Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-23 / 81. szám

1996. március 23., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 A fejlődés gátja a megközelíthetetlenség Ismerkedés Pécs városfejlesztési koncepciójával A természet békéjét megbontva gomba módjára szaporodnak a házak a pécsi Mecsekoldalban fotó: Müller andrea Új rendeletek Pécs Közgyűlésének 1996. évi 9.számú rendelete a sze­mélyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési dí­jairól április 1-jén lép ha­tályba. A távfűtési díjak eme­léséről szóló 1996, évi 10. számú rendelettel együtt meg­tekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Iro­dájában (Kossuth tér 1-3.). A pécsi millennium A Mecsek Egyesület „Ötórai beszélgetésbe keretében március 27-én 17 órakor a Baranya Megyei Levéltár Rét utcai épületében az egyesület történeti osztálya tart ismerte­tőt a honfoglalás 1000. évfor­dulóján zajlott pécsi, s me­gyei eseményekről. Helyiségpályázat Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek áprilisi listáján a kö­vetkezők szerepelnek. Üzlet (műhely): Földes Ferenc u. 1- 3 (70m2, de vendéglátó jel­leggel nem hasznosítható). Garázsok: Bokor u 25. (15m2), Fekete gyémánt tér 24. (15m2) és 63.(15m2, Enyezdu. 17. l.sz. (18m2,17. 3.sz. (18m2) és 17. 5.sz. (18m2). A bérleti jogot pályá­zattal lehet elnyerni. A feltéte­leit a Kossuth tér 1-3. szám alatti ügyfélszolgálati irodá­ban tekinthetők meg április 1- 16. között. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Va­gyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás- és Helyiséggaz­dálkodási Egységénél (Szé­chenyi tér 1.) lehet személye­sen benyújtani április 16-ig. Kinevezés Az önkormányzat közgyűlése Szepezdi Dezsőnét nevezte ki az Integrált Nappali Szociális Intézmény igazgatójának. A kinevezés 1996. április 1-től határozatlan időre szól. A Magyar Urbanisztikai Társa­ság tolna-baranyai területi cso­portja szentelt kedden egy dél­után a „Pécs városfejlesztési koncepciójának, amit a JPTE, a PÉCSITERV és a Dunántúli Tu­dományos Intézet szakértőiből álló munkacsoport dolgozott ki, s amit - még további társadalmi viták után - várhatóan május vé­gén fog megtárgyalni a város közgyűlése is. Mint dr. Horváth Gyula, a munkacsoport vezetője - egyébként a MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének az igazgatója - a koncepciót bemu­tatva megállapította: az önkor­mányzatokat ilyen hosszú távú gondolkodásra, mint amit ez a koncepció jelent, semmi sem kényszeríti, a minap elfogadott területfejlesztési törvény sem. Az első lényeges megállapítás volt, hogy a város helyzete nem olyan kedvezőtlen, ami különö­sebben indokolta volna a kon­cepció megalkotását. (Ezt utóbb ugyan vitatták mondván: ahol a kitermelőipar gerincét alkotó bá­nyászat pillanatok alatt össze­omolhatott, az a város tragikus helyzetben van). Figyelemre­méltó: Pécsnek nem csak a regi­onális központok versenyében kell helytállnia, de külön meg kell vívnia a harcát a vezetősze­rep megtartására a saját régiójá­ban, a Dél-Dunántúlon, hiszen máris itt van a vetélytárs: Kapos­vár. Csakhogy a város adottsá­gait sem használja ki kellőkép­pen. Jóllehet Pécsett a legmaga­sabb a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban, ez nem jele­nik meg jelentős húzóerőként: itt a legkisebb az exportképesség, a külföldi befektetők aránya, stb. Eldöntendő kérdés: mi legyen Pécs jövőbeni profilja? Az elő­adó hosszan fejtegette a lehető­ségeket, a végén azonban mindet kérdésessé tette egyetlen újabb gondolat: a város megközelíthe­tősége, amely a mai viszonyok között katasztrofálisan gátja a fejlődésnek. Lesz-e és mikor du­nántúli autópálya - amely Dévé­nyi Sándor építész szerint Pécs­nek hihetetlenül sok új kapcsola­tot jelentene -,, merre vezet, ho­gyan kapcsolódik Pécshez? - a városfejlődés-városfejlesztés szempontjából egyáltalán nem közömbös kérdés. A megköze­líthetőséget illetően a légiközle­kedés lehetőségét is felveti a koncepció. Repülőtér ugyan van, de hogy igazi lehessen, ahhoz még nagyon sok minden kellene. A vita felkért hozzászólói kö­zül dr. Faragó László, a köz­gyűlés városfejlesztési bizottsá­gának az elnöke a regionális sze­repkör tudatos vállalásának a szükségességéről beszélt; .dr. Pap József, a PÉCSITERV ve­zető városrendezési tervezője szerint kiemeltként kell kezelni a Mecsekoldalt, a Tüskésrétet és a vasút alatti iparterületet; Hübner Mátyás, a JPTE műszaki főisko­lai karának a tanszékvezetője a belvárosi rehabilitáció fontossá­gára hívta fel a figyelmet: miért torpant meg ez a folyamat, ami pedig a 80-as években oly nagy lendülettel folyt; Gömöri János városi főépítész úgy véli: elfoga­dás esetén nagy kötelezettséget ró a városra a koncepció, de a la­kosságnak is tartania kell hozzá magát, legalább a lakókörnyezet óvásával. És idézzük egy érde­kes megállapítását Pécs egyik idült problémájával kapcsolat­ban: a Mecsekoldalt a pécsi pol­gárok nem akarják beépíteni, de a pécsi polgárok építik be. Ám szerintünk nem ugyanazon pécsi polgárok nem akarják beépíteni a Mecsekoldalt, mint akik végül mégis csak beépítik hatósági jó­váhagyással. Hársfai István A távhőszolgáltatás új fogyasztói díjai március 22-től Sor­szám DÍJTÉTELEK Mér­ték­egy­ség Fogyasztói hőközponttal Szolgáltatói hőközponttal Gőz Változás Forróvíz Változás Gőz Változás Forróvíz Változás a % b % c % d % í. Mért fo­gyasz­tás Alapdij Ft/MW, év 3.108.600 8,35 3.697.740 8,35 Ft/t/ó, év 3.112.800 8,17 2. Hő­díj Primer Ft/GJ 664 12,92 ..... " ’ 1 6 64 12,92 Ft/tonna 2590 7,02 3. Szekunder Ft/GJ 688 12,42 688 12,42 4. Áta­lány­díjas Fűtési alapdij Ft/to,év 148,32 8,42 113,40 8,35 5. Fűtési hődíj Ft/lnn, 6 hó | 222,30 7,39 174,60 14,11 6. HMV. felmeleg, díj FtAm 311,40 4,74 286,80 7,05 7. Hidegvízdíj (nem lakossági) Ft/rm. 192,00 192,00 .............. 8 . Hidegvízdíj (lakossági) F \lm 135,00 135,00 Megjegyzés: 1. A hidegvízdíj tájékoztató adat, mivel külön árhatósági eljárás során kerül megállapításra; 2. Az egyes díjak áfát nem tartalmaznak. A tartós változás Semmi sem tartós, csak a változás - mondta Ludwig Böme, a 19. századi német író. Rendre be is igazolódik ez a nézete, mint például a távhőszolgáltatás díjainak központi árrendezéssel indukált emel­kedésénél, amelyből évenként esedékes legalább egy. Ahogy tegnaptól is van. Ez az emelés a középső táltosa annak a hármasfogatnak, amely elröpíteni hivatott bennünket a paradi­csomi állapotokba: 1997-től 2001 végéig egy előre ismeretes kép­let szerint szabályozzák az erőműi átlagárakat. Egyébként a képlet nem a kevesebbet, csak az ár előre kiszámíthatóságát jelenti. Mi, pécsiek akár örülhetnénk is, hogy reánk szabva most orszá­gos átlag alatti - 1-2%-kal - az erőműi díjemelés mértéke. Koráb­ban mindig fordítva volt. Hovatovább beérik az a változás, amit Pécs Önkormányzata szorgalmazott: a magas Hivatal ismerje el már végre, hogy torzak az arányok az áram- és hőtermelés költség­érvényesítésében. S majd csak beérik változásként az a - laikusok számára egyébként eddig is nyilvánvaló - felismerés is, hogy jelen­tős hányadában az áramtermelés „hulladékhőjével” fűtik a lakáso­kat. A hűtést spórolják meg vele. De nem a fogyasztóknak. A változás tartósságának ékes példája továbbá, hogy milyen formákká alakult Pécs korábban másutt süket fülekre talált pana­sza: a miniszterelnökhöz út nyílt levél javaslatából parlamenti in­terpelláció ígéretévé fokoztatott le, majd egyszerű levéllé. Ám fő, hogy megmozgatta a miniszterelnöki kabinetet. így annak a javas­latnak a megvalósításában is várható előremozdulás - német segít­séggel -, hogy a panelházi lakások szigetelésével csökkentsék a je­lenlegi 25-30%-os hőveszteséget. Igencsak megkésett munka. S erősen feltehető, hogy nem ajándékból a fedeződik a költsége. Az egy lakásra jutó - talán? legalább? - százezer forintot pedig töredé­kében sem képes állni sem a PÉTÁV, sem az önkormányzat. S a fogyasztók köre sem: 24%-nak volt tavaly fizetési elmaradása. Lehet-e akkor tőkéjük egy távlatilag költségkímélő beruházásra? S bár kedvet szegni nem akarok, a költségmegtakarítás is erősen viszonylagos. A kevesebb fogyasztás ugyanis a kommunális szol­gáltatások körében még nem eredményezett bevételcsökkenést egy valamirevaló termelőnek: az árral ellensúlyozza azt. Mert ugyan ál­talában igaz, hogy semmi sem tartós, csak a változás, de akad azért kivétel: a monopolhelyzetből fakadó szemlélet. Dunai Imre A Mecsek Egyesület közgyűlése Az 1891-ben alapított, s több évtizedes kényszerszünet után három éve újjáéledt Mecsek Egyesület március 29-én 16 órától tartja köz- JZ gyűlését a Baranya Megyei Bíróság székházában (József Attila út 10.). Az egyesület céljai között szerepel a Me­csek természeti érté­keinek, turisztikai adott, ságainak további feltá­rásában és propagálá sában való közreműködés. A Mecsek élővilágának, termé­szeti kincsei megóvását, a fel­üdülést, a gyalogos turizmus szolgáló létesítmények, utak, építését, karbantartását is segí­tik. Az 1891 és 1945 között működött Mecsek Egyesü­let és annak kiemelkedő munkát végzett tagjai emlékének j ápolás természetes köteles­sége a mai egyesü­letnek. Ugyancsak annak tekinti a Me­csek és Pécs történeti, értékeinek további ku­tatását és védelmét. A célok megvalósu­lásáról, idei terveiről szól majd a közgyűlés, amelyen megvá­lasztják az egyesület új tiszt­ségviselőit is. D. I. Módosították az „Egészséges városért” Alapítvány alapító okiratát A Baranya Megyei Bíróság fe­lülvizsgálta az „Egészséges vá­rosért” Alapítvány korábban már módosított alapító okiratát és megállapította: annak néhány rendelkezése hiányos, illetve jogszabályba ütközik. A kifogá­sok hatására a közgyűlés többek között úgy módosította az alapító okiratot, hogy kihagyta a WHO Programiroda vagyonkezelő fel­adatát, mert arra csak a kurató­rium mint kezelő szerv jogosult. Továbbá meghatározta: az ala­pítvány képviseletében a titkár - jelenleg De Blasio Antonio - jo­gosult eljárni és bankszámla fe­letti rendelkezési jog is elsősor­ban az övé. Az alapítványnak a módosításkor két új taggal bő­vült kuratóriuma - a már említett titkáron kívül - a következő személyekből áll: Dr. Páva Zsolt (elnök), dr. Morava Endre, dr. Bleyer Erzsébet, Bunyevác Jó­zsef, dr. Sohár Endre, dr. Ütő Tamás, és az újak, dr. Tistyán László és Tárnok Mónika. Áprilisban lesz az óvodai beíratás Pécsett az 1996/97-es nevelési évre az óvodai beíratás április 9- 10-11-12-én lesz. Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a har­madik életévét december 31-ig betölti és felvételét az óvodai fé­rőhelyek lehetővé teszik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell beíratni, amely­nek körzetében lakik, illetve, ahol a szülők dolgoznak. A beíratáshoz személyi iga­zolvány és a gyermek születési anyakönyvi kivonata szükséges.- Az újonnan jelentkezők fo­gadása szeptember 2-től, vala­mint az óvodai nevelési évben folyamatosan történik a gyer­mek harmadik életévének betöl­tését követően. Felhívjuk a szü­lők figyelmét, hogy a gyerme­kek ötödik életévük betöltésétől kezdve óvodai nevelés kereté­ben folyó, iskolai életmódra fel­készítő foglalkozáson kötelesek részt venni. Óvodába nem járó gyermekek esetén már négy éves korban - a beíratás idején - a szülőnek nyilatkoznia kell ar­ról, hogy az óvodai felvételt mely időponttól kéri - mondja tájékoztatóul Tóth Béla, a Pol­gármesteri Hivatal Közoktatási, közművelődési és sportirodájá­nak vezetője. A horvát nemzetiségű szülők gyermekeiket a Nagy Lajos ki­rály u. 4. szám alatti, a német nemzetiséghez tartozó szülők gyermekeit a Dugonics u. 25. sz. alatti és a Szőnyi Ottó u. sz. alatti óvodába írathatják be. A lisztérzékeny gyermekek felvé­telét az Ajtósi Dürer u. 2. sz. alatt működő óvoda biztosítja. Az Apáczai Csere János Neve­lési Központ 1. sz. óvodájában zene-óvodai csoport indul. D. I. Városvédő őrjárat - Városunk egyik központi helyén, a Rákóczi út és a Hal tér sarkán már régóra csúf foghíj éktelenkedik. Hiába próbálja eltakarni a palánk, minden arra járó észlel­heti, milyen zavaró látvány bontás után és beépítés előtt egy üyen telek. S már müyen régen tart ez az állapot! Képünkkel azt a különbséget szerettük volna érzékeltetni, amit a bank épü­lete és a mellette lévő foghíj jelent. farkas Mária, vajgert györgy, várhidy györgy? dr. vargha dezsö Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézetének adatai szerint a már­cius 21-én mért 24 órás átlagér­tékek alapján Pécs légszennye­zettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi ha­tárérték (100%) százalékában: kéndioxid 40,4%, nitrogéndioxid 37,3%, szénmonoxid 19%, szálló por 114%, ózon 30%. A levegőminőség némileg romlott. A nitrogéndioxid koncentrációk egész nap határérték közeliek voltak. A kéndioxid értékek a déli órákban rövid ideig a meg­engedett szint felett fordultak elő. A szálló por szennyezettség főleg a belvárosban volt magas és a délelőtt a határértéket is meghaladta. A gáznemű szeny- nyezők esetében is általában a belváros és a város északi része volt szennyezettebb. A levegő­szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents