Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-04 / 121. szám

8 Dunántúli Napló Riport 1996. május 4., szombat Az egyetemi hallgatóknak létfontosságú a beszerezhető szakirodalom frissessége FOTÓ: TÓTH Az igényes felsőoktatás alapja Pécs hátránya a mai magyar viszonyok között is szembetűnő' A pécsi Egyetemi Könyvtár nem pusztán a Dunántúl legna­gyobb könyvára, hanem orszá­gosan is a tíz legnagyobb kö­zött rangsorolják. Ebből a pozí­cióból természetesen bizonyos kötelezettségek fakadnak. Ám a mai forrásszegény helyzetben elég nehéz megfelelni az olva­sók és a kutatók elvárásainak. Dr. Sonnevend Péter igaz­gató elkészítette a 90-es évekre szóló stratégiai tervet, amiben elsősorban az anyagi igényeket fogalmazza meg, hiszen csak a megfelelő mennyiségű pénz te­remtheti meg a szakmai feltéte­leket: vagyis a könyv- és folyó­iratállomány gyarapítását, a számítógépes rendszer fejlesz­tését és egy nagyobb, korsze­rűbb épületet. A jelen gyakorlat szerint az összegyetemi költségvetésből a könyvtár mintegy 3 százalékkal részesül, jóllehet a nyugat-eu­rópai átlag minimum 4 száza­lék. Az igazgató sajnálattal ta­pasztalja azt is, hogy az egye­temi fejlesztésekre érkező plusz pénzekből viszont egyáltalán nem kap a könyvtár, miközben az egyes karok, az oktatók to­vábbra is ragaszkodnak meg­szokott külföldi szakirodal­mukhoz - csak éppen miből? 1996-ben - tájékoztatott Sonnevend Péter - 40 millió fo­rintot fordíthatnak gyarapításra. Ennek az összegnek a három­negyedét a több, mint 600 szak- folyóirat előfizetése emészti fel. Sajnos, ez egyben azt is je­lenti, hogy könyvekre már alig jut valami, a legfontosabb szak- irodalom is jó, ha egy szem példányban eljutnak a könyv­tárba, ahol esetleg egyszerre húsz hallgató szeretné olvasni, így természetesen ezek a köny­vek nem is kölcsönözhetőek. Az eddig jól bevált köteles pél­dány rendszer - vagyis hogy minden kiadó minden kiadvá­nyából 6 példány kerül az or­szág legnagyobb könyvtáraiba - is felborulni látszik, pedig eddig ez a forrás jelentette a könyvbeszerzés egynegyedét. Manapság az alapítványok jelentik a gyarapítás felét, ám esetükben mindig kétséges, meddig finanszírozzák épp a pécsi könyvtárat, és kérdés az is, pont azokat a könyveket ad- ják-e, melyekre a legnagyobb szükség van? Kétségtelen, Pécs hátránya még a mai magyar viszonyok közepette is szembetűnő, hi­szen a beszerzést tekintve egy hallgatóra egy évben mindösz- sze 4000 forint jut, s ez az or­szágos átlagnak is csupán a fele! Szerencsére, mivel a könyv­tár vezetése minden lehetőséget megragad a színvonal tartására, eredményekről is lehet szólni. Itt elsősorban a könyvtár kiad­ványait kell megemlíteni. Elké­szült ugyanis a „Bibliográfia a JPTE oktatóinak és munkatár­sainak szakirodalmi, irodalmi és művészeti tevékenységé”- ről, melyben szerepel minden 1991-94 között született mű. Indult egy új szaklap is, a Pécsi Könyv- és Informátor, mely he­lyi szellemi összefogás ered­ménye. A POTE, a Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár évi 8 számban számol be gondjaik­ról, eredményeikről, s közölnek munkatársaik tollából szakcik­keket. Továbbá a könyvtárban havonta összeállítanak a JPTE- ről és a hazai felsőoktatásról a sajtóban megjelent cikkekből egy bibliográfiát 20 példány­ban. A jövőről szólva Sonnevend Péter elmondta:-További leépítések se em­berileg, se szakmailag nem képzelhetőek el. Ami a POTE- val való fúziót illeti: a könyvtár helyzete náluk is megoldatlan, amit a két fél e téren a „házas­ságba” visz, eléggé szegényes. Jó lenne, ha a jövendő nagy egyetem vezetősége végre tuda­tosítaná, hogy igényes felsőok­tatás könyvek és számítógépes adatbázis nélkül nem létezhet! M. K. Építkezünk, tehát vagyunk Az élen Budapest, Gyó'r-Sopron és Veszprém megye A lakáspiac a modem gazdasá­gok egészségi állapotának talán legfontosabb hőmérője. Kér­dés, mennyire tekintjük modem gazdaságnak a hazait. Ha a la­kásépítkezések élénkülése ná­lunk is a fellendülés előjele, akkor érdemes odafigyelni arra, mi történik ezekben a hóna­pokban a lakásépítkezésekben. Mert a szakértők szerint törté­nik valami. Nevezetesen: a Bau Data Projekt Információs és Tanács­adó Iroda adatai szerint az első negyedévben a hazai építkezési magánbemházások értéke 14 százalékkal nőtt. Ez nem tud­ható be kizárólag az építő- anyagárak növekedésének. A növekedés, mint mondják, tényleges, s különösen az ipari és kereskedelmi létesítmények terén erőteljes, bár mozgás van a többlakásos házak építési pia­cán is, beleértve a lakásfelújítá­sokat, melyeket a többlakásos házakban az állam és az öh- kormányzatok is támogatnak. A közpénzekből megvaló­suló építkezések közül az út- és szennyvízvezeték-építésnél a legnagyobb az ugrás, s hasonló a helyzet a kisebb oktatási, egészségügyi és sportlétesít­ményekkel. Nemrégiben létrejött a Köz­munka Tanács, mely ugyancsak ad valamelyes löketet az építő­iparnak: 6 milliárd forintot szo­ciális célú lakásépítésre (vala­mint árvízvédelmi és erdőtele­pítési közmunkákra) fordíta­nak. Az építkezések földrajzi megoszlásában nagy változá­sok nincsenek. Budapest és Pest megye az építkezések egynegyedét valósítja meg, s a. félmilliárd forintnál drágább építkezések több mint fele is a fővárosban folyik. Ugyancsak nyomasztó a főváros fölénye irodaépítkezések és felújítások tekintetében. Budapest és kör­nyéke után Győr-Moson-Sop- ron, Veszprém, Szabolcs- Szatmár, Bács-Kiskun, Vas és Zala megyék következnek az építkezők rangsorában. Van a lakásépítési rendszer­nek egy gyenge pontja, neveze­tesen a társasházépítés, mely­nek megoldhatatlansága a jelek szerint komoly akadálya az igazi lakásépítési konjunktúra kialakulásának. A társasházak 1995-ben mindössze 154 millió forint hitelt vettek fel, ami el­enyészően csekély összeg. Az érdektelenség nemcsak a magas kamatlábakkal, nem is csak a hitelrendszer ismert fogyaté­kosságaival magyarázható. Kü­lönleges körülmény, hogy egy 1924 óta érvényes társasházi törvény értelmében Magyaror­szágon az építkezéseknél és a felújításoknál egyaránt a lakó­társak száz százalékának egyet­értése szükséges a pénzügyi döntésekhez, s ez az egyetértés a néhány lakásból álló társas­házak esetében sem mindig ér­hető el, a nagyobb beruházá­soknak és felújítási munkáknak pedig egyre többször akadálya az, hogy egy vagy több szom­széd másképp gondolja, mint a többség. Egy most előkészület­ben lévő törvénymódosítás lehe­tővé tenné a többségi döntések érvényesítését a társasházakban, s egy ilyen változás alighanem az építőipar fellendülésében is szerepet játszhatna. Magyarul magyarán Jelző vagy határozó? Szótól szóig... Elmés szórejtvényekben egyik fogalomtól a másikig kicsi agytomával, betűpótlás­sal, elhagyással el lehet jutni. Magyarul minden kifejez­hető, ki- és elmondható nyel­vünk gazdagságának, hajlé­konyságának jóvoltából, helyzetnek, szükségletnek megfelelően. Egy betűn, egy aprócska betűn múlik, hogy az igazból gaz legyen, az igazságból gazság. Csak ennyi volna? Nem hiszem. Igaz dolog és dicséretes er­dőn, mezőn barangolni, a természetben gyönyörködni, de nem igaz az, hogy oktala­nul tépdesni, kaszabolni, szemetet lerakni, mocskot otthagyni szép volna és tűr­hető. Sőt! S ez sajnos a gaz­ság igazsága! Pádon üldögélni, pihenni, álmodozni, ábrándozni, vagy éppen gondolkodni jó dolog, így igaz. De erőt fitogtatva tömi-zúzni, leszerelni, feldön­teni, eltüzelni - nem. Ez már az előbbi torz tükre. Ne ke­rülgessük: már nem igaz, hogy igaz dolog. A holtak emlékét őrizni, tisztelettel virágot vinni, sut gondozni, emlékezni nagyon emberi, szép és igaz. De a hol­takat meglopni, emléket ron­dítani, kegyeletbe belegá­zolni. Az az igazság, hogy ez már a gazság rút virága. Folytassam? Nem teszem, csak halkan felbukik a kérdés: meddig kell tűrni a szabadság kertjében nyíló gyomok ára­datát? És ki gyomláljon? Hol keressük a kertészt? Dr. Hegedűs Sándor Az irodalomban és a hírközlő eszközök nyelvében feltűnően gyakori az ilyenféle címek használata, mint Vacsora éjfél­kor, Utazás a világűrben, Vá­ros az ingoványon, Levél a hit­veshez stb. Általában nem okoz fejtörést a megértésük, bár a címek második tagjának a nyelvtani minősítése korántsem egyértelmű. Alakjukat tekintve - mindegyik határozóragos fő­név - határozók, szerepüket, tartalmukat nézve inkább a mi­lyen? mely? melyik? kérdésre adják meg a választ, azaz jel­zők. Ezt a fajta szerkezetet ép­pen e kettősség miatt hátrave­tett jelző értékű határozónak nevezzük. Nem hibáztatom egyértelműen, mert sokszor bonyolult, hosszú mondatfűzést tesz fölöslegessé, s ezáltal a stí­lus egyszerűbbé, tömörebbé vá­lik. Egyre gyakoribb azonban, hogy éppen az ellenkező hatást váltja ki, azaz éppen a tömörsé­gével nehezíti a megértést, vagy félreértést okoz. A „szomszédaink délen" - „az évek a két világháború kö­zött” - „vita a beszámoló fe­lett” - még könnyen átalakítha­tok és értelmezhetők: déli szomszédaink, a két világhá­ború közötti évek, a beszámoló feletti vitat Ellenben ha ezt írja valaki a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó vitaira­tában: Föl kell vetni a mai élet ábrázolásának kérdését gyer­mekek számára ” - már koránt­sem egyértelmű. A szövegösz- szefüggésbe visszahelyezve a kifejezni-közölni kívánt tarta­lom ez: Föl kell vetni azt a kérdést, hogyan ábrázoljuk a mai életet gyermekek számára. - Vagyis a túlságosan tömör egyszerű mondatot összetetté kell átalakítani, hogy egyértel­művé váljék az írók, ábrázolók mint szerzők és a gyermekek mint olvasók közötti különb­ség. Még szembetűnőbb a félreér­tés a következő esetben: „A párt elhanyagolja a toborzó tevékenységet taglétszámának növelése érdekében ” - A köz­lendő gondolat ellenkezőjét fe­jezi ki. A bírálatot egyértel­műen így kellett volna megfo­galmazni: A párt elhanyagolja a taglétszám növelése érdeké­ben végzett toborzó tevékeny­ségét. - „Az elnök kabinetjének átalakítását tervezi a jövő év­ben” - Egyértelműbben: Az el­nök kabinetjének jövő évi át­alakítását tervezi. Egyáltalán nem mindegy, hogy a jövő év az átalakításnak vagy a terve­zésnek az ideje-e. - Az ameri­kai négerek mozgalma a teljes egyenjogúságért harcol a fe­hérekkel” - Itt a kikkel? és a miért? való harc keveredik ösz- sze, ezért így világos a mondat értelme: Az amerikai négerek mozgalma a fehérekkel való teljes egyenjogúságért harcol. Egy jó prózaírónk követ­kező mondata sem nélkülözi a humoros hatást: (A főhős) „A krumplira gondolt bent a kre- dencben” - Csak a2®íltalános emberi tapasztalat (az ember és a krumpli térfogatáról) segít megfejteni, hogy ki vagy mi rejtőzhet a „kredencben”. Rónai Béla , Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés május 10-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. Az április 27-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Fogadja el tőlünk ezt az órát, így legalább megtanulja, hogy mi a pontosság.” Utalványt nyertek: Petrovits Márta, Pécs, Maiéter P, u. 28., Rucz Gábor, Pécs, Melinda u. 57., Tóth Csabáné, Köl- ked, II. Lajos u. l/b„ Varró Miklós, Beremend, József A. u. 8/C„ Wirth Anita, Pécs, Körösi Csorna S. u. 1/B. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents