Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-04 / 93. szám

12 Dünántuli Napló Magazin 1996. április 4., csütörtök Vízszűke a Közel-Keleten A Közel-Kelet és Észak-Af- rika számos részén már a közeljövőben súlyos víz­szűke fenyeget, ha csak nem tesznek sürgősen valamit el­lene. A Világbank illetékese szerint a vízhiány az egyik fékezője a térség gazdasági fejlődésének. Különösen súlyos a hely­zet a Gáza-övezetben, ahol ma már csak napi 57 liter víz jut minden egyes la­kosra. Drasztikus változta­tások nélkül ez a következő harminc év során napi 30 li­terre zsugorodhat. Összeha­sonlításképpen az USA-ban mindenkire napi 3000 liter felhasználható víz jut. A vízhiány megszünteté­séhez 45 és 60 milliárd dol­lár beruházásra lenne szük­ség a régióban a következő tíz évben. Ennek oroszlán- részét az érintett országok­nak kellene viselniük, mondjuk vízhasználati ille­tékek beszedése formájá­ban. A Világbank szerint nemzetközi szervezetek a költségek negyedét biztosít­hatnák. Cenzúrázó papagáj A papagájok esetében a be­szélni tudás csaknem alapköve­telmény, az már viszont, hogy egy madár megválogassa a sa­ját - illetve az őt tanító emberek - szavait, igencsak különleges teljesítmény. A Reuter jelentése szerint egy ilyen cenzúrázó papagáj él Hongkongban. A madár legke­vesebb hatvan üdvözlési, kö- szöntési kifejezést tud manda­rinul, kantoniul és angolul, amellett, hogy „anyanyelve” természetesen a csicsergés. Mármost a helybéliek közül akadnak olyan vulgárisabb szókincsűek és ízlésűek, akik elunták, hogy a papagáj túl jól nevelt, állandóan mindenkinek csak a hogyléte felől érdeklő­dik, s megpróbálták károm­kodni tanítani, elküldve őt ide- oda. Az immár három éve beszéd­leckéket kapó papagáj azonban nem lett „mocskos csőrű”, nem hajlandó mosdatlan kifejezések tolmácsolására, jóllehet még csak nem is kisasszony, hanem kakas. Értéke immár legalább 300 ezer magyar forintra tehető - legalább is a tulajdonosa sze­rint, aki hatszáz forintnak meg­felelő összegért vette. Bagoly a fazékban Philip Hall, a brit ornitológia je­les tudósa szinte forró nyomon indult a messzi Nigéria egyik őserdei faluja felé, amikor híre érkezett: a helyiek a világ leg­ritkább madarának számító fajta, a rőt halászbagoly egyik példányára leltek. A tudományos körökben Scotopelia ussheri megjelölés­sel illetett szárnyasból a szakma mindössze harminc egyedet ismer az egész világon; érthető volt tehát, hogy Hall professzor szinte a hetedik mennyországban érezte magát, miközben a nagy találkozásra készült. Egy pillanat műve volt, hogy eufóriája sokkszerű el- borzadásba csapjon át, amikor megérkezvén a faluba, a közös­ségi elöljáró közölte vele: „fi­nom volt”. A kijelentés termé­szetesen a felbecsülhetetlen ér­tékű madárra vonatkozott, amelyből a hisztéria határára sodródott ornitológus már csak egy koponyát, egy sárgás lábat, néhány tollat és csontot látha­tott egy főzőüst mélyén. Németország - kémparadicsom A gazdasági kár évi 20 milliárd márka Amikor a hidegháború véget ért, rövid szünet következett be, mára azonban Németország ismét a kémek eldorádója. Amíg ellenben a Keletről érke­zett ügynökök érdeklődése ko­rábban elsősorban a Bundes- wehrre és a német haditechni­kára összpontosult, addig nap­jainkban szinte kizárólag gaz­dasági téren tevékenykednek - írja a dpa hírmagyarázata. A titkosszolgálatok fegyvert jelentenek a kereskedelmi há­borúban - jelentette ki a minap Bonnban az elhárítás egy magát megnevezni nem óhajtó szakér­tője. Becslések szerint százá­val, ha ugyan nem ezrével nyü­zsögnek az ügynökök Német­országban. Virágkorát éli a kémkedés és az általa a német gazdaságnak okozott kár eléri az évi húszmilliárd márkát. Az elhárítás adatai szerint fő­leg orosz kémek alakítanak egyre nagyobb számban álcá­zásra szánt cégeket, hogy álta­luk hozzájussanak kifejlesztés alatt álló technológiákhoz és tudományos újításokhoz. Kínai és közel-keleti hírszolgálatok is „porszívóval” gyűjtik be a leg­különfélébb információkat, hogy hazájuk gazdaságát „ol­csó pénzért” modernizálják és hozzájussanak a nukleáris po­tenciál illegális megteremtésé­hez, valamint a tömegpusztító fegyverek gyártásához szüksé­ges anyagokhoz. Borisz Jelcin orosz elnök, bár hangoztatja Kohl kancellár iránti baráti érzelmeit, félreért­hetetlenül leszögezte az orosz védelmi tanács ülésén, hogy hazája gazdaságának erősítése végett fontos szerep hárul a Nyugaton, főleg Németország­ban tevékenykedő orosz ké­mekre. Megállapítást nyert például, hogy kereskedőknek álcázott kémek beférkőznek azokra a megbeszélésekre, amelyeket német vállalatok nagy nemzet­közi gazdasági projektek meg­valósításáról folytatnak. A cé­lok, a tervek és a szándékolt el­járások előre megismerése eze­ken a területeken súlyos hát­ránnyal járhat a német félre nézve és jelentős előnyhöz jut­tathatja a másik felet. Az elhárításban dolgozók be­ismerik, hogy napjainkban lé­nyegesen nehezebb az ügynö­kök nyomára bukkanni. Olyan nagyszámú cégnél fejtenek ki ugyanis tevékenységet, hogy szinte lehetetlen a célzott meg­figyelésük. Az elhárítás ezért arra szorítkozik csupán, hogy figyelmeztesse a vállalkozókat: legyenek éberek a „különösen érdeklődőnek mutatkozó” üzletemberek esetében. Mit lehet azonban tenni, ha egy kereskedőnek nagy hasznot hozó ajánlatot tesznek? A leg­több esetben elfogadja, mert a nyereséget tartja szem előtt. Eközben pedig csak a legrit­kább esetben ismerhető fel, hogy ezzel kém kezére játszott - összegezte a helyzetet a né­met elhárítás szakértője. Hangosújság Egy új számítógépes tech­nológia segítségével a nem látó amerikaiak is olvashat­ják immár kedvenc lapjai­kat, akár reggelizés közben is. Az amerikai vakok szö­vetsége bejelentette: az új számítógépes szolgáltatás, a Newsline már reggel fél hétkor hangosújsággal áll a napi hírekből tájékozódni kívánó vak, vagy gyengén látó rendelkezésére. Az „ol­vasó” telefonon ingyen tár­csázhatja a szolgáltatást és válogathat a menüből. Megoldódott a cári család rejtélye II. Miklós cár és családtagjai földi maradványait minden kétséget ki­záróan sikerült azonosítani. Az eddig hiányzó láncszemet Georgij Romanov nagyhercegnek, II. Mik­lós 1899-ben elhunyt fivérének csontjaiban sikerült megtalálni - adta hírül a Nature Genetics című amerikai szaklap. A cikk ismerteti többek között Pavel L. Ivanovnak, az Orosz Tu­dományos Akadémia génkutató­jának zárójelentését. Ivanovnak amerikai „géndetektívek” segítsé­gével sikerült felfedeznie Georgij nagyherceg földi maradványaiban a genetikai konstrukciónak azt az egyetlen vonását, amelyet az ed­digi vizsgálatoknál nem találtak és így még fennállt egy halvány gyanú az azonosítást illetően. Ne­vezetesen az egyik DNS-lánc 16169-es pozíciójáról, illetve az ott meglévő mutációról van szó, amely a két fivérnél azonos. Ezt az azonosságot az eddig vizsgált, két élő rokonnál nem sikerült fellelni. Náluk ugyanis hiányzik a dezoxi- ribonukleinsavból álló genetikai építőelemek hosszú láncában ez a mutáció. A Romanovok közel 300 éves uralma 1917-ben ért véget, amikor egy bolsevik kommandó egy jeka- tyerinburgi ház pincéjében lelőtte Ó. Miklóst, Alekszandra cámét, öt gyermeküket: Olgát, Tatyjánát, Mariját, Anasztáziát és Alekszejt, továbbá háziorvosukat és három szolgálót. Előzőleg e házban tar­tották fogva a cári családot 70 na­pon át. Alig fél évvel később egy vizsgáló bizottság talált valamiféle közvetett bizonyítékokat a Roma­novok halálára, ám a család földi maradványai - összesen mintegy ezer csonttöredék - csak 1991. jú­liusában kerültek elő. Borisz Jelcin orosz államfő el­rendelte a kihantolást, miután va­laki már tíz évvel korábban meg­fejtette a titkot, de azt egészen 1989-ig megtartotta magának. Az exhumálást követően először azt bizonyították be a génkutatók, hogy kik tartoztak azonos család­hoz. Alekszandra cámé maradvá­nyait n. Erzsébet angol királynő férjének, a cáméval rokonságban álló Fülöp edinburgh-i hercegnek, illetve több más rokonnak a segít­ségével sikerült azonosítani. Anasztázia nagyhercegnő és Alekszej nagyherceg maradvá­nyait nem lelték fel Jekatyerin- burgban. Ez egybecseng Jakov Jura- kovszkijnak, a kivégzés parancs­nokának a Kreml számára út je­lentésével, miszerint a holttestek közül kettőt elégettetett - írta a dpa. Claudio Tuniz ausztrál tudós egy 12 000 éves an­tarktiszi jégtömbbel, amely megőrizte az élet titkait, hiszen légbuborékok is belezáródtak a régi időkből. Ezektől remé­lik, hogy megismerhetjük az ősidők klimatikus viszo­nyait. FOTÓ: FEB-REUTER Ausztriában csökkent a bevásárlóturizmus Egy a napokban nyilvánosságra hozott statisztika szerint a múlt évben csökkent a bevásárlótu­risták száma Ausztriában. Ez az osztrákok számára annál bosz- szantóbb, mivel például Olasz­ország, vagy Nagy-Britannia még fokozták is az eddig is je­lentős eredményeiket. A keleti országokból érkező látogatók egyre kevesebbet vá­sárolnak Ausztriában és a ko­rábban nagy pénzeket Ausztri­ában hagyó orosz bevásárlók átpártoltak Olaszországba, il­letve Franciaországba. Ugyan­akkor Bécs még mindig meg­őrizte vonzerejét. Az ukránok például fejenként 7500 schil- linget költöttek és ezzel 1994- hez képest tavaly 58 százalék­kal többet hagytak az osztrák boltokban. 38 százalékkal töb­bet költöttek az előző évinél a szlovákok; a személyenkénti 2700 schillinggel azonban aránylag még így kicsiny a sze­repük az összforgalom alakítá­sában. Az amerikaiak a dollár meggyengülése miatt összessé­gében 17 százalékkal keveseb­bet hagytak az osztrák boltok­ban, ugyanakkor az egy főre eső kiadás egy év alatt 27 szá­zalékkal nőtt, és 3213 schil- lingre emelkedett. 47 százalék­kal többet költöttek fogyasztási cikkekre egy év alatt az ázsiai turisták, s az izraeliek - a fel­mérés készítőinek meglepeté­sére - 14 százalékkal nagyobb értékben vásároltak be 1995- ben, mint 1994-ben. Az Austria Tax-Free Shop­ping Rt. szerint nemcsak a vi­szonylag magas árak miatt vá­sárolnak sokan aránylag keve­sebbet Ausztriában, hanem a lá­togatókat zavarja, hogy a bol­tok túlságosan korán bezárnak, és egyesek megítélése szerint a városi bevásárlóutcák nem so­kat fejlődtek az utóbbi időben. Nemcsak a külföldiek ismer­ték fel, hogy különböző okok­ból máshol érdemes vásárolni, hanem maguk az osztrákok is. Az egyik közvélemény-kutató intézet felmérése szerint idén januárban a 14 éven felüli oszt­rák lakosságnak 8 százaléka ruccant át a határon túlra vásá­rolni. Olaszországban a sláger a ruhanemű és a cipő, Magyaror­szágon és Csehországban a ci­garetta és dohányáru éri meg az osztrákoknak. A látogatók 27 százaléka élelmiszert vett, 25 százaléka italokat, 21 százaléka illatszereket és kozmetikai cik­keket. Magyarországot elsősorban a burgenlandiak, a bécsiek és az alsó-ausztriaiak részesítették előnyben. Nem értem ... Bennem van a hiba. Nehéz a felfogásom. Visszakérem a ta­nulópénzt a jezsuita atyáktól, akik teljesen felesleges dol­gokra tanítottak. Ugyan hol veszem hasznát a világiroda­lomban, zenében, képzőművé­szetben, hittudományokban szerzett ismereteimnek, ami­kor a mai életben teljesen másra van szükség. Értetlenül állok naponta megújuló ese­mények előtt és reménytelenül széttárom kezeimet. A TV-ben valaki azt magya­rázza, hogy a személyi szám hátrányos, sőt veszélyes szá­momra, különösen akkor, ha kiderítik belőle, hogy szerdán hajnalban negyed négykor szü­lettem. Ennek előtte a személyi igazolványom számadatai vol­tak elégtelenek és valószínű sem a fényképemről, sem a ke­resztnevemről nem derült ki, hogy férfi vagyok, csak a sze­mélyi számokból. Mutogatom is mindenkinek, hogy egyessel kezdődik. No és most kiderül, hogy ez sem jó, hanem kapok egy azonosító jelet, mint az óvodások. Remélem, ez kifli lesz, mert egyik gyerekem és másik unokám is erről volt fel­ismerhető. De ez még mind semmi. Kell még hozzá egy másodszor kiküldött TB kártya és a TAJ-kártya. Ha valaki hamar és biztosan meg akaija kapni a Táját, tettesse magát halottnak, mert tizenötezer ha­lottnak már ki akarták kézbesí­teni. Százezer élő meg vár­hatja. Nincs vége, legalább is a TV-ben magyarázó szerint. Ide kell csatolni az adószámot. Ezt a négy helyről eredező szám­sort kombinálják és bizonyos bűnös üzelmek kinyomozására használják. Ezzel a módszerrel állítólag azt is meg lehet állapí­tani, hogy leér a földig a lá­bam, ha állok. (Pedig ez sérti személyiségi jogaimat.) Ami­től tartok, hogy kideríthetik, vajon az értekezleteken felkí­nált áfamentes feketekávé mel­lől ki cseni el az egyik kocka­cukrot (ez én szoktam lenni). A hírek szerint sárgaréz kábel- lopók, kerozingyűjtők, olaj­szőkítők kutatására nem al­kalmas. A nyomozás befejez­tével megsemmisítik a számo­kat. Hogy az összesét, vagy csak egy-kettőt, az nem derült ki az előadásból. Hát ilyen egyszerű. Bár van, aki azt ál­lítja, hogy az ingnyak méretét és a lúdtalpbetét számot is be kell vallani, amit köbre emel­nek, majd gyököt vonnak és az így kapott eredményt ellenőrzik váratlanul a lakásokban megje­lenő harisnyaálarcos, jól megfi­zetett ellenőrök. íme röviden ez az, amit nem értettem. Bár res­telkedve vallom be, hogy az SZJA előleghez fűzött magya­rázatot sem értettem. Itt a TV kommentátor azt mondta: „Ezt élő ember nem érheti”. - Mint élő ember, egy kicsit megnyu­godtam, különösen az után, hogy kormányunk elnöke repü­lőgépen ülve szükségesnek tar­totta, hogy röptében elnézést kérjen a lakosság szellemi ké­pességét maximálisan igénybe vevő házi feladatért. Teljesen kimerülve, a TV reklámban kerestem felüdülést. Itt tudtam meg, hogy tele van a szám értékes pH-val (péhával), sőt a bőrömön is itt-ott változik az értéke - mint a forintnak. Teljesen lesújtott a hír, hogy egész életemben tévedésben voltam, amikor fogkrémmel fo­gat mostam, szappannal a ke­zemet, kizárólag azért, hogy az tiszta legyen, és soha, de soha nem gondoltam a pH érték vál­tozására. Lehangoltan ballag­tam ki a konyhába, hogy nehéz felfogásom miatt megtépázott önbizalmamat visszanyerjem. Jön a húsvét, tojást festek. Ah­hoz .értek. Nyúlok egy zöldes borítéknak tűnő valami után, gondolván, hogy festéklapot tartalmaz. Közelebb érve ki­tűnt: egy Taj-kártyát. Végleg összezavarodtam, mert gyer­mekkorom óta tudom: Tajjal nem lehet húsvéti to­jást festeni! Dr. Szalai István l i t Ez az 1952-es Balek nyerte meg a veterán autók ver­senyét Havannában. A zsűri vizsgálta a kocsik külsejét, bel­sejét és motorját egyaránt. fotó: feb-reuter

Next

/
Thumbnails
Contents