Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-26 / 84. szám
1996. március 26., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 von Ijunrirz, Hörst A kacsa és a liba Háztáji állattartás Több színes képet és ábrát tartalmazó, 150 oldalas könyv jelent meg a kacsáról és a libáról. A német szerző elsősorban az udvarokon, a ház körül állatot tartók részére ad ismereteket. Leírja a kacsa- és libafajtákat, a tartási módokat, a keltetést, a növendéknevelést, a hizlalást, továbbá a betegségeket. A kacsából és a libából készült ételek receptjei teszik teljessé a művet. A könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). Használt nyugati gépek Sok gazdálkodó érdeklődik használt nyugati gépek iránt. Nos ilyen - ígérete szerint a magyar fizetőképes kereslethez alakított áron - gépek kiállítását és vásárát rendezi meg március 29-30-án Zircen az Euro- West Kft. A helyszín a Reguly Antal Szakközépiskola, ahol a mezőgazdasági gépeket - köztük újakat is, - nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják az érdeklődők: Kapható műtrágya és vetőmag is, a programot pedig autókiállítás és -vásár teszi teljessé. Pályázat dohánytermesztésre Közös pénzügyi alapot hoztak létre a dohánytermesztés támogatására a Magyar Dohányipari Szövetség tagjai. A pénzhez - 233 millió forint az alap, amihez az FM intervenciós alapjából további 150 milliót ajánlott fel - pályázat útján lehet hozzájutni. A termesztők anyagi segítséget kérhetnek a termőterületek növeléséhez, az öntözéses gazdálkodás kialakításához, a termelési költségek finanszírozásához, így a korszerű nö- yényvédő szerek, illetve a technológiai eszközök beszerzéséhez, valamint raktárak építéséhez. A pénz odaítéléséről a Dohány Terméktanácson belül létrehozandó bizottság dönt majd. (Kistermelők Lapja) A külpiacokon is keresett a magyar uborka-különlegesség Az egyes zöldségfélék fajtaismeretét most az uborkával folytatjuk. Újabb lehetőség van ugyanis a szerződéses termesztésre, ezért a korábban e témakörben elmondottakat most ki- bővítjük. Fólia alatt A fűtött fólia alatt vagy üvegházban a téli hónapokban termesztett uborka az úgynevezett téli hajtatásos termesztés. Ezekben a hónapokban a fényre kevésbé érzékeny fajtákat részesítjük előnyben, amelyek a szegényes fényviszonyok mellett is képesek kielégítő termést produkálni. Ilyenek: a Kecskeméti hajtató, amely nővirágú, pártenocarp (magnélküli), rövid tenyészidejű, sima felületű, 30-40 cm hosszúságú, kesere- désmentes termést produkáló fajta. A Ritmo F, ugyancsak nővirágú, partenocarp, rövid tenyészidejű fajta. Az uborkatermés itt is 30-40 centiméteres. Fú'tetlen fólia alatt, salátának termeszthető fajták: Budai félhosszú. Nővirágú, közepes tenyészidejű, erős növekedésű, 20-25 cm hosszúságú termést hozó fajta, amely szabadföldi termesztésre is alkalmas. (Kecskeméti saláta F, nővirágú, rövid tenyészidejű, erős növekedési eréllyel rendelkező fajta. Termése 20-25 cm hosszúságú. Szabadföldön Szabadföldön is termeszthető a salátának való uborka. Ezek: Budai korai, amely nővirágú, rövid tenyészidejű, erős növekedésű, 20-25 cm hosszú, aprótüskés termést hozó fajta. A Smaragd F, ugyancsak nővirágú, közepes tenyészidejű fajta. Termése 20-25 cm-es és szintén aprótüskés, keseredés- mentes. Konzervuborka Konzervuborkából az élelmiszeripar nyersanyagigénye 30-40 000 tonna. A magyar, hagyományos tartósítóipari méret a 6-9, és a 9-12 cm. Ezzel szemben a mintegy 15 000 tonnát kitevő exportigénynek már egészen mások a méretelőírásai. Az utóbbi években az extra méretű, 1-3 cm-re válogatott, ún. „Cornichon” uborkával nagy sikert arattunk, amelyet mint magyar különlegességet tartanak számon. Fajtaválasztás Az árutermesztés fajtaválasztékát a piaci igényekhez kell igazítani. A szerződéskötéskor tisztázni kell a felvevő piac - a megrendelő - igényét. Tájékoztatásul a konzervuborka minőségét két jól elkülöníthető csoportra osztva jellemezhetjük. A termés külső' megjelenése: alak: (keskeny hosszméret/átmérő arány 3,4:1.) Normál hosszúság/átmérő arány 3:1). Zömök (hosszúság/átmérő arány 2,8:1. Felület: apró tüskés, szemölcsös (fehér vagy fekete tüskékkel). A terméscsúcs alakja: hegyesedő, tompa. Színe: sötétzöld, középzöld, világoszöld, sárgászöld. A termés belső tulajdonsága: a húsa lehet ropogós, vagy lágy, puha. Az íze lehet kesere- désmentes és keseredésre hajlamos. A jelenleg forgalomban lévő, több mint 30 konzervuborka fajták közül bőven kiválasztható az, amelyik a fenti követelménynek megfelel. Javasolható azonban, hogy a megrendelő jelölje meg azt a fajtát, amelyet termeltetni szándékozik, így nem lehet utólag a fajtából eredő probléma. Dr. Tamcsu József Konzervuborkából több tonna átvételére lenne lehetőség, ezért kérjük a termesztéssel foglalkozni szándékozó gazdákat, hogy jelentkezzenek az Agrárkamara Területi Irodájában, Auer Pál gazdajegyzőnél. Cím: Pécs, Nagy Lajos király u. 9.sz. Telefon: 72/227-166. Az exportkövetelmény méretei Hosszméret átmérő/súly kívánatos darabszám cm-ben egy kilogrammban 1-3 6,5 gr/db — 2-5 17 mm legalább 140 3-6 17-19 mm 100 5-8 24 mm 50-60 6-9 27 mm 38-40 9-12 ^ 30-34 mm 12 Növényvédelmi tanácsadó A csonthéjasok levélfodrosodása Legtöbb gondot jelentik a kis- és hobbikertekben a csonthéjasok, közülük is első helyen az őszibarack növényvédelme. A betegségek közül a legszembetűnőbb a tafrinás le- vélfodrosodás, mely „színessé varázsolja” a kiskerteket a tavaszi hónapokban. A betegség kialakulását segíti a hűvös, csapadékos időjárás, a sűrű állomány, a párás, zárt környezet. Kedvező körülmények között a rügyfakadást követő egérfüles állapotban jelentkező levélszél „pirosodás”, a levelek deformált volta jelzi a gomba jelenlétét. Ellene a védekezéseket már rügyfakadás előtt meg kell kezdeni, mely nem csak a levélfodrosodás, hanem a monilia és egyéb levélbetegségek ellen is hatásos. Erre felhasználhatók a réztartalmú szerek, ezek közül is különösen javaslom a jó tapadóképesség miatt a Bordióié FW-t, ezenkívül alkalmazható még a a Rézo- xidklorid 50 WP, a Rokkol 400 SC, a Rézkén, a Cupro- san Super D, a Miltox Special stb. Virágfertőzés A csonthéjasok moníliás betegsége minden csonthéjas gyümölcsfán (őszibarack, kajszi, meggy, cseresznye, szilva, mandula) előfordul, legszembetűnőbb a tenyészidőszak kezdetén a cseresznye és meggyfákon. A fertőzött virágok rövid idő alatt elbarnulnak, elszáradnak. Gyakori, hogy a fehér- bimbós állapotban már a kocsányon bámuló foltok jelentkeznek (az ilyen virágkezdemények már nem is nyílnak ki). A virágzás időszakában jelentkező moníliás betegségre jellemző, hogy a tömeges virágzás ellenére termés nem kötődik. A későbbiekben a hajtások csúcsától kezdődően hervadnak, száradnak a levelek. A fajták legtöbbjén a fertőzés helye közül mézgaki- válás figyelhető meg. Védekezés ellene a rügyfakadás- tól kezdődően: Orthocid 50 WP, Topsin-M 70 WP, Su- miex 50 WP, Ronilan, Rov- ral, Dithane M-45, Antracol WP, Buvicid F, Folpan, Bravó 500, Merpan, Spor- gon, Vondozeb Plus, Chi- noin Fundazol 50 WP közül .választhatnak a felhasználók. A kezeléseket legalább 3 alkalommal meg kell ismételni a sziromhullásig (fehérbimbó, virágzás kezdete, sziromhullás kezdete). Mézgásodás A mézgásodással kapcsolatban nagyon sokan érdeklődnek. A mézgaképződés a csonthéjas gyümölcsfákon több okra vezethető vissza: A károsítótói eredő mézgaképződés. A fentiekben már foglalkoztam részben ezzel a témával (moniliától eredő mézgaképződés). Ezen kívül a gyümölcsfák több éves részein is találkozhatunk mézgafolyással. Ezt nagyobb részt a fásrészeket károsító szúbogarak, farontók, kéregmolyok kirágásainál észlelhetjük. Ebben az esetben a mézgafolyás mellett megtalálhatjuk a kártevő ürüléket is. Az elsődleges teendő a mézgafolyás környékének a fás részéig történő kitisztítása kacorkéssel. A tiszta felületre először réztartalmú növényvédő szert ecsetelünk fel (a kórokozók behatolásának megakadályozására), majd száradás után fasebkezelő szerekkel (Santar, Celcid) vagy fémmentes festékkel (pl. lenolaj kence) lezárjuk a sebzést. Élettani okokra is visszavezethető a mézgásodás. Túlzott nitrogénadagolás esetén a fellazulnak a szövetek, a nyári aszályos időjárás, vagy téli fagyok a kéreg-, háncs- és farepedéseket okoznak, ami a növény védekezési mechanizmusa miatt mézgásodáshoz vezet. A metszési felületeken, a sebzés helyein a sebkezelés elmulasztása miatt mézgásodás jelentkezhet. A haj tás végeken, vesszővégeken a mézgafolyások leggyakrabban a gyümölcsmolyok kártételétől származnak. Túladagolás Összefoglalva: kerülni kell a nitrogén túladagolást. A sebzési felületeket azonnal fasebkezelő anyaggal be kell vonni. A gyümölcsmolyok, kéregmolyok, farontók és szúbogarak elleni védekezés időbeni elvégzésével csökkenthető a mézgásodás. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen Nincs fagykár a gyümölcsösökben Baranya - és természetesen Pécs éghajlatára is - jellemző a mediterrán hatás, azért is tekintjük rendkívülinek a gyakorinak egyáltalán nem nevezhető hosszú telet, ami 1995 novemberétől tartott. Joggal merül fel a kiskerttulajdonosokban, hogy a hosszú és meglehetősen kemény tél okozott-e kárt gyümölcsfáikban, számíthatnak-e fagykárosodásra, és milyen mértékben. A kérdés felvetésénél már hangsúlyoznunk kell, hogy téli fagykárról beszélünk csak egyelőre, csupán annak hatását fontolgathatjuk most, a tavaszi fagykár esélye ma még nem áll fenn. Le kell szögeznünk azt is, hogy a gyümölcsfajok - eltérő mértékben ugyan - de igénylik a téli fagyokat, a fagyhatást, és arra fel is készülnek fokozatosan, a legnagyobb fagyállóság a tél második felére (január közepe-február közepe) esik, arra az időre, amikorra a tél leghidegebb napjai is esnek. Egyes gyümölcsfajok a téli fagyokkal szemben nagy rezisztenciát mutatnak - ilyen pl. az alma és a szilva -, míg más fajok ezekkel szemben sokkal kisebbet, ide sorolhatjuk pl. a mandulát és a diót. Eltérő egyes gyümölcsfajokon belül a különböző növényi szervek fagyérzékenysége is: legérzékenyebb kétségtelenül a termőrügy, ezeket követik a hajtórügyek, majd a vesszők, vázágak és a törzs, a sort a gyökér záija. Nem mindegy, hogy a téli fagyok mikor érik gyümölcsfáinkat. Ugyanis fáink a lombhullást követően nyugalmi állapotba kerülnek, amelynek első részét mélynyugalmi állapotnak nevezzük, ekkor a gyümölcstermő növényeink fagyrezisztenciája jó, ilyenkor ritkán szenvednek fagykárt. A mélynyugalmi állapotot - február elején, közepén - követi az az állapot, amikor fáink már alkalmasak arra, hogy vegetációba induljanak, és csak az alacsony hőmérséklet tartja őket nyugalmi állapotban, azért is hívjuk ezt a szakaszt kényszernyugalmi állapotnak. A kényszemyugalmi állapotban a tartós, állandó hideg kevésbé veszélyes, mint amikor felmelegszik az idő, majd újra hideg lesz, mert utóbbi esetben a fák elvesztik edzettségüket és így hajlamosabbak a fagykárra. 1995/96 telén a hideg tartós volt jelentős felmelegedés eddig nem volt, nem váltakozott a hideg és a meleg idő, gyümölcsfáink szempontjából ez mindenképpen szerencsésnek értékelhető. Hozzátehetjük, hogy az ősz sem volt szélsőséges, gyümölcsfáink jól felkészülhettek a télre, a vesszők beértek, a rügyek kifejlődhettek. Érthető tehát, hogy Baranyában nem kell számolnunk téli fagykárra a gyümölcsfákon. Helyeselhető azonban, ha erről meg is győződünk! Gyümölcsfánkról vágjunk le vesszőket, azokat fokozatosan szoktassuk szobahőmérsékletre, majd langyos vízbe áztassuk be legalább fél napra. Ezt követően vízbe állítva, a szoba világosabb helyén hajtassuk meg őket. Ha a rügy alapjánál barna elszíneződést találunk - súlyosabb esetben a rügy le is pereg - akkor az fagykárra utal. Ha a vesszőt hosszanti irányba, oltókéssel felmetszve a bőrszövet alatt barna szövetrészt találunk, akkor a vessző elfagyott, ha a szín élénkzöld, akkor a vessző egészséges. A megduzzadt termőrügyet hosszanti irányba keresztül metszve, nagyítóval megvizsgálhatjuk a bibét és a porzókat is, egészségesek, ha a bibe világoszöld, és ha a portok sárga. Bármelyik barna, fekete elszíneződése fagykárra utal. Eddig alma, körte, őszibarack, kajszi, mandula, dió, szilva, cseresznye, meggy mintákat vizsgáltam meg, de nem találtam fagykárra utaló jelet. Tehát átlagos fekvésben nem érte téli fagykár gyümölcsfáinkat. Reméljük, hogy a tavaszi fagy is meg fog kímélni bennünket! Buzássy Lajos éTS V ) éTS «!z f Afft'- l&wm. MMW -ZjM ,#$&■■,/// Mi. az urefripáros! szcikuzleíbén a piac mellett Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 9-ikén jelentkezünk i i \
