Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-17 / 75. szám

4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1996. március 17., vasárnap Alternatív Kossuth-díj Hernádinak Az állami Kossuth-díj mellett az idén először alternatív Kos­suth-díj átadására is sor került a héten, melyet Hernádi Gyula író kapott. A díj egy forinttal nagyobb összeg, mint a hivata­los változata.-Három Kossuth-díj as ku­rátort - Jankovics Marcelh, Gyurkovics Tibort és Mako- vecz Imrét - bíztak meg, hogy ítéljék oda ezt a díjat. Nagyon örülök neki, mert utálom az ál­lami díjakat.- Mi az utálat oka?- Én általában az államot utálom, és minden fajta hatal­mat.- Bármilyen jellegű' is az?- Igen. Akármilyen típusú hatalomról is van szó, az jobb­oldali kell, hogy legyen ha­talmi szerveivel, lefigyelő ál­lomásaival együtt, és én a jobb oldalt nem szeretem.- Kapott már Ön állami dí­jat?- Kádár Jánosoktól, a Munka. Érdemrend Arany Fo­kozatát.- És a rendszerváltás után?- Semmit.- Működik még az ön által alapított Boldogság Párt?-Nem. Normális párt Ma­gyarországon nem működhet. Elrontották az embereket ezzel a negyven évvel, előtte meg ott volt a Horthy-rendszer, a Habsburgok, akiknek most a seggét nyalják.- Min dolgozik most?- Egy nagyobb lélegzetű re­gényen, s azon kívül Gyurko­vics Tiborral szeretném meg­írni a magyar irodalom történe­tét ’45-től napjainkig, hogy végre helyre tegyük ezt a lila értékrendet, amely mindig ugyanazt a négy-öt kis írót tartja valakinek.- Kik a magyar irodalom meghatározó egyéniségei?- Például Gyurkovics Tibor, akit természetesen minden eszközzel igyekeznek a víz alá szón tani.-De hiszen ő 1994-ben ka­pott hivatalos Kossuth-díjat.- Azt véletlenül kapta, mert Antall József mellett ült az is­kolapadban. Aztán nagyon te­hetséges író Szakonyi Károly vagy Berta Bulcsú. Érdekes, hogy alig szerepel a magyar irodalomtörténetben Kodolá- nyi János, helyette viszont ott van az a szerencsétlen Ottlik Géza az Iskola a határon című középszerű, szocreál regényé­vel. Cseri László Viszály Kozármislenyben: első vérig és tovább Ma Magyarországon egy nevelőotthonban elhelyezett gyermek 400 000forintba kerül évente LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE Menekülés a nevelőotthonba Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Gertrud, Patrik nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.52 nyugszik 17.55 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: MÉHES KÁROLY Az erős és az atya A Gertrud név első szótagja, a „ger” ógermán eredetű szó és jelentése „dárda”, második fele pedig a mai német „traut” szava után „erős” - a két szó alapján a „dárdák varázslónője”. A Patrik a Patrícius latin névből ered, és annyit tesz, mint „római ne­mesember”. Amennyiben mégis a „pater” szóból szárma­zik, úgy jelentése „atya”. A ka­tolikus egyház őrzi a 461-ben elhunyt hittérítő emlékét, aki pásztorfiúból pap, majd Íror­szág apostola és püspöke lett. Különösen gyújtó hatású be­szédeivel ért el sikereket téríté­sei során. Időjárás Eleinte erősen felhős, borult lesz az ég, később felszakado­zik a felhőzet. Délen, délnyuga­ton eső is várható. A szél időn­ként megélénkül. Hajnalban és reggel párássá válik a levegő, foltokban köd képződik. Vízállások: Mohács 171 cm. áradó, vízhő 4,1 fok; őrtilos - 87 cm. apadó, vízhő 3,7 fok; Barcs -20 cm. áradó, vízhő 3,0 fok; Drávaszabolcs 30 cm. áradó, vízhő 3,4 fok. Hatos lottó A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 11. já­tékhéten a 6/45-ös lottósor­soláson a következő számo­kat húzták ki: 4, 5, 6, 8, 17, 23 Pótszám: 20 (Folytatás az 1. oldalról) A korhatár emelkedésének nin­csen ágazati törvényi alapja, nagyon sajátos módon szabá­lyozza ezt a törvénykezés: egy kialakult gyakorlatot rögzít. Az állami gondozottak körében is megjelent a hajléktalanság problémája a kilencvenes években, akkor, amikor meg­szűntek a munkásszállások. A gondozottakat egyszerűen nem tudták elbocsátani, nem volt hová, s bent maradtak a rend­szerben. Ezt a gyakorlatot vé­gül is a költségvetési törvény szentesítette. Az igazi gondot az jelenti, hogy ahhoz, hogy életszerű kö­rülményeket teremthessenek az' intézetekben, le kellene bontani a nagylétszámú, kastélyépüle­tekben működő nevelőotthono­kat, s kis létszámú, családi ne­velést modellező környezetben kellene nevelni a gyerekeket. Ehhez azonban nem kedvez a kor, bár a tíz éve készülő gyer­mekvédelmi törvény már úgy fogalmaz, hogy az országban negyven férőhelynél nagyobb gyermekintézmény nem épül­het. Az egy gyermekre eső, 1995- ös 245 000 forintnyi éves ál­lami támogatás idén 270 000-re emelkedett, ami, figyelembe véve az infláció mértékét, nem tűnik komoly növekménynek. Átlagosan ma Magyarországon egy nevelőotthonban elhelye­zett gyerek 400 000 forintba kerül évente, a többletet az ön- kormányzatoknak kellene kifi­zetni. Az önkormányzatok pe­dig minél olcsóbb intézménye­ket kívánnak fenntartani, s ez az állapot inkább a szegény- gondozás irányába tolódik el - a gyermekvédelem és a szociá­lis otthoni ellátás is. A Bakócai Nevelőotthon ál­talános iskolát is működtet. Mint Fehér Imre igazgató mondja, nagyon kevés alsó ta­gozatos gyereket utalnak be hozzájuk, azok zömmel nevelő­szülőkhöz kerülnek. Viszont az elmúlt időszakban sokan je­lentkeznek önként a tizenhaté­ves korosztályból, akik tulaj­donképpen a szegénység elől menekülnek be az intézetbe. Nincsenek nagy igényeik, csak enni, inni akarnak, esetleg isko­lába járni. Cseri László (Folytatás az 1. oldalról) A falu apraja-nagyja ekkor ki­vonult a Körjegyzőséghez, ahol elszabadultak az indulatok: ér­vek és ellenérvek ütköztek, ezeket egyesek „nem kellő formában” adták elő. A végén, ha józanfejű emberek nem lép­nek közbe, tettlegességig fajul a rendhagyó falugyűlés. Preisz István, alpolgármester az üggyel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta:-Amikor elvállaltuk tisztsé­günket, a falura esküdtünk fel, de nem mindenáron. All kép­viselő' rendkívül jól tudott együtt dolgozni, egybehangzó véleményünk szerint a testület kinőtte a polgármestert, aki sa­lát érdekeit és álmait a falu ér­dekei elé helyezte. Hét hónapos vitatható táppénze alatt még csak be sem jött a körjegyző­ségre. Az egyszerű embereket demagóg módon uszítja elle­nünk és egymás ellen, utópiszti­kus ígéretekkel próbálja maga mellé állítani a megtévesztett lakosságot. Mi nem cirkuszba szerződtünk kézemelgetésre, hanem a peres ügyeket, a befe­jezetlen és elhibázott beruházá­sokat és az idei költségvetést szeretnénk tisztességesen meg­oldani. Amikor a testület emlé­keztette a polgármestert az ál­tala korábban beterjesztett és elfogadtatott helyi TV-s szerep­lést korlátozó határozatra, a polgármester szitkozódva ug­rottfel és elviharzott, majd ösz- szegyűjtötte csatlósait és ki­hívta a pécsi VTV-t. Az őt tá­mogató 20-25 fő elfoglalta és saját céljaira akarta felhasz­nálni az épületet. Képviselőtár­saimat már nem engedték be a körjegyzőségre, amikor pedig távozni akartam, ketten nekem támadtak és leköptek. Völgyesi Gyula, alpolgár­mester, aki polgármester-je­löltként indul az április 28-i vá­lasztáson hozzátette: - A ko­rábban a polgármesterrel együtt induló hét képviselő is rádöbbent, hogy Ferenc úr al­kalmatlan pozíciójának betölté­sére. Ferenc Miklós polgármester a vádakra így válaszol:- Már régóta le akar járatni és félre akar állítani Preisz úr, az önjelölt alpolgármester, mert én nem vagyok hajlandó az ő érdekeit szolgáló telekügy­letek lebonyolításában részt venni. A betegségem alatt en­gem és a háziorvosomat is meg­fenyegettek. Ami most folyik a faluban az a demokrácia sárba tiprása, totális diktatúra és kommunista restauráció. Nem lehet megtiltani a népnek és ne­kem, hogy válaszoljon a vá­dakra. A két alpolgármester tyúkperekkel riogat, azt mond­ják, hogy elpazaroltam a falu pénzét, pedig jelenleg is 32 mil­lió forint van az önkormányzat birtokában. Könnyű volt meg­győzni azt a hét embert a saját igazukról a füstös kocsmában üldögélve (heti 10 órai munká­ért 20 ezret felvéve), ahova én be nem teszem a lábam. Engem háromszor választott polgár- mesterré Kozármisleny népe, most ha az egész testület eltá­vozik s nem jelölteti magát, ak­kor én sem pályázom a polgár- mesteri címre. Ha nem, akkor negyedszerre is próbálkozom. Áz igazát mindkét fél - el­mondásuk szerint - bizonyítani tudja. Remélhetőleg lesz lehe­tőségük arra, hogy érveiket (s nem indulataikat) hivatalos ke­retek között is ütköztethessék, így helyreállhat a rend Kozár­mislenyben. Rendes Z. Lessünk be a kuktába! A távfűtés örömei és bánatai Az biztos, hogy nem bánják meg a házi főzést meg nem vető férfiak - s persze a konyhai tu­dományokban hagyományosan remeklő feleségek -, ha még ma estig kilátogatnak a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá­jában megrendezésre kerülő nemzetközi gasztronómiai kiál­lításra. Amely ugyan elsősor­ban a profi vendéglátóknak „szól”, de azért tengernyi ötle­tet ad minden érdeklődőnek, aki nem nem veti meg a kuliná­ris élvezeteket, s szeret tenni- venni a tűzhely körül. Mert bármilyen hihetetlen, manapság amit „nagyban” árulnak, az „kicsiben” is kap­ható, s ez igaz a legkorszerűbb eszközökre, csodaedényekre is, amelyek nem égnek le, robot­gépekre, amelyekkel pillanatok alatt legyalulható a tök, az olyan fagyasztókra, amelyek­ben a jégkrém igazán otthon érzi magát... A kiállító cégek közül többen olyan „állagjaví­tókat” is bemutatnak, amelyek például keményen tartják a tej­színhabot, dekoratívabbá teszik a hidegtálakat, színesebbé a szörpöket. Még vonzóbbá teszi e gaszt­ronómiai tárlatot, hogy a stan­dokon étellel, itallal kínálják a vendéget, így jóféle házisörrel, extrudált kukorica puffancsok­kal, süteményekkel. Sok látogató volt tegnap is, pedig csak később tudták meg, a belépők egyben tombolajegy­ként is szolgálnak. A mai sorso­láson nem lesz kicsi a tét, hi­szen a fődíj egy kétszemélyes, Kanári-szigetekre szóló nyara­lásra szól. (Folytatás az 1. oldalról) s helyette valamilyen más rendszert vezessen be. A la­kás fűtése persze nem feltét­lenül lesz olcsóbb. Gázfűtés bevezetése esetén ugyanis a lakó kifizeti a gáz­számlát, külön a hidegvíz dí­ját, s kifizeti azokat a javítási költségeket, amely a haszná­lat során adódnak. A távfűtési számla mindezeket egyben tartalmazza. Hogy a távfűtés önmagá­ban drága, azzal a- Pétáv igaz­gatója is egyetért, mert az el­képesztő, hogy egy átlagem­ber jövedelmének harminc százalékát fűtésre költi, de ez nem a távfűtő vállalat felelős­sége. Takarékoskodni a távfűtés­sel pedig csak egyféleképpen lehet: az épületnek át kell tér­nie a mérés szerinti fogyasz­tásra. Ezt a lakók nem fogad­ják szívesen, mert ebben az esetben a Pétáv az épület egé­szével tud csak elszámolni, a lakók pedig jobban kedvelik a külön-külön díjbeszedést. Pe­dig Pécsett több, mint húsz épület létezik már, amelyik mérés szerint fogyaszt, jelen­tős megtakarítással. Az áttérés a közvetlen mé­résre egyébként ingyenes. Ha a lakók azt akarják, hogy létez­zen valamilyen tényleges költ­ségosztó rendszer, amelyik a tényleges hőfogyasztás alapján lehetővé teszi a hőenergia szétosztását a lakások között, akkor az tíz-harmincezer fo­rintba kerül lakásonként. Cseri László R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents