Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-17 / 47. szám

1996. február 17., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Meszes is részönkormányzatért jelentkezett Ami várható volt, bekövetkezett. A város olyan telepü­lésrésze is benyúj­totta igényét ré­szönkormányza­tért, amely koráb­ban nem volt önálló település és törté­nelmi léptékben vi­szonylag újonnan beépült terület. Me­szesről van szó, ahol ugyan már a század elején volt egy kis bányász lakótelep, ám maga a város­rész csak az 50-es évek elején alakult ki. Ahhoz korhoz képest építészetileg Jól megférnek egymás mellett a régi bányászkolónia sorházai, és a szin- keveset változott. fen a bányászoknak épült panelházak Meszesen fotó: laufer l. Isteni gondok a fűrésszel „Más a mű hatása, és megint más tudni, hogy miként jött létre ” - hangsúlyozta E. A. Poe a művészeti alkotásokkal kapcsolatban. Az amerikai költó' (egyben krimiirodalom apostola) itt ugyan nem tér ki a „miért”-re, de azért az mégis ide értendő. Együtt a három - a mű célja, megvalósítása s végül a hatása - pedig a teremtés alap- problémáját jelenti. Ha úgy tetszik: az isteni gondot. Ilyesfajta teremtői utó-fejtörésre készül Pécs Közgyűlése, ami­kor is vitanapot szándékozik tartani jövő csütörtökön az önkor­mányzat vagyongazdálkodásáról, s azon azon gazdasági társasá­gokról, amelyekre a vagyonának java részét rábízta, s amelyeket az előző közgyűlés hozott létre önkormányzati vagyonból. Ám nem kevés ellenérzés közepette, s ezek átöröklődtek a kétharmad­részt megújult mostani testületre. Az akkori elvi kifogásokat már (kriminális) tapasztalati tények is megtámogatni látszanak. A kérdések kérdése is lehet a vitanapon, hogy vajon a ..kivédhe­tetlen” emberi tényező rázta-e meg a jól kifundált struktúrát, vagy éppen a kitalált szerkezet hibái kínálják fel a terepet - telkeket - az emberi tényező .különös” érvényesülésének? Végül is, ha a kor­rupciómentes vagyongazdálkodás volt a cél egy olyan szervezeti formával, hogy a feladat a végrehajtása kerüljön messze a politi­kai szférától - miképp ezt a hajdani teremtők ma is hangsúlyozzák -, akkor ehhez képest a lelepleződött ,közüzemis” ingatlanügyle­tek igen sajátos tünetek. Logikusan jelenthetik azt is, hogy ez a jel­lempróbáló távolságtartás az ellenőrizhetetlenség magabiztossá­gát váltotta ki a vagyonkezelés esendőbb szereplőinél, de jelenthe­tik azt is, hogy mégsem sikerült még elérni a kívánt távolságot. Egyebekben a vagyonkezelő társaságokra vonatkozóan szinte bibliai az alapkérdés: „Egyenlőnek tekinthetó'-e az agyag a faze­kassal? Dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Fon- tösabb-e a fűrész, mint az, aki húzza? Sőt, Ézsaiást kiegészíthetjük a Prédikátor mondásával: „ Van egy fájdalmasan rossz dolog, amit láttam a nap alatt: a gazdája rovására ó'rizgetett gazdagság ”. Vagy, ha nem is a rovására, akkor vajon a javára őrizgetett-e? Valóban előny, hogy a vagyongazdálkodás specializálódott és - a polgármesteri hivatalt egyként hozzászámítva - legalább négy szervezet foglalkozik a feladattal intézményesült koordináció nél­kül? Van-e olyan stratégiai cél, amelyre együtt mozdulnak és mozgathatók? Vagy netán a jelenlegi formában létezésük értelme és „haszna” a működés öncélja, ha már annak idején megterem­tődtek? Az egyik a regionális önkormányzati bankból ötletéből nyesegettetett vissza fejlesztési intézetté, de esetében a név (még?) nem kötelez. A másik egy alkotmányellenes törvény előli va- gyonmenekítés szalmaszála volt eredetileg, aztán megmaradt. A harmadik afféle mindenes „holdingpótlék” s legutóbb botránykő. Már ebből is felsejlik: a gazdagság ónzgetői esetében milyen nehéz a teremtés alapkérdéseit külön kezelni. Segítségképpen ezért talán azzal kellene kezdeni a vizsgálódást, hogy valójában ki is a gazda? Kié a vagyon, kié az önkormányzat? A mű hatásának megítélése szempontjából - ha a vita nemcsak pusztán a vita kedvéért lesz - ennek a kérdésnek a megválaszolása nem lehetne hatástalan. Dunai Imre 56-os emlékmű a 48-as téren Vagyongazdálkodás és átvilágítás Pécs Önkormányzatának Köz­gyűlése február 22-én, csütör­tökön 10 órai kezdettel tartja soron következő ülését a város­háza nagytermében. Az előzetes napirendi javaslatban két téma szerepel: vita vagyongazdálko­dásról, illetve tájékoztató az in­tézmények átvilágításáról. Az első témához meghívást kap­tak- a gazdasági társaságok igazgató tanácsainak, felügyelő bizottságainak elnökei, a gaz­dasági társaságok vezetői. Tájrendezési pályázatok Az önkormányzat, illetve a Kö­züzemi Rt. benyújtotta pályáza­tait a Központi Környezetvé­delmi Alaphoz. Tájrendezés ki­vitelezése finanszírozásának igényeként szerepel a Székely Bertáján úti, a szamárkúti, a Bárány úti felhagyott mészkő­bánya és azonos jellegű Papp- bánya rendezése; tájrendezesi terv készítése finanszírozásá­nak igényéként pedig a Re­mény utcai, a Zsolnay dombi, Kénesi úti és a Káposztásvölgyi volt anyagnyerőhely, továbbá az Észak-Gyükés volt mészkő­bánya, a Mészégető bánya és a Mecsek-kapu bánya. Pécs és a Régi magyar villamosok A Budapesti Városvédő Egye­sület szervezésében könyv ké­szül a régi magyar villamosok­ról--Ebben helyet kap a hajdani pécsi villamosról való megem­lékezés is. így Pécs Közgyűlé­sének Jogi, Igazgatási és Ügy­rendi Bizottsága átruházott ha­táskörben pozitív választ adott a budapesti egyesület kérel­mére: a Régi magyar villamo­sok című könyv megjelenteté­séhez 50 ezer forint támogatást juttatott. Peremterületként emlegetik inf­rastrukturális ellátottságának szintje, valamint szociális prob­lémái miatt. Ugyanakkor föld­rajzilag kevésbé az: minden irányban van „település­rész-szomszédja”, s zömük még inkább a város peremére esik, s nemcsak a térkép szerint. Az önkormányzat számára a meszesi kezdeményezők - a Külváros Művelődési Egyesület, a BDSZ nyugdíjas alapszerve­zete, a Közbiztonsági Egyesület, valamint a Lakásbérlők és La­kástulajdonosok Egyesülete (számottevő átfedésű tagsággal) - lépése most megmutatja, mi­lyen hézagai is vannak a részön­kormányzatokra vonatkozó sza­bályoknak. Az önkormányzat je­lenlegi szervezeti és működési szabályzata is olyan levegős, hogy azt sem záija ki: népesebb utcákként, terenként alakulhas­sanak részönkormányzatok. Pe­dig lélekszámával Pécs alatta marad az ideális városüzemelte­tési méretnek és egységes irányí­tását a részönkormányzatok el­burjánzása megkérdőjelezi. Ä téma kutatói erősen hangsú­lyozzák: mindenképpen kritiku­san vizsgálandó a részönkor­mányzat alapításának indokolt­sága, különösen, ha nem egy ko­rábban annektált területről van szó. Vajon van-e olyan elkülö­nült speciális érdek, igény vagy gond, amely a város egészéhez képest kirívóan jelentkezik és a teljesítéséhez, illetve megoldá­sához a részönkormányzat ér­demben hozzásegíthet. A 7300 lélekszámú Meszes közel olyan népes, mint az eddig összes pécsi részönkormányzat. Gondjainak és lakossága elszo­morodott hangulatának enyhíté­séhez aligha lesz elegendő olyan jelképes összeg költségkeret­ként, mint amennyit az eddigi ré­szönkormányzatok kapnak. Ám azok legalább a visszakapott re­latív önállóság morzsáival kárpó­toltak. A meszesinek nem le­hetne ilyen helyzeti előnye. D. I. Október 23-án ünnepélyes ke­retek közt, a forradalom és sza­badságharc negyvenedik évfor­dulóján avatjuk a pécsi 56-os emlékművet a 48-as téren. Az emlékmű Farkas Adám Mun- kácsy-díjas szobrászművész al­kotása, a kivitelező a pécsi Illa Gyula és Fiai Bt. Az 1956-os Alapítvány Ku­ratóriumát számosán keresték meg azzal az igénnyel, hogy te­gye lehetővé az egyéni hozzájá­rulást. Társadalmi szervezetek. A Beremendi Cement- és Mész ipari Rt.-t a mohácsi ÉPGÉP DUNA Építőgépgyártó Kft. követte a Tubesi kilátó építésé­nek térítésmentes támogatás­ban. A mohácsi cég nemrégi­pártok, pécsi polgárok a város­házán, a Kossuth téri Ügyfél- szolgálati Irodában és a Művé­szetek Házában vehetik át a készpénzátutalási csekkeket, így Pécs lakossága számára le­hetővé válik, hogy forintjaival elősegítse az emlékmű megva­lósítását. Az adományozók nevét nyil­vánosságra hozzuk. Dr. Romváry Ferenc az 1956-os Alapítvány kuratóriumának elnöke ben elkészítette fémből a kilátó- torony ajtó- és ablakkereteit. A kereteket a pécsi MOBIL Te- hertaxi munkatársai vitték szin­tén térítésmentesen Tóth László asztalosmesterhez. A magyar uránipar története és múzeuma Húszéves archív kép az uránbányából. Érté­kesfotók is ékesíthetik a kiállítást Legutóbb a pécsi ipari múlt lassú elmerülése miatt aggódtam. Okom volt rá: a bányászat emlékei már eltűntek a szem elől. Az urános emlékek megmen- tetésére - hallottuk - történnek lépések. A MÉV jogutód szervei Kővágószöllősön - az iparág böl­csőjénél - szándékoznak uránbányászati múzeu­mot létrehozni. Örülök a szándéknak, csak amiatt van aggályom: lesz-e ott látogatója ennek a múze­umnak? Ügy vélem, nem lenne szabad feladni a pécsi bányászati múzeum (újra)létesítését. Megér­demli az iparág, hogy az új nemzedékeknek tudo­másuk legyen róla: volt egyszer egy szénbányá­szat, s volt négy kurta évtizedig uránbányászat., . Igen, ennyi adatott egy iparágnak. Akik friss diplomásként ott voltak a magyar uránipar születé­sénél, majd szervezték és irányították a működését, azok vele együtt mentek nyugdíjba. Közben soke­zer ember talált megélhetést. A túlmisztifikált urá­nérc volt mindennek az alapja, amelyről 1956-ban elteijedt, hogy kánaáni bőséget hozhat az ország­nak, ha a nyugatnak adjuk el. S amelyről némi bennfen tesség révén hamarosan tudni lehetett: a minősége miatt örülhetünk, hogy a szovjetek meg­veszik. (S ha nincs a hidegháború, talán ők sem). Mindenesetre izgalmas négy évtized volt, amelynek a történetét meg kell írni, s erre vállalko­zott Németh János nyugalmazott bányamérnök - egykori uránvállalati főmérnök - vezetésével egy munkacsoport. A 80-as évek elején az első heve­nyészett vázlatok ismeretében „a szovjetek elárulá­sával” gyanúsították a szerkesztőket, évtizeddel később, amikor már határozott alakot kezdett öl­teni a történet, már szovjet-szolgálatról szólt a gyanú. Pedig a tárgyilagosságra törekvés volt a mozgató erő, miközben ennél is nagyobb erőt kel­lett fordítani a mindvégig „Szigorúan titkos” ira­tok, dokumentációk összegyűjtésére.- Megtisztelő, de rendkívül nehéz feladat - álla­pítja meg Németh János .- hiteles képet alkotni a múltunkról, még akkor is, ha ez nem több 40 évnél. Különösen nehéz és felelősségteljes, ha mindezt korabeli dokumentációk hitelességére alapozva és hagyatkozva kell megírni. Csaknem másfélezer gépelt oldalnyi anyag kész már a négy évtizedet felölelő urán történetből. (Amelyből megtudható például, hogy 45 millió tonna urántartalmú kőzetet hoztak fel, ebből több mint 20 millió kg uránfémet nyertek.) Hogy ebből könyv is legyen, alapítványt szeretnének létrehoz­nia szerkesztők. Hársfai István A Tubes kilátó építésének újabb fejleményei „Szabolcs vezér” emléktúra Millecentenáriumi ünnepségek a Pécsi víz mentén Régészeti feltárások alapján majd félévszázada ismert, hogy Mecsekszabolcs közvetlen köze­lében jelentős kora Árpád-kori temető volt. A település neve is arra utal, amit egyéh források va­lószínűsítenek: itt volt a honfog­laláskori Szabolcs vezér téli szál­láshelye. Ahogy a nyári Dráva- szabolcsnál. Sajátos földrajzi kapcsolat is van: a mecseksza- bolcsi domboldalon ered az a forrás, amely Szabolcsi patakból Pécsi vízzé duzzad, majd a Fe­kete vízzel egyesülve Drávasza- bolcsnál torkollik a Drávába. Ez adta az ötletet a Mecsek- szabolcsi Környezetvédő és Ér­dekvédő Egyesületnek, hogy a hajdan önálló patinás pécsi tele­pülésrész lovas és gyalogos em­léktúrával együtt ünnepelje meg a honfoglalás millecentenáriu- mát a Pécsi víz menti községek­kel. Okkal feltételezhető, hogy ez a vízfolyás volt Szabolcs ve­zér szállásváltó útvonala a Mec­sektől a Dráváig. A 21 érintett település képvi­selői tegnap délután a volt me- csekszabolcsi községháza épüle­tében egyeztek meg az ünnepi staféta elvi programjáról. Ez a Mecsekszabolcsról indul augusz­tus 12-én és a drávászabolcsi forduló ünnepsége után oda tér vissza - kopjafát állítva az útvo­nal településein - az augusztus 19-i záróünnepségre. Az egyesület egyébként Sza­bolcs Emlékparkká kívánja nyil­váníttatni a jelenlegi óvodakertet és közelben eredő forrást is a ve­zérről keresztelné el. Dunai I. Városvédő őrjárat A külterületeknek is megvan a maga patinája, hangulata, ami jellegzetessé teszi ezeket a tele­pülésrészeket. Áz ott élő polgárok is igyekez­nek szépítgetni környezetüket, amire számos példát találunk. Ám sajnos, az ellenkező vég­letre is, amikor egy-egy területről lerí az elha­nyagoltság. A Mohácsi úton jártunkban kaptuk lencsevégre ezt a részletet. A járókelőknek.a városunkba érkezőknek erről a kalyibáról nem a külterületek patinája jut eszükbe. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a február 15-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 30,8%, nitrogéndioxid 37,8%, szénmonoxid 16%, szálló por 62,2%, ózon 26,1%. A város légszennyezettségi mu­tatói az előző napokhoz képest jelentősen kedvezőbb állapotról tanúskodtak. A kéndioxid, a szénmonoxid és a szálló por koncentrációk egyik mérőállo­máson sem érték el a megenge­dett értéket. A nitrogéndioxid koncentrációja a város keleti részén kismértékben és csak rövid időtartamra mutatott túl­lépést. A levegő' szennyezettsé­gének mérését a Városi Va­gyonkezelő' Kft. támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents