Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-17 / 47. szám

10 Dlinántúli Napló Gazdaság 1996. február 17., szombat Németországba és Angliába is kerül az itt készülő kesztyűk sokaságából fotó: laufer László Ismét jönnek a korábban elpártolt és az új megrendelők Bármennyi varrónőt felvennének ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Előbb szárnyalás, azután zuhanórepülés Alaposan megmozgatták a tőzsde világát a múlt hét eseményei. Meglehetősen nagy izgalmat keltett pél­dául, hogy - az előzetes jós­latok és várakozások elle­nére - több közkedvelt pa­pír árfolyama valóságos mélyrepülésbe kezdett. Ez történt például a kárpótlási jeggyel is. Az árfolyam föl­felé ívelő grafikonjának hirte­len megtörésének természete­sen azonnal az lett a követ­kezménye, hogy szinte ugrás­szerűen megnövekedett a jegyeladók tábora. A tőzsdei „közvélemény-kutatók” azonban állítják, hogy szép számban vannak olyanok is, akik ellenálltak a kísértésnek, mert bíznak abban, hogy az új privatizációs hullámnak kö­szönhetően megváltozik a széljárás, s az árfolyam emel­kedni kezd. Tény viszont, hogy - külö­nösen a szerdai tőzsdenap után - a többséget a borúlátók képviselik, akik szerint a kár­pótlási jegy árfolyamának drasztikus változásai nem sok jót ígérnek. A szélsőséges tendenciák érzékelhetők voltak a Disz­kont Kincstárjegyek aukcióin is, hiszen az 1 hónapos papír­nak már magasabb a hozama (25,03-as átlaggal), mint a 3 hónaposé (24,84-es átlagho­zammal). Nagymértékű, jelen esetben tízszeres túljegyzés már csupán az 1 éves futam­idejű papír aukcióján volt. Az elmúlt időszak egyik „sikerpapírja”, az IEB a jelek szerint szintén rossz passzba került: múlt heti árfolyamre­kordja (16 820) után pénteken már csupán 15 500 forint volt az értéke. A gyógyszeripari cégek sem a megszokott jó formáju­kat futották. így a Richter „csak” 4295-ön, az Egis 4650-en, a Humán pedig 1080-on zárta a hét utolsó napját az értéktőzsdén. A szakemberek szerint a londoni tőzsde árfolyammoz­gása indította el a Mól árának esését. A csütörtöki kereske­désen az előző napinál 200 forinttal alacsonyabb áron, 1555-ön zárt. A nagy reményekre jogo­sító BorsodChem részvénye továbbra is igen jól szere­pelt, s az OTC-piacon már 220,5 százalékon is akadt rá vevő. Papírja a hét végére már a londoni értéktőzsde hivatalos értékpapírlistájára is felkerült. Az OTC-piacon viszonyla­gos nyugalom volt érezhető, a csöndes vizeket csupán a-kár­pótlási jegyek árfolyamválto­zása kavarta föl. A heti krónikában ezúttal is szólni kell arról, hogy vissza- visszatérően technikai szüne­tek, áramkimaradások zavar­ják meg az amúgy is sokszor feszült légkörű munka mene­tét a Budapesti Értéktőzsdén. Pedig az értékpapírpiac min­den szereplőjének, s magának a tőzsdének is hasznára válna, ha kényszerű leállások nem borzolnák a kedélyeket. Laczkovics Katalin Cashline Broker Kft. Kevesebb magyar vállalkozik külföldön Szlovákiai szomszédolás Négy éve megtorpant a kezdeti lendület Szerencsecsúcs A gyorsmérleg szerint 1,8 milliárd forint adózott nye­reséggel zárta a múlt évet a Szerencsejáték Rt. Ez az eredmény a tavalyinak és a tavalyelőttinek is több mint a tizenhatszorosa. A cég - mint tájékoztató­jukon tegnap közölték - mintegy 22 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, s ez után eddig 8 milliárd fo­rintot fizetett be a költségve­tésnek. Az összeg még nö­vekedhet az osztalékkal, amelyet az éves közgyűlés döntése alapján határoznak majd meg. A Pongrácz Antal vezette új menedzsment 1994 no­vemberében állt a cég élére, és akkor hároméves programot dolgoztak ki a száz százalékban állami tu­lajdonban levő társaság helyzetének rendezésére és fejlesztésére. A program első harmada teljes sikerrel zárult. Tavaly mintegy 580 mil­lió forintot fordítottak fej­lesztésre, a fogadóhálózat korszerűsítésére, új szeren­csejátékok útnak indítására. (A legnépszerűbb azonban változatlanul az 5-ös lottó.) Az idén hamarosan új já­tékot hirdetnek meg, amely a ruletthez hasonlóan több­féle fogadási variációt tesz lehetővé. Tervezik bukmé­kerirodák felállítását is. Környezetvédelem és rekultiváció A pécsi Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanács­adó Egyesülés (Széchenyi tér 2.) jövő heti programja szak­embereknek és érdeklődőknek: A Pécsi Vízmű Rt. tart szakmai napot kedden 15-18 óra között. A Mecseki Ércbányászati Vállalat környezetvédelméről és rekultivációjáról számolnak be a vállalat szakemberei szer­dán 15 órától. Az önkormányzatok és okta­tási intézmények energetikával foglalkozó szakembereinek ta­lálkozóját rendezik csütörtökön 14-16 óráig. Épületenergetikai konzultá­cióra várják az érdeklődőket pénteken 14-18 óra között. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 98,56 Osztrák schilling 14,02 USA-dollár 144,69 ECU (Európai Unió) 181,01 Volt, amikor az 1948-ban alapí­tott Pécsi Kesztyű és Bőrdísz­műipari Szövetkezet ezerötszáz embert is foglalkoztatott, most 200 dolgozóval készítenek kesztyűt és cipőfelsőrészt, zö­mében bérmunkában. A könnyűiparra különösen rájár a rúd megrendelésben, tőkehi­ányban, létszámlemorzsoló­dásban és bérben, az egyre sza­porodó konkurenciával a létéért keményen meg kell küzdenie a pécsi cégnek is. Bene János elnök és Szabó Józsefié főkönyvelő a jelenük megértéséhez visszakalauzol a múltba. Öt éve kivált a szövet­kezetből a fonyódi és a pécsi bőrdíszmű részleg. 1992-ben megtartották a szövetkezeti formát, minden tag megkapta ugyan a nevesített tulajdonré­szét, de egyben maradva majd háromszázan folytatták a kesz­tyűvarrást a mohácsi, a kesz­tyű- és cipőfelsőrész gyártást a pécsi és a mohácsi telephelyen.- A nagy csapás akkor érte a szövetkezetét, amikor 1992-ről 1993-ra szinte egyik pillanatról a másikra elvesztettük az addig meghatározó svéd és német pi­acunk 80%-át. Saját külkeres­kedelmi joggal lázas piackuta­tásba kezdtünk. Felkerestük a volt és a számba jöhető partne­reket, mindent megtettünk, hogy a meglévő megrendelőin­ket megtartsuk. Kegyetlen ne­Azokat a mestereket keresi az Iparművészeti Főiskola, az IPOSZ, és annak Országos Kis­ipari Kézműves Tanácsa (OKKT), akiknek szakmai fel- készültsége, műhelyének fel­szereltsége alapján megfelelő színvonalon tudnák felkészíteni héz volt a 93-as évünk, valami­vel reménytelibb a 94-es, a ta­valyi már bizakodásra is okot ad - mondják.- Ha ennyire elapadt a pia­cuk, miért nem döntöttek önök is úgy, mint sok hasonló cég ve­zetése: kész, nincs tovább...-Az elvünk a váratlan ne­hézségek ellenére is csak az le­hetett: megtartani dolgozóin­kat. S közben nem csak a mun­káért, tehát a piacért hadakoz­tunk, de el kellett viselnünk, hogy a konkurencia a miénknél jobb anyagiak ígéretével sorra elszipkázza vezető beosztású és fizikai állományú munkatársa­inkat. Amellett a kemény felté­teleket szabó bérmunka mellett, hogy munkát tudjunk adni, elő­térbe kellett helyezni a saját anyagos termelést. Ehhez vi­szont nem vagyunk tőkeerősek. A saját anyagos termelést csak hitelekkel tudják fedezni, bíznak abban, hogy már csak egy-két évet kell átvészelniük, és egyenesbe jönnek. A mély­pontot - ahogy ők fogalmaznak -, a legrosszabbakat sikerült kivédeniük. Egyik külföldi partnerük csődje miatt tízmil­liós veszteséget kellett leírniuk, a termelési hitelek és annak kamatainak törlesztése is nehe­zíti helyzetüket. A tavalyi évről fellélegezve szólnak. Mostanában az volt az első olyan évük, amikor ked­az Iparművészeti Főiskolára je­lentkezőket. Ha sikeres a mun­kájuk az intézmény a szakirá­nyú anyagismereti és gyakorlati képzésbe is bevonja őket. Ter­vezik műhelybázis kiépítését is. Az IPOSZ külföldi kamará­kon keresztül nemzetközi kap­vező szintre állt vissza az ex­port és a belföldi munka rész­aránya, és négy év óta először sikerült alaptevékenységüket eredménnyel zárni. Két lépcső­ben összesen 15%-os bérfej­lesztést hajtottak végre, igye­keztek megtartani a dolgozók által korábban már megszokott szociális ellátást. A néhány éve megkezdett és azóta is lankadatlanul tartó pi­ackutatásuk most kezd termőre fordulni. Sorra jönnek vissza a korábban más gyártók kedve­zőbb ajánlata miatt elpártolt megrendelőik, jelentkeznek újak is. Most, félő, ez a szövet­kezet előtt álló, talán legnehe­zebbnek tűnő feladat. Győzik-e a meglévő dolgozók ezt a több­letmunkát, képesek-e tartani a korábban tőlük megszokott mi­nőséget? Ezen dől majd el min­den. Az elnök és a főkönyvelő egy valami miatt mégis elkese­redett: varrónőt bármennyit felvennének, de nem jönnek, bárhol is keresik őket hirdeté­sekben, munkaközvetítőkben. Ugyan, hová lettek?- Ez az évünk már jobb lesz, mint a tavalyi, és az utóbbi né­hány. Szeretnénk idén is leg­alább a 95-ös szintű bérfejlesz­tést végrehajtani. Hogy mindez valóra válik-e, az most már csakis az embereinken múlik - állítják határozottan. B. M. L. csolataival, az OKKT bemutat­kozási lehetőséggel segíti a hallgatókat. A két intézmény a vizuális művészi nyelv és a kézműves mesterségek elsajátí­tásának egységes rendszerét kí­vánja megteremteni az össze­fogással. Mind kevesebb magyar vál­lalkozást alapítanak külföl­dön - állapította meg az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium. Pedig nemcsak maguk­nak a cégeknek, hanem az egész gazdaságnak is hasznos lenne az aktívabb külhoni te­vékenység. A kezdeti lendület négy éve torpant meg. Énnek ellenére még tavaly is 129 új céget jegyeztettek be magyar vállalkozók a határain­kon túl. A tőkekivitel összessé­gében megközelítette az 1,9 milliárd forintot, a tárgyi apport 41 százalék volt. Az új vállalkozók többsége a környező országokban vetette meg a lábát. Kizárólag Szlová­kiában emelkedett a befektetett tőke mértéke, az 1994-eshez képest megtízszereződött, mi­közben a működő magyar vál­lalkozások száma csökkent. Romániában a magyar befek­tetések mennyisége tizedére, a vállalkozások száma felére csökkent, amit elsősorban az ot­tani jogszabályok szigorítása magyaráz. A folyamatos visszaesés okáról az ipari tárca szakembe­rei úgy vélik, hogy a magyar üzletemberek elsősorban a már meglévő és működő cégekben vásároltak tulajdonrészt, bőví­tették korábbi vállalkozásaikat. Összefogás a kézműves szakmákért Megismételhető, sőt túlhaladható a tavalyi exportteljesítmény A mezőgazdaság állja a versenyt Az élelmiszer-gazdaság tavalyi exportja elérte a hárommilliárd dollárt. Az Európai Unió és más fejlett országok piacaira, a szovjet utódállamokba irányuló magyar agrárkivitel egyaránt jelentékenyen emelkedett. A legfrissebb adatok arról tanús­kodnak, hogy az ágazat exportnövekedésének üteme nagyobb volt, mint a nemzetgazdaság egészéé. Lakos László földművelésügyi miniszter tegnap sajtóbeszélge­tésen vonta meg a múlt esztendő gyorsmérlegét. Rámutatott, hogy az agrárgazdaság maradék­talanul elérte a kormányprog­ramban tavalyra kitűzött legfon­tosabb céljait. Erőteljesen emel­kedett az élő állat, az állati és növényi termékek, az élelmisze­rek, az italok, valamint más ag­rártermékek eladása külföldön. Sokat javított a külkereske­delmi mérlegen, hogy kedve­zően alakultak a gabona külpiaci értékesítésének lehetőségei. Csak néhány olyan termék volt - pl. zsír, olaj amelyből az előző évinél kevesebbet értékesítettek a külpiacokon. Különösen figyelemre méltó, hogy 1995-ben, hosszú évek után először, mintegy 10 száza­lékkal mérséklődött az agrár- gazdasági behozatal. Míg 1994- ben mintegy hárommilliárd dol­lár értékű volt a vásárlás, addig tavaly alig haladta meg az egy- milliárd dollárt. Ebből adódóan több mint 50 százalékkal javult az élelmiszer-gazdaság kivitelé­nek és behozatalának egyenlege. A múlt évben elért eredmé­nyek az eddigieknél sokkal reá­lisabb alapokat adnak az agrá- rium helyzetének megítéléséhez - mondotta a tárca vezetője. Egyben cáfolják az olyan állítá­sokat, hogy a mezőgazdaságban nem tapasztalhatóak a javulás je­lei, hogy megalapozatlan a tá­mogatási rendszer, és hiányoz­nak a kitűzött célok elérésének a feltételei. Az idei kilátásokról szólva Lakos László hangsúlyozta: az idén - kedvező időjárás esetén - megismételhető a múlt évi ex­portteljesítmény. Az is bizton­sággal állítható, hogy az ered­mények stabilizálhatók, sőt, túl is szárnyalhatok. Újvári Gizella Hírek a gazdaságból A Prímagáz príma éve A Prímagáz történetében a tavalyi volt az első olyan esztendő, amikor nemcsak árbevétele, hanem értékesített termékeinek mennyisége is nőtt. A jó eredményekben közrejátszott, hogy a cég bővítette a hazai PB-gáz piacát, s bekapcso­lódott az úgynevezett faluprogramba. Ennek keretében a fogyasztókhoz központi tartályból csővezetéken juttatják el a PB-gázt. Reklámhordozó klarinétok Mindkét félnek jól kamatozhat az a megállapo­dás, amelyet a Gardénia Csipkefüggönygyár és a győri klarinétötös kötött egymással. A nem­zetközileg is ismert kvintett ez évtől Gardénia Klarinétegyüttes Győr néven szerepel, így nép­szerűsíti itthon és külföldön a vállalat márkane­vét. A cég ennek fejében anyagilag támogatja a kamaraegyüttest, amelynek fennmaradása egyébként - állami, önkormányzati támogatás híján - bizonytalanná vált. A Daewoo Debrecen felé kacsint A dél-koreai Daewoo cég folyamatosan figye­lemmel kíséri a magyarországi privatizációt, különösen a nagy ipari konszernek ez évre tervezett magánkézbe adását. A cég vezetői a napokban találkoztak Suchman Tamás priva­tizációs miniszterrel, s jelezték, hogy több cég, köztük a debreceni Magyar Gördülőcsa­págy Művek iránt is érdeklődnek. Elég takarmány, de elég drágán Az új termés betakarításáig minden bizonnyal kitartanak a szemes és szálas takarmánykészle­tek, bár az állatok fogyasztása a kemény hideg­ben megnövekedett. Aggasztó viszont, hogy az elmúlt hónapokban a takarmányárak több mint kétszeresükre emelkedtek, s ez visszavetheti az ősz óta ígéretesen megnőtt tenyésztési kedvet. Az agrárszakemberek azonban bíznak abban, hogy - éppen a jelentős készletek hatására - hamarosan mérséklődik a drágulás üteme.

Next

/
Thumbnails
Contents