Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-17 / 75. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1996. március 17., vasárnap Baja: kedvezmény a gyermekes családoknak Megtalálták a testőrt aki hallotta a diktátor utolsó szavait Meggyilkolták Joszif Sztálint? (Tudósítónktól) A nagy vihart kavart népi kez­deményezés következménye­ként a bajai képviselő-testület újra napirendre tűzte, és módosí­totta a kommunális adó rendele­tet. Az eredeti rendelet szerint - jóllehet elég sok mentességet és kedvezményt beépítettek - 8 ezer forint kommunális adót kel­lett volna adóalanyonként fizetni a bajai magántulajdonú házak, önkormányzati tulajdonú bérle­mények és üres belterületi ház­helyek után. Az Új Régió Egye­sület 7 ezer aláírást gyűjtött a rendelet megváltoztatására. A képviselő-testület összesen hat, városrészenként egy-egy la­kossági fórumot szervezett, hogy a költségvetésből hiányzó 60 millió forintnak más forrás­ból való megszerzéséhez javas­latokat kapjon. A vélemények röviden így foglalhatók össze: voltak, akik kisebb összegű kommunális adót javasoltak, néhányan a mentességek és kedvezmények körének kiszéle­sítését, mások azt mondták, hogy a lakosság jórésze már semmilyen többletterhet nem bír el. A képviselő-testület határo­zata szerint mentesek a kommu­nális adó alól a nyugdíjasok, ha egy főre jutó nettó jövedelmük az öregségi nyugdíj legkisebb összegének - jelenleg 9600 fo­rint - a kétszeresét nem éri el. A kedvezmények körét pedig ki­terjesztették a két, illetve egy­gyermekes családokra is, ha az egy főre jutó nettó jövedelem az említett minimálnyugdíj másfél- szerese alatt van. Hogy a rendelet módosítás megelégedést kelt-e az érintet­tekben, azt e pillanatban még nem lehet tudni. Az viszont igaz, hogy a város pénzügyi helyzete katasztrofális. Örülni kell, ha az intézmények működőképesek maradnak. A helyzeten egyéb­ként az sem segítene, ha - amint a közmeghallgatáson javaslat­ként elhangzott - a polgármester lemondana fizetése feléről. Széli Péter munkabére 104 ezer forint, melynek felét elviszi az adó. így ebből a város gondjait aligha le­hetne megoldani, mint ahogy abból sem, ha a városházára elő­irányzott 20 millió forintos fel­újítási összeget elvonnák. Ezt ugyanis pályázat útján nyerte a polgármesteri hivatal, és így más célra, mint az épület felújí­tása, nem használható. Gál Zoltán Negyvenhárom esztendővel a diktátor halála után napvilágra került új bizonyítékok arra utalnak, hogy Sztálint valószí­nűleg meggyilkolták, mert tisz­togatást készült végrehajtani legközelebbi munkatársainak körében és azután háborút akart kirobbantani a Nyugattal - ol­vasható egy rövidesen megje­lenő életrajzban. Edvard Radzsinszkij orosz színműíró új könyvében (címe „Sztálin”) azt állítja, hogy sike­rült felkutatnia a 73 éves korá­ban elhunyt diktátor halálánál jelenlevő három testőr egyikét, aki olyan - eddig titokban tar­tott - részleteket mondott el, amelyekből egyértelműen gyil­kosságra lehet következtetni. Radzsinszkij megíija köny­vében, hogy a hivatalos verzió szerint a halálát megelőző este Sztálin aludni küldte testőreit - amit különben soha nem tett meg -, és azok másnap reggel eszméletlen állapotban találtak rá. Nem sikerült többé öntu­datra ébreszteni. Radzsinszkij szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak. Idézi a felkutatott testőrt, Pjotr Vasziljevics Logzsacsevet, aki szerint a három testőr közül csak egy hallotta Sztálin sza­vait, hogy „Lefekszem, nem lesz szükségem rátok, ti is me­hettek aludni”. Ez a testőr, Ivan Hrusztalev pedig a KGB főnö­kének, Berijának közeli bizal­masa volt. A diktátor iratai közt talált okmányok arra utalnak, hogy Sztálin a zsidók deportálásával háborút akart provokálni a Nyugattal, amelyről azt hitte, hogy megnyeri és ezáltal meg­valósítja régi álmát, a Szovjet­unió egyeduralmát. A tervek szerint azon a na­pon, 1953. március 5-én, ami­kor Sztálin meghalt, kellett volna elkezdődnie a zsidók de­portálásának. Radzsinszkij sze­rint Sztálin biztos volt benne, hogy a Nyugat beavatkozik, és erre az esetre rendelkezésére állt volna a kifejlesztés alatt álló új fegyver - a szállítható hidrogénbomba. Ami pedig Sztálin halálának körülményeit illeti, Radzsinsz­kij egy interjúban elmondta: „A testőröknek az lett volna a fel­adata, hogy őrködjenek Sztálin álma fölött. Amikor egyszer elmulasztják ezt, a diktátor meghal. Logzsacsev a szobába lépve a padlón, saját vizeleté­ben fekve találja Sztálint. Esz­méletlen. A megrettent testőrök nem tudják, mit tegyenek és ezért sürgősen hívják Beriját és a „főnök” más munkatársait, de azok késlekednek.” Amikor Berija végre megér­kezett, Logzsacsev szerint megparancsolta: „Ne keltsetek pánikot, ne zavarjátok Sztálin elvtársat! Nyilvánvaló, hogy al­szik.” Miután Sztálin 13 órán át „aludt”, az orvosok végre meg­érkeztek, de már késő volt ah­hoz, hogy bármit is tegyenek - írja Radzsinszkij, aki feltéte­lezi, hogy Sztálint megmérgez­ték. Beriját - mint ismeretes - nem sokkal Sztálin halála után kivégezték, miután alulmaradt az utódlásért vívott hatalmi harcban. Röviddel Sztálin halála után meghalt Ivan Hrusztalev testőr is. Százévesek nemzete Japán eddig is számos fur­csasággal szolgált a világ számára, a gazdasági és mű­szaki csodákon kívül azon­ban a Felkelő Nap országá­nak egészségügye is az eg­zotikumok közé tartozik. A hagyományos gyógymód és a legújabb tudományos eredmények, az üzlet és a demográfiai változások sa­játos módon élnek együtt, s noha a japánok mind gyak­rabban betegeskednek, mégis egyre tovább élnek. A távol-keleti országban a hatvan éven felüliek ará­nya már ma is megközelíti a húsz százalékot, tizenöt év múlva pedig minden negye­dik japán e korosztályhoz tartozik majd. A tokiói egyészségügyi minisztérium és a japán kórházszövetség 1995 végén közzétett jelen­tései arra is rámutatnak: Ja­pánban a 40-50 évesek ti­zennyolc százaléka mond­ható csak teljesen egészsé­gesnek - tíz éve az arány még harminc százalék volt. Mindezek ellenére Japán azzal a jelenséggel büszkél­kedhet a világ előtt, hogy bár a polgárok közérzete egyre rosszabb és egyre többet betegeskednek, mégis egyre hosszabb ideig élnek. A távol-keleti or­szágban, amely e szempont­ból 25 éve vezeti a „világ- ranglistát”, 6.378 száz­évesnél idősebb embert tar­tanak számon - 1963 óta a matuzsálemek száma 42- szeresére nőtt. Divatdiktátorok az Internet ellen A párizsi divatdiktátorok csata­sorba szerveződnek, megakadá­lyozandó, hogy kreációikat bárki, bármikor megtekinthesse az Interneten. A neves divatházak közül tíz - köztük a Dior, a Chanel, a Saint Laurent és a Gaultier - bizottságot hozott létre, hogy stratégiákat dolgozzon ki a ti­toksértések jövőbeni megaka­dályozására. Főleg attól is tar­tanak, hogy a legújabb model­lek közkinccsé tétele a hamisí­tók dolgát könnyíti meg. A párizsi Divat Kézműves Kamara, élén elnökével, Do­nald Potarddal úgy döntött, megvédi szellemi termékeit, és megtiltja, hogy a modelljeiről készült bármiféle képeket kö­zöljenek az Interneten. Igaz: a Kamara azt is fontolóra vette, hogy esetleg saját server beállí­tásával befolyásolja - netán el­lenőrizze - a divatot bemutató képek elektronikus áramlását. Viták a fájdalomcsillapítás körül Illegális drogfogyasztás? Főzzünk változatosan! Valahol már letelepedett orvosok azért riadnak vissza ópiumszár­mazékok rendelésétől, mert nem szeretnének olyan hírbe kerülni, hogy gyakran állítanak ki ilyen recepteket. A közvéleményben még mindig rossz hírük van az ilyen fájdalomcsillapítóknak. A visszaélésekről-manipulálásokról, lopásokról és „drog”-orvosok tör­vényellenes receptírásairól újra és újra ismerné váló esetek ahhoz a téves benyomáshoz vezetnek, hogy az ilyen analgetikumok a va­lóságosnál nagyobb jelentőséggel búnak az illegális drogfogyasztás problémakörében. Külön fejezetet képez ebben a problematikában az a megalapo­zatlan félelem, hogy az ópium- származék-analgetikumok függő­séget idézhetnek elő a páciensek­ben. Zenz professzor szerint mindössze 0,03 százalékra tehető egy krónikus fájdalmaktól szen­vedő rákos beteg függővé válásá­nak kockázata. Ezért a fájdalom­tól gyötört rákos beteg (és még nagyobb számú, nem rákkal ösz- szefüggő fájdalmaktól szenvedő ember) a bochumi egyetemi tanár szerint olyan törvényi rendelkezé­sektől szenved, amelyek nem be­folyásolják a drogfüggőséget. A legtöbb ma érvényben lévő kábítószer-törvény olyan időből származik, amelyben még nem ismerték a gyógy­szerészet és a fájdalomkeze­lés terén szerzett újabb felis­meréseket. Most ezeket a tör­vényes rendelkezéseket hozzá kell igazítani a tudomány mai állásához, és ennek során fi­gyelembe kell venni, hogy ma minden vita nélkül elfogadott gyakorlat az ópiumszármazé­kok fájdalomenyhítésre tör­ténő alkalmazása - idézi a fájdalomcsillapítás körüli problémákat ismertető össze­állításában David Joranson amerikai professzort az APA osztrák hírügynökség. Barcelónai tanácskozásu­kon a szakemberek nyilatko­zatban foglalták össze a fájda­lomtól szenvedő betegek jobb ellátásának legfontosabb szempontjait. Ezek: minden embernek joga van a fájda­lommentességre, a rákos be­tegek tüneti kezelésére hasz­nált eljárásokat más krónikus és gyógyíthatatlan betegség­ben szenvedők ápolásánál is alkalmazni kellene. A pénz­nek nem szabadna szerepet játszania, a fájdalomenyhí­tésre szolgáló ópiumszárma­zékok viszonylag kedvező árú orvosságok. A kormányoknak tisztességesen át kellene ül­tetniük a gyakorlatba a fájda­lomkezeléssel kapcsolatos tu­dományos ismereteket (ide tartozik az egyértelmű és a tudás mai szintjének megfe­lelő irányelvek kidolgozása, speciális szolgáltatások kíná­lata, az egészségügyi dolgo­zók képzése és a „szükséges orvosságok” rendelkezésre bocsátása). Takarékos püspökkenyér. A hozzávalókat 2 decis tejfö­lös pohárral mérhetjük ki. Két deci joghurtot elkeverünk 2 egész tojással, 2 deci cukor­ral, 4 deci rétesliszttel, egy evőkanál olajjal és fél sütő­porral. Szórunk bele darabos diót, mazsolát, esetleg 5 deka darabokra tördelt főzőcsoko­ládét. Fontos, hogy a diót és mazsolát lisztbe forgassuk mielőtt a masszába tennénk, különben sütés közben „leül” a tészta aljára. Kivajazott tep­siben vagy őzgerinc formában 5 percig forró sütőben, majd takarékon tűpróbáig sütjük. Tejfölpiskóta. Három egész tojást 25 deka porcu­korral és egy csomag sütőpor­ral habosra keverünk, majd folytonos keverés mellett ka­nalanként adunk hozzá három deci tejfölt. Végül beleszitá­lunk 30 deka réteslisztet. Úgy sütjük mint a piskótát. Bármi­lyen krémmel finom. Puncsos mézes. Készen vásárolt mézeslapból csak 3 darabot használunk föl. A la­pokat megkenjük rumos cuk­ros vízzel, és állni hagyjuk. Egy csomag puncs ízű pu­dingporból 4 deci tejjel kré­met főzünk. Még forrón elke­verjük 5 deka vajjal, hozzá te­szünk 10 deka apróra tördelt kekszet, valamint 5 deka, rumban áztatott mazsolát. Ha a puding kihűlt, kanalanként adagolva habosra keverjük 10 deka vajjal. A krémet a mé­zeslapok közé kenjük, és állni hagyjuk néhány órát. Csak ezután szeleteljük. W. M. Maria do Carmo Geronimo Brazília legöregebb asszonya, ő még rabszolga is volt. Részt vett a legutóbbi riói karne­válon, ott ünnepelték meg 125. születésnapját. Nem hiva­talosan ő a legidősebb asszony a világon. Igor Posznyakov orosz képzőművész emberi testekre fest. Ezek a müvei egy body-art per- formance-re készülnek egy moszkvai dzessz klubban.

Next

/
Thumbnails
Contents