Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-24 / 54. szám
Kultúra - Művelődés 1996. február 24., szombat \ 6 Dunántúli Napló Gryllus Dorka mint Csokonai Lili Jegyzetek a filmszemléről A 27. Magyar Filmszemle szignálján előbb egy kis balerina piruettezik, majd egy javakorabeli férfi tűnik fel, aki polgári küllemét meghazudtoló groteszk szökdelés után lendületet vesz és a vászonról szinte átugrik a nézőtérre. A szellemes kis „félperces” részint tisztelgő visszautalás az első magyar mozgóképre, Zitkovszky Béla 1901-ben készült Tánc-ára. (s rajta keresztül a hazai filmkészítés közel száz éves múltjára), részint pedig a moziba járás időnként már-már elfelejtett örömének felidézése. A fiatal szervezők ezúttal néhány érdekes programmal egészítették ki a szemle főműsorát. Kisjátékfilmek is vászonra kerültek, főként fiatal alkotók műhelyéből, a Filmintézet bemutatott két felújított mozgóképet, Balog Béla Megfagyott gyermek-ét (1921) és Makk Károly Szerelem (1970) című művét, portréfilm idézte a nemrég elhunyt Zolnay Pál emlékét, s hozzáférhető vált a Bódy Gábor teljes életművét felölelő CD-sorozat öt lemeze közül az első, amelyen a Kozmetikaelmélet is látható, Bódy egyik legutolsó munkája. Nem a szervezők tehetnek arról, hogy a budapesti játékfilmszemle idei mezőnye bizony jócskán elmaradt a várakozástól. Sőt, olyan fércművek is a vászonra kerültek, hogy szerintem a jövőre vonatkozóan esetleg el kéne gondolkodni az előzsűrizés valamely formájának bevezetésén. Az általam látott filmek közül nekem nagy csalódást okozott Erdélyi János és Zsigmond Dezső Az asszony című filmje, s jóllehet megtörtént eseményen alapul, amelyet már egy dokumentumfilm is feldolgozott korábban, mégis kimódoltnak, helyenként képtelennek tűnik, mint Vojtina malacának sikoltása („csont és vér noha”). A fiatal Fekete Ibolya Boise vitá-ja ellenben ígéretes teljesítmény. Három orosz fiatalember magyarországi élményeit veszi alapul a rendszerváltás éveiből. Szintén dokumentum- film- előzményre tekint visz- sza, a rendezőnek azonban ezúttal sikerült az egyedi sorsokból általános érvényű tanulságot leszűrni, anélkül, hogy a történetet elvont modellé párolta-szegényítette volna. A két színész-rendező alkotásai (Kern András: Sztracsa- tella és Koltai Róbert: Szamba) felemás eredményt hoztak. Sajnos, túlságosan rátelepszenek saját filmjükre, koncepciójuk valójában egyetlen figurára terjed ki, ezt azonban végső soron nem képesek se a lélekábrázolás, se a kömyezetrajz szempontjából igazán hitelessé formálni. Nem tetszett Szabó Ildikó Csajok című filmje sem, mert szubjektivitását felszínesnek tartom, dramaturgiáját pedig mesterkéltnek, s feminista szemléletmódjának jelmezében olyan értékeket támad, amelyek erre nem szolgáltak rá. Altorjay Gábor Punta Grande című „akármije” szerintem, kimondom kereken, a giccs kategóriájába tartozik. Amulva hallottam, hogy voltak, akik különös mélységeket láttak benne. Sokan a benevezett idősebb rendezők megújulását várták a szemlétől. Nos, bár bemutatott munkáik most is egy adott szakmai szintet képviselnek, mégis inkább a korábbi művek utánérzéseinek tűnnek. Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotása Edith Stein, a zsidó származású karmelita apáca életútját idézi fel, a témában rejlő filozofi- kum megragadását és a lélek- rajz elmélyülését azonban egy ponton túl korlátozza a rendezőnő ragaszkodása egy meglehetősen konvencionális dramaturgiához. Sándor Pál Ég a város, ég a ház is című opusa dekoratív városvízió, Makk Károly Magyar pizzája groteszk anekdota, Jancsó Miklós A nagy agyhalál-a újabb variáció az ismert motívumokra. E három epizódfilm együtt, Szeressük egymást, gyerekek! címmel szerepelt a szemle nyitó díszelőadásán. Sokat vártam Sólyom András Érzékek iskolája című filmjétől. Úgy véltem, rendezője rendkívüli feladatra vállalkozott Csokonai Lili (vagyis hát Esterházy Péter) Tizenhét hattyúk című könyvének vászonra idézésével. Kíváncsi voltam, vajon miféle vizuális jelrendszerrel lehet élményszerűvé tenni az archaikus nyelv eleven üzenettel való feltöltésének irodalmi experimentumát. Sajnos, a film képi beszédmódja leegyszerűsített és síkszerű: Máthé Tibor felvételei helyenként öncélúan esztétizálnak, a rendező pedig az önálló stílus kialakítása terén bátortalannak bizonyul. Molnár György A rossz orvos-a míves, de kevéssé eredeti Kosztolányi- adaptáció. Az idei mezőnyből, akárcsak tavaly, Gothár Péter filmje emelkedett ki. A Hagy- jállógva Vászka merész mozgóképi kísérlet - maradandó érvényű megoldással! A film oroszul beszél, cselekménye a forradalom utáni Pétervárott játszódik. Hősei furfangos rablók, akik túljárnak a hatalom „eszén”, a valódi főszereplő azonban Máté Gábor ironikus hangú magyar mesemondója, akinek kommentárjai - hol leleményes áttételekkel, hol játékos ismétlődésekkel - remekül illeszkednek a „lágermese” fordulataihoz és Gózon Francisco bravúrosan stilizált képeihez. A go- goli-bulgakovi groteszk fantasztikum (és a kulesovi vizu- alitás!) hagyományaiból táplálkozó film katartikusan mai élményt nyújt. Gothár Péter filmje egy ennél jóval színvonalasabb versenyben is bizonyára fődíjat kapott volna. Nem a rendező tehet róla, hogy idén egyszerűen nem volt ellenfele. Nagy Imre x <• ^ ASZ- és ügyészségi vizsgálat az Angol és Amerikai Kultúráért Alapítvány ellen Alapítvány és ingovány Meglehet, már az egész város tudja, kik és mikor hozták létre az Angol és Amerikai Kultúráért Alapítványt, mikor nyitották meg Pécsett az általa működtetett Angol Központot, milyen furcsa történetekről szólt az utóbbi egy évben a sajtó. A főszereplők: az intézmény épületét az alapítvány rendelkezésére bocsátó városi önkormányzat, Horányi Özséb, mint az egyik alapító, aki felmentett dékánként is ismert már a közvélemény előtt, illetve az alapítvány képviselője: Derényi András, az angol központot fő szponzorként támogató BAT Pécsi Dohánygyár Kft. Talán kevéssé közismert még e történethez kötődően az Állami Számvevőszék, az ügyészség. Úgy tűnik - a szerkesztőségünk oknyomozó riportja során feltárt tények alapján - most már az utóbbiaké lesz a főszerep. Ügyészségi törvényességi vizsgálatot kezdeményezett a BAT. Megbízottjának, dr. Berky Tamás ügyvédnek álláspontja: az alapítvány nem hozta létre a saját maga által meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzatban körülírt szerveket, nem tartotta be működési rendjét, nem felel meg az eredeti célkitűzéseiben elvártaknak, nincs kuratóriuma, nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel. Valóban - hogy csak egyet ragadjunk ki - joggal vetődik fel a kérdés: miként tud egy alapítvány kuratórium nélkül működni? Az ügyvitelhez, a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen döntéseket ilyen esetben ki hozhatja meg, s aki ebben a helyzetben van, milyen felelősséggel és kinek tartozik? A kuratórium elnöke még a múlt év áprilisában bejelentette lemondását, a testület pedig augusztusban szűnt meg. Oka: a BAT és az önkormányzat, mint fő támogatók, jogosítva érezték magukat arra, hogy az Angol Központ vezetésére az általuk javasolt személyt nevezzék ki. Aki egyébként az említett alapítvány másik - időközben elhunyt - alapítójának felsőfokú végzettséggel és természetesen angol diplomával rendelkező fia, s maga is aktívan részt vett részint az alapítvány, különösen pedig az Angol Központ kialakításában, működése anyagi hátterének megteremtésében. A kuratórium jogai csorbításának érezte a BAT és az önkormányzat igényét, s Horányi Özséb javaslatára - elősegítheti a patthelyzet feloldását - beszüntette működését. Kuratórium nélkül A BAT azonban csak az egyik - bár a pénzügyi támogatást nézve: meghatározó - háttere az Angol Központnak. A másik a városi önkormányzat, azzal, hogy határozatlan időre ingyenesen az alapítvány használatába adta a Mária-utcai reprezentatív épületet. Bár: azáltal vált igazán reprezentatívvá, hogy a BAT a felújításához 15 millió forinttal hozzájárult. A város polgármestere a BATtámogatás megszüntetése nyomán bejelentette: kezdeményezni fogja az épület használatba adásáról szóló megállapodás felmondását. Ez újabb kérdést szül: ha nincs az alapítvány mögött sem a BAT pénze, sem az önkormányzat támogatása, ki van a háttérben, aki ezek hiányában is működtetni óhajtja? A költség- vetés címén az akkor még működő kuratórium elé vitt anyag annyira fércmunka volt — egyébként az előteijesztő Derényi el sem ment erre a kuratóriumi ülésre -, hogy a testület nem fogadta el - ám az egyértelmű: csak bevételeire támaszkodva az intézmény működés- képtelenné válna. Ha tehát nincs BAT, nincs városi ön- kormányzat, nincs elég bevétel - valakinek lennie kell a háttérben. Egy szervezetnek? Egy új szponzornak? Más pénznek. Alku a háttérben Felsejlik ebben az ügyben Mihályi Endre neve is. Ügyvezetőként jegyezte a Nemzetközi Közoktatásfejlesztési Alapítványt. Ez volt az, amelyik idegen nyelvi kurzusokat, utazásokat szervezett a diákságnak - a befizetett pénzek azonban eltűntek, természetesen az utazások ködbe vesztek. (A Széchenyi 31 diákjának gyors közbeavatkozással biztosította az út költségeit a Pécsi Dohánygyár.) „Címtévesztés” is volt: miután Mihályi az ajánlataiban úgy jelezte az iskoláknak, mintha a továbbképzést, a tanulmányu- takat az Angol Központtal együttesen szervezné és a szerződéseket is így kötötte meg, a becsapott emberek a pénz eltűnése után az Angol Központot rohamozták meg. Mihályinak valóban itt volt irodája, feltételezhető, hogy az Angol Központban egyedüli aláírási joggal rendelkező Derényi tudott a „túlcímkézett” Mihályi-ajánla- tokról, ha már szerepelt ezeken az Angol Központ neve is. Már csak azért is, mert Derényi volt Mihályi ajánlója a kormányfő mellé szervezett, Havas Henrik vezette sajtócsapatba - ám közben Mihályi Endre sikkasztás gyanújába keveredett... Ha már a pénzről esik szó: van itt néhány millió forint, amit a BAT a lelépésért, pontosabban azért ajánlott fel az Angol és Amerikai Kultúráért Alapítványnak, hogy vonuljon ki az épületből. A tárgyalásokról részletes információk természetesen nincsenek, de megemelt igényekről beszélnek. A BAT ugyan világcég, de jta figyelembe vesszük, hogy két év alatt eddig összesen mintegy 20 millió forintot fordított az alapítványra és az általa működtetett Angol Központra, vélhető, hogy érthetetlennek tartja a „srófolást”. Tiszta képet! A BAT ugyanis - erősíti meg Egyed Kálmán, a pécsi gyár PR-menedzsere - megmaradt eredeti álláspontjánál: a város és egyetemi ifjúsága csak nyerhet egy ilyen intézmény mű- ködtetésével-jelenlétével, maga a kezdeményezés nagyszerű és a programtól visszalépni nehezen pótolható vesztesége lenne Pécsnek, a diákságnak. Ennek azonban előfeltétele, hogy jogszerűen felálló, megfelelő szervezettel rendelkező alapítvány szabályosan működtesse, s legyen végre vezetője az Angol Központnak. Mint jeleztük: lehet a továbbiakban az ügy főszereplője az Állami Számvevőszék és az ügyészség. Február 12-én a város polgármestere, dr. Páva Zsolt megkérte az alapítvány ellen az Állami Számvevőszék vizsgálatát, részben annak okán, hogy a működését kísérő információk nyugtalanítják az önkormányzatot, részben azért, hogy akármilyen eredménnyel záruljon is a vizsgálat, végre tiszta képet lehessen kapni az alapítvány, illetve a Nemzetközi Angol Központ működéséről. Nyugtalanítja az ingoványos talajra csúszott helyzet - derül ki a leveleikből - az angol és az amerikai nagykövetséget is. A polgármester álláspontja: minthogy az épület a város tulajdona, használata a közérdek szempontjából sem közömbös. A vizsgálat megindítása időzítésének oka: az alapítvánnyal kötött szerződés alapján csak akkor lehet a használót az épület elhagyására felszólítani, ha még ez év első felében ezt kezdeményezi a polgármesteri hivatal. Szponzor-keresés Az alapítvány képviselője Derényi András. Véleménye szerint nem kötelező a költség- vetés készítése. Elismerte: amikor a még működő kuratórium visszadobta a testület által előírt költségszámítást, elnöke 30 napon belül választ ígért az akkor feltett kérdésekre. Ezeket azonban a múlt év februárja óta sem kapták meg a kurátorok.. . Mint egyedüli aláírási joggal rendelkező, jelenleg Derényi felel minden, az alapítványt, az Angol Központot érintő döntésért. Ami a BAT-támogatás kivonulását, az önkormányzati szándékot - visszavonni az épületet használati jogát - illeti, Derényi nem nyugtalan: ígéretes tárgyalásokat említ, megnevezve a lehetséges szponzorok közül az egyik neves elektrotechnikai céget. Ennek hátteréből csak annyit: e cég egyik budapesti középvezetője volt az egyik pályázó az Angol Központ igazgatói székére . . . Azt is megtudtuk: az Angol Központ mint jogi személy nincs bejegyezve. Derényi szerint: ha az alapítvány jogi személy, felesleges ezt kérni. Átfedések a nyelvoktatásban Németh Balázs, a másik alar pító fia, az intézmény egyik ötletgazdája és ennek döntő mén tékben megvalósítója szerint az alapítvány képtelen saját erejéből megélni. Áz ő pályázatát az igazgatói székre nem fogadták el, mert nem volt diplomája - 57 nap múlva azonban kettőt is megkapott. A pályázati hirdetésben a közgazdasági végzettség nem szerepelt a feltételek között. Meggyőződése: ha eredeti céljainak, a jogszabályoknak megfelelően működne az alapítvány, működtetné az Angol Központot, Európára kisugárzó hatása lehetne az intézi ménynek, ahol akár nemzetközi diplomát is adhatnának, hasonlóan a Soros-féle Közép-Eu- rópa Egyetemhez. Egyetem! Különös átfedésekre derített fényt egy belső ellenőri vizsgálat a bölcsészettudományi karon: összefolyni látszik az itt folyó, illetve az Angol Központ által szervezett nyelvoktatás. A részletek mellőzésével egyelőre csak annyit: alapos vizsgálatra szorul, hogy egy, a JPTE bölcsészettudományi kara, illetve az alapítvány közötti megállapodás alapján indított nyelvi továbbképzésben kik működtek közre oktatóként, ezért honnan és milyen honoráriumot kaptak, hány diák vett ezeken részt részben a diploma megszerzésének érdekében - ez esetben ugyanis ingyenes a képzés -, részben „csak” egy nyelv megtanulása érdekében - ekkor viszont jogos a tandíj kérése - és hogy ezt tisztázandó miért nem adta át a kért adatokat az egyetem belső ellenőrzésének az alapítvány? Mészáros Attila Egy kép a háromszázból Marietta Whittlesey Lovak c. albuma A ló sokezer év óta társa az embernek. Egy életforma része: segítség a kenyérkeresetben, harcostárs a háborúban, társ a sportban. Valamikor vagyontárgy, és még ma is szimbóluma a gazdagságnak, a hatalomnak, a szépségnek és az erőnek. Versek, regények, drámák születtek róla, festőket ihletett, és fotóművészek kamerája örökítette meg. A szép albumok kiadója, a kapós- vári Holló és Társa most megjelentette Marietta Whittlesey angol fotóművész háromszáz képét a lovakról egy kiváló tanulmány kíséretében, amely az ember és a ló kapcsolatának történetét mutatja be igen szemléletesen és érdekesen. >
