Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-15 / 45. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. február 15., csütörtök Magyarországra látogat májusban Beatrix holland királynő - jelentette be szerdán Michiel Patijn holland külügyi államtitkár budapesti megbeszéléseit követően. A diplomata partnerével, Szent-Iványi Istvánnal az Európai Unió reformjáról és a magyar csatlakozási törekvésekről tárgyalt. Kovács László külügyminiszter szerdán hivatalos látogatásra az indonéz fővárosba érkezett. Jakartában megbeszéléseket folytatott Ali Alatas külügyminiszterrel, találkozott a tervhivatal elnökével, és csütörtökön fogadja őt Suharto köz- társasági elnök. Az európai polgároknak le kell mondaniuk a jóléti vívmányok egy részéről, ha azt akarják, hogy a gazdasági növekedés munkahelyek teremtésével járjon - jelentette ki Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója belga újságoknak adott nyilatkozatában. A politikus szerint Európa fokozatosan veszít világkereskedelmi részesedéséből, ha ragaszkodik a megszerzett jogokhoz. A szlovák külügyminiszter elutasította azokat az értékeléseket, amelyek szerint Szlovákia külpolitikája inkább kelet felé irányul. Juraj Schenk kedd este a szlovák televízió Sajtóklubjában hangsúlyozta: Pozsony elsődleges célja a nyugat-európai integráció, de együttműködésre törekszik minden állammal. Jelentkezett az osztrák hatóságoknál egy Oskar Fegyveres nevű 26 éves férfi, aki keddi kihallgatásán azt állította: a szlovák titkosszolgálat tagjaként részt vett ifj. Michal Kováé múlt év augusztusi elrablásában és Ausztriába hurcolásá- ban. Elmondta, hogy szerinte a szlovák kormányfő Kovác elnököt akarta kompromittálni az emberrablással. Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter szerdán közzétett írásában kifogásolta, hogy a Nyugat azelőtt kezdett a NATO bővítéséről beszélni, mielőtt tisztázta volna az új európai békerend elemeit és Oroszország szerepét. A politikus arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unióban senki ne tekintse a közép- és kelet-európai országok NATO- felvételét az EU-csatlakozás pótlékának. A brit belbiztonsági szolgálat fegyveres kordonnal szigetelte el a külvilágtól Margaret Thatcher egykori miniszterelnök londoni lakását. Az elegáns negyedben fekvő ház közelében a hatóságok nagy tűzerejű automata fegyverekben használatos lőszerekre leltek. Araszol velünk Szöul utcáin a KIA, Dél-Korea második legnagyobb autógyárának elegáns busza. New York-i méretű felhőkarcolók szegélyezik az utcákat. A csillogó kirakatok előtt jól öltözött járókelők nyüzsögnek. Mindebben talán nincs is semmi különös: Ázsia „kistigrisei” szemmel láthatóan gazdagok. Az ötvenes években Korea a világ egyik legszegényebb országa volt. 1953-ban ért véget észak és dél hároméves véres háborúja. Délen Pák Csöng Hi 18 évig tartó katonai diktatúráját azonban csak 1980-tól váltotta fel a demokrácia, amikor az egyetemisták tüntetései már-már forradalommal fenyegettek. A belső békét időnként ma is megzavarják a diáktüntetések, de a demokrácia visszafordíthatatlan. Olyannyira, hogy ennek az országnak van ereje szembeHorn Gyulát ma fogadja a pápa A római tárgyalások középpontjában az európai csatlakozás Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök megígérte a Rómában hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyulának, hogy Olaszország támogatja Magyarország felvételét az Európai Unióba. A kormányfő ígéretet kapott arra is, hogy Róma ösztöndíjakkal és tankönyvekkel segíti az olasz nyelvet elsajátítani kívánó magyar fiatalokat. Horn Gyula szerda délelőtt érkezett Rómába. Kétnapos látogatása során Magyarország EU-csatlakozásának ügyéről és a magyar-olasz kétoldalú politikai-gazdasági kapcsolatok helyzetéről folytat tárgyalásokat. A miniszterelnök csütörtökön magánlátogatást tesz a Vatikánban, ahol audiencián fogadja őt II. János Pál pápa. Horn Gyula megérkezése után azonnal az olasz elnöki palotába, a Quirinaléba hajtott, ahol Oscar Luigi Scalfaro államfővel folytatott megbeszéléseket. Ezt követően Irene di Petiivel és Carlo Cogna- miglió\'á\ az olasz képviselőház, illetve a szenátus elnökével találkozott. A magyar kormányfő és Lamberto Dini ügyvezető olasz miniszterelnök délutáni megbeszéléseinek középpontjában Magyarország EU-csat- lakozásának ügye állt. Január 1-jétől Itália tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Horn Gyula két dokumentumot adott át olasz kollégájának: az egyik összefoglalja, hogy hazánk pénzügyi és jogrendszere hogyan készül föl az uniós csatlakozásra, a másik azokat a kéréseket tartalmazza, amelyeket a jövő hónapban Torinóban összeülő fe- lülvizsgálaü konferencia elé kívánunk terjeszteni. Hazatoloncolják a vietnami menekülteket. Az ülegális vietnami bevándorlók első csoportját szerdán ültették repülőre a Fülöp-szigeteken. A hatóságok kénytelenek voltak erőszakot alkalmazni a kifutópályát eltorlaszoló tiltakozók ellen. fotó: feb/reuter Fogoly szakemberek fejtik meg az oroszok titkos üzeneteit Dudajev oroszlánbarlangjában A csecsen-orosz háború egyik sajátos vonása, hogy Dzsohar Dudajev, a Moszkva ellen fegyvert ragadó felkelők vezetője időről időre megjelenik a televízió képernyőjén, és titkos főhadiszállásán külföldi tudósítókat is fogad. A bécsi News című lap nemrég beszámolt arról, miként zajlott le egy ilyen újságírói látogatás. Amikor a csecsen vezető összekötői megbizonyosodtak róla, hogy - kijátszva az orosz ellenőrzést - nem követik őket, az osztrák lap újságírónőjével terepjárón elindultak Groznijból. Először egy hegyi faluba érkeztek, majd másnap a helyi kísérők segítségével, mezőkön és erdei ösvényeken keresztül kikerülték az útellenőrzést. Ezután újabb hosszabb utazás következett. A tudósító úgy érezte, valójában mindig célközeiben voltak, de szándékosan köröztek vele, hogy ne tudjon tájékozódni, hol is lehet a főhadiszállás. Alkony után érkeztek Dudajev házához, ahol a csecsen vezető elmondta a szokásos érveit, oroszok elleni vádjait, majd néhány érdekes részlettel szolgált. Szerinte százezer csecsen áll fegyverben, köztük ötezer asz- szony. Utánpótlási gondjaik nincsenek, fegyvert és lőszert az orosz katonáktól vásárolnak, kihasználva, hogy a szövetségi hadseregben óriási a korrupció. Jól ismerik az oroszok terveit, szándékait, mert felderítőik mindenütt jelen vannak, s felhasználják a foglyul ejtett szakembereket is: ők fejtik meg a lehallgatott orosz üzenetek, beszélgetések kódjait. Dudajev érzékeltette, hogy egyes nyugati olajtársaságokkal is kapcsolatban állnak. Csecsenföldnek nincsenek ugyan nagyobb lelőhelyei, de a területén áthaladó olajvezeték később rendkívüli fontossággal bírhat. A béke azonban távolinak tűnik. Dudajev adatai szerint az összeütközéseknek eddig hetvenezer csecsen és tizenhatezer orosz halottjuk van, s minden negyedik csecsen menekülésre kényszerült. Réti Ervin Büntetésekkel fenyeget a német külügyminiszter Gránát a békeerőkre Németország és az Európai Unió fenntartja a krajinai háború után Horvátország ellen elrendelt büntetőintézkedéseket, ha Zágráb továbbra is akadályozza a mostari helyzet rendezését - közölte szerdán Klaus Kinkel. A német külügyminiszter kedden sikertelenül próbálta rávenni a horvát vezetést, hogy fogadja el Hans Koschnicknak, az Európai Unió által működtetett mostari közigazgatás vezetőjének a város területi felosztására vonatkozó tervét. Az elképzelést támogatja az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO, ám ellenzik a mostari - és a horvátországi - horvátok. Ez utóbbiak szerint a terv a helyi muzulmánoknak kedvez. Alija hetbegovics boszniai elnök közölte Franjo Tudjman horvát államfővel: kész tárgyalásokat kezdeni a boszniai mu- zulmán-horvát föderáció működtetéséről, valamint a herce- govinai Mostar válságának megoldásáról. Izetbegovics hozzátette: a város ügyében csak arról hajlandó egyezkedni, hogy miképpen lehet megvalósítani Hans Koschnick felosztási tervét. Egy puskából kilőtt gránát csapódott be hétfő este a Szarajevó szerb negyedében fekvő IFOR-központ épületébe. A támadásnak nincs sérültje. Szarajevói NATO-források szerint a szerb főtisztek letartóztatása miatt gyakorlatilag megszakadtak az IFOR és a boszniai szerb hadvezetés közötti kapcsolatok. A lengyel elnök a hét végén hazánkba látogat Varsó fofytatja a reformokat Magyarországra látogat február 16-17-én Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. Kétnapos programja során találkozik vendéglátójával, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel. Kwasniewski a „varsói viharokat” maga mögött hagyva érkezik a magyar fővárosba. Elnökségének első heteit megkeserítették a botrányok: először az iskolai végzettsége és szavahihetősége körül bontakozott ki hecckampány, majd következett a kémkedéssel vádolt Józef Oleksy kormányfő lemondása. Az új miniszterelnöknek, Wlodzimierz Cimoszewicznek szerda délelőtt a szejmben elhangzott programbeszédéből kitűnt, hogy Varsó és Budapest egyaránt küzd az átalakítás nehézségeivel. Cimoszewicz kijelentette: kormánya folytatja a megkezdett reformokat. A legfontosabb gazdasági feladatnak a városi és a falusi életfeltételek közötti távolság, valamint a munkanélküliség csökkentését jelölte meg. A miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy a kormány a jövőben is kitart a gazdaság érdekét szolgáló gyorsított privatizáció mellett. Cimoszewicz hangsúlyozta: Lengyelország további fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükség van a társadalom- és egészség- biztosítási rendszerek átalakítására, ám hozzátette, hogy a reformok során a kormány mindvégig tekintettel lesz a legelesettebb rétegek, köztük a nyugdíjasok érdekeire. A miniszterelnök végezetül kilátásba helyezte a belügyi szervek és az állambiztonsági szolgálatok átszervezését. Rádiótelefon az utastérben A biztonságiak szerint nagyon veszélyes Leszállás közben komoly veszélybe került egy utasszállító repülőgép, mert valaki bekapcsolta a rádiótelefonját. Valóban ennyire veszélyes a mostanság divatos készülék? A külföldi repülésbiztonsági szakértők határozott igennel válaszolnak a kérdésre. Példaként említik, hogy nemrég Torino térségében kis híján lezuhant az Alitalia egyik gépe, mert valaki bekapcsolta a rádiótelefonját az utastérben és ezzel zavart okozott a gépet irányító komputer- rendszerben. A légitársaságok már évek óta vizsgálják, milyen elektronikus bonyodalmakat okozhatnak ezek az apró, ám viszonylag nagy teljesítményű készülékek. Ennek alapján szigorúan megtiltották mobil telefonok használatát az utastérben. A szakértők legszívesebben még a lézerlemez-lejátszók és a számítógépes CD-meghajtók bekapcsolását is megtiltanák. Ám egyelőre ezt még nem sikerült elérniük. Mindenesetre a pilótákat már felkészítették a zsebtelefonok okozta váratlan helyzetekre. A változás a fejekben kezdődött és a piacvédelemmel folytatódott Megismételhetetlen csoda? Autópálya mellett autópálya épül Szöul belvárosában nézni a korrupcióval is: most folyik nagy nyilvánosság előtt az egykori miniszterelnök megvesztegetési pere, s a vád alól a legbefolyásosabb üzletemberek, honatyák sem tudják „kivásárolni” magukat. Szóval minden a hatvanas években kezdődött. Hogyan élte meg mindezt a ,közember”? - kérdeztem Nam Ho Parkot, a KIA Motors negyvenes éveiben járó, nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóját.- A változások első éveiben még diák voltam. Azt tapasztaltam, hogy megváltozott körülöttem az iskola. Egészen más lett a tananyag, ingyen adták a legkorszerűbb tankönyveket. Egyenruhát kaptunk, reggelit, tízórait, ebédet osztottak.-Honnan vették a fejlődéshez az „energiát”?- A fellendülés az élelmiszer- és a könnyűiparban kezdődött, aztán jött a japán tőke, és megindultak az ipari beruházások is. Hála az oktatásba fektetett rengeteg pénznek, a mi korosztályunk már sokoldalúan képzetten került ki az életbe. Az ország igazi „energiaforrása” a mi fejünkben, a mi tudásunkban, felkészültségünkben van. Olyan iparágak létesültek, amelyekben a hozzáadott érték, a szaktudás emeli az árat. Gondolok elsősorban az elektronikai iparra, a műszeriparra, a híradástechnikára.-Mit tett az állam azon kívül, hogy beruházott az „agyakba”?- Igyekezett megvédeni belső piacát az agresszív külső vetélytársaktól. Nem engedte, hogy a konkurencia elnyomja a hazai ipart. Az utcákon ma sem nagyon lát külföldi autókat, pedig megengedhetnénk magunknak. Megtanultuk: akkor lehetünk erős exportőrök, ha erős hazai piacot teremtünk.-Nem okozott gondot, hogy ázsiai méretekben Korea a kicsikhez tartozik?- A gyengének meg kell erősödnie, és ha nem védi meg az érdekeit, más sem védi meg. A gazdaságilag gyengébb országból az import kiszívja az erőt.-Merre tart ma a Koreai Köztársaság?-A tudásból, szorgalomból, szakértelemből élő iparágakkal megalapoztuk a fejlődést, most a nehéziparon, a gépiparon - a többi között az autógyártáson - a sor. Kezdetben külföldi tőkéből éltünk, de ezt a pénzt soha nem „ettük” meg, a termelés korszerűsítésére fordítottuk.- Miből „él" az állam?- Egy átlagos kétezer dolláros fizetés után 7-10 százalék a jövedelemadó. Az állam csak arra von el pénzt, amiről megmondja, mire fordítja. És vigyáz, hogy a zsebünkben maradó bérből meg tudjunk élni. Somfai Péter
