Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-09 / 126. szám
10 Dhnántúli Napló VÁROSAINK 1996. május 9., csütörtök Éneklő ifjúság Nemrégiben rendezték meg Pécsett a Testvérvárosok terei Általános Iskolában kilenc kórus részvételével az Éneklő ifjúság megyei versenyét. A Sásdi Körzeti Általános Iskola énekkarai Lakatos Judit karnagy vezetésével eredményesen szerepeltek. A nagy kórus arany, a kiskórus bronz oklevelet kapott. Zongorán közreműködött Dergez Zoltán. Videofelvétel a tavaszi fesztiválról A tavaszi fesztiválról készített videofelvétel május 10-én és 11-én látható Sásdon a helyi kábeltévé csatornáján este 18 órai kezdettel. A felvétel hossza 3 óra. Anyák napja az otthonban Önálló műsorral köszöntötték anyák napján a tarrósi gyerekek a szomszédos margitmajori szociális otthon lakóit. Virággal, versekkel, énekkel, hegedűjátékkal és a mai családi életről szóló rövid jelenetekkel szórakoztatták általában magányos közönségüket, délután pedig Tartóson saját családjukat. A 18 gyereknek a műsort betanította Kispál Dezsőné nyugdíjas pedagógus és Wascher Zoltánná polgármester. Korszerű iskolapadok Korszerű iskolai padokkal és székekkel gazdagodott a bara- nyajenői általános iskola. A község polgármestere Bakurecz József a Baranya Megyei Vöröskereszt segítségével szerezte be azokat, az intézmény tárgyi feltételeinek javítására. így az iskola akár nagyobb létszámú tanulócsoportok fogadására is képes. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Pályázaton nyert számítógép - A Baranyajenői Általános Iskola a Soros Alapítvány pályázatán IBM számítógépet nyert, melynek segítségével még magasabb szintre tudják emelni az iskolában folyó számítástechnikai oktatást. fotó: laufer László A város legnépszerűbb embere Az elismerést Märcz Mihályné iskolaigazgató kapta Márcz Mihályné az iskolai irodájában fotó: laufer László Közös pályázatot hirdetett április elején az ÁB-Aegon Biztosító Rt. és a Művelődési Központ és Könyvtár Sásdon. A város legnépszerűbb emberét választhatták meg a helybeliek. A közel száz szavazatból jutott a polgármesternek, helyi vállalkozóknak, orvosoknak, egészségügyi dolgozónak, de a legtöbbet Märcz Mihályné, a helyi körzeti általános iskola néhány hónap múlva nyugdíjba vonuló igazgatója kapta. Aki ismeri az tudja, hogy számára e pálya életforma. Mint mondja, megpróbálja majd hasznosan eltölteni a nyugdíjas éveket is, de örül annak, hogy kihasználta a törvény adta kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget. S megerősíti döntésében az oktatás majd teljes átalakulása is, melynek véghezviteléhez szerinte új ember kell. Arra nagyon büszke, hogy egy rendezett, pedagógiai elvekben egységes tantestületet, egy jó eredményeket elérő és a nyelv- oktatásban is élen járó iskolát hagy majdani utódjára. S amellett, hogy valóban örül annak, hogy a jövő évtől már kisebb felelősség hárul rá, aggódva figyeli, hogy a jövő iskolaigazgatói a pedagógus diploma mellé pénzügyi végzettséget is kell hogy szerezzenek. Märcz Mihályné a tavaszi fesztiválon vehette át ünnepélyes keretek között dr. Laklia Sándortól, a biztosító pécsi igazgatójától, az e címmel járó Zsolnay serleget. Megyeriné Az ausztriai Raaba kórusa Sásdon vendégszerepeit Magyar nyelven is énekeltek Érdekes színfoltja volt a tavaszi fesztiválnak az ausztriai Raaba testvérközség steiermarki népviseletbe öltözött kórusának fellépése. Előadásukban a steiermarki himnuszon kívül felcsendült egy Kodály-dal is, melyet magyar nyelven adott elő az énekkar. Teljesítményüket a közönség vastapssal jutalmazta meg. Sásdon kívül Pécsett a Széchenyi téren is rövid koncertet adtak a raabaiak, melyet a pécsi körzeti stúdió is rögzített. A kórus vezetője elmondta, számukra a kirándulás és az éneklés örömén kívül a magyar ember ünnepelni vágyása volt a legnagyobb élmény, ugyanis Ausztriában nem rendeznek ilyen fesztiválokat, ahol egy kisváros lakossága, hacsak egy nap erejéig is, megáll és átadja magát a felhőtlen szórakozásnak. Az együttest elkísérte Josef Gangl polgármester is, aki 5000 Schillinget a nyelvoktatás fejlesztésére, és 50 darab geisen- dorfi Szafari Parkba szóló belépőt adott át a sásdi általános iskola igazgatójának. A vendég kórus tagjai találkoztak a helyi vegyeskarral, Josef Gangl külön örült annak, hogy az eddigi hivatalos látogatásokon kívül kezd kialakulni a két település művészeti csoportjai közti kapcsolat is, hisz ez is volt az elsődleges cél. Megyeri Tiborné Megegyeztek a vízmű átalakításáról Mindszentgodisa marad Öt év után úgy néz ki, hogy sikerült megegyezni az önkormányzatoknak a Baranya Megyei Vízmű átalakításáról. A törvény ugyanis 1990-ben kimondta, hogy a közművagyon a községeké. Áhhoz, hogy a megyei vízmű átalakulása megtörténjen több száz önkormányzat egységes döntésére van szükség, azonban ezt hosszú ideig nem sikerült elérni. Azonban úgy néz ki, hogy találtak egy olyan formát, ami az önkormányzatok nagy részének megfelel. Voltak akik, ezt nem várták meg, saját maguk alapította kft. működteti a településükön a közművagyont. Mindszentgodisa, Komló és környékének több önkormányzatával közösen azonban úgy döntött, hogy beviszi a közművagyonát, mert nem tudja vállalni azt a felelősséget, hogy megfelelő szakemberek nélkül gazdaságosan, biztonságosan működtesse. Véleményük szerint a megalakuló Vízmű Kft. hosszú távon megoldja az önkormányzat ebbéli kötelezettségét és bíznak benne, hogy a vízdíjak nem emelkednek, szinten maradnak. Önkormányzati támogatás a gázbevezetéshez Alsómocsolád segít Alsómocsolád is csatlakozott a gázprogramhoz. Az önkormányzat már meg is állapodott a DDGáz Rt.-vel, azonban a falu lakóinak véleménye szerint a földgáz program csak úgy teljesülhet, ha az önkormányzat hozzájárul a háztartási fogyasztók által fizetendő összeghez. Éppen ezért a képviselő testület megvitatta a lehetőségeket, s végül úgy döntött, hogy azok, akik 10 000 forintot befizetnek az önkormányzat elkülönített számlájára, havi 1000 forintos részletekben, azok jogosultak lennének egyéb támogatás elnyerésére is. Akik ezt az összeget befizették az önkormányzat átvállalná a fennmaradó részt, a gázzal történő fűtésre való áttéréskor további kamatmentes kölcsönt adna. A javaslatot a falugyűlés is támogatta. Gida Béla Pécsett is bemutatkozott képeivel fotó: laufer l Gida Béla és a cérnaképek Nézem a sok szöggel kivert, vékony, több színű fonálból készült képeket. Van közöttük portré éppúgy, mint sportegyesületi címer. Az arcok lenéznek rám, szinte élnek. Gida Béla Alsómocsoládon élő amatőr képzőművész alkotásait nemrégiben Pécsett is megtekinthették az érdeklődők.- Épületasztalosnak tanultam, mert a barátom is az lett, s sokat mesélt erről a szakmáról. Mát több, mint tíz év a MÁV Dombóvári Vontatási Főnökségén dolgozom - mondja. - A képeimet kedvtelésből, a szabadidőmben készítem. Három évvel ezelőtt állítottam ki először. Gyerekkorában szeretett rajzolni, a szakmunkásiskolában a szakrajz volt a kedvenc tárgya. Az első cérnaképet tizenkét évvel ezelőtt készítette el. Képeinek plasztikus hatását különleges árnyékolástechnikával éri el. Megörökítette már magát, a feleségét is. Szükség van egy válságkezelő programra Jövőkép nélkül nem megy A Hegyhát északi térségére a Baranya Megyei Vállalkozói Központ kidolgoztatott egy tanulmánytervet a fejlesztési irányok meghatározására. Elsődleges cél volt a szociális helyzet feltérképezése, s ennek mentén a közösségfejlesztés lehetőségének kidolgozása. A térségfejlesztők véleménye szerint a falusi élet alap pillére volt a közösségi élet, a közösen, kalákában végzett munka, amelyet újra kellene éleszteni. Nem egy esetben nem pénzzel, hanem természetben fizettek egymásnak a szolgáltatásokért. Éppen ezért olyan program kidolgozására van szükség, ami ezeket a mechanizmusokat újra működésbe hozza. Ehhez azonban szükség van térségi menedzsmentre, amelynek tagjai segítenek az elképzelések megvalósításában. A térségfejlesztők falugyűléseken szeretnék ismertetni elképzeléseiket. A gondok megoldására minél gyorsabban ki kell dolgozni egy válságkezelő programot, hogy meginduljon egy munkahelyteremtő folyamat. A program, előkészítésének már idén ősszel el kell kezdődnie, mert az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel. Megvan a pénz a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett szociális földprogram megpályázásához is. Maguk a települések is igyekeznek megkeresni a továbblépés lehetőségeit. Tapasztalat- cserére hívják a falufejlesztéssel foglalkozó egyesületek, alapítványok képviselőit. Egy a hegyháti községek közül: Bikái fotó: löffler Gábor Tósnyárasdon nincs magyar, szlovák ellentét A vállalkozókra számítanak- Nagyon szépen élnek együtt magyarok és szlovákok Tósnyárasdon, ami már több mint harminc éve Mindszentgodisa testvértelepülése - mondja Bimbó István polgármester, aki nemrégiben néhány napot eltöltött e galántai településen. Látogatása során találkozott szövetkezeti vezetők, valamint helyi vállalkozókkal, önkormányzati képviselőkkel is. Tanulmányozta, hogyan működik ott a szövetkezeti mozgalom. - A nyolcszáz lelkes község lakóinak nagy része magyar ajkú. A helyi képviselőtestület tagjai között minden nemzetiség képviselteti magát, de a szlovák anyanyelvű is jól beszél magyarul. Meglepő volt számomra, hogy az intézmények közül az iskola nem a község tulajdona, hanem az államé. A helyi szövetkezet azonban közösen működik a szomszéd településével. Mint a polgármester elmondta Szlovákiában másként rendezték a földtulajdont, ezért a szövetkezetek nagy része talpon maradt, megerősödött. Az állam számít a magánszférára. A szövetkezet, a vállalkozók anyagilag támogatják a települést.- Tósnyárasdon működik például egy varroda - folytatja Bimbó István -, amelyben saját tervezésű ruhákat készítenek. A helyi építési vállalkozó tevékenysége az egész galántai járásra kiterjed. I * I i *
