Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-27 / 115. szám

1996. április 27., szombat Kultúra - Művelődés Dhnántúli Napló 7 Pákolitz István: Békesség Harangszó-pántlikával elegyes gólyakelepre ébredek. A ház előtti villanyoszlopon nagyméretű fészek. Mestermunka. Tegnapelőtt két gólyafival gyarapodott a família. A fészek lakói vastag-fehérre mázolják a lépcsőföljáratot. Az újszülöttek is tudják: nem illik a családi fészekbe csúnyítani. A templomajtónál koldus állingál. Szemérmes, mégse üres a kalapja. A presszó hangossága kibírható, muzsikája jóízléssel csobolyog. A buszváróban, a hangulatos parkban szemernyi szemét, cigicsutka sincs. Mindenki mindenkinek köszön, üdvözlik az ismeretlent is. Errefelé a békesség lakozik. (Dunaszekcső, 1994. augusztus). Belga szerző - pécsi zenekar A második fellépő a grazi Trio Infernale együttese volt fotó: löffler Gábor Jazz-fesztivál a POTE-n Jelentős állomás a belga és a magyar zene kapcsolatának tör­ténetében a Pécsi Szimfonikus Zenekar legújabb CD-je, mely a belga zene történetét bemu­tató „Musique en Wallonie” lemezsorozatban, belga-osztrák kiadásban jelent meg. A JEAN ROGISTER (1879- 1964) 3 versenyművét tartal­mazó CD felvételére a Pécsi Szimfonikusokat a velük már korábban együtt dolgozó fran­cia karmester, Ma re Trautmann javaslatára kérte fel Carl de Nys sorozatszerkesztő. S hogy az eredménnyel nemcsak a hallga­tók, de ő is elégedett lehetett, annak bizonysága, hogy egy másik lemeztársaságnál a pécsi zenekarral egy múlt századi pé­csi zeneszerző, Lickl János György műveit is kiadásra ja­vasolta. A nálunk alig ismert, ám eu­rópai rangú zeneszerző, Jean Rogister a belga hegedűiskola zeneszerző-óriásainak szóló- hangszer kezelési módja mel­lett elsősorban a legjelentősebb romantikus belga zeneszerző­nek, a nálunk is népszerű Cesar Francknak szimfonikus stílusát folytatja, enyhén és ízlésesen fűszerezett színes zenekari hangzással. A lemezt nyitó 1944-45-ben komponált G-dúr hegedűverseny nyújtja a le­gösszetettebb zenei élményt, mely a pécsi zenekar számára is a legtöbb lehetőséget adta a val­lon-francia zenében való jártas­ságának megmutatására. A CD másik két művét ked­venc hangszerére, brácsára és zenekarra írta Rogister, és elő­adásukhoz egy rendkívül tehet­séges művészt kapott társul a pécsi zenekar: Thérése-Marie Gilissent, akit az 1979-es Bu­dapesti Nemzetközi Zenei Ver­senyről is ismerhetünk. Az 1910-ben komponált Fantasie concertante elsősorban az ő le­bilincselő előadásával és a Pé­csi Szimfonikusoknak Rogister ragyogó brácsadallamát érvé­nyesülni hagyó kíséretével a lemez legragyogóbb gyöngy­szeme. Ugyanez a megállapítás ér­vényes az 1914-ben komponált A-dúr brácsaversenyre is, mely szintén lírai pillanataiban volt a legemlékezetesebb. A belga zene e 20. századi mesterének európai és világ­szerte történő megismertetésé­ben a Pécsi Szimfonikusokat vezénylő karmester, Marc Tra- utman mellett a zenei rendező zenekarigazgató-fuvolaművész Szkladányi Péter és a hangmér­nök ifjabb Dobos László mun­kája is jelentős, miként megha­tározó a belga kulturális mi­nisztérium támogatása is. Kovács Attila Bátran állíthatjuk, hogy az, or­szágban Budapest mellett a leg­rangosabb jazz-központtá vált Pécs. A múlt is erre kötelez, hi­szen már a hatvanas évek kez­detétől helyi zenekarok és hazai valamint külföldi vendégművé­szek sora játszotta itt ezt az iga­zán huszadik századi improvi- zatív muzsikát. Az utóbbi időben újra örven­detesen megszaporodtak a kon­certek, fesztiválok. Világsztá­rok és a hazai élvonal java is megfordult a megyeszékhely különböző koncerthelyein. A Pécsi Ifjúsági Ház több mint húsz éve szervezi töretlenül jazz-sorozatát, de a Művészetek Háza, az Apáczai Nevelési Központ és a Nemzetközi An­gol Központ mellett a GYÁR is beindította etno-jazz sorozatát, és a Rák Café is rendszeresen fellépteti a műfaj képviselőit. Emellett alkalomszerűen nagy koncertek, a kisebb szórakozó­helyek jazz-estjei, vagy az egyetemi klubok rendezvényei bővítik a kínálatot. A múlt hét legjelentősebb jazz-eseménye kétségtelenül az öt együttessel a POTE aulában rendezett - immáron nemzet­közivé bővült - találkozó volt. Az Orvos Kollégium „Dömper pánzenei klubjának” vezetői és segítőik az előző két év sikerein felbuzdulva mertek belevágni az újabb fesztiválba. Sikerült támogatókat is találniuk - ez igazán embert próbáló feladat manapság. Ezért meglepően ol­csón lehetett bejutni a hely­színre. Jöttek is bőven jazzhí- vők és szimpatizánsok, társa­ságra vágyók - fiatalok, idő­sebbek - mindkét nemből, szinte minden korosztály. Elsőként a Pécsi Spirituálé Együttes lépett fel. Ritka szín­foltnak számít az ilyen fesztivá­lokon, annak ellenére, hogy műfaja a jazz egyik gyökere. Az 1969 óta létező négyesfogat magával ragadta a közönséget. Szabó Szabolcs, Nagy Ernő, Kunos István és Rabb László érzelmileg igen gazdag, a fi­nomságoktól az extatikus kife­jezésmódig fokozódó négyszó­lamú vokálját saját ritmuskísé­retük (taps) és a Va-Jazz együt­tesből közismert fiatal zongo­rista, Szabó Dániel játéka szí­nesítette. Magas színvonalú és kitűnően építkező műsoruk csúcspontja, az „Amen”, ráa­dást kikövetelve hozta tűzbe a hallgatóságot. Másodikként a Grazból ér­kezett Trio Infernale lépett fel - teljesen ismeretlenként. A há­rom fiatal a neves osztrák jazz- konzervatórium növendékeként jött össze annak idején. Spányi Emil budapesti zongorista öt éve él kint. Lengyel nagybőgős társával, Maciej Domaradzki- val és Dusán Novakov szerb dobossal már számos híres eu­rópai és amerikai muzsikussal játszottak. Modem mainstream jazzt adtak elő profi módon, magas technikai szinten. Zené­jük a hatvanas évek Miles Da- vis-i hagyományaiból építke­zik, de Herbie Hancock, Wayne Shorter, Wynton Marsalis és Kenny Kirkland is befolyásolta - még nem eléggé eredeti stílu­sukat. Bár a közönség lelkes tapssal honorálta bravúros játé­kukat, az igazi muzsikát az utá­nuk fellépő Creative Art Jazz Trio szolgáltatta. Vukán György leült a zongorához és egy klasszicizáló, posztmodem darabbal indított - mély átélés­sel. Teljesen elvarázsolta a kö­zönséget. Két társa: Berkes Ba­lázs bőgős és Balázs Elemér do­bos e meditativ szám végén szállt be - ebből már igazi kor­társ jazz lett. Sosem hallott új kompozícióik az est legjobb zenei teljesítményét jelentették az immáron körülbelül ezer hallgatónak. Berki Tamás,az első számú hazai és európai jazzénekesünk itt mutatta be először a napok­ban megjelent új „Berki sings jazz” című CD-jének anyagát Shabu-Shabu nevű formációjá­val. Evergreen-ekből álló mű­sorát - köztük a „Summer- time”-ot, az „All of me”-t és a „Take the A train”-t - lelkesen fogadta a „happy” jazzre kiéhe­zett hallgatóság. De Fogarasi János zongorista, László Attila gitáros, Lattman Béla basszus- gitáros és Jávori Vilmos dobos is jól kiszolgálta ezt a törekvést. Nagy sikert arattak - megér­demelten. A fesztivál végén lépett fel a jazz hazai nagy öregje, Pege Aladár nagybőgős és fiatal csa­pata. Horányi Sándor gitáros, Csejtei Ákos szaxofonos és Csomos Ferenc dobos a megfe­lelő alázattal kísértek, ha kel­lett, de néha megvillogtatták magas szintű szólista tudásukat is. Műsoruk blues, jazz-rock, folk és modem mainstream Pege-szerzeményekből állt, erre a fellépésre sok új számot is hoztak. Szólóikat rendre megtapsolta a hálás közönség. Aztán befejezésként Vukán György is beszállt hozzájuk egy kis örömzenére - ez igazi csemege volt, majd a grazi trió is ismételt az akkor már alapo­san megfogyatkozott számú jazz-hívőnek. Jól sikerült a III. POTE Jazz Fesztivál: magas színtű (és nem hakni!) produkciók, igazi sztár­zenészek, jó klubhangulat és lelkes közönség talált egy­másra. Sose rosszabbat! Koszits Attila A Művészetek Háza programjából A pécsi Művészetek Házá­ban 30-án 19 órakor az Alli­ance Francaise jóvoltából a velencei származású Luci­ano Basso zongoraestje kezdődik. A zongorista 10 évesen kezdett zenét ta­nulni, 15 évesen már zene­szerzést tanult. Nevét le­mezfelvételei is ismertté tet­ték, de előadóként, oktató­ként is híres. Műsorán Ros­sini, Donizetti, Satie, Pou­lenc és saját művei szere­pelnek. Május 2-án 19 óra­kor Avala Expressz címmel Cseh Tamás dalai hangza­nak fel szerb nyelven. Éne­kel Matoric József. A prog­ram a Budapesti Szerb Színház és a Művészetek Háza közös rendezvénye. Az IH ajánlataiból József Attila-estet tart a pé­csi Ifjúsági Házban április 28-án Jordán Tamás és Sebő Ferenc. Az összeállítás 18 órakor kezdődik. Április 27- én 11 órától Jim Sanders prédikátor lesz a Ház ven­dége, aki azt vallja, nem ő, hanem az ige által Jézus gyógyít. Május 3-án 18 óra­kor és 19.30-kor a Damasz­kusz című rockmusicalt ad­ják elő a Pécsi Hittudomá­nyi Főiskola és Papnevelő Intézet hallgatói. 6-án a mil- lecentenáriumra emlékező sorozatban Déry Zsuzsa tart előadást a sámánizmusról. A tánc világnapja A tánc világnapját ünnepük április 29-én 18 órakor a pé­csi DOZSO Művelődési Központban. Fellép a DO­ZSO balett-tanfolyama, a Mecsek és a Baranya tánc- együttes, a Szivárvány Gyermekház Néptáncegyüt­tese, az IH. Forma I. Tánc­stúdió, a Hemando Sport­tánc Egyesület, a Fordán DOZSO Rock and Roll Klub, az Art Kísérleti Stú­dió, az ANK Gyermek Táncszínháza és a Művé­szeti Szakközépiskola tánc­tagozata. Nemzetiségi est Nemzetiségi est koronázza azt a napot, melyre a Belvá­rosi iskolában május 3-án kerül sor Pécsett. E napon 30 osztrák pedagógust is vendégül lát az intézmény, akik St. Stefanból és Feld- bachból érkeznek. Ebből az alkalomból az intézmény nyílt iskolanapot tart. Az es­ten nemzetiségi táncok és dalok is szerepelnek a prog­ramban. Emberarcú madarak Szabó János alkotása Két különös kiállítás látható Pécsett, a Káptalan utca 4. sz. alatti Parti Galériában. A föld­szinti kiállítótermekben Szabó János szobrászművész, a padlá­son pedig Tihanyi Viktor szob­rászművész tárlata. Hogy a két alkotó egyszerre állít ki, annak több oka is van. Egyrészt mindkettő résztvevője volt a tavalyi évben Pécsett megrendezett Kisplasztikái Bi- ennálénak, melynek során ők ketten kapták meg a Parti Galé­ria díját, mely a díjon kívül ki­állítási lehetőséget biztosított a két művésznek. Tihanyi Viktor 1955-ben született Budapesten. A Kép­zőművészeti Főiskolán végzett. 1994-ben az Országos Faszob­rászati Kiállítás díját nyerte el, résztvevője volt a 10.,11. és 12. Országos Kisplasztikái Bienná­lénak. Szabó János ugyancsak ’55-ös születésű, ő a Pécsi Mű­vészeti Szakközépiskolában végzett, jelenleg Bükkösdön él. Eddig csoportos kiállításokon vett részt Pécsett, Budapesten, Kecskeméten. Több oklevél, és díj birtokosa. Mindketten fával dolgoznak, s próbálkoznak a fa festésével. Tihanyi következetesen állato­kat farag, melyeket emberi vo­násokkal ruház fel. A különös hangulatú lények ezen a kiállí­táson, talán a padlástér nyo­masztó hangulata miatt is kaf- kai hatást keltenek. Szabó Já­nosnak több arca is van, más anyagokat is felhasznál művei­hez, de ugyanakkor némely al­kotása sok hasonlóságot mutat Tihanyival, mint például a fes­tett Csontváry-madár bájos fi­gurája. Cs. L. Tihanyi Viktor fából készült szobra fotók. Müller andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents