Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-04 / 93. szám

1996. április 4., csütörtök VÁROSAINK DÜIlántÚli Napló 13 Megállapodást írt alá a város és a DDGáz Rt. Jövőre már Sásdon is lesz gáz Várnai Nándor, Lekics Andrea, Tóth Tímea és a kiállítá­suk egy részlete fotó: Tóth László Fiatal tehetségek Sásdon Három művész közös kiállítása Kézzel festett selyemsálak, egyedi tervezésű vászontás­kák, ólomüveg dísztárgyak és lámpák, készruhák láthatók a sásdi Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében. A fiatal művészek munkáiból rendezett tárlaton Lekics And­rea, Tóth Tímea, Várnai Nán­dor alkotásai mellett a komlói Csizmazia Gyula Szakmun­kásképző Intézet növendékei­nek munkái is bemutatásra kerültek. Lekics Andrea a pécsi né­met nemzetiségi óvodában dolgozik, mint óvónő, s a sop­roni óvónőképző hallei ösz­töndíja adott számára lehető­séget, hogy megismerje a se­lyemfestés titkait. A Balaton­györökről származó mű­vésznő kínai selyemből, egyedi technikával készített selyemsálai, nyakkendői már az elmúlt évben nagy sikert arattak. Tavaly az Életpálya Alapítvány pályázatán mun­káit országos különdíjjal ju­talmazták. Az elsősorban a lágy esésű anyagot kedveli, ugyanúgy mint a festészetben az akvarellt. Tudását szívesen és odaadással kamatoztatja az óvodában. Tóth Tímea eredeti foglal­kozása fényképész, egy idő­ben operatőri álmokat dédel­getett, majd négy éve rátalált a textilre, azóta saját maga tervezi és készíti vászon és bőrtáskáit. Úgy érzi megta­lálta önmagát, a tervezésben megvalósíthatja álmait. Várnai Nándor mindig is vonzódott a századforduló művészete, az akkor alkalma­zott technika iránt. A kezdet­ben hobbi szinten űzött kedv­telést, az ólomüveg készíté­sét, majd egy éve választotta hivatásául. A tudását német- országi tanulmányútján sze­rezte. Büszke arra, hogy tu­catáruktól hemzsegő világ­unkban egyedit alkot. Általá­ban megrendelésre dolgozik. A Szakmunkásképző Inté­zet tanulói által kiállított ru­hák mintadarabok, melyek a gyerekek első szárnypróbál­gatásai. Megyeri Tiborné Orvosi ügyelet vállalkozásban Egyetlen pályázat érkezett körkép Vállalkozói fórum A megyei küldöttgyűlést meg­előzően a Baranya Megyei Ke­reskedők Egyesülete vállalko­zói fórumokat rendez, amelyre Sásdon április 4-én délelőtt 10 órakor a művelődési központ és könyvtárban kerül sor. Ä fóru­mon szó lesz a KISOSZ tevé­kenységéről, a vállalkozásokat érintő változásokról, a kamarák szerepéről. Megválasztásra ke­rülnek a megyei küldöttek, és a helyi csoportok új három tagú elnöksége. Borverseny Április 11-én rendezi meg a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtárban a sásdi és kör­nyékbeli borosgazdák verse­nyét. A nedűket április 10-én egész nap és 11-én délelőtt le­het leadni. A nemes megméret­tetésre minden szőlősgazdát várnak. Allatszámlálás A reprezentatív állatszámlálást ebben az évben Baranyában az agrárkamara végzi, amelynek munkatársait a statisztikai hiva­tal igazolvánnyal látja el. A gazdajegyzők Sásd térségében Kishajmás, Mindszentgodisa, Komló és Kisvaszar állattartóit keresik majd fel. A megyében tíz körzetben 2127 gazdaság­ban végeznek állatszámlálást. Szavalóverseny Idén márciusában rendezte meg a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtára a hagyományos költészet napi szavalóversenyének elődöntő­jét, melyre harminchét általá­nos iskolás nevezett. A két for­duló után huszonketten jutottak tovább az április 11-i döntőbe. A zsűri elnöke, Dévényi Ildikó színművész lesz. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Sásdon már nem csak egy telje­síthetetlen álom, hogy gázzal fűthetnek, főzhetnek, hanem 1997 végéig valóság lesz. Az első ütemben Bonyhád és Dombóvár között megépül a fővezeték. Sásd Dombóvárról kap majd gázt, amit a települé­sen élők több, mint ötven száza­léka szeretne a lakásába, há­zába bevezettetni. A Déldunántúli Gázszolgál­tató Részvénytársaság és a sásdi önkormányzat már aláírta a gázhálózat kiépítéséről szóló megállapodást. Ennek értelmé­ben kölcsönösen együttműköd­nek abban, hogy a településen jövő év végéig kiépüljön a gáz­vezeték-hálózat. Ä beruházás kivitelezésének felgyorsítása érdekében a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításánál - a kivitelezői referenciák minősí­tése után - a műszakilag meg­engedhető legkisebb költség elvének megfelelő árajánlatot veszik figyelembe. A gázszol­gáltató vállalat keresi annak is a lehetőségét, hogy a lakossági bekötésekhez kedvezményes hitelkonstrukciót találjon. Egy­előre még nem vezettek ered­ményre a tárgyalásaik. A megállapodás szerint a háztartási fogyasztók hozzájá­rulásának összege 90 000 forin­tig teijedhet lakásonként. 1997- től azonban ez az összeg a hiva­talosan közzétett előző évi halmozott ipari-termelői árin- dex-szel, csaknem 20 százalék­kal emelkedik. A sásdi önkor­mányzat a saját intézményei után 8,5 millió forint hozzájáru­lást fizet a DDGáz Rt.-nek. 1997-ben a kiépített vezeté­ken, a fűtési idényre, már föld­gázt is szeretnének szolgáltatni. A szakemberek véleménye sze­rint a várható földgáz-áremelé­sek után is a gáz lesz az egyik legolcsóbb energiahordozó, va­lamint a villany mellett az egyedüli, amiért utólag kell fi­zetni. Gazdasági számítások bi­zonyítják, hogy a gázzal kap­csolatos beruházások két éven belül megtérülnek, ezen kívül a városnak, községnek fejlődési lehetőséget jelentenek, mert az energa-igényesebb vállalkozók is jobban odatelepülnek. Sásdon úgy tűnik megoldódik a hétvégi ügyelet gondja. Ebben a kérdésben nem egy alkalom­mal tárgyaló asztalhoz ültek az érintett polgármesterek, ugyanis január elsejétől meg­változott a társadalombiztosítás finanszírozási rendszere, az or­vosi körzeteket működtető ön- kormányzatokkal kötnek szer­ződést. A társadalombiztosítás 20 forintot fizet havonta lako­sonként a hétvégi ügyelet ellá­tásáért, amelyben a készenléti díj is benne van. Ez az összeg nem fedezi a költségeket. Még januárban megegyeztek abban a tárgyaló felek, hogy az első negyedévben Sásd város ön- kormányzata működteti, s pá­lyázatot írnak ki az orvosi ügyeletre. Április elsején lejárt a beadási határidő. Egyetlen pá­lyázat érkezett, dr. Bánfi Zoltán és neje dr. Farády Mária , va­lamint testvére dr. Bánfi Tamás családi vállalkozásban vállalná. A bírálatra a hónap végéig sor kerül, s májusban már vállalko­zásban működhet az ügyelet. Még az IFOR-katonákat is várja locsolásra - Az Egyesült Államokból Vázs- nokra visszatelepült Sárvári Józsefné a kinti hagyományokat a hazaiakkal vegyítve nagymé­retű, húsvétra utaló, kedves, színes figurákat helyezett el a háza előtti kertben mintegy a kö­zelgő ünnepre figyelmeztetőleg. fotó: tóth László Hangverseny az orgonáért Jótékonysági koncert a templomban A hét végén a már részben fel­újított orgona felcsendülő hangja jelezte a jótékonysági koncert kezdetét a sásdi római katolikus templomban. Csa- jághy Miklós, a sásdi zeneis­kola igazgatója és Sonner Ádám esperes plébánosnak szervező munkájának ered­ményeként a majd egyórás hangversenyen a zeneiskola tanári kara előadásában Bach, Albinoni, Weiner Leo és Brit­ten művek csendültek fel. Mint Sonner Ádám esperes plébános a hangverseny hall­gatóit köszöntve elmondta, az orgonajavítás költségeihez való hozzájárulás mellett a zene szeretete is nagyban mo­tiválta a rendezvény létrejöt­tét, ugyanis a sásdi templom is szeretne felsorakozni azon hí­res megyei templomok közé, melyek otthont adnak hasonló komolyzenei műsoroknak. Csajághy Miklós iskola- igazgató mindehhez hozzá­fűzte még, hogy tanártársaival együtt úgy érzi, hogy egy ze­nész nincs nemesebb feladat, mint az, ha egy hangszer meg­javításához tehetségével járul hozzá, ezért is volt könnyű megszervezni a jótékonysági hangversenyt. Az elképzelések szerint má­jusban ismét közönség elé lépnek, egy másik nemes cél érdekében, s akkor új műveket is bemutatnak a komolyzenét kedvelőknek. Megyeriné Szerencsére, azért akad egy-két fiatalabb polgár is a településen FOTÓ: TÓTH L. Kevés a fiatal, elöregszik a falu A dombok között húzódik a kétszázhuszonkét lelket szám­láló Baranyaszentgyörgy. E kis település már ezelőtt több száz éve is létezett, s virágkorában csaknem hatszázan éltek itt. Mára szinte nincs olyan háza, ahol ne lenne nyugdíjas, s egyre több az is, amelynek csak egyetlen lakója van. A falu tel­jesen elöregedett. A fiatalok elmentek, megélhetést is nyújtó településekre költöztek. A helybeliek az önkormány­zattal összefogva nagy gondot fordítanak településükre. A templom felújítása most folyik közösen az egyházközséggel, de sokat segítenek a községből egykoron Németországba kite­lepítettek is. A tetőn már új a cserép, s a díszburkolat is ha­marosan elkészül. A második világháborús emlékmű felállí­tásához is jelentős összeggel já­rultak hozzá a kitelepítettek. Az önkormányzat erejéhez mérten igyekszik támogatni a gyerekeket, akik Baranyajenőre járnak iskolába, óvodába. A be­iskolázási segélyen kívül fize­tik a bérletüket, az étkezési költségük felét, tavaly még megvették a füzeteket, könyve­ket is. Sok a munkanélküli, a jövedelempótlós, szinte minden pénzük segélyekre megy el. Közhasznú munkások foglal­koztatására nemrégiben nyúj­tották be a pályázatukat, három embert kívánnak ilyen módon alkalmazni. A faluban munka- lehetőség nincs, a két vállal­kozó alig néhány falubelinek tud munkát adni. Régebben a komlói bánya és a gödrei szö­vetkezet munkahelyeket jelen­tett, jelenleg tizenöten ha eljár­nak dolgozni. Hisznek benne, hogy egyszer mégis jobb lesz. Éveken át nem épült itt ház, tavaly egy elké­szült, idén meg egy újabb épül. Az embereknek, az önkor­mányzatnak is lennének jó ötle­teik, de nem tudják kivitelezni, mert nincs hozzá elegendő pénz. Szeretnék megörökíteni az Európa-hírű, zsidók meg­mentésében nagy szerepet ját­szó papjuk emlékét, nemcsak a parókián lévő emléktáblával, hanem ennél is maradandóbb módon, de hiába, ha nincs mi­ből. Utat építenének a falu köz­pontjában, a tér másik oldalán, ez is egyelőre vágy marad, mert a hat éve változatlan költségve­tési keretből erre nem telik.

Next

/
Thumbnails
Contents