai Béla , Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés május 10-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. Az április 27-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Fogadja el tőlünk ezt az órát, így legalább megtanulja, hogy mi a pontosság.” Utalványt nyertek: Petrovits Márta, Pécs, Maiéter P, u. 28., Rucz Gábor, Pécs, Melinda u. 57., Tóth Csabáné, Köl- ked, II. Lajos u. l/b„ Varró Miklós, Beremend, József A. u. 8/C„ Wirth Anita, Pécs, Körösi Csorna S. u. 1/B. Az utalványokat postán küldjük el.
