Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-26 / 84. szám

10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1996. március 26., kedd Banhautomaták. A ban­koktól független, pénzjegy- kiadó automatákat működ­tető Bank 24 Rt. magyaror­szági szolgáltatásainak fej­lesztéséhez 3 millió dollárt kap nemzetközi kockázati tőkealapoktól. A cég jelen­leg 60 bankjegykiadó auto­matát üzemeltet, ezek száma hamarosan 400-ra nő. Új APEH-nyomtatvány. Új áfa önellenőrzési nyom­tatványt vezet be az APEH április 1-jétől. Ez kizárólag az 1996. január 1-jét köve­tően keletkezett általános forgalmiadó-kötelezettség önellenőrzéssel történő he­lyesbítésére szolgál. Az 1996. január 1-jét megelőző időszakot érintő áfa-kötele­zettség módosítása esetén továbbra is a 31-es számú bevallást kell az adózóknak önellenőrzés esetén az ille­tékes felsőfokú állami adó­hatósághoz benyújtaniuk. Liget-Magyarország. Há­rom magánszemély alapít­ványt hozott létre ezen a né­ven. Céljuk, hogy a köztisz­taságot, a környezet- és ter­mészetvédelmet társadalmi összefogással is segítsék. A jelenleginél hatékonyabb er­dőgazdálkodást szorgalmaz­nak, programjukban 600 ezer hektáron energiaerdő - első­sorban akác - telepítése sze­repel, ami 100 ezer munka- nélkülinek adna feladatot. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,17 Osztrák schilling 14,10 USA-dollár 146,30 ECU (Európai Unió) 183,91 Van esélyünk az EU-csatlakozásra Kádár Béla az esélyeket latolgatja Novák Zoltánnak, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei elnökének fotó: löffler Csatlakozásunknak van gazda­sági és van politikai esélye, sőt ez utóbbi még azt is eredmé­nyezheti, hogy még az ezred­forduló előtt Magyarország tel­jes jogú tagjává válik az Euró­pai Közösségnek - szögezte le tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezetének felkérésére tar­tott egyetemi előadásában Ká­dár Béla. A volt kereskedelmi miniszter, egyetemi tanár az Antall-kabinetben vállalt poszt­jából eredően mindvégig azon a véleményen volt, hogy Ma­gyarország a gazdasági bizton­ságot csak az Európai Közös­ségbe való belépéssel érheti el. A volt miniszter elismerte azokat az eredményeket, ame­lyeket a jelenlegi kabinet a gazdaság egyensúlyának hely­reállításában elért. Tájékoztató­jában viszont figyelmeztetett azokra veszélyekre, amelyek a jelenlegi megszorító intézkedé­sekben rejlenek, nevezetesen a vámtörvényeket fokozatosan liberalizálni kell, s meg kell szüntetni a vámpótlékot, ami több mint százmilliárd forintot hozott tavaly a költségvetésbe. Előbb-utóbb a privatizáció is kifullad, s akkor már nem lesz más, mint a magyar termék, amelyet a nagy európai piacon el kellene adni. Nem kétséges, mondotta Ká­dár Béla, az ezredforduló után egy-két évvel nagy esélyünk van arra, hogy tagjai lehessünk az európai közösségnek. És ez nem pusztán gazdasági megíté­lésen fog eldőlni. Ugyanis a be­lépés feltételei olyan szigorúak (például az inflációt le kellene szorítani 2-3 százalékra, amelyre az elkövetkező öt év­ben nemigen van esélyünk), hogy csak a legoptimistább el­képzelések alapján lehet re­ménykedni 2001-2002-ben a felvételünkön. De Kádár Béla nem zárta ki ennek lehetőségét sem, ugyanis a magyar gazda­ságban benne van a teljesít­ménykényszer, s ez sok min­dent eldönthet a jövőben. Mindenesetre most legin­kább azzal kellene foglalkoz­nunk, hogy az elkövetkező években megteremtsük az EU- val harmonizáló jogi, kereske­delmi szabályzatokat. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben stabil a gazdaság, po­litikai rendszere szélsőségek ál­tal nem befolyásolt. A közösség tagországai ugyanis - érthető okokból - tartózkodnak a ki­számíthatatlan, labilis orszá­goktól. Kádár Béla szerint még a ki2 számíthatatlanság ellenére is előfordulhat, hogy az elképze­léseknél előbb vesznek fel ben­nünket a közösségbe. A geopo­litikai helyzet ugyanis alakulhat olyasféleképpen is, hogy pél­dául egy oroszországi kommu­nista fordulat félelmet kelthet a nyugat-európaiakban, s gazda­sági „pajzsként” Magyarország felvételét is előrehozhatják. Ez persze csak spekuláció, mint ahogy a közgazdász pro­fesszor is megjegyezte, de hát a politikában nincsenek elkép­zelhetetlen szituációk, csak a fantázia lehet szegényes. A magyar gazdaság viszont most nem áll rosszul, s személy sze­rint bízik abban, hogy a betele­pült vegyes, vagy tisztán kül­földi tulajdonú vállalkozások érdekérvényesítése is hozzáse­gít bennünket majd ahhoz, hogy mielőbb a közösség tagja­ivá válhassunk. B. G. A szakmák szeretnék visszakapni becsületüket Rangot a mestereimnek! A céhek virágkorában avatták az első mestereket, így tehát ez a szakmai megjelölés év­századok óta létezik. E cím tulajdonosai nemcsak a szakmájuknak voltak kiváló tudású képviselői, hanem többnyire köztiszteletben álló polgárként is számon tartották őket. Az eltelt évszázadokban a mesterképzés és vizsgázta­tás átalakult. A hatvanas években csaknem száz, a het­venes évek végén mintegy öt­ven kézműves szakmát csak mesterlevél birtokában lehe­tett gyakorolni. Az elmúlt években a mes­tervizsga szabályozása egyre kuszább lett. Az iparosság nem jó szemmel nézte ezt a folyamatot, s nehezményezte, hogy alig néhány szakmában kötelező a mesterlevél meg­léte. Elég volt a vállalkozás működtetéséhez, ha a vállal­kozó egy mestert alkalmazott. Ebből a helyzetből való kilá­balás egyik mérföldköve volt, amikor 1995. augusztusától a gazdasági kamarák átvették a mesterképzés szabályozását az IPOSZ-tól. Pécsett az Iparosházban tet­tek nemrégiben esküt és vet­ték át megbízóleveleiket a ba­ranyai mestervizsga-bizottsá­gok tagjai és elnökei, amelyen részt vettek a társkamarák, a képzőintézetek, a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatalá­nak képviselői is. Ezzel megteremtődött a le­hetősége annak, hogy hosszú évek után ismét mestervizsgát tehessenek az autószerelők, karosszérialakatosok, villany- i v gázvezeték és -készülék, a vízvezeték és központifűtés szerelők, a kőművesek, a szo­bafestő, mázoló és tapétázók, az asztalosok és a pékek. A három kamara közösen állította fel a vizsgabizottsá­gokat, amelynek tagjai magas szintű szakmai tevékenységet folytató iparosok maguk is, akik a hazai és külföldi pia­cokon egyaránt megállják a helyüket. A mestervizsga szintek kidolgozásához a Hanns Seidel Alapítvány és az Augsburgi Sváb Kézműves Kamara is jelentős segítséget nyújtott, mi több a Hanns Se­idel Alapítvány képzőköz­pontjában folyik majd a le­endő kőműves és ács meste­rek oktatása.- A mestervizsga-bizottsá­gok kezében nagy felelősség van, hiszen a szakmák becsü­letét kell újra visszaállítaniuk - mondja dr. Rácz Sándor, a Magyar Kézműves Kamara alelnöke. - Idén már szeret­nénk a mestervizsgáztatást megkezdeni. Jelenleg nyolc szakmában kötelező a mester­levél megléte, ami garanciát is jelent a munka minőségére. A gazdasági életben való rendcsinálás első lépése a mester cím újbóli bevezetése, méghozzá egy olyan magas szinten, amit Európában is el­fogadnak. A baranyaiak a mestervizsgaszintek kidolgo­zásában úttörő szerepet vállal­tak, külön elismerés illeti ezért Kovács Istvánná képzési felelőst, aki sokat tett e terüle­ten. A vizsgák lebonyolítására Baranyában a különböző ka­marák közös mestervizsga titkárságot hoztak létre, ame­lyik Pécsett az általuk működ­tetett oktatási centrumban ka­pott helyet. Sz. K. Pécsi fórumok, üzletember-találkozók Török delegáció, egészségügyi és építőipari szaknap az iparkamarában A FÉRFI KLIMAXRÓL A SZAKEMBER SZEMEVEL F oglakoz ta tás-egészségügy i fórumot rendez a mai napon 14 órától a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara (PB KIK) humán tagozata. Az egészségügyi fórum a múlt év szeptemberi találkozó folyta­tása, mivel akkor ilyen igénnyel léptek fel a vállalkozók, más­részt az Állami Népjóléti és Tisztifőorvosi Szolgálat szerint a munkáltatók jó része még ma sincs tisztában a foglalkozás­egészségügyről szóló kormány- rendelet előírásaival, így sokan bejelentési és szerződéskötési kötelezettségeiknek sem tettek eleget. A fórum helye a Pécsi Kereskedelmi Központ nagy­terme (Majorossy u. 36.), ahol két előadást hallgathatnak meg a munkáltatók a foglalkoztatás­egészségügy baranyai kialakí­tásának eddigi tapasztalatairól. Török üzletember-delegáció látogat április 3-án Pécsre a PBK1K székházába. A program keretében építőipari, élelmi- szeripari, textil- és ruhaipari, elektronikai, faipari, valamint egészségügyi cégekkel, to­vábbá két török bank képviselő­ivel találkozhatnak megyénk cégképviselői. A rendezvényre jelentkezni és részletesebb in­formációkhoz jutni a 211- 755/139-es telefonon lehet. Építőipari szakmai szimpózi­umot rendeznek március 28-án, ugyancsak PBKIK székházá­nak konferenciatermében. A rendezők az iparkamara építő­ipari szakmai osztálya mellett a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés és az Építési Vállal­kozók Országos Szövetségének Baranya Megyei Képviselete. A szakmai nap a régió (Bara­nya, Tolna, Somogy, Zala) épí­tőipari szervezeteinek, ipari nagy felhasználóinak részvéte­lével jön létre. A cél, hogy fel­mérjék az üzleti igényeket, és partnerkapcsolatok alakuljanak ki. A szakmai napon korszerű építőipari termékek, technoló­giák és gépek bemutatója mel­lett ismeretterjesztő előadá­sokra kerül sor. A rendezvény ingyenes és a találkozó után le­hetőség nyílik üzleti tárgyalá­sokra, szakmai kapcsolatiéivá-- telre is. Három és fél éve, 1992. szep­temberében nyílt meg Pécsett a Munkácsy Mihály utcában - az országban elsőként - az Erector Klinik Uroszexológiai Cen­trum. Itt magánrendelés keretei kö­zött kezdett foglalkozni dr. Török Alexander urológus a po­tenciazavarok gyógyításával. Manapság már nem kuriózum egy-egy magán egészségügyi intézmény nyitás, de abban az időben az mindenképpen úttörő vállalkozásnak számított. A társadalombiztosítás finan­szírozási problémái miatt azon­ban ezek az új vállalkozások nagy része rövid életű.- Úgy tűnik ez Önnél nem áll fent?- Sajnos elég kuszák ma Magyarországon ezen a területen az állapotok. Az egyébként biztosított páciens csak akkor részesül TB támogatásban, ha ál­lami egészségügyi intézményhez fordul. Sok magánrendelő ezért zár be gyorsan. Az én rendelőmet eddig majdnem négyezer beteg kereste fel. Nálam a pácienseket teljes diszkréció mellett kultúrált környezet fogadja, ráadásul a beteg és orvosa között az ősz­inte, intim kapcsolat szinte azon­nal kialakul, mert - bár ez egyébként nehezíti a munkámat - asszisztens nélkül dolgozom. Az eddig elvégzett több mint hat­száz eredményes műtét bi­zonyítja azt, hogy a poten­ciazavar gyógyítható. A műtét beavatkozások fele pénisz protézis beültetés volt, azaz a pácien hímvesszőjébe ültetett műanyag rudak okoznak végleges vagy szabályozható merevedést. A műtétek másik felénél vénás szökést megakadályozó beavatkozás vezetett eredményre.- Mi a helyzet azokkal a betegek­kel, akiknél nem volt szükség műtétre?- A hozzám forduló betegek döntő többségének nem kézzel fogható szervi problémája van, hanem beidegzési zavar, illetve pszichés eredetű gond áll a po­tenciazavar hátterében. Ez utóbbi esetben az injekciós kezelés szinte tökéletes és - a gyakori sikerélmény miatt - gy­ors javulást eredményez. Ter­mészetesen az egyénre szabott adagbeállítás, valamint az önin- jekciózás betanítása időt vesz igénybe, de a gyógyulás biztos. A beidegzési zavart a ger­incvelői szimpatikus ide­grendszeri túlsúly okozza, de kicsit hosszabb injekciós kúrával ez is eredményesen kezelhető.- Hogyan függ össze a poten­ciazavar a mostanában egyre többször előforduló fogalommal, a férfi klimaxszal?- A potenciazavarral küzdők egyik külön, hozzáteszem nem elhanyagolható csoportja azok­ból a férfiakból áll, akiknél a zavar hormonális okokra vezethető vissza. Ez elsősorban idősebb korban fordul elő és összefügg a férfi klimaxszal. A férfiakban az évek számának emelkedésével csökken a férfi­hormon termelő sejtek száma, csökken a tesztoszteron ter­melése. Ez számos tünettel járhat, melyek közül időszak­onként és egyenként hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe.-Hogyan lehet felismerni a férfi klimaxot?- A tipikusan klimaxos férfi középkorú, közérzeti és alvászavarokkal küzdő, szellemi és szexuális életében negatív élményeket szerző, in­gerlékeny, sérülékeny, izzadék- ony, szorongó, önmagát figyelő ember. Fontos hang­súlyozni azonban, hogy a nők­kel ellentétben a teremtés koronájánál ez az „átmeneti” időszak sokkal hosszabb ideig tart, viszont az egyes tünetek nem biztos, hogy ugyanolyan intenzitással jelentkezik, mint a nőknél. Ezért ellensúlyozásukra is nagyobb a lehetőség.- Mi ez a lehetőség?- A tünetek gyógyszeres kez­eléssel csökkenthetők sőt meg- szüntethetők. Egyik lehetséges mód az, hogy a csökkenő férfi­hormon szintet helyreállítjuk. Ma már erre rendkívül jó szájon át szedhető hormonkészít­mények vannak, pl.: egy hol­land gyógyszer, ami jelenleg a legjobb. Persze alkalmazása előtt sokoldalú kivizsgálásra van szükség, mert bizonyos esetekben ez a készítmény sem tud segíteni.- Mi a helyzet akkor, ha a kli­maxos férfi más szakorvoshoz fordul, mert pl. éppen alvás­zavara van ?- Mivel maga a férfi klimax nem régóta ismert fogalom az orvosok körében, nem biztos, hogy felis­merik a problémát. Sajnos ma Magyarországon még kevés szakember foglalkozik ezzel, ezért mindenképpen azt ajánlom, hogy urológustól is kérjenek tanácsot. Meg kell jegyeznem, hogy az előbb említett gyógysz­ert viszonylag hosszú ideig kell szedni, csak ekkor érhető el meg­felelő eredmény.- A hormonpótlásra leginkább a nyugdíjkorhatár közelében vagy a nyugdíjas évek során van szükség. Ekkor viszont kevesebb jövedelem­ből kell megélni. Érvényesül-e ez a gyógyszerár támogatásban?- A női klimax készítmények árának 50 %-át a társadalom- biztosítás már átvállalta. Sajnos ez a férfiaknál még nem mond­ható el. Merem remélni, hogy az illetékesek gyorsan és ked­vezően fognak dönteni ebben az ügyben. (Sz. J.) M. B. E. Metszési bemutató - Több mint hetven fő részvételével a Szentlőrinci Zártkerti Egye­sület metszési bemutatót rendezett a szőlőhegyen. A metszési bemutatót dr. Lisica István kertészmérnök, a gyümölcsfák metszését pedig Farkas József kertészmérnök mutatta be i I I A $

Next

/
Thumbnails
Contents