Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-24 / 54. szám
1996. február 24., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Marafkó László: Időprés Öt novellát és egy kisregényt tartalmaz a hajdan Pécsett tevékenykedő író és publicista könyve. Az eltérő tematikájú és poétikai megformáltságű szövegeket a metaforikus-szimbolikus cím mint közös motívum kapcsolja össze: mindegyikük az időfői, a modem európai próza egyik alapproblémájáról szól. És természetesen nemcsak az időről, hanem az idő szorításában vergődő, küszködő emberről is, aki ez esetben legtöbbször a szervező azonosítható. Éppen ebből következik, hogy a különböző szerepekben és alteregók- ban megjelenő „lírai én” állandó jelenléte erőteljesen lirizálttá teszi a prózai dikciót. A rövidebb írások egyike sem tartozik a klasszikus értelemben vett novella-típusok közé, mivel epikus tartalmuk alig van. Az életszakaszokat, pillanatokat, hangulatokat megrögzítő helyzetek olykor a dráma, máskor meg a líra műneméhez közelítik Marafkó kisprózái írásait. „S a gyerekkori kép végigáramlik benne, mint gyors hatású gyógyszer, kábulattal, az idő karbolszagá- vál. Ez marad meg az idő nar- kománjának. Visszacsapó illatok. Felcsapó semmi.” (Viva camera.) Másutt a szövegformálás Pilinszky véglegesen tömör versbeszédére emlékeztet, némelyütt meg a rímes próza, a makáma műfaját idézi. Az első írás - Akkor, Hanoiban - tulajdonképpen az Időprés című kisregény egyik epizódjának tekinthető: e két szöveg „préseli”, fogja össze a kötet darabjait. A címadó mű különösképp izgalmas, melyben négy idősík és történés nyomódik egymásra. Ebben az esetben nem pusztán a jól ismert szimultán technikával van dolgunk, mivel az időben és térben egymástól távol eső szereplők és történések „átjárják” egymást, miáltal Marafkó többértelmű jelentésmezőket hoz létre. A tengerparti, múltat idéző beszélgetés hőse Kalandász, kinek vietnami történeteihez kapcsolódik a kalandokat hajszoló, önironikus-heroikus Thészeusz mitológiai figurája és története. Az idő ezzel egyszerre tágul és sűrűn, s a harmadik létsíkban megjelenő Zakariás alakja a Biblia világát is a „présbe” szorítja. A hamis bálvány (bikaborjú) ellen küzdő kiválasztott képzete ösz- szekapcsolódik a Városon zsarnokoskodó Minotauruszt támadó Hérosz képével. A krétai labirintus általános szimbólummá nő: a szerző saját küzdelmeinek korszakát (puha diktatúra) is jelképezi. A kafkai méretű szorongásra nemcsak a történések utalnak, hanem a főhős (alteregó ?) nevének - Kalandász - rövidítése is: K. (Anonymus) Mihalik Zsolt Makay Ida Átsüt Szikrázik, vakít szüntelen, ékkő a múlt süppedt sötétjén az a májusok májusa, az el nem boruló verőfény, szerelem pünkösd reggelek őrtűz fagyos hegycsúcsmagányon, . Nap, soha nem fogyatkozó. Átsüt földmélyi éjszakámon. Galambosi László Vergődés Mint cellából kilépő szerzetes: sóváran indulsz fehér fény felé, míg szétszakadva, lassan mélybe hull, mielőtt szárnyad megérintené. Rettegsz. A bajok szakadékai pusztítanak. Ha fagyni kezdenek bennük a lét fakó növényei: üvölt a medvetorkú förgeteg. Vergődünk. A Hold jéggel teli tó. Csontból sítalpat készít a Halál. Száguld: fején csörög deres sisak; palástján csonkolt arcú rózsaszál. Lángok ölében vérvörös a fa. Nem nő az égig: üszőkké omol. De fönti hangok bokrai mögött az Isten hátaslova abrakok „Nem késtem le semmiről” A zenében crescendo - decres- cendoval jelölik a fokozatos erősödést, halkulást. Valami hasonló pereg le előttünk itt is, prózában, a Rokonok zárójelenetében, utolsó lökésként a tragikus véghez. A polgármester úr őfőméltósága és Kardics bácsi bankigazgató féktelen jókedve szinte az extázisig fokozódik, rendre végigélvezve a főügyész „melléfogását”, amellyel belekeverte magát egy szénpanama ügybe. A főhős pedig ott áll előttük. Falfehéren. Éelháborodva és kiborulva, eleinte határozottan, erélyesen vizsgálatot követelve. Majd a hangja fokozatosan egyre halkabb, erőtlenebb és bizonytalanabb. A két vén gazember káröröme pedig határtalan. Nem látnak, nem hallanak - mintha a főügyész ott sem lenne ... Semmibe veszik, levegőnek nézik. Kopjáss ezen a ponton jut el a végső elhatározásig. Kirohan. Az utolsó szó a forgópisztolyé. A főügyészt Besenczi Árpád vendégként alakítja mélyrehatóan, kiváló stílusérzékkel. Besenczi számos megnyilvánulással vonta magára a figyelmet az utóbbi mintegy tíz évben. Diákkorában parodizált, verseket mondott. Tudatosan készült a színészi pályára. Másodiknak azért beírta a jogot ... S ide fölvették. El is végezte a tőle messze távoli szaktudományt a pécsi egyetemen. A színházi pálya mégis sikerült. Amatőrként játszott a Pécsi Egyetemi Színpadon, majd a Pécsi Kis- színházban. Kisebbmagyobb szerepeket kapott, olykor egy-egy főszerepet. Néhány cím, emlékeztetőül: Három nővér, Optimista tragédia, Hegedűs a háztetőn, Szentistvánnapi búcsú - és sok más. Kedves emlékek. 1989-ben Lengyel György meghívta Besenczit az Antonius és Kleopatra egy kisebb szerepére. Majd több más feladatra is. Nagyjából akkortájt végzett a jogon s avatták doktorrá. A következő évadban pedig már a Pécsi Nemzed Színház tagja. Jobbnál jobb szerepekre emlékszik a Kakukkfészekben, a Godspell-ben, a Bolha a fülben egy-egy feladatára vagy Szép Ernő A vőlegény-ének címszerepére, amit meghívásra Egerben is eljátszott vendégként. Volt Zuboly a „ Szentivánéji ’’-ben, volt Ádám; az Amit a lakáj látott Főorvosa; játszotta Goldoni A hazug szolgaszerepét s Dromiot, egy másik szolgaszerepet a Tévedések vígjátéké-ban, vendégként, Budapesten. Nyaranként a Pécsi Nyári Színházban (amíg volt) játszotta a Paraszt Hamletet, Bicska Maxit, Floridort a NeBesenczi Árpád Bacskó Tündével báncsvirágban; karakterszerepet A Svejk-ben, a Kupeckomé- diában és hosszan sorolhatnám. Mindez együttvéve pályakezdésként is a legszebbek közül való. Különösen, ha a színész érzi, hogy felfigyeltek rá, s ami a legfontosabb: hívják ... Számítanak rá. így jutott el Léner Péter igazgató hívására mostani állomáshelyére, a József Attila Színházba is. Élőször egy musical kisebb szerepeiben lépett színpadra, majd szerződés várta. És szerepek. Herczeg Ferenc Gyurkovics lányok-jában, az Éjjeli menedékhelyben, tavaly egy máig is tartó nagy sikerű zenés vígjátékban s Molnár Ferenc műveiben (Színház). És egyidejűleg vendégjátékok Egerben és természetesen Pécsett, ahová hazaváiják mindenkor. Két éve a Három testőr D’Artagnan-jaként, legutóbb pedig a Rokonok főszerepére kérte a rendező, Balikó Tamás. Besenczinek otthona a színház. Alkatilag barátságos, segítőkész, nyitott mindenre és mindenkire. Természetes, egyszerű és közvetlen, széles baráti kőnél. Az a típus, akit mindenhol szívesen látnak, s aki, úgy tűnik, mind inkább otthon érzi magát a fővárosban. Lakásvételen, letelepedésen gondolkodik. , Lehet - mondta -, sokfelé elhívnak, elkerülök vendégként a jövőben is. De szívesen jövök ide, haza s máshová is. Színházamban - befogadtak... Újabban már megkeresnek a szinkrontól is, kapok új feladatokat. És úgy érzem, nem késtem le semmiről...” í? Lassan elköszönünk. Este Roko- nok-előadás. Besenczi Árpád ilyenkor, előadás előtt jó időben bemegy. Végignézi a kellékeit, s beszívja a színpad levegőjét Találkoznak egymással... Azután felöltözik, s jó fél óra múlva egy arányos termetű,jól öltözött fiatalember lép társaival a közönség elé: dr. Kopjáss, Zsarátnok város főügyésze. W. E. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Virtuális Galéria Egyedülálló bemutatóra készül az IQSOFT Rt., a Silicon Graphics és a Magyar Iparművészeti Főiskola. Február 28-tól tekinthető meg először az a rendszer, amelynek segítségével az Iparművészeti Főiskola létrehozza az ország első „Virtuális Galériáját”. A rendszer lehetővé teszi egy-egy művész teljes életművének feldolgozását. A szöveges adatbázis kiegészül a művek képi megjelenítésével, így a felhasználó a maga szervezte „kiállításokat” járhatja körbe. Ha vállalkozó kedvű, és ki akarja próbálni művészi képességeit, maga is létrehozhat kompozíciókat a számítógépen. A rendszer alkalmas múzeumok teljes kiállítási anyagának feldolgozására. A tárgyak megjelenítése mellett mód van a rendszeren belül szöveges adatbázisok létrehozására. A tetszőleges szempontok szerinti feldolgozás lehetővé teszi egyegy művész vagy mű, művészeti irányzat vagy korszak kutatási mélységekig történő feldolgozását. A rendszer új dimenziókat nyit a múzeumi szolgáltatásokban, illetve az ott felhalmozott kulturális érték új szempontok szerinti feldolgozását teszi lehetővé. A rendszer iránt érdeklődők az Internet galaxis kiállításon, a Budapest Galériában találkozhatnak a „Virtuális Galériával” március 3-ig. Marionettszínház Nemcsak gyermekeknek szól az az előadás, mellyel február 24-én várja a nézőket az Arc en Terre Színház a pécsi Művészetek Házában. A „Charta, négy papírtörténet” című produkcióban a 19. századi angol „papírszínház” tradíciói elevenednek meg. Az előadás 19 órakor kezdődik. Reneszánsz farsang Egész napos programmal várja a gyermekeket február 24-én Pécsett a Szivárvány Gyermekház. A Kicsik szombat dél- előttje keretében kézműves foglalkozások zajlanak, működik a törpjátszó, a picik angol klubja és az Elsős lettem klub. Délután 15 órától jelmezes reneszánsz farsang veszi kezdetét, a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével, zenével, tánccal, jelmezversennyel. Egy új bohózat Tóth Miklós zenés bohózatát mutatják be február 26-án Pécsett, a Helyőrségi klubban. Az „Üldöznek a nők” című három felvonásos darabot Moravetz Levente rendezte. Szerepel benne Fillár István, N. Szabó Sándor, Unger Pálma, Dévényi Ildikó, Tadics Agnes és Dér Da- lida is. Közgyűlés Közgyűlést tart február 24-én 10 órától a Pécs-Baranyai Kó- rus-és Zenekari Szövetség a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban. Az elnökségi beszámoló mellett a tagdíjakról és az idei év programjavaslatáról is szó lesz. A Művészetek Háza ajánlataiból Takáts Gyula költőt köszönti Szirtes Gábor február 26-án 18 órakor a Házban, a Pannónia Könyvek új kiadványa, a „Csu és Drangalag” című kötet megjelenése alkalmából. A szerzővel Tüskés Tibor beszélget. Másnap, 27-én 19 órakor a Magyar Zongorás Trió kitűnő előadói lépnek fel a pécsi közönség előtt, Debussy és Fauré műveivel. 29-én a zeneszeretők Kovács István dal- és áriaestjét hallgathatják meg 19 órai kezdettel. Elhangzanak Bach, Händel, Mozart, Schubert, Bellini, Puccini és Verdi művek. Millecentenárium A Magyar őstörténet című előadássorozat keretében a pécsi Ifjúsági Házban február 28-án a magyarok betelepüléséről Frankné dr. Font Márta, a JPTE Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének vezetője tart előadást. Dr. Sarosácz György a kiállítás rendzése közben FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Magyarok, horvátok 1100 éve A horvát-magyar kapcsolatok 1100 évéről rendez kiállítást Budapesten dr. Sarosácz György néprajzkutató, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója. Egy további hely- történeti kiállítással a város évszázadait mutatja be Mohácson, 1093-tól 1945-ig. A 4000 tárgyat őrző kisvárosi múzeumból húsz évvel ezelőtt jött létre a Duna-parti településen a hazai horvátok, szerbek, szlovének közös bázismúzeuma. Megszületésében dr. Sarosácz Györgynek van kimagasló szerepe, aki 1965-től dolgozik itt. A muzeológia őt elsősorban alapos és körültekintő gyűjtőként ismeri, aki egész munka- közösségek feladatát teljesítette harminc év alatt. A bázis létrehozásához annak idején a főiskolai hallgatókat is mozgósította, akik közül sokan ma is aktív néprajzkutatók, nyelvészek, tanárok. Évente két-há- rom alkalommal nyolc-tíz fős csoportok végezték keze alatt a gyűjtőmunkát, és hoztak létre párját ritkító gyűjteményt. A bázismúzeum húsz éve a megye anyagi segítségével született meg. Mindehhez kiváló raktárra és restaurátorműhelyre találtak Mohácson, egy többszintes régi gabonaraktárban. Itt érzékelhető a maga sokféleségében a felgyűjtött néprajzi anyag. A kutató itt mélyülhet el igazán egy-egy téma változatainak tanulmányozásában. Évi két-három időszakos kiállítást tartottak rendszeresen, és termékeny kapcsolatot alakítottak ki Zágráb illetve Újvidék néprajzi múzeumaival is. Ilyen alapokon születik most a két nép kapcsolatát illusztráló kiállítás is, amely a horvátok majd a magyarok Kárpát-medencében való megjelenését, együttélését, közös királyságát mutatja be. Kimagasló történelmi személyiségek, művészek sorát vonultatja fel, hitéletüket, papjaikat, iskoláikat mutatja be továbbá a paraszti életet, a kézműveseket, a horvát népi kultúrát. Talán nem lesz anyagi akadálya annak, hogy a két nép együttélését bemutató kiállítást Budapest után Pécsett, Baján és Szombathelyen is láthassa majd a közönség. G. O. K
