Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-17 / 75. szám

1996. március 17., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 5 Ne előzzünk IFOR-konvojt! Naponta egy-két amerikai IFOR-konvoj rója hazánk terü­letén a Drávaszabolcs-Taszár közötti 125 kilométeres útvona­lat. Valljuk meg őszintén, azo­kon a településeken, amelyeken áthaladnak, az ott élők, vala­mint az utakat „szokás szerint” használó járművezetők nem túl­ságosan nagy örömére. A 9-20 katonai teherautóból álló, zárt rendben haladó menetoszlopok bizony akadályozzák a'forgal­mat. Többen még azt is felvetet­ték, korlátozottá vált mozgási szabadságuk, sőt sérülnek az ál­lampolgári jogok. A konvojokat megkülönböz­tetett jelzéseket használó ma­gyar rendőrségi autók vezetik, illetve záiják - Szász Károly ez­redes, a Baranyai Megyei Vé­delmi Iroda vezetője szerint la­kott területen belül 40, ezen kí­vül 60 kilométeres sebességgel közlekedhetnek -, ami a KRESZ szerint azt jelenti, hogy az oszlopot sem előzni nem le­het, sem a járművek közé beso­rolni. Mit lehet tenni? Követni a konvojt, ha pedig erre nincs tü­relem - más utat választani, vagy félreállni. Nem árt tudni azt sem, ezek a konvojok na­ponta általában 11-15 óra kö­zött járják az utakat, mint ahogy azt sem, hogy a GMC-k vezetői állandóak, tehát némi idő eltel­tével kellő rutint szereznek a hazai közlekedési szokásokban is. Nagyobb csomópontokon történő áthaladáskor felkészült közlekedési rendőrök segítik a zavartalan áthaladásukat - pél­dául a pellérdi út 6-os útra tör­ténő csatlakozásánál -, ekkor az egyéb forgalmat ideiglenesen, néhány percig lezárják. Szász Károly azt is elmondta, a katonai sofőrök természetesen kötelesek betartani a magyar közlekedési szabályokat, de al­kalom- és meglepetésszerűen az amerikai hadsereg katonai rendőrsége is végrehajt ellenőr­zést. Remélik, hogy mint eddig (legalábbis Baranyában), ezután sem történik baleset, ehhez to­vábbra is kérik a közlekedők segítségét. Roszprim N. A konvojokat magyar rendőrségi autók vezetik, illetve zárják fotó: löffler Gábor Összeomolhat egy pécsi felüljáró? Gondok vannak a pécsi, Tüzér utcai felüljáróval, még pedig nagy gondok. Bár a címben fel­tett kérdésre egyértelmű nem a válasz, de azt sem lehet ta­gadni, hogy a 15 évvel ezelőtt átadott híd siralmas műszaki ál­lapotba jutott, aminek oka, hogy társával, az Árpád-híddal együtt óriási forgalmat viselt el. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy négysávú testvérét azóta többször, leg­utóbb tavaly korszerűsítették, míg a Tüzér utcain csak kisebb javítgatásokat végeztek el, vagy ha úgy tetszik, toldozgatták-fol- tozgatták. (Érdemes megje­gyezni, ahhoz, hogy egy híd­szerkezet hosszú ideig stabil legyen, a burkolatot 8-10 évente indokolt felszedni, a szigetelést elvégezni, s a felüle­tet újraaszfaltozni.) A Tüzér utcai hídnál ez el­maradt, aminek az lett a követ­kezménye, hogy az elmúlt években annyira elhasználódott a burkolata, hogy a szegélye­ken, a kátyúkon, a repedéseken keresztülhatoló sós lé már a szigetelő réteget is elérte, amit kitartóan és folyamatosan pusz­tít. Félreértés ne essék, arról szerencsére még nincs szó, hogy a károsodás statikailag is veszélyeztetné a szerkezetet, de ehhez sem kell már sok idő. Az viszont tény, a felújítás költ­sége óvatos számítások szerint is meghaladja a 40 millió forin­tot, mint ahogy az is, nem sza­bad halogatni a döntést, s végre valahára korszerűsíteni kell a város második felüljáróját. Erre kormányzati pénzt saj­nos aligha kap a város, a beru­házási költségeket az önkor­mányzatnak kell „kiizzadnia”. Roszprim Nándor A felújítás költsége meghaladhatja a W millió forintot FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Tavaszi Fesztivál Kaposváron Immár ötödik alkalommal rendezik meg So- mogyország székhelyén és városaiban a tavaszi fesztivált. Tegnap a megyei művelődési köz­pontban Kaposváron a barcsi nemzetközi alkotó­telep öt évét bemutató tárlat nyílt, valamint du­nántúli művészeti fórumot tartottak, amelyen egyebek mellett szó volt a Dunántúli Tárlat újbóli megrendezésének lehetőségeiről, ugyanis hat év után idén ismét kiállítás nyílt a korábbi esztendők nagydíjas alkotásaiból a Vaszary-képtárban. Több mint háromszáz résztvevője volt tegnap Kaposváron a városismereti versenynek, amelyre a környező megyékből is érkeztek csapatok. Na­gyatádon Dél-Somogy gyermek néptáncegyütte­sei és hagyományőrző csoportjai mutatkoztak be a megyei versenyen. Sz. K. MSZP-képviselők Torgyán Józsefről Nosztalgia a Mátyás pincében Befejeződött a Mátyás­pince rekonstrukciója. A patinás vendéglátóhely március 15-én debütált, ekkor lett kész a felújí­tás, amely 3 évvel ezelőtt kezdődött. A március 15-ikei ünnepélyes akció során délelőtt 11 órától este 11 óráig az 1904. évi megnyitás napján ér­vényes étlappal és árak­kal (egy korona = száz forint) fogadták a ven­dégeket. így például az egykoronás hagymás rostélyost 100 forintért, az erdélyi fatányérost 160 forintért kínálták. A csütörtöki „kormánybúcsúz­tató” tüntetésen tett kijelentése­ivel Torgyán József felrúgta azt a hatpárti megegyezést, amire az MSZP mindvégig törekedett, s emiatt a megállapodást alap­vetően újra kell gondolni ­mondta Toller László szomba­ton Debrecenben. Az MSZP parlamenti frakciójának helyet­tes vezetője mellett Nagy Sán­dor is értékelte Torgyánt. Sze­rinte is komoly veszélyeket hordoz a „Torgyán-jelenség”. A képviselő kifejezte aggodal­mát amiatt, hogy a kisgazda­pártelnök stílusa lejáratja a fele­lős kritizálást is és csökkenti a valós problémafeltárás érdeké­ben kifejtett erőfeszítések érté­két. (MTI) A kormány ellen tüntettek Mindössze két személyt kellett a rendőrségnek megbírságolnia március 15-én Budapesten a múzeumkerti ünnepségen elkö­vetett garázdaság miatt - kö­zölte Garamvölgyi László, rendőrségi szóvivő az MTI ér­deklődésére szombaton. Ezen kívül más komoly rendőri bea­vatkozásra nem volt szükség a nemzeti ünnep napján. Kifejtette: a két budapesti fi­atalemberrel szemben a rendőr­ségnek azért kellett szabálysér­tési eljárást lefolytatnia, mert nem megfelelő jelszavakat hir­dettek transzparenseiken. Az el­járás eredménye személyenként 15 ezer forint pénzbírság volt. Amint arról az MTI pénteki tu­dósításában beszámolt: a Mú­zeumkertben, amikor Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke el­kezdte beszédét, a közönség hátsó soraiban egy táblát emel­tek a magasba, a kormányt szi­dalmazó felirattal. A tábla csupán néhány má­sodpercig volt látható. (MTI) TOP TV: két hónap múlva Most már biztos, hogy an­nak a műsorszóró műhold­nak, amelyet 7998-ban állí­tanak földkörüli pályára, el­sősorban a kormány fizeti a felbocsátási költségeit. A MagyarSat nem látszik rossz üzleti vállalkozásnak. A három éve alapított magyar-izraeli társaság Ce­res szatellitje a tervek sze­rint 160-180 millió dollárba kerül, ám már az első évben 2,7-2,8 millió dollárt kell fi­zetni a bérlőknek, így köny- nyen kiszámítható, a vállal­kozás aligha ígérkezik siker­telennek. Legalábbis akkor, ha van érdeklődés a műhold szol­gáltatásai iránt. Márpedig Közép-Kelet-Európa orszá­gaiból jelenleg húsz szán­déknyilatkozat van az An­tenna Hungária Rt. birtoká­ban. Nem ígérkezhetett vi­szont jó üzletnek a Deutsche Telekom (DT) részére a TOP TV sugárzása, hiszen meg­szüntette a műhold bérlésé­nek további lehetőségét, ezért is fejezte be a DT ké­résére az adás sugárzását a műholdra az Antenna Hun­gária. A TOP TV fizetési hátraléka a korábbi tulajdo­nos, a WVM Rt. csődje miatt keletkezett. A gazdasági probléma mára megoldódni látszik, több befektető is je­lentkezett, miután a csődel­járás megindult. Készek a hátralék kifizetésére is, már csak egy apró problémát kell megoldani. Időközben a DT ezen műholdja (Koper­nikusz DFS II K3) digitális sugárzásra állt át, az An­tenna Hungária (AH) pedig még nem kész digitálisan „fellőni” a műsort, őri And­rás, az AH szóvivője la­punknak elmondta, két hó­napon belül megteremtik a műszaki lehetőségét a leg­korszerűbb műsorszóró rendszernek, melynek adott esetben a TOP TV is bérlője lehet. R. N. - S. Cs. Újgazdagok: mellényes inassal? „Bentlakással inast felveszek, bérezés megegyezés szerint". Nem kérem, ez a hirdetési idé­zet nem a ’20-as években je­lént meg valamelyik divatos lapban, hanem néhány napja egy pesti újságban. Uramfia, hát-ismét itt tartunk! - kapják fel sokan a fejüket. A rádióte­lefon, mint az „újgazdagság”, a kivagyiság sokáig elsőszá­múnak tartott státusszimbó­luma már a múlté? Ez azért így nem igaz, mint ahogy az sem, hogy a menők közül egyre többen csíkos mellénybe bújta­tott inassal szolgáltatják fel vendégüknek a kávét. Az ér­tékválság korában - s ki ta­gadja, hogy manapság ezt él­jük - aki megengedheti magá­nak, bizony Dominikában tölt néhány hetet a simogatóan ké­kes-zöld tenger partmenti lu­xus szállodájában, persze „ink- luzíve”, azaz korlátlan étel­italfogyasztással, egy csinos kis szőkével - most a Barbie- forma leányok a legsikereseb­bek - mások azt tartják fontosnak, hogy Gucci cipőben lép­kedjenek a homáros, la- zacos foga­dásokon, a New-York-i divatdiktátor, Calvin Klein öltönyében, vagy hajó- kázzanak a Földközi­tengeren egy kellemesen pasztellszínű Boss-dzsekiben, a hozzá illő sállal, illetve házuk úszóme­dencéjében „lapátolhassanak”, persze a kondíció érdekében oly módon, hogy a vizet szabá­lyozó segítségé­vel ellenáramol­tatni is lehet. Autóban ép­pen olyan széles a választék, mint parfümökben, az igazán jól kereső menedzserek a Mercedes és a BMW izmosabb példányaira es­küsznek, de a va­lóban csúcson lévők közül né- hányan bizony - alig leplezve milliárdjaikat - Rolls-Royce­al, Daimlerrel, a sportos alka- túak Ferrarival, Lamborghini- vel furikáznak. Arról pedig, hogy több repülőgép és heli­kopter is magántulajdonban van, a ferihegyi repülőtéren bárki meggyőződhet, ugyanis magyar a „felségjel” azaz, a lajstromozás. A rádiótelefon persze még mindig része a státuszszimbó­lumnak, de a két nagy társaság képviselői szerint egyre in­kább a használhatóság kerül előtérbe, amiben a Benefon és az Ericsson cégek 200 ezer fo­rintot megközelítő típusai a legkelendőbbek. Színekben akad néha extra kérés, s ha nincs a készletben, tisztességes összegért akár le is gyártatják. Roszprim N. A Lélek Tükre gálaestje Jótékonysági gálaestet szervez március 21 -én 18 órai kezdettel Pécsett, a Palatinus Szálló Bar­tók termében a Lélek Tükre Egyesület. Az egyesület 1992- ben alakult a volt pszichiátriai betegek megsegítésére. Olyan közösségről van szó, amelyben egymásra figyelő, egymást tá­mogató, a betegség tényének a környezet általi elfogadását és elfogadtatását kereső emberek találkoznak minden hétfőn tea­délutánok keretében. A felme­rülő problémák megoldására szakembereket hívnak meg, de meglátogatják őket előadómű­vészek, eljárnak moziba, szín­házba. Tekintettel arra, hogy a pszichés jellegű problémák egyre szélesebb rétegeket érin­tenek, igyekeznek tevékenységi körüket kiteljesíteni, és szeret­nének olyan technikákhoz hoz­zájutni, melyek segítségével színesíteni tudnák programjai­kat filmekkel, egészségnevelő tájékoztató anyagok bemutatá­sával. Távlati terveik között szerepel egy pszichiátriai bete­gek rehabilitációjával foglal­kozó intézmény létrehozásának támogatása. A jótékonysági est, melyen neves művészek vállal­tak ellenszolgáltatás nélküli fel­lépést, mindezek megvalósítá­sát segítené elő. A gálára, me­lyen fellép N. Szabó Sándor, Unger Pálma, Fillár István, Németh Judit, Moravetz Le­vente, Dévényi Ildikó, Nagy Bandó András, Csizmadia Sán­dor, az Iparos Színkör és a Jambrik Divatstúdió, a helyszí­nen, a Művészetek Házában le­het jegyet váltani, illetve a 310- 604-es telefonon megren­delni. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents