Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-25 / 142. szám

6 Dlinántuli Napló Kultúra - Művelődés 1996. május 25., szombat Gyermeknapra Sarkady Sándor: Bezerédi mélyvasút Mi nem esik Bezeréden: Bucka nőtt a Meseréten! Földkupac nőtt, Föld alatt lik - Vakondok fúrt Földalattit! Ez aztán az alagút - Bezerédi mély vasút! Merre jár a Kormos bundás Mélyvasúti Szorgos munkás? Ihol a kis Masiniszta, Mancsa közt egy Nagy giliszta; Ucci neki, fuss oda - Most fogod meg, vagy soha! Mi nem esik Bezeréden; Nyargalunk a Meseréten: Kerítsd! Szorítsd! Ihol! Ihol! Hol a vakond? Nincs már sehol! Fel is út, le is út - Elvitte a Bezerédi Meseréti Mély vasút! A Somogy új száma A Kaposváron kéthavonta megjelenő irodalmi, művé­szeti és kulturális folyóirat, a Somogy az idén is megjelen­tette balatoni számát. Balatoni vonatkozású verssel Bodosi György, Fodor András, Kiss Benedek, Simon Ottó, Takáts Gyula jelentkezik. A szép­próza műfajában vall a tóhoz fűződő kapcsolatáról Illyés Gyula és Keresztúry Dezső, Rótt József, Sobor Antal és Tamás István. Cséby Géza a Phoenix-hajó újjáépítéséről ír, Németh József a felvilágoso­dás korának Keszthelyét mu­tatja be, Szeghalmi Elemér Rónay György és a Balaton kapcsolatáról szól, Matyikó Sebestyén József Szabó Ist­vánnak Vajkai Aurélhoz írott levelét publikálja. A folyóirat a tóról szóló több irodalmi dokumentumot közöl. A kép­zőművészeti tárgyú írások közül kiemelkedik Czigány György beszélgetése Borsos Miklóssal, Varga Imre jegy­zete Szőke Györgyről, vala­mint Würtz Ádám vallomása. Ezekhez az írásokhoz kapcso­lódik a szám illusztrációs anyaga; Borsos Miklós, Eigel István, Ferenczy Béni, Szőke György, Würtz Ádám rajzai. Pécs kulturális életének esélyei Az elmúlt héten a pécsi köz­gyűlés dr. Kunszt Mártát ne­vezte ki a kulturális bizottság élére. Ebből az alkalomból be­szélgettünk vele terveiről, a vá­ros kulturális életének néhány területéről.-A bizottságok átalakítása és az új elnökök kinevezése po­litikai döntés eredménye. A kul­turális bizottságban eddig szakmai döntések születtek, az ■esetek többségében szinte teljes egyetértéssel. Nem veszélyez­teti-e a politikái döntés a szak­mai egyensúlyt?- En arra törekszem, hogy megmaradjon a kívánt szak­maiság, s gondolom, Újvári Jenő is erre törekszik majd, aki elképzeléseink szerint ennek a területnek az összefogója lesz, mint alpolgármester. Az már a bizottság tagjain múlik, hogy a konszenzus kialakítása tovább vihető-e. Én a korábbiakhoz hasonló mederben szeretném folytatni a munkát. Kétségte­len, hogy politikai okai voltak az átrendeződésnek, amely nem volt megoldható az egyéni érdekek sérelme nélkül, s természetesen nem esett jól a kollégáknak, hogy bi­zonyos embereket és pozí­ciókat cserélni kényszerül­tünk. Én azt remélem, is­merve őket, hogy felül tudnak emelkedni ezen a politikai perpatvaron.- Kikerült a bizottság­ból Staub Ernő, s feltétele­zem, hogy Újvári Jenő sem lesz alpolgármesterré való kinevezése után a bizott­ság tagja.- A koalíciós szerződés egyik pontja értelmében a korábban hat tagból álló bizottságokat öttagúvá alakítjuk takarékossági okból, miután amúgy is létrehozunk egy új bizott­ságot. Újvári helyére Hó- dosi Vera kerül. Hogy a politikai arányokat meg­tarthassuk, Staub kollégától el kell búcsúznunk, természetesen nem azért, mert az ő teljesítmé­nyével elégedetlenek lettünk volna.- Várható-e valamiféle új stratégia az ön kinevezésével?- A bizottság már korábban kidolgozta azt a stratégiát, ame­lyet követni fog az elkövetke­zendő két és fél esztendőben. Az egyik kiemelt feladat a közművelődési intézmények racionalizálása, a másik pedig azon prioritásoknak a megálla­pítása, amelyeket követni kívá­nunk, hiszen vannak olyan ki­emelt intézmények, amelyek­nek a fenntartását és zavartalan működését mindenképpen biz­tosítani kell. Ilyen értelemben nem változik a bizottság mun­kája. De remélem, hogy sokat tudunk változtatni a napi mun­kán, mert az egyetlen, ami ki­csit nehézkesen ment a bizott­ságban, az az, hogy rettenete­sen nehezen születtek meg a döntések még akkor is, amikor már kialakult a konszenzus.- Voltak korábban kényes ügyek, mint például a Harma­dik Színház új keretek közti mű­ködtetése. A színház nemrégi­ben újból szóba került a köz­gyűlésen, mint amely pazarlóan gazdálkodik a pénzekkel.-Nem áll fenn a veszélye annak, hogy a Harmadik Szín­ház művészi produkciói meg­szűnnek. De meggondolandó, hogy milyen szervezeti keretek között működjék, ugyanis akárhogy is nézzük, a színház egyetlen produkcióra költött el tizenkétmillió forintot. Ez olyan luxus, amelyet egyetlen város sem engedhet meg magá­nak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a kevés produkciót más keretek között talán gazdaságosabban lehetne művelni.- Nem fenyeget az a veszély, hogy másmilyen konstrukció „A kulturális szférában a szegénység és a pazarlás is megfér egymás mel­lett. ” FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR következtében a színház elesik az állami támogatástól, mely összeget az önkormányzatnak kellene előteremtenie?- Ezt nem jártuk körül eléggé. Pontosabban, a kulturá­lis bizottság megbízást adott az alpolgármester asszonynak, hogy a minisztériumban tár­gyaljon erről a kérdésről, de sajnos ez nem történt meg, ugyanis az irodavezető úr tár­gyalt a minisztérium illetékese­ivel. Az MSZP és az SZDSZ is úgy véli, hogy magasabb szintű tárgyaláson komolyabb ered­ményeket lehetett volna elérni.- Pécs manapság nem sok mindent tud országnak, világ­nak felmutatni, talán csak kul­turális értékeit. Ezek közé tar­toznak a Harmadik Színház produkciói. Bizonyára nem vé­letlen, hogy az idei országos színházi találkozóra, ahová ti­zenkét darabot hívtak meg az országból, éppen az a Tóték ke­rül bemutatásra egyetlen pécsi színházi produkcióként, amely olyan sokba került. Hogy ennek milyen hozadéka lesz a város szempontjából, az pénzben ne­hezen mérhető.- Természetesen így van, de ezek a produkciók rétegigényt elégítenek ki. Tőlünk fejlettebb országok is futtatnak ilyen ré­tegprogramokat, de nem köz­pénzekből. Ehhez más forráso­kat is fel kellene lelni.- A városban zavaros a hely­zet a tekintetben, hogy az itt működő intézmények egy része a megyéhez tartozik, de városi feladatokat látnak el. Kíván­nak-e tárgyalásokat folytatni a megyével ebben az ügyben?- Kétszer tárgyaltak a kultu­rális bizottságok erről a témá­ról. De két hibát is említenék ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy párhuzamosan futnak a kulturális bizottságok, valamint a megye és a város vezetőinek tárgyalásai. Viszont a dön­tések nem párhuzamosak, hanem sokszor keresztezik egymást. Ez eddig csak azért nem okozott problé­mákat, mert a döntéseket senki nem hajtotta végre. Komoly gondot okoz, hogy a megye csomagban pró­bálja kezelni a kulturális in­tézményekkel kapcsolatos racionalizálást, s null-szal- dóra kívánja alakítani a költségvetést. Ennek az a következménye, hogy vég­eredményben nem járul hozzá a város intézményei­nek fenntartásához, persze nekünk sem kell ezt meg­tenni a megye intézménye­ivel kapcsolatban.-A kor nem túlzottan kedvez a kultúrának. Mi­lyen esélyei vannak a kul­turális bizottságnak ebben a helyzetben ?- A kulturális szférában a szegénység és pazarlás is megfér egymás mellett. Ténylegesen ra­cionalizálni kell, ami alatt nem az intézmények megszüntetését értem, hanem azt, hogy szüksé­ges a döntés arról, milyen fel­adatokat tud az önkormányzat vállalni, s azt tisztességesen vé­gigvinni. A többit pedig valami­lyen más formában célszerű működtetni, hiszen elkerülhetet­len bizonyos területeken a kul­túra piacosítása. Nem kerülhető el a rangsor felállítása, amely nem lesz konfliktusmentes. A politikusnak pedig az a feladata, hogy ezeket a konfliktusokat vállalja, ugyanakkor gyorsan, határozottan döntsön abban a tudatban, hogy a döntések szakmai érdekek sérelme nélkül nem vihetők keresztül. Cseri László Nyári fesztivál a Tettyén Július 11-tóí augusztus 21-ig Első alkalommal rendeznek Pannon Nyár '96 címmel többnyelvű, turistacsalogató nyári fesztivált Pécsett, a tety- tyei várszínpadon. A Mecsek oldalában rejtőző romoknál július 11-e és augusztus 21-e között lesznek előadások: operett, balett, jazz, színház és folklór.-A millecentenáriumi események részeként szóra­koztató programokkal várjuk az érdeklődő közönséget eze­ken a szabadtéri esteken - mondta el a fesztivált szer­vező Bornemissza Géza, az Arttour Alapítvány Pécsi Komédium igazgató-kurá­tora. - Szeretnénk, ha a mű­faji sokszínűség mellett a többnyelvű előadások is elő­segítenék a megye s a régió idegenforgalmának fellendü­lését. A mediterrán hangulatú, romantikus környezetben magyar-német nyelvű lesz az operettgála, magyar-angol a Gerschwin-dalest, míg a ba­lett és a néptánc a mozgás nemzetközi nyelvén szól majd a nézőkhöz. Mint megtudtuk, Moravetz Levente művészeti vezető és Bornemissza Géza producer vezetésével már hónapok óta folyik az előkészítő munka, de a tempó csak az elmúlt hetekben gyorsult fel igazán. Talán ennek is köszönhető, hogy a népes helyi és fővá­rosi szereplőgárda iránt má­ris nagy az érdeklődés. Fel­lép majd Iván Ildikó, Lesz- nyák Katalin, Jankovits Jó­zsef, Kovács Etele, Dévényi Ildikó, Fillár István, N. Szabó Sándor, Unger Pálma, Stenczer Béla, Foga­rasi András operéttművész és Papp Zoltán zenekara, de nagy élményt ígérnek a Herc- zog István, Hajzer Gábor és Tóth Sándor koreográfiáira táncoló balettművészek is. A jazz-esteken Bornemissza Mária, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Egri János és Balázs Elemér lesz a vendég. Július 11-én Moravetz Le­vente rendezésében lesz lát­ható a Kálmán Imre és Johann Strauss műveiből összeállí­tott operettgála, ezt 25-én, augusztus 1-jén, 8-án és 18- án láthatja még a közönség. Július 16-án és augusztus 5- én kerül sor a Gershwin da­lestre, míg július 18-án, 19- én és 23-án a Pécsi Balett „Vonzások és taszítások” című produkciója szerepel a programban. Vadnai László és Márkus Alfréd nagysikerű zenés vígjá­tékát, A csúnya lányt július 28-án, augusztus 4-én, 11-én és 12-én játsszák. A bohózat rendezője Moravetz Levente. Augusztus 20-án a Szent István napi Parasztlakodal­masra is sok érdeklődőt vár­nak a szervezők. A Zengő- várkonyi Népi Együttes ének- , zene- és tánckarát Töttös Sándor, a népművészet mes­tere vezeti majd. A lakodal­mast kivéve minden prog­ramra esőnapot is megjelöl­tek. A jegyek június elejétől már kaphatók Pécsett, a Nem­zeti Filharmónia Színház téri irodájában, átlagosan 3—400 forintért. Elővételben azon­ban már most is lehet belé­pőkhöz jutni. H. L Gy. Menni a... A sötét úton hazafelé Mosolyogsz a magányra. Futunk együtt a szél elé, Otthon érzem magam. Elmenni innen? Hova? Egy­szerű koldus magányomban, igaz, mosolyog rám, de meg­vagyok. Nevess csak bátran. De Pesten még nagyobb ro­mán vagyok, mint itthon. És bárhova megyek, rajtam a bé­lyeg, a tetovált jel: lopok, csa­lok, hazudok és élősködők. Anyaország? Van ilyen. De Erdély is van. Nem igaz, hogy hazátlan vagyok. Erdélyi ma­gyar gyerek vagyok. Nem tudnék meglenni a síkságon. Megvagyok a kis söröm mel­lett, legyen az szatmári, te­mesvári vagy marosi. Mitől több Magyarország? Tudom, persze, sokkal több. Többek közt nyugatabbra van. Az ősi ösztön lassan elfelejtődik? Menni? Vándor népek génje? Mutánsok! Maradtok a segge­teken. Melózni nagy pénzekért, utána visszajönni? Vándor népek génje? Ösztön? Ott sokkal többet fizetnek egy dolgozó baromnak? Lehet. Sőt biztos. Lehet, maguknak pörögnek a sorok. De nem megyek. „Inkább a barátok tora, mint a nagy csa­lád. ” Horváth István Futnak A Képek JEGYZET A nyomozást Holly Hunter vezeti A másolat - és az eredeti Nézem a Tökéletes másolat (Copycat) című amerikai pszi- cho-thrillert, s miközben tagad­hatatlanul, kezemet ökölbe szo­rítva izgulok, azon kapom ma­gamat, hogy egyre jobban saj­nálom Sigourney Weawert, aki kétségkívül jó színésznő, de nincs könnyű kenyere, mert nem akármilyen megpróbálta­tásokat kell kiállnia szegény­nek. Miután befejezte ádáz küzdelmét a halálbolygó ször­nyeivel plusz a nyolcadik utas­sal, most, ebben az új moziban, egy elmebeteg tömeggyilkossal kell megmérkőznie. Ennek során összekötözve, a nyakánál fogva fellógatják a női mosdóban, leragasztják a száját, s mintegy negyedórán keresztül végig kell néznie, hogy az eszement gyilkos szép komótosan, szerszámait egy igényes mesterember alapossá­gával ellenőrizve, nekifogjon vele kapcsolatos, legkevésbé sem barátságos tervei végrehaj­tásának. Eszembe jutott, hogy a helyzet feszültségét talán fo­kozni lehetett volna, ha, teszem fel, egy gépezetből sósav csö­pög lassan a szegény asszony fejére, s mindeközben a lábai­nál egy csörgőkígyó tekereg, a fülke falán pedig pókok mász­kálnak, élükön a fekete öz­veggyel. Sigourney Weaver egyéb­ként egy kriminológus-pszichi­átert játszik a filmben, aki egy­szer már majdnem áldozatává vált egy tébolyult bűnözőnek, s az idegösszeroppanásban szen­vedő nőt most a rendőrség be­vonja a San Francisco-i szörny elleni hajszába. Ez utóbbi meg­lehetősen tradicionális gonosz­tevő, mert a bostoni fojtogatót utánozza, innen a film címe. A nyomozást Monahan rendőrnő vezeti, akit a Zongoralecke című műből igen kedvezően ismert Holly Hunter alakít. A két hölgy tehát együtt lát mun­kához, amelynek során rendkí­vüli elszántságról tesznek tanú- bizonyságot, elannyira, hogy egyikük még halottaiból is fel­támad a gyilkos legyőzése ér­dekében. A filmet a Sommersby alko­tója, Jón Amiéi rendezte. A je­lenetfűzés hatáslélektani szem­pontból hibátlan, az operatőri munka bravúros, a vágás kicen­tizett, a hangeffektusok hátbor- zongatóak. Es én mégis, a moziból kijö­vet, arra gondoltam, milyen jó lenne ismét egy szép, klasszi­kus krimit látni, azt se bánnám, ha fekete-fehér és nem sztereo. A helyszín egy ódon kastély volna, ahol titokzatos esemé­nyek történnek, de közben nyomozás folyik logikai és nem sokkterápiái alapon, végül pe­dig előállna egy szolid elegan­ciával öltözött, idősödő úr, a neve lehetne: Poirot, aki udva­riasan elnézést kéme az életben maradt szereplőktől, hogy né­mileg igénybe veszi a türelmü­ket, s azt mondaná: Hölgyeim és Uraim, most pedig engedjék meg, hogy leleplezzem a gyil­kost ... N. I. h A

Next

/
Thumbnails
Contents