Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-05 / 35. szám
10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1996. február 5., hétfő Módosítják a támogatásokról szóló törvényt A méhészeknek semmi se jár? Hazánk adottságai jók a méztermeléshez fotó. Müller andrea Határidők cégvezetőknek Február 5.- Tejtámogatás igénylése;- a levont jövedelemadó-előleg befizetése a kifizetők által;- a gmk tb-járulékának befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- gyakorított áfa-fizetés. Február 7.- A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal tájékoztatása a mezőgazdasági szövetkezetek által felvett tagi kölcsönök összegéről. Február 10.- Tb-kötelezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének befizetése. Jegybanki alapkamat Az 1/1996. (MK. 7.) MNB-köz- lemény értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 1996. február 1-jétől a korábbi 28-ról 27 százalékra csökkent. „Kötelező” károk Az 5/1996. (I. 26.) PM-rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezését szabályozta. Eszerint a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) megtéríti azokat a károkat, amelyeket az 1991. július 1-je előtt kárt szenvedett károsultaknak az állam a gépjárművek felelősségbiztosítása alapján még nem fizetett meg. Az említett szervezet a károsultak igényével abban az esetben foglalkozik, ha azt írásban jelentik be és a járadékfolyósításhoz, valamint az egyéb károk rendezéséhez szükséges dokumentumokat megkapja. Alkalmazott károkozása Az 1/1996. (I. 26.) Alkotmánybírósági határozat 1996. január 26- ától megsemmisítette a Ptk.-nak azt a rendelkezését, amely a magánmunkáltató által a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért való felelősségét az egyéb munkáltatók alkalmazottainak felelősségétől eltérően szabályozta. Eszerint az említett időponttól - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az általa okozott kárért a magánmunkáltató alkalmazottja sem tehető közvetlenül felelőssé, az ilyen kárért a munkáltató felel. Ez a határozat a munkavállalóknak a munkáltatókkal szembeni megtérítési kötelezettségét nem érinti. Éves beszámoló Február 2-án lépett hatályba a 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet, amely a számviteli törvény szerint „egyéb” szervezetnek minősülő szervezetek éves beszámoló készítését és könyvvezetési kötelezettségét szabályozza. A lakásszövetkezet éves beszámolója egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg formájában készülhet el. Az előbbit az a lakász- szövetkezet köteles készíteni, amely külső szolgáltatási tevékenységet is folytat és az ebből, valamint a belső szolgáltatásból származó bevételeinek együttes összege két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot. Egyéb esetben a lakásszövetkezet készíthet egyszerűsített mérleget is. A könyvvezetés egyszerűsített éves beszámoló esetén kettős, egyszerűsített mérleg esetén egyszeres könyvviteli rendszerben történhet azzal, hogy ez utóbbi esetben a ' kettős könyvvitelre bármelyik év január 1-jévei át lehet térni. Ehhez hasonló szabályok vonatkoznak a társadalmi szervezetre (intézményére), továbbá az alapítványra és a közalapítványra is. Az MRP-szervezet által készítendő beszámoló formája az egyszerűsített beszámoló. A társasházra az egyszeres könyvvitelt alkalmazó és egyszerűsített mérleget készítő lakásszövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az éves beszámoló konkrét formáját szervezettípusonként a rendelét melléklete tartalmazza. A közalapítvány, a közhasznú társaság, a köztestület és az erdőbirtokossági társulat kivételével a szervezeteknek lehetőségük nyílik arra is, hogy az 1995-ös éves beszámolót még az régi szabályok szerint készítsék el. Új értékpapírok a piacon Értékálló kurázsi Mától már jegyezhetők a Kurázsi Befektetési Alap új értékpapírjai, amelyeket Magyarországon először kizárólag nonprofit szervezetek - alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, közalapítványok és közérdekű kötelezettségvállalások - számára bocsát ki a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. - jelentették be tegnap. A minimum kétezer darab, egyenként 50 ezer forint névértékű, névre szóló, nyílt végű befektetési jegyet azért hozzák forgalomba, hogy segítsék megtartani a sok ezer bejegyzett nonprofit szervezet pénzének értékállóságát. Újdonság, hogy a befektetők az alap jegyeit bármikor, tehát a jelenlegi legrövidebb idejű, és mégis elfogadható hozamú, egy hónapos lekötésnél is rövidebb időn belül visszaválthatják, - az állampapírhoz hasonlóan magas hozam mellett. Ugyancsak hétfőtől jegyezhetők a Borostyán Alap nyűt végű értékpapírjai, amelyeket az egyéni befektetőknek ajánlanak. A 100 ezer darab, egyenként ezer forint névértékű befektetési jegynek az is előnye, hogy hozamgarancia és a jegyzéssel együtt járó adókedvezmény társul hozzá. Mindkét értékpapír a ■ Quaestor-csoport újdonsága. Letétkezelőjük a Konzumbank, forgalmazójuk pedig a Quaestor Értékpapír Kft. és a Konzumbank országos fiókhálózata. Az értékpapírok jegyzésének utolsó napja február 23-a. Iskolapadban a közös képviselők Az amerikai kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) támogatásával folyik Magyarországon a társasházak közös képviselőinek és intéző bizottsági tagjainak képzése. A pénzt az USAID lakás- és városfejlesztési programokat támogató irodája adja. A projektbe különböző cégek és szervezetek is bekapcsolódnak, így a washingtoni Úrban Institute, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja, a Szövetkezeti Lakásalapítvány és a Városkutatás Kft. A tananyagot nemzetközi tapasztalatok alapján dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően. A foglalkozásokat januárban és februárban tartják. A tanfolyamot elvégzők oklevelet kapnak. Ugyan megjelent az agrártámogatásokról szóló törvény, de a pályázati kiírások késnek, ugyanis a jogszabályt több helyen is módosítani fogják a közeljövőben. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozók állítják, jobb lenne, ha a megyék meghatározott összeggel gazdálkodhatnának, s a pályázatokat is helyben döntenék el. A kormányzat pedig pontosan megmondaná, hogy mennyi terményre, állatra van szüksége.-Ennek csírái már az idei törvényben megvannak, mert bizonyos támogatások körét árbevételhez kötik - mondja dr. Vass János, a Baranya Megyei Területi Agrárkamara főtanácsosa. - A jogszabály szellemisége is jobb, mint a korábbi években kiadottaké, ugyanis többletáru termeléshez köti a támogatást. Azonban a legjobb az lenne, ha megyékre lebontva adnának bizonyos keretet, hogy ott az adottságoknak megfelelően támogassák az állattenyésztés, vagy a növénytermesztés ágazatait. Amennyiben megfelelő a pályázat, a megye dönthesse el a sajátosságait figyelembe véve, hogy melyik ágazatot fejleszti. A kormányA broiler csirkét tenyésztő gazdálkodók nagy része veszteséggel zárta a tavalyi évet. Ennek legfőbb oka a naposcsibék emelkedő ára, a magas az energiaköltség és az emelkedő a takarmányárak miatt. A felvásárlási árak pedig még így is nyomottak. A tenyésztők nagy része a téli időszakban nem telenak csak azt kellene megmondania, hogy milyen árura van szüksége. Hazánkban a méhészetnek nincs igazi gazdája, az 1996-os szabályozó rendszerből kifelejtették őket. Az exporttámogatásuk is az egyharmadára csökkent, pedig a méhészeknek 17 millió dollár volt az árbevételük, és még importigényük sincs. Hazánk jó adottságokkal rendelkezik a méztermeléshez, mert sok az összefüggő akácerdő és egyre nő a napraforgó és a repce vetőterülete is.- A méhészeknek 3^4 országos szervezetük is van, de igazán egyik sem képviseli az érdekeiket, nem koordinálja a tevékenységüket, pedig méz terméktanács is van - folytatja dr. Vass János. - Az egyetlen kaptárgyártó üzemet is Tabon felszámolták. Azok, akik korszerű felszereléseket szeretnének venni, kénytelenek azokért a nyugati országokba utazni, ahol külön ipara van a méhészetnek. Nálunk a méznek még reklámja sincs, pedig kiváló élelmezési termék. A gyógyszerek egyre drágulnak és a méz gyógyha- tása is közismert. Az agárkamara vállalná a méhészek gondjainak koordinápít. A broiler csirke ára térségenként eltérő, kilogrammonként 118-150 forintot adnak értük a felvásárló cégek. A húslúdtartók viszont jó évet zártak, mivel mintegy 250-300 forintos haszonra tettek szert a múlt évben állatonként. A tenyésztőknek gondot okoz, hogy a felvásárlók a vételt követően lását is. Lehetőség van méhészeti albizottság alakítására is, hasonlóan a dinnyésekéhez, akik a kertészeti szakosztály egyik alosztályaként működnek. Amíg az Afészeknek megvoltak a méhészeti szakcsoportjai, azok felvásárolták a mézet. Jelenleg azonban már csak néhány működik, nincs folyamatos kapcsolat a termelőkkel. Idén is kérhető támogatás építési beruházásokra. Állattenyésztéshez és növénytermesztéshez szükséges tárolóhelyek építésére, zöldségtárolók, élelmiszerfeldolgozók és hűtőházak létesítésére, ezek mértéke négyzetméterenként 4-10 000 forint. Újdonság, hogy a szőlő- és gyümölcs-ültetvények telepítéséhez is nyújtanak támogatást. Ez az összeg a gyümölcsnél 360-680 000, míg a szőlőnél borvidéktől és telepítéstől függően 448-907 000 forint között mozog hektáronként. A mezőgazdasági gépvásárláshoz is nyújtanak támogatást a vételár 25 százalékáig, de egyes gépekre ebben az évben már nem vehető igénybe, úgy, mint például kistraktor, tehergépkocsi és pótkocsi. Újdonság a térségfejlesztési támogatás, amelyre Baranyában 182 település jogosult. Ezek a települések a 4-10 000 forintos négyzetméterenkénti alaptámogatáson felül még további 20 százalék támogatást és 10 százalék kamattámogatást kaphatnak. Idén először van lehetőség a szövetkezeti integrációs támogatás igénybe vételére, amelyet a szövetkezetek kaphatnak a fejlesztési támogatáson felül, ez plusz 40 százalékot jelent, de ezt csak az átalakult szövetkezeteke vehetik igénybe, és 15 évig a fel nem osztható vagyon részébe kell kerülnie a vásárolt eszköznek, vagy beruházásnak. Teljesen megszűntek azonban a tenyészállatokra kérhető támogatások. Várhatóan két héten belül megjelennek a változások és velük együtt a pályázati felhívások is. A késéssel megint csak a termelők kerültek nehéz helyzetbe, akik számítottak ezekre a támogatási lehetőségekre. Sz. K. csak több mint egy hónap múlva fizetnek. A vágónyúl ára ugyancsak tovább esett, kilogrammonként 170-205 forintot adnak a felvásárlók a nyálért, így több termelő csökkentette, illetve felszámolta állatállományát. A szakemberek így arra a következtetésre jutottak, hogy a vágónyúl-piacon hiány várható. Hétfőtől két új nyílt végű befektetési alapot indít útjára a Quaestor Alapkezelő Kft. az Állami Értékpapír Felügyelet engedélyével. Á kettő szinte teljesen egyforma, az egyik különbség a névérték, a másik a vásárlók köre. Mindkettő jegyzése február 5-től 23-ig tart, ami ritkaság ugyan a nyílt végű alapok esetében, de nem példa nélküli. A tőkeszámla vezetését ingyen vállalják a jegytulajdonosok részére. Az alapok rövid és hosszú távú befektetésekre egyaránt alkalmasak. A hozam bármikor felvehető árfolyam- nyereségként, és új jegyek vásárlására is folyamatosan lehetőség van. A Borostyán elnevezésű alapot 1000 forintos alapcímlettel, elsősorban magán- személyeknek és gazdálkodó szervezeteknek szánják. Legfőképp állampapírokba fektetnek majd be, de nem zárták ki a tőzsdei és egyéb kurrens részvényeket és kötvényeket sem, a realizálható magas árfolyam- nyereség miatt. A Kurázsi kizárólag nonprofit szervezetek; alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, közalapítványok számára készül. A minimum kétezer darab, egyenként 50 000 forint névértékű, névre szóló, nyílt végű befektetési jegyet azért hozzák forgalomba, hogy segítsenek a sokezer bejegyzett nonprofit szervezetnek megtartani pénzük értékállóságát. Az alapokat a Konzum Bankban lehet megvásárolni, illetve jegyezni, ami garanciát vállal a jegyek hozamára. Bajban a baromfi- és a kisállattenyésztők Túlzott létszám, magas költségek jellemzik a hazai bankrendszert Fogyókúrát sürget a tulajdonos Másfél-kétszer nagyobb költségekkel dolgoznak a hazai bankok, mint az ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtó nyugat-európai pénzintézetek. Ezt Czirják Sándor jelentette ki a közelmúltban egy szakmai konferencián. A jelenség okairól és a tennivalókról kérdeztük a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. A kereskedelmi bankoknál az árbevételhez képest túlságosan magas az alkalmazottak száma - mutatott rá elöljáróban a neves pénzember. A kétszintű bankrendszer nagy lendületű kialakításakor az állami pénzintézetek rendkívüli mértékben felduzzasztották létszámukat. Ráadásul a kisbankok is úgy gondolták, hogy a nagyobb piaci részesedés eléréséhez elegendő néhány új üzletág, amihez pedig mindenekelőtt létszám kell. A kezdeti várakozás azonban túlzottnak bizonyult, a tortaszelet vékonyabb lett, mint gondolták. Az aránytalanul magas működési költségeket azonban már nem lehet nem tudomásul venni, s ezt a bankok mindinkább maguk is felismerik. A több mint négyezer alkalmazottat foglalkoztató Magyar Hitelbankból például ezres nagyságú leépítésekről érkeznek hírek. Bizonyos, hogy a privatizálás nyomán lényeges változások következnek be a költség- gazdálkodásban. A külföldi tulajdonosok, a nyugati befektetők - ahogy mondani szokták - költségérzékenyebbek, mint a magyar állam. A külföldiek fordított stratégia szerint dolgoznak; rendszerint előbb a mérlegfőösszeg növelését tűzik ki célul az adott létszámmal, s ha a személyzet nem bírja a megsokasodott feladatokat, akkor felülvizsgálják a létszámot. Ez a jellemző gyakorlat a külföldi, illetve a külföldi-magyar vegyes bankoknál. A hazai pénzintézeteknél tapasztalható magas költségekért természetesen nem csupán a túlzottan magas létszám a felelős. Az indokolatlan kiadásokat másutt is meg lehet és meg kell szüntetni - mondta többek között Cziiják Sándor. (deregán) hírek a gazdaságból Közeledés a légivitában Még kérdéses, megtartja-e a Malév részvényeit az Alitalia olasz légitársaság, amely súlyos anyagi gondokkal küzd, de bizonyosra vehető: ez nem befolyásolja kedvezőtlenül a magyar légitársaság működését. Az Alitaliával szembeni 8,5 millió dolláros Malév-követelés ügyében számos kompromisszum született és már nagyon közel állnak egymáshoz az álláspontok. A ténylegesen fizetendő összeg nagyságáról várhatóan február végéig megszületik a megállapodás. Gyorsan gyarapodó „bankárok” Már több mint 7 milliárd forintos vagyont kezel a Bankár Kft. A céh tavalyi, adózás előtti nyeresége eléri a 108 millió forintot. A közelmúltban megalakult a kft. második, határidős devizaügyletekkel foglalkozó részvénytársasága, és magán- személyek közreműködésével országos önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakat is létrehoztak a cég tulajdonosai. Ezek vagyonát 200 millió forint körülire becsülik. Német-magyar szakképzés Meghirdették a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara harmadik tanévének programját. Ezúttal ipari ügyintéző, külkereskedelmi ügyintéző, valamint banki ügyintéző tanfolyamokat indítanak. A sikeres vizsgát tanúsító oklevelet Németországban és az Európai Unió országaiban hivatalosan elismert kamarai szakmai képesítésként fogadják el. A korhatárhoz nem kötött, kétéves képzést a német állam támogatja, de a tandíj egy részét a tanulóknak kell állniuk. Piackutatás Kis-Jugoszláviában Mintegy száz kis- és középvállalkozó utazott vasárnap Belgrádba a Magyar Kézműves Kamara szervezésében, hogy felmérje a balkáni háborút követő piaci lehetőségeket Kis-Jugoszláviában. A látogatás feltételeit egy tavaly megállapodás teremtette meg. Az üzletemberek között elsősorban építési vállalkozók vannak, ám akad közöttük, aki gépipari, orvosi műszergyártó, élelmiszer-ipari területen érdekelt.
